Hétfői Hírek, 1957 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1957-08-05 / 14. szám
Mit ígér a Madách Színház?... Beszélgetés Téry Árpáddal, az új igazgatóval — A következő évad műsorának összeválogatásánál két cél lebegett a szemünk előtt — mondja Téry Árpád. — Lehetőleg olyat tervezzünk, ami újat, érdekeset ad, az emberek bonyolultabb, összetettebb gondolati kérdéseire,válaszol. Az első bemutatónk az anyaszínházban és a Kamarában ennek a szándéknak a bizonysága: — Goodrich—Hackett: Anna Frank naplója és Eduardo De Filippo. Milliomos Nápolya valamennyihaladószellemű európai színpadon sikert aratott. Mindkét darab háborúellenes, anélkül, hogy pacifista volna. — Ezt követően Shakespeare Lear királyát játsszuk, ehhez ugye nem kell indokolás. A Kamara Színházban a Learrel párhuzamosan magyar verses vígjáték kerül előadásra. Szerzője: Mészöly Dezső, de ezt senki ne vegye tudomásul, magam is titokban közlöm, mert megígértem Mészölynek, hogy amíg az utolsó szót nem írta le, nem beszélek róla... — mondja nevetve. — Brecht: Kurázsi anyósa tavalyról fennmaradó adósságunk. Remek darab, s reméljük az előadás méltó lesz hozzá. A nyugati haladó írók között válogatási lehetőségünk Graham Green, Marceau, Adamov vagy Ugo Betti darabja. Hogy melyiket játsszuk el, azt vezető színészeink elfoglaltságától tesszük függővé... Ne nézzen rám olyan szemrehányóan. Új magyar darab is van a tarsolyban. Sarkadi Imre, Sólyom László, Jékely Zoltán, Örkény István nekünk írnak. S, ha ezen kívül születik valami kitűnő magyar dráma, szívesen változtatunk a terveinken. .— Utolsó bemutatónk Osztrovszkij: Menyasszony hozomány nélkül című vígjátéka lesz, amelyet még sohasem játszottak Magyarországon. „Rázós“ kérdés következik: — Mi a véleménye arról a pesti színigazgatóról, aki kimazsolázza a vidéki színházat, mondjuk a debrecenit? (Ugyanis a Madách Színház új tagjai elsősorban a debreceni színházból szerződtek Pestre.) — Kérem, engem nem érhet ilyen vád. Mensáros Lászlónak, Márkus Lászlónak már akkor tettem ígéretet arra, hogy elengedem őket Debrecenből, amikor szó sem volt róla, hogy magam is feljövök. Mensáros különben is az én igazgatásom alatt bontakozott ki. S a tehetség szabad érvényesülésének elvét akkor is vallottam, amikor debreceni igazgató voltam. Hét év alatt több mint tizenöten szerződtek tőlem Budapestre. Zembe Ferenc, Sós Imre, Basilides Zoltán, Kautzky József és még sokan mások. Andaházy Margit már a múlt évadban is a Madáchban vendégszerepelt. Ezek után felment a vád alól? — Fel, és — jó munkát kívánunk! Nyerges Ágnes Jólabad fáidat üzemnit Az ellenforradalom szennyes árja a haza partjain túlra sodort sok magyar gyermeket és fiatalt. Mi a sorsuk, milyen jövő vár rájuk? Hogyan és milyen munkához juthatnak, milyen a bérezésük? Hogyan vélekednek róluk a befogadók? Hogyan tudnak hazajutni, akik visszakívánkoznak? Még számos kérdésre felel a Kossuth Könyvkiadó kiadásában megjelent, fényképekkel illusztrált „Szabad földről üzenik . . .** című könyv. Szerzője, Itényi Péter, az ellenforradalom után külföldön járt és saját maga győ ződött meg mindarról, amit leírt. Érdekfeszítő és tanulságos olvasmány. Jakab — kivételesen — kutya volt. Pumi, aki a hivatalos kutyaológia szerint a pulinak tejfajtája, ezt azonban a pumi neon tudja. A pumi a pásztornak nem csak jobb keze, de mindkét lába is és rohan helyette naphosszat, amíg a pásztor kampó® botjára támaszkodva búsul, vagy a világ hiányos berendezésén gondolkodik. Hát ilyen pumi volt Jakab, aki nevét a kisbíróról kapta, mert mindketten sántították. Jakab — a kutyajakab — lábára ugyanis rálépett egy tehén, amennyi esze egy ilyen tehénnek van... Később Jakab lába rendbejött (ebcsont beheged ...) de annyira megszokta már a sántaságot, hogy néha megfeledkezett róla, hogy sántán