Hétfői Hírek, 1957 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1957-05-06 / 1. szám

1657. május 6. hétfő HÉTFŐI HÍREK Az iskolai rend és fegyelem h­elyreállításáról, az iskolaév sikeres befejezésére, a pedagógusok iránti bizalom kérdéséről beszélt Kállai Gyula művelődésügyi miniszter a pedagógus-aktíván Vasárnap a parlament kong­resszusi termében tartották első országos aktívájukat a kommunista pedagógusok. Az ötszáz pedagógus tanácskozá­sán megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Központi In­téző Bizottsága titkára, mű­velődésügyi miniszter, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, Ko­mócsin Zoltán, a KISZ Orszá­gos Szervező Bizottsága elnö­ke, Kelen Béla a Budapesti Pártbizottság , titkára, Bugár Jánosné a Szaktanács titkára, Szigeti József, a művelődés­­ügyi miniszter első helyettese, Jóború Magda művelődésügyi mi­niszterhelyettes. Karcagi Gyula székesfehér­vári pedagógus bevezetője után Kállai Gyula mondott beszé­det. Hangoztatta, hogy az el­lenforradalom fegyveres táma­dását felszámolták, de még nem oszlott el az eszmei, po­litikai zűrzavar, amit az ellen­forradalmi események keltet­tek népünkben, különösen az értelmiségben. — Az ellenforradalom a ha­ladó gondolkozást­ pedagógu­sok ellen üldöző hadjáratot in­dított. Hivatali állásukból el­távolították őket, sokszor a falu elhagyására kényszerítet­ték, sőt nem egyszer tettleg is bántalmazták, vagy halállistá­­kon szerepeltették nevüket. Különösen­ azok a pedagógusok kerültek az ellenforradalom támadásának kereszttüzébe, akik híven az igazi pedagógus hivatásához, nemcsak az iskolai pedagógia nevelő­­munkából vették ki ré­szüket, hanem ott voltak falujuk minden ügyes­bajos dolga megoldásánál. Ugyanakkor nem szabad el­felejteni, hogy a pedagógusok egy része — az igazság kedvé­ért meg kell mondani, hogy törpe kisebbsége — sárba ti­porta a pedagógus, a népne­velő magasztos hivatását. Kállai Gyula ezután hangoz­tatta, hogy november 4. után az Oktatásügyi Minisztérium helytelen és egymásnak ellent­mondó rendeletei teret enged­tek az ellenforradalom iskolai rohamának.­­ A párt és a kormány el­leni hangulatkeltésnek egyik legveszedelmesebb formája, hogy mártíroknak tüntetik fel azokat a pedagógusokat, akiket az ellenforradalmi események­ben való részvételért elítéltek, vagy őrizetbe vettek. Ezen az alapon olyan rágalmakat ter­jesztenek, hogy az MSZMP visszatért az MDP vezetőinek súlyos hibáihoz, ismételten ár­tatlan embereket börtönöz be. Ez ellen a hangulatkeltés ellen is csak a legnagyobb őszinte­séggel vehetjük fel eredmé­nyesen a harcot. Aki az ellenforradalmi ese­ményekben bűnös, bűne arányában bűnhődni fog. Törvénytelenséget a párt és a kormány nem enged. — A pedagógusok többségét meg lelhet és meg kell nyer­nünk a szocializmus építésének ügye számára, — mondotta. A köztük végzendő politikai munka alapkérdése a bizalom kérdése. Bízik-e a párt és a kormány az értelmiségben, a pedagógusokban? Mi erre a kérdésre csak azt felelhetjük, amire bennünket a marxizmus ,a leninnizmus tanít: a szocializmus építése el­képzelhetetlen az értelmi­ség cselekvő részvétele nélkül. Kállai Gyula beszéde további Politikamentes iskola nin­ Azok a pedagógusok, akik már a Horthy-korszakban is mű­ködtek, jól tudják, hogy mi­lyen szoros szálak fűzték össze az uralkodó osztályok a kor­mány népellenes, klerikális és nem fogjuk még egyszer elkö­vetni a múlt hibáit. Nem fog­juk a tanterveket, a tanköny­veket a szaktudományok meg­állapításaiba mesterségesen be­iktatott politikai szólamokkal, téves aktualizálásokkal tele­aggatni. . Ellene vagyunk an­nak is, hogy a tanítási órákon az ifjúsági szervezetekben az ifjúság életkori adottságának