Zalakaros - Karosi Krónika, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996-12-01 / 4. szám

4 %arosi­­ Krómba - Kapcsolatba lépett-e a zala­­karosi iroda más szervezetek­kel? - Mivel anyagilag nem állunk túl jól, felkerestük az Ipari és Kereskedelmi Kamara helyi ta­gozatát. Elnökükkel, Mizsei Ká­rollyal megállapodtunk abban, hogy közösen rendezünk egy szakmai találkozót, ahol a vál­lalkozók és más szakmai kép­viselők találkozhatnak a tourin­form irodák küldötteivel. Ez azért fontos, mert az idegenfor­galom területén valamilyen mó­don együtt kell dolgoznunk, eh­hez viszont ismernünk kell egy­más munkáját, sőt problémáit is. A konferencia szakmai részére vasárnap került sor, a polgármes­teri hivatal dísztermében. Az ülésen a tourinform irodák taná­csosai mellett Pásztor Géza, a Zala Megyei Önkormányzatok Idegenforgalmi Irodájának taná­csosa, valamint Veér Miklós or­szággyűlési képviselő, a megyei idegenforgalmi bizottság tagja vett részt. A Zalakarosról ké­szült átfogó film megtekintése után Veér Miklós tartotta meg vitaindító beszédét. Mint mond­ta, az idegenforgalom a jövő iparága, olyan húzóágazattá kell tehát alakítani, amely a munka­erőt is megtartja. Fel kell lendí­teni a falusi turizmust, mert ez egyelőre még üres fogalom, amit tartalommal kell megtöltenünk. Ennek egyik lehetősége például, hogy ügyeljünk arra: ne csak a gyógyvíz legyen a vonzóerő, ne csak a pillanatnyi, gyors meg­gazdagodásra koncentráljunk, ne csak arra figyeljünk, hogy minél több külföldit vonzzunk ide, hanem a magyar üdülőven­dégekre is gondoljunk. Ebben viszont Zala megyének egysége­sen kell gondolkodnia: Zalaka­­ros gyógyvizét, Keszthely mű­emlékeit, a Kis-Balaton kirándu­lásra alkalmas területeit kapcso­latba kellene hozni egymással. Veér Miklós előadása után a tourinform" irodák képviselői tettek fel kérdéseket a Zala megyei irodák helyzetével kapc­solatban: felismerik és elismerik­­e nálunk az irodák jelentőségét, és mennyiben segítik működé­süket? - Az idegen­­forgalom a jövő iparága - Gondoljunk a magyarokra is -Nagy tőkeáramlás kezdődött A kérdésekre Horváth Vencel, a gyógyfürdő elnök-igazgatója válaszolt: sajnos, az emberek többsége nincs tisztában azzal, milyen feladatokat is lát el egy tourinform iroda. Mert hiszen nemcsak az idegenforgalmi kér­désekkel kapcsolatos felvilágo­sítás tartozik hozzá, hanem a sporttal, kultúrával, turisztikai és közhasznú kérdésekkel kap­csolatban is ad információkat. Zala megyének azonban óriási problémája, hogy az irodák kö­zött nincsen koordinációs kap­csolat, és nincs kész program­­csomagja sem, amit esetleg más megyékben "el lehetne adni". Pásztor Géza azonban - az el­mondottakra reagálva - remé­nyét fejezte ki arra, hogy ez a helyzet megváltozik, hiszen 1994-ben kidolgozták Zala me­gye idegenforgalmi koncepció­ját, amely meghatározza azokat a célokat, melyekkel a megye tu­risztikai fejlesztése lehetséges, és meghatározza a fejlesztés priori­tásait is. Eszerint első helyen a termál- és gyógyturizmus áll, második helyet a vízparton való üdülés lehetőségei, a harmadik helyet pedig a hobbi turizmus foglalja el. Utóbbiba tartoznak a kirándulási lehetőségek. Ezek­ben a megye bővelkedik, hiszen területének 33 százalékát erdők borítják. Zalakaros minden el­képzelésbe szervesen