Hétfő, 1942 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1942-09-21 / 38. szám

4 1. NEMCSAK EURÓPÁBAN, hanem már Afrikában is jól ismerik a „Wir fahren gegen Engeland” és az ,,Er un” című német katonadalokat. A híres szerző, Harms Niel hatvanöttagú katonazenekarával néhány nap óta Pesten tartózkodik s első alkalommal a német követségen mutatkozott be politikai és társadalmi előkelőségek jelenlétében. A kiváló zeneszerző és zenekara e héten két hangversenyt ad a sportcsarnokban, szeptember hó 22-én és 26-án. A hangverseny iránt rendkívül élénk az érdeklődés. NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT „spiritiszta szélhámosság” pattant ki, mivel a ,Szellemek” villái szipolyoedt hivő lélek megunta azt a valóban emberfeletti mohóságot , amivel a lelkek földi helytartói kiforgatták — metafizikai szénpontból hitvány—, ámde itt’ a földön nem csekély értékűnek nevezhető vagyonából. Az ügy ma már a vizsgálóbíró előtt várt és remélhető, hogy at túlvilággal kacérkodó „hívek” valamicskét okultak az esetből. A tapasztalat ugyan azt mutatja, hogy cs okkultisták nem okulnak és mindegyik elismeri szívesen, hogy a ,,testvérek” közt sok a szélhámos, de az ő saját külön szellemidézőjük felette áll r minden földi gyanúsításnak. Aki mást állít, az hitetlen és pogány . .. Mindez azonban nem zavarja az előkelő budai ügyvédet abban, hogy spiritiszta nyomokon kutatva, igyekezzék kideríteni azt, hogy nemrég elhunyt dús,gazdag ügyfelének özvegye mire költött el bámulatosan rövid idő alatt nagyon tekintélyes pénzösszeget. Úgy látszik, rövid miért, újabb ,spiritiszt’ügy kerül a rendőrség elé . NAGY DIVATBA jöttek az úgynevezett segédmotoros kerékpárok. A kicsiny, de viszonylagosan olcsó és gyors járművek hamar elterjedtek és sok ,,E”-tlen autós ínosz segédmotorosan fejt ki fényűzést, ami annál könnyebb, mivel nem kell hozzá se rendszám, se külön engedély. A benzinfogyasztás pe diVADNYITÓ október elején Petris Bruno zártkörű magántánci/ítsze ív, paksi-ut/ a Gyermek, diák, felnőtt, haladó csoportok/ ] egész nap. Különbrldig bámulatosan csekély. Egy nagy hibája van: szörnyen lármás . . . Felvilágosított ugyan egy szakértő, hogy lehet vele szép csendesen is menni, dehát akkor mi lenne a — feltűnéssel? Mis nagyon sok „segédmotoros” ultinak és hölgynek — mégis csak ez a leglényegesebb . . . 4. A PESTI ÉS BUDAI „vitamin-kert“ tulajdonosok őszinte bánatára a fővárosban eddig még soha nem tapasztalt mértékben elszaporodtak a káposztalepkék. A sok amatőrkertész most sürgősen megtanulja a „hernyózás“ című konyhakerti műveletet és a rózsadombi sétálók tanúskodhatnak arról, hogy a villatulajdonos méltóságos, sőt kegyelmes urak milyen példás szorgalommal irtják a kártékony jószágot. Sőt a finnyás hölgyek is részt vesznek a munkában, amiről tavaly talán még beszélni se lett volna szabad előttük. Hiába! Csodás varázsa van a „saját termésének ... A JEGYESSÉG, mint ismeretes, a magyar tervi kntkö nyek szerint még nem kötelez házasságra és ha bármelyik fél visszalép a házasságtól, a törvény rendes körülmények között semmilel kártérítést nem állapít meg a hoppon maradt fél számára. A bírói gyakorlat úgy alakult ki, hogy a visszalépő felet marasztalni szokták a kifejezetten jegyességi ajándékok, ebédek, vacsorák és egyéb költségek és kiadások erejéig. Arra is volt már precedens, hogy egy fiatalembert c, bíróság 1095 vacsora árának megfizetésére kötelezett, mivel az ifjú hároméves vőlegénysége idején naponta menyasszonyánál költötte el — mint vendég — szerénynek egyáltalán nem mondható vacsoráját. Most hasonló kereset folyik a bíróság előtt. Bár csupán négyhónapos volt a jegyesség s a vele járó traktamentum, az ügy mégis súlyosabb, mert a cserbenhagyott ára nemcsak a leoszt ellenértékét, de az — élelmiszerjegyeiset is követeli vissza ... 