Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-09-12 / 37. szám

Jön az ősz, Jön az ősz. Jön az ősz, Jön az ősz... Jön az ősz, Jön az ősz. Svi­de.trMetL tallénás a nyártól Budapest dedmű és között „Hivatalosan” még nyár van, egy hete még kánikulá­ban verejtékeztünk, de vasár­napra már a fővárosba is „halkan beszökött az ősz”. őszi ruhába öltöztek az ut­cák és terek: a fákon, a bok­rokon pirosbarna és sárga színt öltöttek a levelek, s a virágágyakban mindenütt ott piroslik már a Fővárosi Ker­tészet „őszi névjegye” — az ezernyi Canna indica. A Várban még viháncolnak a gyerekek a Bástya-sétányon, de már nem falevélnyi vá­szonnapozó van rajtuk: kék és bordó mackóruha védi őket az intrikus szeptemberi szél­től, no meg a Hadtörténelmi Múzeum előtt álló, minden gyerek által meglovagolt öreg csatakígyók vasának hidegé­től. Török ütegállás rókaul­ja Most, hogy restaurálják a Vár környékét, egy méter mélyre sem tudnak leásni úgy, hogy ne találjanak valamit, ami a régmúlt korok emlékét idézi. A minap is, amikor a Bástya-sétány alépítményé­nek szilárdságát vizsgálták, a vizsgálóakna mélyén kőfedő­lapra bukkantak. A kőlap mö­gött eddig ismeretlen, hosszú alagutat találtak: az egyik törökkori ütegállás rókaútja volt, sebtében menekülhettek onnan a védők Savoyaiék elöl, mert a föld alatti folyo­sóban elhunyt fegyverek, ősi kézigránátok, leszakadt török pitykegombok, a nagy futás­ban lemaradt hímzett papu­csok kerültek elő. A múzeum előcsarnokában külföldi kiránduló csoport élt a Kisdobos szobra körül, „egzisztencialista­ szakállú” fiatalemberek, angolul ma­gyaráz nekik, 48-ról a vezető­jük. A „Kisdobos” soha sincs egyedül. Ilyenkor ősszel sok látogatója van. A néphadsereg napján úttörőket avatnak előt­te, névadó-csapat ünnepsége­ket is rendeznek itt a paj­tások. Az ősz: új idény kez­dete a múzeumban. Szeptem­berben egymás után érkez­nek az általános iskolák lá­togató csoportjai. Oly sokan vannak, hogy a múzeum csak akkor tud vezetőt biztosítani a részükre, ha jóelőre beje­lentik a látogatás időpontját. Tavaly százhúszezer látogatója volt a múzeumnak, ennek a fele iskolás. Az idén sem lesz másképpen. Őszi „üzem“ a Nagyréten A hűvösvölgyi Nagyréten még teljes az „őszi üzem”, bár délután már ritkul a for­gatag. A Madách gimnázium negyedikesei „edző mérkőzést” tartanak az egyik sarokban, szorgalmasan készülnek az őszi futballmérkőzésekre, mél­tók akarnak lenni a gimná­ziumból kinőtt „nagymenők­höz”, két éve még Albert Flórián is Madách-diák volt. Távolabb a Vöröshadsereg úti állami nevelő intézet kis­diákjai hancúroznak, folyik a fogócska, meg a rabló-pan­dúr ... A Népkert asztalai mellett még nem érezni az őszt, az üzletvezető szerint több a vendég, mint kániku­lában. Előkerültek a ballonok A városban csak egy pil­lantást kell vetni a járókelők­re s látjuk: ősz van. Előke­rültek a ballonok, néhányan már a kalapjukat kergetik a tréfáskedvű szélben. Csak a szerelem maradt tavasza, az Angyalföldi Bútorgyárban hár­mas esküvő volt, s hogy a vendégsereg meg ne fázzon, 170 liter bor és 200 üveg csa­ládi sör fogyott el. A szerkesztőség is az őszt köszönti: néhány őszi intéz­kedésről és problémáról szá­molunk be olvasóinknak. A Margitsziget álmodozó nőalakja körül még tavirózsák bókolnak, vállát még napfény csókolja aranyszínűvé. De a föléje hajló fákról már fáradt falevelek hullnak a tóba Nem lesz halhiány 75 ezer mázsa tógazdasági hal a piacon A hűvös idő beálltával, szeptember