nehezebb járni, mint rendesen, s ilyenkor úgy ment, hogy szánalom volt nézni. Éppen ezért Jakab nem kapott állandó beosztást, csak mint kisegítő szerepelt, hol itt, hol ott, ezért hozzászokott a különféle emberekhez, ami egy putriknál főbenjáró bűn, de Jakab kivétel volt... Azon a bizonyos napon is magánszorgalomból szegődött a falkához, amelyet anyja dirigált, de a faluvégen a pásztor rászólt, hogy: — Eredj a házat őrizni, Jakab ki hívott ide? ... — és a botját is felemelte, ami minden kétséget eloszlatott. Jakab tehát bánatosan megfordult s elindulván haza felé, nagyokat sántított, mint mindig, ha bot került szóba, mert úgy érezte, hogy egy sánta kiskutyát bottal még megfenyegetni sem szabad. Ekkor megszólalt valaki az árokpartról: — Fáj a lábad, Jakab? Jakabnak még a fájós lába is fennmaradt a levegőben a csodálkozástól. Idegen öreg ember ült a bokor mellett és nevén szólította ... ámbár szólíthatta a nevén, hiszen az előbb a juhásztól hallhatta. Jakab tehát bizonytalanul billentett kettőt suta farkával, ami tartózkodást jelentett, de nem visszautasítást. Az öreg vándor ezután bicskát vett elő és szalonnát... Erre Jakab leült, mint akit érdekel a dolog, de azonnal vakarózni is kezdett, jelezve, hogy éppen erre járt s most csak vakarózik ... de a szeme úgy szikrázott, hogy a szalonna majdnem olvadni kezdett. ■— Itt van, Jakab — mondta az öreg s még kenyeret is tett melléje — egyél... — és elfordult, mint akit sem Jakab, sem a szalonna sorsa nem érdekel. De minek aprózzam? Jakab, az álnok, félóra múlva hanyatt feküdt az öreg ölében, aki bolháit fogdosta össze, fülét vakarta és fájós lábát simogatta. — Jó kis kutya a Jakab... szép kis kutya a Jakab — duruzsolt az öreg — ilyen szép kis kutyát ritkaság látni... — és Jakabnak, akinek eddig csak tehenekkel és juhászokkal volt dolga, mindez csodálatos gyönyörűség volt. — Hát, akkor menjünk, Jakab Intett az öreg. És mentek. Esőben, hóban, télben, nyárban. Mentek, mentek. Elül Jakab, mögötte a vándor aki kutyájával lassan mindent megbeszélt, mint ahogy magányos emberek, csak úgy maguknak beszélnek. És Jakab szótára csodálatosan bővült. — Nem pihennénk egyet? — és Jakab már le is ült alkalmas bokor alá. — Enni kellene, Jakab... — s a kis pumi sűrű farkcsóválással jelezte, hogy: enni?, azt mindig! — A város végén azt mondta az öreg: — Gyere kis szolgám, megkötlek, mert sintér is van a világon__— és Jakab engedelmesen tartotta nyakát a madzagnak, de ellenszenvét ilyenkor erős sántítással jelezte. — Itt várj, Jakab vigyázz a holmikra. S Jakab azonnal morogni kezdett, mintha máris ellenséggel vitázna. Jakab szívében nem volt más, mint tökéletes hűség s az öregében csak Jakab és rozzant öreg rugók, vezetékek, miegymás, melyeket elrágott már az idő rozsdája. Ekkor már mind sűrűbben ült le Jakab holmi patikák előtt, míg bent az öreg elsárgult cédulákat szedett elő és alkudozni próbált, ami rendesen sikerült is. De a járás lassúdott egyre-egyre és, ha az öreg sóhajtozva dörzsölte szívét és panaszkodott,hogy mennyire fáj, Jakab nyüszített és oda fúrta fejét az öreg hóna alá. "Egyszer azután újra város felé for■*' dúltak, ami egyúttal patikát is jelentett, de ekkor már alig vánszorogtak. Jakab már madzagot sem kapott a nyakára s ezért beosont a patikába is. A patikus leültette az öreg embert, meg timogatta Jakab fejét és azt mond- ( ta, hogy Jakabnak ugyan itt nincs he- , lye, de most az egyszer nem baj. ( — El tudna menni a kórházig? — ( kérdezte a patikus, — majd telefonálok. ( — El —, suttogta az öreg és lehaj- totta fejét. — Csak arra kérem, ha va- ( lami történne velem, a kis kutyát ve- gye magáihoz. Jakab a neve. A kórházi portás ránézett az öregre, * azután a kutyára. 