tud illesz­kedni, azonban hátámya a tele­pülésnek, hogy nem rendelkezik kifejezetten gyógyturizmusra épülő szállodával. Másik problé­ma, hogy a Tourinform Irodák­tól nem lehet megkövetelni, hogy maximálisan jó program­­gazdák legyenek, hiszen ahhoz pénz kell... Biztató jelenség, hogy a megyébe viszonylag nagy­arányú tőkebeáramlás indult, és ezt nem csupán külföldi, hanem hazai tőke is mozgatja. Ezenkí­vül a közeljövőben a megyében még öt tourinform iroda lesz, amelyekkel Zalakaros jó kapcso­latokat tud majd kialakítani, könnyebben gyűjthet be infor­mációkat, adatokat a térség kí­nálta lehetőségekről. Mint azt Péterffy György elmondta, pon­tosan az összefogás miatt hívták létre a szövetséget, tudják tájé­koztatni egymást a működési módszerekről, a "specialitások­ról", ezzel is segítve egymás munkáját. A szakmai tanácskozást Veér Miklós zárta. Zalakaros esete eb­ben példaértékű, hiszen meg­mutatta, hogy saját maga, saját ötletekkel akar és képes dolgoz­ni, a turizmus fejlesztésén mun­kálkodni. / / / n December 6-8. között tartotta konferenciáját Zalakaroson a Tourinform Irodák Országos Szövetsége. A konferencia előzményeiről Péterffy Györgyöt, a szövetség alelnökét kérdeztük: - Tavaly novemberben indult el egy kezdeményezés, amely a tourinform irodák szövetségbe tömörítését javasolta azzal a célzattal, hogy így talán nagyobb ered­ményekre lennénk képesek az idegenforgalmi területen. Ez az összejövetel Tapolcán volt, s én itt ajánlottam fel, hogy a következő ülést Zalakaroson tartsa a szövetség. 1996. december H n mi a Bővülő1 úthálózat Zala Megyei Tele­pülési Önkormány­zatok Útkezelői Társulása Intéző és Ellenőr­ző Bizottsága december 5- én tartotta együttes ülését, melyen Zalakaros is részt vett. A bizottság elsőként az Útkezelői Társulás 1996. és 1997. évi költségvetését tár­gyalta, majd ismertették az önkormányzatokat a jövő évi útépítési pályázatok le­hetőségéről. 1997-re ugyanis a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium, valamint a Földművelés­­ügyi Minisztérium kiírta az összekötő- és bekötőút pá­lyázatát. A pályázati támo­gatással településeket ös­­­szekötő, vagy hiányzó be­kötőutak építhetők. A pá­lyázat két fordulóban zaj­lik, az elsőre 1997. január 31. a beadási határidő. Ebben a fordulóban a minisztériu­mok 500 millió forintos ke­retösszeget osztanak ki a pályázók között. A második fordulót áprilisban tartják, ebben 400 millió forintnyi keretösszeget juttatnak a pályázók részére. Az önkor­mányzatok minimálisan 20 százalék önrészesedéssel kell, hogy részt vállaljanak az összegben. A pályázatok terveit, a lebonyolítást és az engedélyeztetést a tárca fi­nanszírozza. ■m­inden társult tag­­­ Y­­­nak - így Zalaka­­rL ▼ Járosnak is - a pá­lyázatot ingyen készíti el az Útkezelő Társulás. Zalaka­ros 1996-ban 1130 méter kerékpárutat épített. Ez 12 millió forintba került, ami­hez támogatásként, pályá­zattal 3 millió forintot ka­pott. A település 1997-re is benyújtott egy 12 milliós beruházási pályázatot, s ebből 7,8 millió forint támo­gatást nyert. A bizottsági ülés ismertette azt a tervét is, mely szerint jövőre má­sodképzést indítanak köz­lekedési építési technikus képzésre, melynek célja, hogy helyi szakembergár­dát alakítsanak ki az utak kezelésére, fejlesztésére. A

Next