második felében a Halgazdasági Tröszt 542 halas­tavában és 47 állami gazda­ság tógazdaságában megkezdő­dik az őszi lehalászás. A nyá­ron át a halastavakban hizlalt pontyok ilyenkor a hideg víz­ben abbahagyják a táplálko­zást s ezzel jelt adnak a ha­lászoknak. V. vezetőj­e valószínűleg felülmúlja még a múlt évit is, hiszen 75 ezer mázsa tógaz­dasági halat, ötezer mázsával többet, mint tavaly, juttatunk piacra. Ez azt jelenti, hogy Európában Magyarországon termelik a legtöbb tógazdasá­gi pontyot, amit szívesen vá­sárolnak sok országban. fenfitek az értékes vitaminok A kései idénytermékek szedése és szállítása megindult. Ezek tar­talmazzák a legtöbb természetes vitamint. Az orvosi táblázat sze­­rint az almafajták közül az­­Ifanyparmen a leggazdagabb vi­taminokban. A csemegeszőlők közül a Mathiasz, a Passatutti és a Kövidinka cukortartalma a legmagasabb. A papírhéjú dió sok B 1. és B 2. vitamint tar­talmaz, ezenkívül zsírtartalma eléri a 60—64,5 százalékot, fehérje tartalma pedig 15—17 százalék között mozog. Megjött többek között a birsalma is, amelyben kilónként közel 15 milligram­m vitamin van. A mandula és a mogyoró sok B 1. vitamint tar­talmaz. A kései paradicsomfajták közül a San Marzano (piaci el­nevezése szilvaparadicsom) bő­velkedik B 1., B 2. és C vita­minban. A nemesített édesforma háromféle vitamint tartalmaz, és­pedig A, B 1. és C vitamint. A jövő héten kerül piacra az őszi „vitamin király”, a csipkebogyó. Ebből készül a legfinomabb és a legegészségesebb „hecsedi*”­­lekvár. A csipkebogyónak van a legnagyobb­ C vitamin tartalma. Íme, az ősz folyamán bőven vá­logathatunk természetes vitami­nokban, amelyek erősítik iz­mainkat és növelik munkakész­ségünket. Készül az őszi csúcsforgalom a MÁV-nál Több irányvonal, gyorsabb rakodás A nagyiti teherforgalom mellett is pontosan a A megnövekedett őszi szál­lítási feladatok végrehajtásá­hoz a népgazdaság ebben az évben is jelentős támogatást adott. A MÁV járműparkjá­nak fejlesztése azonban nem tart lépést a szállítási igények emelkedésével, így az őszi forgalomban a meglévő von­tató- és kocsiparkkal kell to­vábbítani a lényegesen több ipari árut és mezőgazdasági terméket. A MÁV kollégiuma szerint elsősorban a kocsifor­dulók idejét kell csökkenteni. Jelenleg 3,6 nap egy-egy ko­csi átlagos fordulója, az őszi csúcsforgalomban el kell érni — legalábbis egyes időszakok­ban — a 3—3,2 napos kocsi­­fordulót Hogy elérhessék, növelik az irányvonatok szá­mát: nagy távolságra, nagy terheléssel, a rendezőpályaud­varok elkerülésével közleked­tetik a szerelvényeket. Az áruknak mintegy 35 százalé­kát kívánja a vasút irányvo­nattal továbbítani. Az­ őszi forgalom sikere azt is megkívánja, hogy a szállí­tók a nap minden órájában, sőt a munkaszüneti napokon is rakodjanak, és gyorsabban rakják ki, illetve be az árut. A vasút dolgozói vállalták, hogy az őszi csúcsforgalomból eredő megnövekedett szállítási feladatokat teljesítik és emel­lett biztosítják a személy­­szállító vonatok menetrend­­szerű közlekedését is. Import tűzifa érkezett a baráti országokból A külkereskedelmi szervek ebben az évben ismét idejében gondoskodtak arról, hogy Ro­mániából, Lengyelországból, Csehszlovákiából és a Szovjet­unióból elegendő mennyiségű és minőségű tűzifát vásárol­junk. Szeptember első napjai­ban már megérkezett a ház­tartásokba szükséges tűzifa nagy része s az elkövetkező hetekben még újabb 60 ezer tonna érkezik a baráti orszá­gokból. Az importált