1 — Tudok már magukról, — mondta 1 —, a kutyára majd vigyázok, amíg magát vizsgálják. Enni is adok neki. 1 — Hát akkor várjál, Jakab. Itt vár- * jál. És Jakab várt. Egy napot, két napot, három napot. Három napig nézte az ajtó minden nyílását, amerre gazdája bement a nagy épületbe, de a negyedik nap hajnalán nyugtalan lett. Kaparta az ajtót, aztán felemelte fejét és gyászosan vonítani kezdett, mint minden őse, ha az elszálló élet megérintette hűséges kutyaszívüket. ( Ezután Jakab sól hajtott még egy nagyot, megevett másfél kiló mócsingos húst s amíg a portás telefonált a partikusnak, hogy jöhet a kutyáért, Jakab , kiosont az ajtón, átugrott a kerítésen és , csak a tejeskocsisok láttak egy kis szürke pumit, amint végigrohant a városon. , Júliusban járt már az idő, amikor különösen csendesek a reggelek, s a párás messzeség olyan közel jön, mint a simogatás. Jakab leült egy kicsit pi-henni a város végén s amikor kifújta magát, egyenest nekivágott délkeletnek, azaz az istállónak, ahol született. "P s négy nap alatt szerencsésen meg is érkezett, útközben mindössze * egy beteg nyúlfiat s egy könnyelmű ürgét fogyasztva. „ * — Vakuljak meg, ha ez nem a Jakab — mondta a juhász — hun tekeregtél, te haszontalan?! Isten, csak ne lennél ’ sánta, majd ellátnám a bajodat... Jakab azonban ezúttal is erősen sántított, de egyébként is tudta, hogy egy sánta kiskutyát egyáltalán nem illik bántani. JAKAB írta: Fekete István A Bartók-terem sorsa A Művelődésügyi Minisztérium — igen helyesen — leállította, hogy a Bartók-teremben egyfelvonásos színdarab -sorozatot indítsanak. leállította a többi „prózai hangverseny" néven szervezendő estet is, melyet ott rendezni akartak. Igen helyesen, mert a Szendrő Ferenc vezetése alatt álló Irodalmi Színpad már jóval előbb elhatározta és bejelentette, hogy az őszi évadtól a volt Déryné Színpad helyiségében — többek között — irodalmi értékű magyar és külföldi egyfelvonásosokat kíván bemutatni. Az egyfelvonásos a már eddig is nagyértékkű tevékenységet kifejtő Irodalmi Színpad arculatához tartozik, míg a Bartók-teremnek elsősorban az a feladata, hogy a komoly és szórakoztató muzsikát népszerűsítse. A zeneművészeket és a zeneszerető közönséget egyaránt komoly veszteség érte volna, ha a Bartók-termet más célra használják fel. Egy kerékpáros halála A történet: Máriának, a gazdag úriasszonynak és szeretőjének, Jüannak tragédiája. Pásztoróráról hazatérőben autóval elgázolnak egy kerékpárost, s — nehogy együttlétük kitudódjék — sorsára hagyják. A kerékpáros meghal, s a két ember lelkére, a házasságtörés mellett most már gyilkosság bűne is nehezedik. A szerelmi szenvedélyen Máriában az önzés, a férfiban a lelkiismeret kerekedik felül: egyik a büntetéstől, a másik a bűntől szeretne szabadulni. S az utolsó, drámai találkozás végén az asszony szántszándékkal halálra gázolja a rendőrségre készülő Jüant, de végzetét így sem kerülheti el: egy szembejövő kerékpáros megriasztja, s kocsijával a mélységbe zuhan. Az „Eery kerékpáros halála” togjal számíthat a magyar közönség körében a sikerre. Tímár György: TE Te vagy a nyár, de álmodóbb, szebb, halad a meleg szél maga, fogad: a júliusi jókedv végtelen fehér zápora. A fűszál testedtől tanulja e ringást, s szemedtől a Nap e fákat cicomázó furcsa, tömött-lomb forma lángokat A NYÁR Szép színét melled bimbajáról kottázza le az ért eper. Az öröklétért — járj akárhol — minden perc eléd térdepel.