Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1959-10-05 / 40. szám
Fedinsztkij: Felmérhetetlen jelentőségű a műszerek földi irányítása V. V. Fedinszkij, a fizikaimatematikai tudományok doktora nyilatkozatában hangoztatta: a tudomány szempontjából szinte felmérhetetlen jelentősége van annak a ténynek, hogy a bolygóközi állomás műszereit földi állomásokról irányíthatják. Ez azt jelenti, hogy mintegy 400 000 kilométeres távolságról válik lehetővé a műszerek munkájának szabályozása. Az automatikus bolygóközi állomás a Hold teljesen ismeretlen titkairól OW ?Űr tájékoztatja az embert Magyar tudósok a harmadik szovjet űrrakéta nagy tudományos jelentőségéről A nagy hír, a harmadik Szovjet űrrakéta felbocsátása rendkívüli érdeklődést keltett a magyar szakemberek körében is. Ifj. Bartha Lajos csillagász, a Nemzetközi Holdszövetség tagja és Piret Endre fizikus, az Uránia Csillagvizsgáló rádiólaboratóriumának vezetője a következőkben foglalták össze az első jelentés után kialakult véleményt: — Már az első jelentésből megállapítható, hogy az automatikus bolygóközi állomás felbocsátásával kettős feladatot akarnak megoldani a szovjet tudósok. Az egyik: a Hold és a Föld közötti bolygóközi tér, a másik: a Hold-közeli térség fizikai vizsgálata. Most lehetőség nyílik a bolygóközi tér mágnesességének megállapítására, a gázatomok vizsgálatára, a sugárzásviszonyok elemzésére. A vizsgálati idő sokkal hosszabb lesz, mint az első és a második űrrakéta esetében, így természetesen a mérési biztonság is növekszik. Olyan érdekes kérdésekre kaphat választ a tudomány a Hold közelében levő fizikai vizsgálatoknál, mint a Hold mágneses terének tisztázása. Ez egyben felvilágosítást adhat a Hold belső szerkezetéről is. Az űrrakéta segítségével , részletesebben vizsgálhatják azt a Hold körüli elektronfelhőt, amelyet már a Lunik II. is jelzett. Ez igen fontos kérdés élőlénynek a Földről a Holdra történő juttatása szempontjából. Amikor a rakéta Holdközelbe ér, a Nap az általunk sohasem látott Holdfelületet világítja meg jobban. Ebből is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az automatikus bolygóközi állomás segítségével talán már most megismerhetjük a Holdnak azt a területét, amely eddig titok volt az ember előtt. A rakéta az észlelt mérési adatokat tárolja és rövid adású periódus alatt közli. Ezzel a megoldással az adókat jobban ki lehethasználni, ami ugyancsak jelentős az észlelés szempontjából. Kétségtelen, hogy a harmadik szovjet űrrakéta segítségével olyan tudományos anyagnak juthatunk birtokába, amely közelebb viszi az embert a világűr alapos megismeréséhez, a Földhöz, s így lehetséges, hogy a távolságnak megfelelően a keringési idő, az említett tíz napnál is egy-két nappal tovább tart. A Föld a Hold-rakéta nem keringhet állandóan a Föld és a Hold körül, mert a Hold másodpercenkénti egy kilométeres sebességgel 27 napos keringési idővel száguld a Föld körül. Amikor a rakéta legközelebbi keringése során ismét eltávolodik a Földtől, a Hold ANAP hadja . A kilövés időpontjában a Hold a H3 pontban tartózkodott; amikor a rakéta visszafordul a Föld felé, akkor a Hold a N- pontra ér. A legközelebbi keringéskor a Hold már a H3 pontot foglalja el, így a rakéta pályája nem tudja körülzárni. Ekkor már egyébként holdtölte lesz. (Gauser Károly csillagász vázlata) Gauser Károly: Tíz-tizenhét nap lehet a bolygóközi állomás keringési ideje a Föld és a Hold között Gauser Károly, az Uránia Csillagvizsgáló tudományos munkatársa, az űrrakéta sebességéről a következőket mondotta: " Az indítás sebessége körülbelül 11,1 kilométer volt másodpercenként, mert csak így lehetséges, hogy a létrejövő ellipszispálya körüljárja a Holdat, majd azt megkerülve visszatérjen a Föld körze ,tébe. mm nyom sebesség mellett körülbelül öt napra van szüksége a rakétának, hogy elérje a Hold körzetét és ugyanenynyi ideig tart útja visszafelé, a Föld közelébe is. Ez tehát azt jelenti, hogy kereken 10 napig tart a Föld és Hold között egyegy keringése. A jelentések azonban arról számolnak be, hogy a bolygóközi állomás pályája jóval a Hold mögött fordul visszafelé ) (Fótumos its Y. oldatról.) megtenni. Panajotov kijelentette: már közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy létrehozzák a Hold mesterséges