tűzifá­val kellően javítják meg a belföldi tűzifa gyengébb mi­nőségét. Száz új gépegység kezdi meg a munkát az utakon A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztálya idén megkezdte az útkarban­tartás gépesítését, ősszel már minden kijelölt útszakaszon egy-egy traktorból és 7-8 féle munkagépből álló gép­egységekkel végzik a javítást. A munkagépek segítségével meggyorsul az aszfaltutakon gyakran keletkező kisebb-na­­gyobb üregek tömítése és a makadámútakon is gyorsab­ban lehet rendbehozni az idő­járás és a forgalom okozta károkat. Ősszel már gépekkel végzik a síkos utak felhinté­sét is. „Hosszú vénasszonyok nyara lesz !“ — mondja Seress bácsi, a 84 éves tököli pásztorember Tökölön, a Nádas-tanyán elterülő legelőn találtuk meg Seress bácsit, a 84 éves pász­torembert, aki nagy tekintély­re tett szert itt, a környéken, amióta ez év júliusában meg­jósolta a nagy jégverést. Ez alkalommal több mint 10 000 melegágyi ablakot mentett meg a pusztulástól, mert jós­latába a kertészek deszkákkal fedték le az ablakokat. — Én nem a felhők járá­sából és a csillagok állásából jósolgatok, — mondotta —, én a jószágot figyelem és annak viselkedéséből merítem „tu­dományomat”. A nyári nagy „jégveszedelmet” is a bika­borjú viselkedése jelezte ne­kem „kátbiztosan”. Az esőt és a szelet is megjósolom. — Milyen őszt vár? — Hosszú vénasszonyok nya­ra lesz — felelte —, mert a gólya tegnap, itt, a tanyán egész nap igazgatta a fészkét, tehát berendezkedik a hosszú, szép őszi időre. ITT A NAGYTAKARÍTÁS! A hivatalok tisz­ták lesznek, de ki segít a dolgozó háziasszonyoknak? Szeptemberben festik a la­kásunkat, 7-én felhívtam tele­fonon a Takarító Vállalatot, hogy jóelőre bejelentsem igé­nyemet október elejére. — Nagytakarítást csak ok­tóber 28-tól vállalunk — hangzott a válasz. Tehát a be­jelentéstől számított ötven nap múlva! Miért ilyen hosszú a határidő? Ezt a kérdést már a vállalat vezetőinek tettem fel. Kevés a gép és kevés az ember. Erre hivatkoznak. Csu­pán két súrológépük van, és így a legtöbb helyen kézierő­vel végzik ezt a nagyon fá­rasztó munkát. A dolgozók ki­merülnek — nem csoda —, ezért gyakori a­­munkásván­dorlás. A helyzet javulása jö­vőre várható, akkorra befeje­ződik a nagytakarító-részleg teljes gépesítése. Súlyos és nyomós érv. De én a dolgozó háziasszony fejével gondolkodom és helytelení­tem, hogy tizenegy év alatt nem oldották meg ezt az éven­ként visszatérő problémát. Azt pedig végképp nem értem, hogy a lakosság szolgálatára létre­hozott tanácsi vállalat össz­munkájának miért csak mint­egy 15 százaléktát fordítja tény­legesen a lakosság szolgálatá­ra? Az igaz, hogy a körüzete­ket is el kell látni, de hely­telen, ha ez az eredeti cél ro­vására történik. S ha már így jártam a ta­nácsi vállalattal, a főváros egyetlen takarító­szövetkezeté­nél próbálkoztam. Hasonló a helyzet. — Lakástakarítást csak ok­tóber 18-tól vállalunk. — Igaz, hogy ez tíz nappal rövidebb, de a negyven nap sem kis idő. Mit mond erről a vezető­ség? Ők is kevés erőt biztosíta­nak a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítésére, össz­munkájuknak az első negyed­évben csupán 1,8, a második­ban 3,6 százalékát fordították lakástakarításra. Azt mondják, nem kifizetődő. Kényes, sza­­porotlan munka. A szövetke­zet tagjai jobban megtalálják számításukat a nagyvállala­toknál. A tapasztaltakat a budapesti dolgozó nők nevében a Fővá­rosi Tanács figyelmébe ajánl­juk. Kérjük, vizsgálják meg a