• Ki megtanítod szerelemre az esték kandi árnyait, fekete földem, mély egem, te, az öröm te benned lakiig Sosemes féltig ívelni ... arra, hogy a Margitszigetinek úgyszólván már minden bokrában működik egy szabadtéri színpad. Ennek következtében a kitűnő lengyel jazz-együttes, a Walasek zenekar kénytelen délután, még a verőfényben kezdeni a műsorát és ez nem segíti a közönség felhangolását. Csak akkor kezdenek dobogni a lábak, csak akkor lelkesednek igazán, amikor a nagyon tehetséges Carmen Moreno énekszámai mellett a tánctudását is bemutatja. ... arra, hogy a moszkvai VIT-re utazott magyar filmforgatócsoport magával vitte „A város, amely élni akar" című, mai Budapestet bemutató rövidfilm három kópiáját. A filmet francia és orosz szöveggel is lepergetik a fesztivál résztvevőinek. "■ ... arra, hogy „15 fiatalköltő 105 verse” címen könyv jelenik meg a Magvető Könyvkiadónál ez év harmadik negyedében. ... arra, hogy kis zökkenő után újból megindul a közkedvelt Olcsó Könyvtár sorozat. Fekete István, Gábor Andor, Balzac, Jókai és Shakespeare műveiből jelenik meg új kötet. ... arra, hogy a sándorfalvai kisiskolások szeptemberben birtokukba veszik Pallavicini őrgróf egykori kastélyát. Az épületet — annak műemlék jellegét megőrizve — öt tantermes általános iskolává alakították át és az egykori kastélyban tornatermet, orvosi rendelőt is berendeztek. Ezidőszerint a pedagógusok vezetésével naponta több mint száz kisdiák csinosítja a kastély körüli háromholdas parkot. ... arra, hogy meghitt ünnepség zajlott le a Táncsics Mihály Kör klubhelyiségében. Madarász Emil irodalmi estjének meghallgatására gyűlt össze a közönség. Lelkesen ünnepelték az idős költőt és a műveit tolmácsoló Horváth Ferenc és Kelen Dóra előadóművészeket. A nívós estet Gergely Sándor Kossuth-díjas író vezette be. ... arra, hogy a Magvető Könyvkiadó politikai és gazdasági megerősítése folyamatban van. Átszervezése során új igazgatót kapott a fiatal és agilis Vadász György személyében. Több papírt utaltak ki a Magvetőnek és a hitelkeretet is növelik, hogy év végére a régi, rossz vezetés következtében előállott zavart, — amelyről korábban hírt adtunk — kiküszöböljék. AIDA Szipes olasz operafilm. Verdi gyönyörű muzsikája pompázatos keretben szólal meg a mozi vásznán. Szemet bűvölő, gazdag díszletek és jelmezek, látványos tömegjelenetek. A címszerepben a világhírű filmsztár: Sophia Loren. A rendezés és a filmszerű ábrázolás sajátos lehetőségeivel: a határról érkezett futár beszámolója megelevenedik, s nemcsak az énekből halljuk — mint a színházban —, de látjuk is Amonaszo hadainak szörnyű dúlását. Szemtanúi vagyunk a véres ütközetnek, amelyben Radamesz serege legyőzi a betolakodókat. A fényképezés változatos: Aida egyetlen áriája közben háromszor is változik a szín. Annál bosszantóbb az olasz magyarázó szöveg, amely a cselekményből amúgyis érthető dolgokat ismétel. Sikerült alkotás: fülnek-szemnek gyönyörűség. B. Gy. Játék a szerelemmel Új magyar filmet — címe „Játék a szerelemmel” — forgatott vasárnap délelőtt Bodrosi Félix operatőr Apáthy Imre rendezésében. A Bem rakparton folytak a felvételek, amikor elromlott az agregátor. Abba kellett hagyni a felvételt és átvonultak a következő színhelyre, a Csörsz utcába. A TALLYAI Balogh-kúriának, amely a megye egyik legszebb műemléke, helyreállítási tervét elkészítették a miskolci tervezőirodában. Az 1870-ben épült kúria külön érdekessége, hogy ablakkereteit faragott vezemfüzérek díszítik. Harry Williams bemutatkozása Harry Williams, dán állampolgárságú néger énekes táncos- és szaxofonművész, többrendbeli repülő viszontagságok után, mintegy tíznapos késéssel megérkezett végre Budapestre, s szombaton éjjel a Majakovszkij Színpadon az „Akinek a világ tapsol” című gálaműsor keretében bemutatkozott a pesti közönségnél. A továbbiakban a Városmagyori Budai Színpad és a „Maya" szigeti előadásainak vendég szereplője lesz. DCvilXIVMIERNEKLEPETÉS ÉRI, ha kedden a RUHÁZATI bolt alábbi szaküzleteiben vásárol: NŐI FEHÉRNEMŰ ÉS DIVATÁRU SZAKÜZLET VII, LENIN KÖRÚT 42 ALYAK BOLTJA VII, RÁKÓCZI ÚT 12 FÉRFIDIVAT SZAKÜZLET, VÁCI UTCA 12 * MOVELLHÁZ V. FELSZABADULÁS TÉR 4 NE TARTOGASSA!tó.* Magas áron készpénzért megvásárolt és HASZNÁLTCIKK K. SZ. Cím leadható telefonon: 341-746, 125-438