Kanya Pál: Népszerű földrajzi oktatás, iskolai 's magán használatul (Pest, 1847)
Mér- és Természettani földrajz elemei
543 be. Ha tudjuk azon napok számát, mellyek a’ hold teljes világától dec. 31-ig elteltek, mellyek epacáknak neveztetnek, könnyű kiszámitni a’ hold változásait egész évre. A' hold és napfogyatkozások megtörténnek, ha a’ föld és hold metsző pontjait egyesítő egyenes — (csomó-vonal) a’ napnak földközi irányába esik, v.ehez közel fekszik. A’ csomóvonal vándorol az egész állatkörön keresztül keletről nyugotra. 18 év és 219 nap után a’ nap és holdfogyatkozások ugyan azon rendben térnek vissza. A’ hold felülete igen hegyes, völgyes; némelly hegyei 25,000 magasságúak. A’ gőzhajó minden órában 2 mf., gözkocsi 8 mf. ’s az álgyugolyó minden másodperczben 600' haladván: mennyi idő kívántatik, hogy a) a’ gőzhajó b) a’ gözkocsi ’s c) az álgyugolyó megtehesse a’ holdba az utat ? aa) Az egyenlítő körül? (5400 mf.) bb) A’ földtől holdig? (51,000 mf.) cc) A’ napegyenlitö körül, melly 112 f. egyenlítővel, dd) A’ naptól a’ földre (21 mill. mf.) ee) „ Uranusra (369 m. mf.) ff) ,, legközelebb álló csillagra (12 bill. mf.) gg) A’ fény a’ naptól a’ földre 8 perez alatt jön, hány perez alatt jut a’ legközelebb csillagra ? 57. A’ föld tojásdad pályája két ellenponton vágja szét az egyenlítőt; ezek az éjegyenlítő (aequinoctias) pontok, um. a’ tavaszi és őszi. Az ekliptikának azon pontjai, mellyek legtávolabb esnek az egyenlítőtől, napfordulóknak neveztetnek ; egyikök a nyári (tropicus cancri), másikuk a’ téli napforduló (tropicus capricorni). 58. Azon délkörök, mellyek a’ napforduló és éjnapegyenlitö pontokon keresztül gondoltatnak coluroknak, um. napfordulati és napéjegyenleti coluroknak neveztetnek. Kérdés: A’ colurok és az egyenlítő által, hány részre osztatik az éggolyó ? 59. Az ekliptika 12 egyenlő részre osztatik, mellyek azon csillagképek szerint neveztetnek ’s jegyeztetnek, mellyeken át mintegy 2800 évvel ezelőtt az ekliptika gondoltatott ’s mellyek most már 30 fokkal előbbre járnak. Ezeknek nevei ’s jegyei következők : kos , bika , kettős n, rák S5- oroszlán Q, szűz itt., mérték a, scorpio ftt, nyilas /. bak *)o, vízöntő zz., és halak X. Kos, bika, kettős, rák, az oroszlán és arató szűz, Mérleg után oltár, nyilas, a’ bak, kanta, halakkal. Sunt Aries, Tarus, Gemini, Cancer, Leo, Virgo, Libraque, Scorpius, Arcitenens, Caper, Amphora, Pisces. 60. Valamint az ekliptika az egyenlítőt 23,5° alatt vágja, ugyanazon zug alatt vágja az ekliptika tengelye a’ világ tengelyét (L. 11 kép). 61. Hogy ha az ekliptika sarkait, mint valami pontokat, az égboltozaton gondoljuk, ezen pontok a’ sarkoktól szinte 23,5°/ eltávozva lévén, minden földfordulattal , tehát minden nap közben keringenek a’ sark , mint valami középpont körül, ’s köröket képeznek , mellyeknek egyike északi sark v. északi gönezölkör, másika déli sark v. déli gönezölkör (circuli arcticus et antarcticus). 62. A’ napfordulati pontok az egyeniitővel és a’ sarki körökkel szinte egyenközű köröket képeznek, um. rákfordulati és bakfordulati kör (circ. tropicus cancri et capricorni L. 11 kép).