meg nem felelően politizálja­nak — teljesen a felnőttek módjára —, mert meggyőződ­tünk ennek helytelenségéről. Azt is megértjük, hogy a peda­gógusok, mint­ sok más tekin­tetben, a politikai érdeklődés és aktivitás tekintetében is kü­lönbözők­ részében hangoztatta, hogy ki- s soviniszta politikáját és az is­­zalommal vannak a még inga- kólákat. Mi nem akarjuk él­dozó pedagógusok iránt is,­­ a pedagógusoknak is bízniok kell a mur­kásosztályban, a pa­rasztságban, a forradalmi mun­kás-paraszt kormányban és a pártban. Bejelentette, hogy építkezés és épületátadás útján jelentősen növelni kell az is­kolai, óvodai tantermek és­ nap­­köziotthonok számát. Elsősor­ban az általános iskolákban és a vidéki kis gimnáziumokban kell enyhíteni a zsúfoltságot. Meg kell valósítani az érettsé­gire épülő akadémiai tanító és óvónő képzést. Rendezni kell a népgazdaság igényeinek meg­felelően az ipari oktatás rend­szerét.­­ Számunkra a tartalmá­ban szocialista, formájában a nemzeti kultúra azt jelenti, hogy a művelődés­politiká­nak, a kultúrának, az iskolai oktatásnak a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó nép s a munkás nemzetköziség ér­dekeit kell szolgálnia. Hazánkban szocializmus épül, korunk egyetlen tu­dományos világszemlélete a dialektikus materializ­mus alapján. Itt azonban az élet egy nagy problémát, egy megoldásra váró ellentmondást vet fel, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet jelenlegi szakaszában. A tantervek, a tankönyvek a marxizmus—leni­­mizmus alapján állnak, de ugyanakkor a pedagógusok többsége még nem tette ma­gáévá a tudományos materia­lizmus világnézetét. Tudjuk, hogy ezen egyik napról a má­sikra nem lehet változtatni, mert a marxista világnézetet épp úgy, mint bármely más vi­lágnézetet nem lehet utasításra elrendelni. — Az iskola és a napi poli­tika viszonyának kérdése tisz­tázásra és megoldásra vár. Ezt azért tartjuk szükségesnek megállapítani, mert sok peda­gógus arra hivatkozik, hogy az iskolai élet múltbeli agyon­­politizálása elidegenítette a po­litikától, — mondotta Kállai Gyula. — Baráti módon kell köze­ledni azokhoz is, akiket meg­tévesztett az ellenforradalom. A jelenleg még ellenforradal­mi nézeteket vallókat is meg kell különböztetni. Azokat, akik jóhiszeműek és maguk is megzavarodtak, de igyekeznek zavarukból kikerülni, jóindu­latúan támogatni kell. Akik tudatosan terjesztői és képvi­selői az ellenforradalom márko­­nyának az iskolákban, eltávo­lításra kell javasolni akkor is, ha pillanatnyilag, érezvén az erőviszonyokat, hallgatnak. Je­lenlegi feladat: valamennyi pedagógus lojalitásának bizto­sítása, az iskolai rend és fegye­lem, valamint az iskolaév si­keres befejezése. Kállai Gyula beszéde végén hangoztatta, hogy a közoktatás munkásai előtt álló feladatok igen nagyok. E feladatok meg­oldásában az MSZMP Köz­ponti Bizottsága minden erejé­vel segíti a pedagógusokat. A párt a köznevelés ügyét társa­dalmunk életében méltó hely­­re fogja állítani. Kállai Gyula művelődésügyi miniszter beszámolója után több hozzászólás­­hangzott el. Nem lépünk fel azonos igényekkel a kommunis­tákkal és a nem kommu­nistákkal szemben. Dobi István a besnyői „Sallai" termelőszövetkezet művelődési házának avató ünnepségén Az adonyi járásban fekvő, tíz évvel ezelőtt alakult Bes­­nyő község „Sallai“ termelő­­szövetkezete saját erejéből fél­millió forint értékű művelő­dési házat épített. Egy esz­tendő szorgalmas munkájának és a termelőszövetkezetet pat­ronáló Csepeli Acélmű dol­gozói sokoldalú segítségének köszönhető, hogy a termelő­­szövetkezet tagsága vasárnap délelőtt felavathatta k­ultúr­­otthonát. A vasárnapi avatóünnnepsé­­gem megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke is és melegen köszöntötte a terme­lőszövetkezet szorgalmas tag­ságát, s elismeréssel szólt ered­ményeiről. Táncol a bölcsészkar Este hétkor jobbára csak a kékszalagos rendezők sétálgat­tak a teremben, kilenckor a ritmusos zene zajában már alig lehetett megmoccanni. Ezen egy pillanatig sem lehet cso­dálkozni, mert az esti szórako­zásra, illetve — ahogy a meg­hívó tudtul adta — a reggelig tartó tavaszi nagy bálra­­— az Eötvös Lóránd Tudományegye­­tem bölcsészkarának KISZ- szervezete invitálta meg a fiatalokat. Ha ezen a tavaszi nagy bá­lon — a tavaszt mindenekelőtt az ünnepi ruhába öltözött több­száz egyetemi hallgató kipirult arca, lelkes jókedve jelentette — nem is folyt pezsgő és nem is volt nagy dínom-dánom, annál forróbb, barátibb, meg­hittebb volt a hangulat. Hall­juk csak, mit mond erről ez a táncból kiragadott csinos har­madéves magyar-történelem szakos hallgatónő: „Néhány hónappal ezelőtt még a bizal­matlanság vett körül bennün­ket, nem is egészen oktalanul... Ki hitte volna novemberben, hogy május 4-én már hálózha­tunk ... Pedig mi nagyon sze­retünk táncolni. Hát most pó­toljuk .. . már el is tűnik a táncosok tömegében. ■^i ii 11 ni i ii 11 iiiuiiii i ii i rri Híjul i­i iiii 11 ti 1111 ti 11 n 111111 ii 1111 ri­ i i Ilin i ii i ii 111 S OLCSÓ NYARALÁS az . .. , ÜDÜLŐK: ^ Balatonföldvár, Galyatető ~ Napi árak: Szállá$ 13 Ft-töl rz Panzió 34 Ft-tól te SÁTORTÁBOROK: ip: Balatonfüred, Balatonföldvár, Nógrádverőce, Balatongyörök Napi árak: szállás 12.— Ft, panzió 27.— és 33— Ft. Ifjúsági csoportoknak nagy kedvezmény! Budapesti turista elhelyezés vidékieknek: Első napi szállás 6.— Ft, továbbiakban 4.— Ft. Panzió 19.— és 25.— Ft Érdeklődés, jelentkezés: „EXPRESS” Ifjúsági Utazási­­ és Szolgáltató Vállalat, Budapest, XII., Gaál u. 9. Telefon: 159—290. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Magyar rákkutatók és új magyar rákellenes gyógyszer nemzetközi sikere Dr. Seilei Camillo egyetemi tanár a New York-i rák­konferenciáról A New York-i Tudományos Akadémia és az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet március végén New Yorkban daganatgyógyítási konferen­ciát rendezett, amelyre össze­sen hat államból (USA, Ang­lia, Kanada, Japán, Nyugat- Németország, Magyarország) hívták meg a kutatókat. Felkerestük dr. Seilei Ca­millo egyetemi tanárt az Or­szágos Onkológiai Intézetben, aki kérdésünkre a következő­ket mondta: — Néhány napja érkeztem haza az Egyesült Államokban tartott konferenciáról. — A magyar rákkutatók (Baló, Melczer, Kellner, Né­meth, Vargha, Dumbovits) eredményei jól ismertek a tu­dományos világban, így érte a magyar rákkutatást ez a megtisztelő meghívás. — A konferencia három na­pon át a kora reggeli óráktól éjfélig tartott.­­Többszáz kísér­leti anyag hatásáról számoltak be. Vezető tudósai, az angol Haddow professzor, az amerikai Rhoads, Gell­­horn, Endicott, Shear, és Karnovszky professzorok voltak. Magyarországot én képvisel­tem. Valamennyi tudós kuta­tásainak célja: a rák sikeres gyógyszeres kezelése volt. — A konferencia — az ed­digi eredmények figyelembe­vételével — csupán hat gyógyszert tar­tott alkalmasnak a daga­natos betegségek sikeres gyógyítására. Ezek között szerepel a mi általunk be­mutatott új gyógyszer is, amelyről a jelenlevők nagy elismeréssel nyilat­koztak. — A jövőben világszerte foglalkoznak majd a magyar gyógyszerrel. — Rhoads a konferencia eredményét összefoglalva kü­lön méltatta a magyar kuta­tások értékét. Helyeselte el­képzeléseinket, hogy az ope­rált daganatos betegeket mű­tét előtt és után ilyenfajta gyógyszeres kezelésben része­sítsék. Ez a kezelés — tapasz­talataink szerint — a dagana­tok kiújulását és az