6. A JÓZSEF KÖRÚT egyik nagy élelmiszerüzlete előtt fiatal rendőrtiszt tartotta fenn a rendet a délelőtti bevásárlók között. A kitűnő kiállású daliás rendőrtiszt — nem tudjuk, felsőbb rendeletre, vagy pedig privátszorgalomból intézte a dolgot — olyan kitűnő tapintattal és derűs humorral látta el szolgálatát, hogy öröm volt nézni. Ha példaadásnak szánták ezt a ..vendégszereplést" .— kitűnően sikerült... TÖBB MAGYAR ZENEI előkelőség megtisztelő meghívást kapott most a világhírű Wiener Filharmoniker Verein vezetőségétől Richard Strauss legújabb hatalmas művének, a ,jonau’'-nak ünnepélyes bemutatójára, a hírek szerint a monumentális alkotást eredetileg a bécsi filharmonikusok sop éves jubileumi ünnepségére szánta a Mester, a mű azonban nem készült el az ünnepségek idejére, ezért mutatják csak most be. A bemutatón természetesen maga a szerző vezényel. 8. NÉMETORSZÁGBAN a plasztikus fényképezés problémáiért hosszú és fárasztó kísérletek után végre sikerült a gyakorlatban is megvalósítani. Azok a találmányok, melyek eddig a plasztikus filmre vonatkoztak, mind a stereoskópián alapultak. Ennek nagy hátránya volt, hogy a képek szemlélésénél egy különleges készüléken kellett keresztülnézni. Most azonban egy új találmány lehetővé teszi a plasztikus képeknek szabad szemmel való szemlélését, minden segédeszköz nélkül. Rövidesen a nagy európai kiállításokon bemutatásra kerülnek ezek a plasztikus fényképek. (Styx) 6entryfé$iek Naponta %2-líon is! fi 'A DEÁK (Déjcsl? Erdélyi kastély a műteremben Két hónappal ezelőtt hetekig dolgozott egy kis filmtársaság a bihari hegyekben, ahol Matolcsy Andor „Gyávaság“ című filmjének külső felvételeit forgatták. Csodálatos tájak kerültek mozivászonra, az új magyar filmnek több mint a fele „külsőkben” pereg le. Most került sor a műtermi felvételekre, a filmirodában hegyi utakat, kisvasútpályát s egy kastély néhány részletét építették fel — pontos mását lóknak a motívumoknak, amelyek a külsőkben márszerepelnek. Szeleczky Zita, Hidvéghy Valéria, Sennyey Vera, Hajmási Miklós és Vízváry Mariska játsszák a főszerepeket Nádasdy Kálmán rendező irányítása mellett. A JOSNŐ írta I Llifidy Josset őnagysága igazán okos asszony. Merem állítani, átlagon felüli műveltséggel rendelkezik, emellett — mily ritka női tulajdonság! — humora is van, érti a tréfát cselekvő és szenvedő alakban egyaránt, és — ez talán a legritkább és legértékesebb benne — nem hallgat vakon és fellebbezhet ellenül az úgynevezett „női megérzésekre“, amivel a hölgyek rendszerint olyan nagyra vannak és ami már oly sok kellemetlenség kútforrása volt. Mondom, önagysága — még férfimértékkel mérve is — okos asszony. Ezt előre kellett bocsátanom, mivel ellenkező esetben nem lett volna csodálatos, hogy egy hölgy felszólít arra, hogy menjek vele jósnőhöz. * Ilyirányvi felszólítást már nem egyszer kaptam életemben. Mint ahogyan más férfi is kapott már. A férfi és a nő viszonyában van olyan időszak, amikor a nők időszerűnek tartják természetfölötti erők bevonását abba a dologba, ami szigorúan csupán kettőjükre tartozik. Ez amolyan bizonytalansági érzet előjele. A hölgy vajákolna, szeretne aktív bűbájt kifejteni, középkoriasan kígyónyállal, pacsirtaszívvel, ingkorcba varrott hajszállal, Szent György napjának éjjelén keresztúton tépett bogáncs főzetével és másfajta régi boszorkánysággal szorosabban magához láncolni a férfit, akinek vonzalma — a nő „csalhatatlan megérzése“ szerint — már lazul. Ámde a legtöbb mai pesti nő mit sem tud ezekről a babonákról, csak sejti, hogy vannak, vagy voltak ilyesmik és éppen ezért zarándokol e — szerinte válságos — ülőkben a barátnő által javasolt javasasszonyhoz, a csodálatos jósnőhöz, aki mindent lát, mindent tud és mindenre ajánl orvosságot. A férfi még mit sem sejt, ő még boldog és gyanútlan, de a nő oly furcsán és szokatlanul viselkedik, hogy végül a férfi is rájön arra, hogy a nő attól fél, hogy vége felé jár a szerelem ... Ha férfi rövid gondolkodás után rendszerint maga is belátja, hogy a nőnek, mint mindig, most is igaza volt, csalhatatlan női ösztöne most sem tévedett — és a szerelem valóban a végét járja .. . Mert a kezdeményezés mindig a nőé. * Józsefvárosi bérház, hátsó lépcső, tiszta, kis udvari lakás... A jósnő — a csalhatatlan középkorú, úgynevezett „kültelki“ megjelenésű asszony. A levegőben enyhe káposztaillat. Hölgyismerősöm — ismert fölényét valahol az ajtó előtt hagyva — megilletődötten lépi át a küszöböt és tiszteletteljes bizalommal üdvözli a jósnőt. — Tessék halét foglalni... — mondja zamatos tájszólással a józsefvárosi látnoknő és szemét mereven az előtte lévő üveggömbre szegezve, „transzba“ kerül. — Mindent látok .... — mormolja és mélyen szemembe néz. Azután a szent borzalommal figyelő hölgyhöz fordul. — Tessék kimenni nagyságom, mert nagyon titkos dolgokat kell mondanom ... A hölgy jelentőségteljesen pillant rám és szó nélkül kimegy. * A jósnő egyszerre visszaesik a transzból és rendes, okos paraszthangján így beszél: — Ismerem ám én a nagyságos szerkesztő urat, de minek szélhámoskodjak én az úrral... Csak arra kérem, a nagyságának ne tessék szólni... Nem azért, mert tetszik tudni, ha ez el is marad, van helyette száz más, de minek rontani az illúziójukat. (Így mondja!) — Mert sok ám a hisztérika Pesten... — és folytatja a megdöbbentően élesen meglátott „szakvéleményt“, amit évek során az üveg gömb és mocskos kártyacsomag mögött szerkesztett meg a józsefvárosi tiszta kis udvari lakásban, ahol különben már nem soká marad, mert hamarosan házat építtet Erzsébeten ... Beszél, duruzsol és én igazi érdeklődéssel hallgatom... Néha csodálkozom is, amikor leveleket, hálálkodó „köszönő-iratokat“ mutat ismert nevek viselőitől. Tapasztalatait, észleleteit és levéltárát akár egy pszichológus orvos is megirigyelné. Ülök, hallgatok és csodálkozom. Mégegyszer megkér, hogy hallgassak, aztán — az előszobából behallatszik a várakozók türelmetlen csoszogása — kegyesen elbocsát. Bágyadt hangon kiköszön a velem jött hölgynek és végtelen unalommal tekint a „következő“ izgatott arcába. * — Nos? Mit mondott? Milyen?... — kérdi nagyon okos és fölényes barátnőm. Mély meggyőződéssel és őszintén válaszolok: — Igaza volt magának... Mindent, de mindent tud ... Dorit Kreysler Benne a német film megisztálta egyik legvérbelibb, temperamentumos, fürge szubrettjét. Üde szőkesége, szaporán pergő nyelve és ugyancsak szaporán kacsintgató szemei azok a fegyverek, amelyekkel a magyar noziközönség szívének meghódítására tör. Budapest személyesen is megismerhette az idén nyáron a Hunniában forgatott, A Berlin-film produkciójában készülő „Ha szerbisem, elvehetsz“ című operettben. Most nemsokára ismét betáncol Budapestre, igaz, hogy nem személyesen, csak a Willy Forst rendezésében készült „Bécsi vér“ c. filmoperettben, ahol egy nagyravágyó, temperamentumos kis bécsi balettpatkányt alakít, ő tanítja meg a filmben a savanyú porosz grófot — Willy Fritsch-et — keringőzni, .. .. Tiffen nikjai. Történelmi témákkal nem szívesen foglalkoznak filmgyártóink, a kosztümöket és különleges díszleteket igénylő produkciók jóval többe kerülnek, mint amennyit egy-egy magyar film költségvetése elbír. Jeszenszky Ferenc filmvállalata, amely most filmre vitte Gárdonyi híres regényét, az isten rabjait, dicséretreméltó