holdját, szputnyikját. Ebben az esetben a rakétáinak olyan sebességet kell adni, hogy a műszeres rész a Hold térségébe jutva — az égitest tömegvonzásának hatására a körpályán kering- Énn majd a Hold körül. akkor már a térnek ,egészen más pontján tartózkodik. A rakéta tehát visszatér a Föld körzetébe anélkül, hogy ezúttal megkerülte volna a Holdat. Előzetes számítások szerint 50—60 naponként, vagyis 5—6 keringésenként kerülhet sor arra, hogy a Földtől eltávolodó rakéta a Holdat ismét megkerülje. Nagy István György: Rádió-lokációs állomások kiterjedt hálózata figyeli a rakéta útját — Hogyan irányították a mostani űrrakétát? — Ezt kérdezzük Nagy István György mérnöktől, az Űrhajózási Bizottság tagjától. — Biztosra vehető, hogy a jelenlegi Föld—Hold-rakéta irányítását az előző rakétákéhoz hasonló elven végezték. Ennek az irányítárnak pedig az a lényege, hogy a rakétán egy programberendezés gondoskodik arról, hogy a sebesség és az irány pontosan az előírtnak megfelelő legyen. A Földről rádió-lokációs állomások kiterjedt hálózata figyeli a rakéta útját, melyek a Szovjetunió területén többezer kilométer távolságban vannak egymástól elhelyezve, s ezek megfigyeléseiket automatikusan továbbítják a központi irányító állomás elektronikus számítógépéhez. A beérkezett jelentések alapján az esetlegesen kiszámított helyesbítő adatok közvetlen rádióösszeköttetés révén azonnal a rakétához kerülnek. Érdemes megemlítenünk, hogy az esetleges irányítási hibák kiküszöbölésére milyen rendkívül nagy gondot fordítanak. Így például az irányító-állomás hatalmas parabola-antennáján a napsütés vagy más környezeti hatások következtében deformációk léphetnek fel, s így esetleg pontatlanok lehetnek a helyesbítő jelek, amit a rakétához továbbítanak. Éppen ezért rendkívül pontos műszerekkel még az antenna deformációját is pontosan mérik, s az esetleg szükséges helyesbítéseket szintén kidolgozza a számítógép. Mindez azonban pillanatok alatt villámgyorsan történik. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen típusú rakétákat csak a fejrepítést követő néhány percben, tehát a rakéta útján annak legelső szakaszában lehet irányítani. Sinka József: Földünk gömbjének tanulmányozásához is segítséget nyújt a szovjet űrrakéta Mit várnak a csillagászok az űrrakéta tudományos programjától — kérdeztük Sinka József csillagásztól, az Űrhajózási Bizottság titkárától — A most felbocsátott szovjet űrrakéta csillagászati jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy most először teszi hozzáférhetővé az e@n-béli ismeretek számára a Hold túlsó oldalát. A Hold ugyanis úgy kering a Föld körül, hogy mindig csak egyik oldalát fordítja felénk. Erről az oldaláról szinte pontosabb térképeink vannak, mint a Földről. A Hold túlsó oldaláról azonban mindeddig korlátozottak voltak ismereteink. A túlsó oldalnak csupán tíz százalékát ismerjük, mert a Hold forgása során állandóan „billeg”, s így egy-egy sávon alá, illetve fölé láthatunk. A soha nem látható oldaláról egyébként csak következtetéseink vannak. Valószínű azonban, hogy a Hold déli sarkánál levő krátermező a túlsó oldalon is tovább folytatódik, bár elképzelhető, hogy túlsó fele jobban tagolt a kráterektől, mert arra az oldalára, miután nem esik a Föld „árnyékába”, lényegesen több meteor csapódik be. Ugyanakkor a Föld felé néző oldala lényegesen nagyobb hőmérsékleti ingadozásoknak van kitéve, valószínű tehát, hogy ennek hiányában a túlsó oldalon vékonyabb a porréteg. — Ahhoz, hogy a Hold körüli, majd azt követően ismét a Föld körüli utat a Föld— Hold lunyik megtehesse, rendkívül izgalmas matematikai problémákat kellett megoldani. Arról van ugyanis szó, hogy a rakéta útját a két fő égitesten, — a Földön és a Holdon kívül — különösen a pályának abban a szakaszában, amikor a rakéta már a Holdon is túlhalad, jelentős mértékben befolyásolja egy harmadik égitest, a Nap. Ez az úgynevezett háromtest probléma, amely évszázadokon át foglalkoztatta a legnagyobb matematikai tudósokat, így például: Laplace-t, Newtont, Leverriert, Fülért, Gausst és a magyar Bolyait, továbbá legutoljára Poinearet. Nem szabad ugyanis elfelejteni azt, hogy a három égitest, — a Nap, a Hold és a Föld — állandóan mozog a maga pályáján, és ugyanakkor mozog a negyedik test, maga a rakéta, amelyre ezért