áttétkép­ződések lehetőségét megszün­teti. — Részt vettem a Chicagó­ban tartott nagy amerikai rák­kongresszuson is. Jóleső érzés volt számomra, hogy úgy itt, mint New Yorkban a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoz­tak a magyar orvoskutatók és a vegyészek munkájáról. Az új magyar gyógyszernek — és gyógyszeriparunknak általá­ban — jó híre van. Orvosaink rák elleni küzdelmét Nyuga­ton is nagyra értékelik. — Az általunk a konferen­cia előtt bemutatott új gyógy­szert — tudomásom szerint —­ az angol és amerikai gyógy­szerekkel együtt alkalmazzák majd. — Az Országos Onkológiai Intézet gyógyító felszerelése (sugár és izotóp) korszerű. Se­bészeti osztályainak műkö­dése orvosi szempontból első­rangú. — Úgy véljük, hogy új gyógyszerünkkel mél­tán kiérdemeljük álla­munk bizalmát, amely — óriási anyagi áldozatok­kal — az ország egyik leg­szebb gyógyintézetét bo­csátotta a magyar rákku­tatók rendelkezésére,. Eddig Sellei tanár nyilatko­zata. Elbúcsúzva tőle, az Intézet parkjában néhány sétáló be­teggel találkoztunk. Arra gon­doltam, hogy a jó hír, amely idehozott, orvosaink nagy győ­zelme a betegség felett és egész biztosan fontos állomás a rákos elváltozások legyőzése felé vezető úton. Balatoni kapunyitás előtt — kupam, kezeltem a miami Ezeket a sorokat Siófokon írom, vasárnap délben, nem sokkal azután, hogy a Lamb­­recht-féle időjelző készülék száraz, jó időt jósolt, s erre az ígéretre tett pontként orromra hullott az első esőcsepp. Május van, 18 fok meleg, or­gona, nefelejcs, viola nyílik a parti kertekben, s a langyos testű, nyugtalan Balaton fölött örvénylő, kavargó szelek képé­ben birkózik a tavasz és a nyár. Az ember még csak nézi, várja, mi lesz ebből a hadako­zásból. Láttam reggel Füred kikötőjében a még csupasz ár­­bocú vitorlásokat. Úgy álltak a csendes öbölben, mint téli álmukat alvó, különös nagy, fehér vízibogarak. A híres né­gyes hársfasor üresen zúgott, mintha néptelen templomban, sírva zengene egy hatalmas orgona. Talán csak a vasár­nap is szállongó malterszag figyelmezteti az embert, hogy azért itt a nyárra készülnek. Általában megkésve, sok helyt kapkodva. Az Aranycsillag szállón ma is dolgoznak a mes­teremberek, hogy június 15- ére, amikor a főidény megkez­dődik, kifogástalan állapotban várja vendégeit Füred egyik büszkesége. Igaz, ez a szálló most sem panaszkodhatni. A reggelinél jártam ott és az étterem asz­talai körül ilyen nevű vendé­gek ültek: Kotle Nikole (Sza­rajevóból), Georgi Temelkov (Szófiából) Lao-Pao Dzsun és Van-Tie-Nim (a hatalmas kí­nai világ nem tudom melyik sarkából), Kamenszkih Niko­­laj (Minszkből) és Katkis Jó­zsef tengerésztiszt Budapest­ről Azt hiszem, elég nemzet­közi társaság ahhoz, hogy a világ egyetlen gőgös, rangjára sokat adó szállodája sem szé­gyenkeznék miattuk, Már a Veszprém megyei pan­dúrok rajtaütöttek az asztal Veszprém megyei oldalán mu­latozó híres betyáron, Hatlábú Jósk­án, az embereivel együtt szépien átült az asztal zalai ol­dalára, ahová a pandúrok már nem követhették őket. Mon­dom, kerestem ezt a csárdát, amely idegenforgalmi szak­könyvek szerint ma is ott áll a Balaton partján. Egy tehene­ket őrző almádi ember nem is hallott róla. Egy másik, — tőle kiáltásnyi távolságra — az ál­lomás felé igazított. Az állo­más felügyelője az inotai kohó üdülőjéhez küldött, mondván, üdülővé alakították a csárdát. Az üdülő gondnoka is tovább irányított, ismét rossz helyre. Hüllöjt idején a Balaton partján is a tonhal járja Van abban valami meghök­kentő, amikor az ember ki­töltetlen keretekkel találkozik. Például, amikor­ egy üres szín­háztermet lát, amikor zárás után be­les egy kávéház ab­lakán, vagy amikor május első vasárnapjának reggelén a