áldozatkészséggel készítette el Boldog Margit életének fémváltozatát. Pacséry Igost rendezése gondos és a történelmi hűséghez ragaszkodó és felfogástalanok a főszereplők, elsősorbanBaila Eláné, aki ragyogó gnünszi készséggel kelti feletie Boldog Margit alakjait. Rajta kívül Lehotay Árpád, Tasnády Ilona, Egressy Attila, Szilasy László és a tehetséges erdélyi színész, Horváth László eluttattak hálás feladatokhoz. A forgatókönyv írójai Bors Ödön és Lajtay Ödön és Lajtay Károly, a kis ledi'y vitéz Náray Antal, a Rádió igai- Apollo pénteki díszelőadásán megjelen- József királyi herceg és Auguszta ny. Varga József, Radocsay László miniszterek, Ghyczy Jenő meghatal- Bárcziházi Bárczy István titkos tanácsos, ITlassies Gyula báró és Gergelyffy András államtitkár, vitéz Haász Aladár, vitéz Thuránszky László és vitéz Vináry Ervin miniszteri osztályfőnökök. Ruski-czay-Rüdiger Imre altábornagy és még sokan mások, sérózene szerzője gatója. A Nemzetiek többek között királyi hercegasszó és Antal István mázott miniszter. avasai A Fórum mozi új filmje, a muzsikusok világába viszi el a nézőt. Jablonszky Ferenc forgatókönyvének hőse két hegedűművész — egy most induló és egy halkan öregedő — s egy fiatal zongoraművésznő. Hármuk között sűrűsödik drámává a történet, amely részleteiben igyekszik újszerű lenni és néhány hatásos és érdekes rendezői ötlet révén ez a szándék többé-kevésbé sikerül is. Hegedűs Tibor rendezése jó tempóban pergeti a játékot, a francia filmekre emlékeztet olykor az a modor, ahogy ez a finom húrokon játszódó szerelmi történet a nézők előtt a vászonra kerül. Szörényi Éva játssza a zongoraművésznőt, sok egyéni színnel és érzéssel, két partnere pedig Uray Tivadar, továbbá vitéz Benkő Gyula, akinek ez az első filmfőszerepe. Megdicsérjük még az epizódszereplők közül Ladomerszky Margitot és Pethes Ferencet. Szépek Vasa Károly felvételei, a kísérőmuzsikát pedig Beethoven-művekből állították össze. Az új magyar film az olasz Esperia vállalat első magyar produkciója. 1942 SZEPTEMBER 21. Új Michel Simon film: A király bolondja Verdi híres operája, a ,,Rigoletto“, amelynek szövege Hugo Victor egyik műve alapján készült, igen jó matéria film számára. Az olaszok a történelmi filmek terén egyre inkább élre törnek, néhány nagy filmjük egyenrangú a sokmillió dolláros hollywoodi produkciókkal. A mostani film a francia Michel Simon főszereplésével készült, a produkció azonban különben olasz. A romantikus filmanyag csodálatosan bőkezű kiállításban kerül a nézők elé s a címszerepben Michel Simon döbbenetesen nagyszerű. Természetesen a Verdi-muzsika sem hiányzik a filmből, Gigli és Totti dal Monte hangja csendül fel néhányszor. A hangsúly azonban elsősorban adrámai akcióban van, a zene ,csak aláfestésül szolgál. Michel Simonon kívül a film többi fontos szerepeit is elsőrangú garnitúra játssza, Maria Mercator, Doris Duranti, Rossolo Brazzi és Carlo Ninchi alakítják a történelmi dráma főszerepeit. (Korzó) Házasság Vaszary Jánosnak egyik legnagyobb színpadi sikere volt évekkel ezelőtt a „Házasság amelyet jóval több mint százszor játszott annakidején a Magyar Színház. A darab most filmre került a szerző rendezésében, a főszerepben Muráti Lilivel és Pager Antallal. A darab vonala változatlanul megmaradt, a nagyobb lehetőség) révén azonban szélesebb, hatásosabb, helyenként drámaibb, vagy pedig mulatságosabb lett a filmmese. A morálja is, mintha most közelebb állna hozzánk. Muráti Lili vibráló, izgalmas egyénisége friss derűbe öltözteti a főszerepet, igazi mai nőt alakít eleven humorral és melegen dobogó szívvel. Kifogástalan alakítása Páger Antalés elég jó Perényi László is, valamint a kisebb szereplők. (Scald, Kaszinó, Szittyh J.) .