mindhárom égitest minden időpillanatban más és másként hat. Ilyen körülmények között kellett kiszámítani a Föld—Holdlunyik útját, megtalálni azokat a pályafeltételeket, amelyek ilyen esetekben sem térítik el az „új égitestet” a pályáról. . Jodrell Bank rádióteleskópja fogta az űrállomás rádiójelzéseit Jodrell Bank, október 4. (MTI) Mint az AP jelenti az angliai Jodrell Bank óriás rádióteleszkópja felfogta a szovjet űrállomás rádiójelzéseit, néhány perccel azután, hogy a Moszkvából Jodrell Bankba küldött táviratközölte az űrállomás helyzetét. Az angol obszervatórium tudósai a távirat kézhezvétele ■ kor megszakították szokásos munkájukat és nyomban hozzáláttak a szovjet űrállomás és az űrrakéta követéséhez. Dr. D. C. Martin, ismert angol űrhajózási szakértő hangoztatta, hogy sokkal nehezebb dolog rakétát kilőni a Hold körüli pályára, mint közvetlenül célbatalálni a Holdat. Ez az újabb rakéta kilövés további bizonyítéka az űrhajózzás terén dolgozó szovjet tudósok és mérnökök eredményei- nek — jelentette ki Martin. Azűrvezető (Erdei rajza) fl golygázi állomás felfenejátásának első nemzetközi visszhangja Peking: Feltárul a „holdpalota*” ajtaja Peking népe nagy örömmel értesült róla, hogy a Szovjetunióban felbocsátották a harmadik űrrakétát. A szovjet tudomány és technika újabb nagy győzelmét a pekingi esti lap, a Beijing Wanbao első oldalon nagy címmel adta hírül. A kínai központi rádió azonnal közölte a rakéta fellövésénél a hírét. A pekingi csillagvizsgáló készül a rakéta jelzéseinek vételére. A Kínai-Szovjet Baráti Társaság fennállásának 10. évfordulóját ünneplő gyűlésen Nyikolaj Tyihonov szovjet író félbeszakította beszédét és bejelentette az űrrakéta felbocsátását. A hallgatóság fergeteges tapsviharral fogadta az örömhírt. A jelenlévők ezután sorra gratuláltak a szovjet küldötteknek. Lin Po-csü, a társaság elnökhelyettese kijelentette a TASSZ tudósítójának, hogy a régi kínai legenda holdpalotájának ajtaja nemsokára feltárul az emberiség előtt, hála a szovjet tudósok erőfeszítéseinek. New York: „Oké ! Mint a TASZSZ az AP hírügynökségre hivatkozva jelenti, a Cape Canaveral-i rakétakísérleti telep tudósai szerint a szovjet űrrakéta valószínűleg végrehajtja azt a feladatot, amely az Atlas-Able amerikai holdrakéta célja volt, tehát megkerüli a Holdat és ezután a Hold és a Föld körül húzódó pályára tér. Mint ismeretes, az Atlas- Able rakéta a hajtómű kipróbálása közben felrobbant A szovjet fővárosba szünet nélkül érkeznek a külföldi tudósok üdvözlő táviratai, nyilatkozatai. George Preston, az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb csillagászati obszervatóriumának, a kaliforniai Mount Wilson-i obszervatóriumnak igazgatója telefonüzenetét például így kezdte: „Oké Lunik! — üdvözöljük az új szovjet űrrakétát. A rakéta fellövése kétségtelenül a szovjet tudomány nagy sikere. Mi, amerikai tudósok bízunk benne, hogy a rakéta sok érdekes tudományos kérdés megoldását teszi lehetővé.” Párizs : A Szovjetunió A francia közvéleményben rendkívüli hatást keltett a harmadik szovjet kozmikus űrrakéta fellövése. A francia rádió valamennyi híradásában első helyen számol be a szovjet tudomány új sikeréről. Tudományos körökben hangsúlyozzák, hogy az „űrben mozgó laboratórium” páratlan értékű tudományos adatokat juttathat el a földre. A párizsi utca emberében pedig egyre csak megerősödik a vélemény, hogy a Szovjetunió az űr meghódításában kivívott z űr urává vált döntő fölényét a tudományos célok szolgálatába állítja és az átlag-francia szemében a harmadik szovjet űrrakéta ismét azt bizonyítja, hogy az űr urává vált Szovjetuniónak békések a törekvései. A nagy francia obszervatóriumok tudományos személyzetét mozgósították ezen a vasárnapon, a francia rádió lehallgató szolgálatai a szovjet közlések szerinti hullámhoszszokra „álltak rá”, hogy felfogják az új,szovjet rakétáról érkező jelentéseket * Prága : A béke újabb nagy győzelme Procházka akadémikus, a Károly-egyetem rektora így nyilatkozott: „Ismét olyan nagy esemény tanúi vagyunk, amely az egész világot s a csehszlovák népet és tudósaitis meglepte és megalal. Ez a szocializmus hatalmas fölényének újabb bizonyítéka. Mindnyájunk meggyőződése, hogy a harmadik űrrakéta eléri célját, ez pedig a világbéke erőiének újabb nagy győzelme