Szigliget nevű motoroshajót látogatja meg a füredi kikötő­ben,­­ azt a hajót, amelynek öt főnyi legénysége összesen három utast hozott át Tihany­ból. Hej, milyen más ez nyá­ron, amikor szinte elsüllyedni készül a hajó a sokszáz utas terhe alatt. Halászokat sem látni még itt a vizen. Üresek a nádasok, a stégek, senki sem horgászik. Halbőrt ideje van most, halá­szati tilalom és ez eltart még május 25-ig. A vendéglőkben folyami halakból készül a ha­lászlé, a rántott­ hal, s lép­­ten-nyomon jó bort kínáló Ba­­latonvidék vízre oly ritkán szomjas emberei kénytelen­kelletlen már a tonhalra is ráfanyalodnak — mert halra esik legjobban az ital. A csend és nyugalom ideje ez. Valami olyanfajta csodé, mint amilyen a randevú előtti csend és izgalom. A mosó-csárdánál már négy­száz vígpiros szék várja, hogy jöjjön a nyár és vele a zsibon­gó, türelmetlen embersereg. Siófokon erőltetett ütemben dolgoznak a Matróz-csárda át­építésén és most vasárnap is fuvarozzák a követ egy új ze­nepavilonhoz. Rsend és nyuga­lom és­­ építkezés. Tihany­ban egy pincér belepirult, hogy rajtakaptuk, amint micisapká­val a fején terített a kerthe­­lyiségben. Nem számított arra, hogy vendégek jönnek, amint mondotta, a Sportszálló csak a jövő hónap közepén nyílik, annyira nincs itt forgalom, hogy még kecskekörmöt sem árulnak a gyerekek. Pedig... pedig... Nem is­meri a Balatont, aki csak a nyár kellős közepén látta, ami­kor özönlik rá a napfény, ami­kor kitikkadt seregként zarán­dokol partjaihoz a kánikulá­tól meggyötört Budapest. Ez a mostani Balaton, zölden de­rengő vizével, végtelen nyu­galmával; asszonykarra emlé­keztető melegségével; párafá­tyol mögé rejtett igazi arcával; az északi partok bibenszínű, lépten-nyomon bauxittal kér­kedő földjeivel, másik oldalán a somogyi dombok szelíd hul­lámverésével, legalább olyan szép, mint a nyári magyar ten­ger. Hová telt Hatlábú Jóska csárdája ? Csak éppen más. Talán egy kicsit félsizeg, talán egy kicsit zavart. Olyanformán vagyunk vele, mint amikor zavarba ho­­zunk egy családot váratlan lá­togatásunkkal. Hát előfordulhatott volna nyári időben, ami ma esett meg velem? Almádi és Alsóörs között, a régi káptalani csár­dát kerestem. Azt a helyiséget, ahol hajdan két megye határa találkozott, éppen az ivó kö­zepén, éppen úgy, hogy ami­ ki látott már tátorjánt? Hát előfordulhat ilyesmi nyá­ron, amikor minden tizedik lépésre nem­ hivatásos idegen­­vezetőbe botlik az ember? És előfordulhat az, hogy a négy­száz éves Rákóczi szilfa alatt állva Akarattyán, három hely­belit is faggatva, merre talá­lok tátorjánt (ibolyaszínű für­tös, hosszúszárú növényt, ha­zánkban csak itt tenyészik), senki sem akad, aki feleletet tudna rá adni, pedig még Ame­rikában is tudják a botaniku­sok, hogy ez a virág Akarat­­­tyán, a Csitényi-dombon talál­ható. És a fürdőzők? Restellkedve kérdeztem meg Siófokon egy idős embert,­ bi­zonyos Túrás Lajost, hallott-e már az idén arról, hogy­­ valaki megfürdött volna a Balaton vizében? — Ilyenkor csak az fürdik, aki bolond, vagy szerelmes —­­válaszolta. És kérdés nélkül hozzátette rögtön: — Épp ma reggel volt egy fiatalember, aki a móló mögötti részen ki­próbálta, lehűti-e a szívét a­­ víz?­­ Lehűtötte? Erre az öreg sem tudott válaszolni. S nem is nagyon kerestem a feleletet hiszen hogyan lehetne tüze oltani tűzzel? A Balaton is olyan vad, örök, fékezhetetlen, mint az­­if­júkori igaz szerelem. Míg ezt írom, kisüt pillanat­ra a nap. Tüzes és fürge fény­nyalábbal tör át a violaszín felhőkön. Egészen eddig arról írtam, hogy hol vagyunk még a nyártól. S közben a felhők hátát már júliusi meleg per­zseli. Lehet, hogy a holnapi nya­ralókat is? Azt hiszem, senki sem bánná. Bajor Nagy Ernő

Next