helyzetet, és hozzanak olyan rendszabályokat, amelyek valóban a lakosság szolgálatá­ba állítják a vállalatot és a szövetkezetet. Hiszen a sokat emlegetett „második műszak” könnyítése el sem képzelhető az ő segítségük nélkül. Lukács Angéla Szóvá tettük ... ... hogy a legtöbb műszálas textiláruhoz nem adnak hasz­nálati és mosási utasítást. Szó­­vá tettük azt is, hogy a tervek szerint csupán két-három éven belül lesz kapható ilyen uta­sítás valamennyi textiláruhoz, de addig — a hozzá nem értő kezelés miatt — sok műszá­las fehérnemű és ruha megy tönkre a házi mosásban, tisz­tításban és vasalásban. Az illetékesek máris intéz­kedtek: a liazai Fésüsfonó Terlyster anyagából készült éltartó nadrágokhoz, a Fehér­neműgyár Ne­va ingeihez, a Textilfestőgyár Perlux és Ne­va tartós fényű szöveteihez, a Pamuttextil Resista­ anyagá­­ból készült, kevéssé gyűrődő női ruházati cikkeihez és sok egyéb textiláruhoz már ma is használati utasítást csomagol­nak az üzletekben. Bizottság létesült valamennyi textiláru használati utasításának kidol­gozására. E bizottság javasla­tait a Könnyűipari Miniszté­riumban fogják felülbírálni és megvitatni. Valószínű tehát, hogy két-három év helyett sokkal hamarabb áll majd a vásárlók rendelkezésére a nyomtatott használati utasítás valamennyi műszálas­­textil­áruhoz. ... hogy a Közért fűszerbol­tok délutánonként rendkívül zsúfoltak, s javasoltuk, hogy a 867 egyműszakos fűszerboltból ne csak 165 tartson nyitva dél­utáni műszakban. Az illetékesek még nem in­tézkedtek, sőt bár június óta az egyműszakos fűszerboltok száma 867-ről 879-re emelke­dett, a délutáni műszakban nyitvatartott Közért fűszerbol­tok száma azóta sem növeke­dett. i­­r Zugbankárokat és uzsorásokat leplezett le a Fővárosi Főügyészség A régmúlthoz képest ma már elenyésző az uzsora-bűn­esetek száma, de uzsorások még ma is akadnak. Igaz, üzelmeiket többnyire nem so­káig tudják folytatni, rövid idő alatt leleplezik őket. Pél­daként ismertetünk néhány tanulságos esetet, amelyet a Fővárosi Főügyészség nyomozó osztálya tárt fel. 20 százalékos kamat Gelléri Alajosné, egy volt textilnagykereskedő leánya be­dolgozóként működött külön­böző textilszövetkezetekben. Nem ment rosszul a sora, hi­szen még külföldi társasutazá­sokra is telt a „keresményé­ből”. Igaz, hogy „mellékesen” uzsorakölcsön-adással is fog­lalkozott: „szerény” 10 száza­lékos havi kamatra (évi 120 százalék!) helyezte ki a pén­zét, havonta több mint 30 000 forintot. Alaposan megfizettet­te kockázatát is: ha az adós egyhavi törlesztéssel elmaradt, a rákövetkező alkalommal már 20 százalék kamatot fizettetett. Gellériné „üzletfelei” többnyi­re kisiparosok voltak, akik egy-egy busás (és gyakran il­legális) üzlet reményében az uzsorakamatot is vállalták. „Magánbank" egy ügyvédnél Dr. Polgár György nyilván apjától, az egykori bankigaz­gatótól örökölte az uzsoraüzle­tek iránti értékét. „Ügyfélfor­galma” időnként akkora volt, mint egy kisebb OTP-fióké: 500 forinttól 10 000 forintig adott uzsorakölcsönöket, több mint 10 százalékos kamatra. Aranyat, ékszert és egyéb be­téteket követelt zálogul, hogy biztosítsa magát, ő is főleg kisiparosokkal „dolgozott”, de ügyfelei közt ügyvédek is vol­tak. Lelki vigasz mellett... A csokorba gyűjtött esetek között dr. Bernát Ferenc ró­mai katolikus papé az egyik legrikítóbb. A lelkiatya a hoz­záforduló kisiparosoknak nem­csak lelkmigaszt, hanem uzso­rakölcsönöket is nyújtott. Szerződéseit fondorlatosan szö­­vegezte meg, s ha az adós nem fizetett, be is perelte. Aligha vette komolyan a papi sze­génységi fogadalmat: bűncse­lekmények sorozatát követte el, hogy vagyont gyűjtsön. Az uzsoráskodáson kívül üzérke­dett is. Telket és házat vett és adott el és ebből mintegy 300 000 forint jövedelmet hú­zott. Körmönfont üzér volt, a bíróságon mégis tudatlannak tetette magát, s így védeke­zett: „A világi jogot nem te­m­erem, s úgy tudtam, hogy az üzérkedés, az uzsoráskodás a törvény által nem büntetendő cselekmény.” * Bűnüldöző szerveink mindent elkövetnek, hogy leleplezzék az uzsorásokat. Gyakran kapnak se­gítséget és ez is lehetővé teszi, hogy idejében csaphassanak le az uzsorásokra, mielőtt azok még több hiszékeny embert keríthetnek hálójukba. S. E. ­ Októberben a népi demok­ratikus országok munkavé­delmi tudományos kutatóinté­zeteinek szakemberei a Szov­­jetunióban nemzetközi konfe­renciát tartanak. Ezen a ta­nácskozáson magyar szakem­berek is részt vesznek és töb­bek között az egyik legveszé­lyesebb foglalkozási betegség, a szilikózis elleni küzdelem eredményeiről számolnak be. Hazánkban ugyanis, különö­sen az utóbbi években, jelen­tős eredmények születtek, az előző évekhez viszonyítva­­ elsősorban a bányákban szá­mottevően kevesebb dolgozó betegedett meg szilikózisban. Ez többek között annak tud­ható be, hogy bányáinkban ma már elterjedten alkalmaz­zák az úgynevezett vizesfúrást. Az üreges fúrótesten keresz­tül vizet préselnek a fúrólyuk­ba, a víz leköti a fúrás nyo­mán keletkező por túlnyomó részét. Víz helyett hab Szakembereink a nemzet­közi tanácskozáson arról is beszámolnak, hogy ennél is hatásosabb védekezési mód­szerek bevezetésén dolgoznak. A SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutatóintézete többek között kidolgozta az úgyneve­zett habosfúrásos eljárást. Lé­nyege, hogy a fúrótesten ke­resztül nem vizet, hanem spe­ciális összetételű habot présel­nek a fúrólyukba. A víz a lyuk alján gyűlik össze és csak az ott levő port köti le teljes egészében, a hab viszont az egész üreget betölti, azt szinte hermetikusan lezárja, és a por csak iszap formájá­ban kerülhet ki belőle. Mivel a hab olajos anyagokat is tar­talmaz, a leülepedett por le­­pényszerűen összetapad és többé nem tud felszállni. A habfejlesztő készülék olcsó, a termelékenységet nem csök­kenti. Külföldön is felfigyeltek rá, bolgár és német szakem­berek máris kértek belőle egy­­egy mintapéldányt. Akcióba lép a KF—4 A robbantásoknál keletkező por lekötésére az úgynevezett ködrobbantási eljárást dol­gozták ki az intézetben. A robbantás előtt egy KF—4 jel­zésű speciális készülékkel a robbantás helyén — ahogy a szakemberek nevezik — köd­dugót fejlesztenek, amely valósággal „betömi” a teret. A robbanás következtében ke­letkező por — egy köbcenti­méter levegőben 120 000 szem­cse is van ilyenkor — egyesül a vízpára cseppjeivel, súlyos­sá válik és leülepedik. Ezzel az eljárással a por 70—75 szá­zalékát tíz perc alatt le lehet kötni, míg egyébként órákig is a levegőben lebegne. A köd ugyanakkor a robbanás követ­keztében fellépő gázokat is percek alatt elnyeli, míg ré­gebben fél óráig is eltartott a „füstvárás”, vagyis amíg arra vártak, hogy a gázok elülje­nek. Mindkét eljárást kísérlet­képpen több hazai bányában bevezették már és az eddigi tapasztalatok rendkívül biz­tatóak. (katona) XI Köddugóval és habosfúrással a szilikózis ellen Sikeres hazai kísérletek a bányapor lekötésére Csökkent a szilikózis-veszély

Next