Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-02 / 1. szám

Újévi ajándék a téli strandolóknak Január első napjaiban át­adják rendeltetésének a Sza­badság strandfürdő (Dagály) téli öltözőjét. Az új téli öl­töző nemcsak korszerű, ha­nem építészeti szempontból is szépen sikerült alkotás. A ter­vezők és kivitelezők gondol­tak arra is, hogy a fürdőzők minden igényét kielégítsék. A téli öltözőépület 1120 szemé­lyes. Az öltözőhelyiségekből un. fesúszót építettek és a fű­tött, zárt helyiségből a für­­dőző egyenesen a meleg gyógyvízbe mehet. Megfázni nem lehet. Az előcsarnokból nyílik a pénztár, ruhatár, az emeletre vezető lépcsők és a férfi és női fogasos öltözők. Mind a földszinten, mind az emeleten 280 férfi és 280 női fogaso® öltöző van. A csem­­pézett, higiénikusan kiképzett öltözőket függönyökkel látták el. A strand felőli oldalon he­lyezték el a dörzsölőket, zu­hanyozókat és az orvosi ren­delőt várószobával. Efölött férfi és női fodrászhelyiséget rendeztek be. Az előtérben büfét nyitnak. A Szabadság­aivál különálló Ki a száz legjobb munkás? Egy új mozgalom első tapasztalatai és eredményei a Ruggyantaárugyárban Augusztus huszadikával kezdték, szilveszterkor zárták az „üzem száz legjobb mun­kása” mozgalomnak az első nagy „futamát” a Ruggyanta­­árugyárban. De vajon hogyan és mennyi idő alatt mérhető le igazságosan, hogy a mint­egy másfélezer munkás között ki a legjobb száz? Ez az új munka verseny­­forma mentes-e attól a veszélytől, hogy a kez­deti lendület hamar ellankad? S nem idézi-e fel azt a másik veszélyt, hogy a gyengéb tel­jesítőképességű ember, félve a lemaradástól, ki sem áll a „porondra”? Ezekre a kérdé­sekre keresünk választ most, év végével a helyszínen. „Jó munká­ban" A gyár különböző üzemegy­ségeiben, műhelyeiben tízna­ponként, vagyis dekádonként veszik számba a teljesítmé­nyeket. Min mérik, hogy ez kinél volt a legjobb? A két legkevésbé vitatható tényezőn: a legmagasabb teljesítmény és a legalacsonyabb selejt-száza­­lékon. Tíznaponként az a száz, aki ezeknek a követelményeik­nek a különböző műhelyekben a legjobban felelt meg, a vál­lalat igazgatójától névre szóló, egyenként is kézzel aláírt el­ismerő levelet kap. „Jó munka­­banoknak” is nevezhetnénk ezeket a leveleket, ugyanis minél többet gyűjt össze belő­lük valaki, annál­ esélyesebb arra, hogy a versenyszakasz végeztével (ez évben ez négy hónap volt) a „száz legjob­b”­­nak kijáró erkölcsi elismeré­sen túl, nyereségrészesedésé­nek 40 százalékát külön pénz­jutalomként átvegye. A „bon”­­tulajdonosok eredményeit ne­gyedévenként is értékelik. Az a száz, aki a negyedév során a legtöbb levelet gyűjtötte, függetlenül az esetleges év végi nyeresé­grészesedési több­lettől, 200—200 forint jutalom­ban részesül. Ezzel persze még nem szerzi meg a „döntőbe jutás” jogát, hanem további elismerő levelekhez kell jut­nia, ha a naptári év „száz legjobbja” közé is be akar kerülni. Nylon és tégla­levélből Augusztus 20-tól az év utol­só napjáig több mint ezer igazgatói elismerő levelet kéz­besített ki az üzemi „posta”. A munkásoknak több mint fele máris részese a mozgalom­nak. Nyolcan tartoznak a „ki­lenc levelesek” közé, tizen­egyen vannak a „nyolc leve­lesek”, tizenegyen őrizgetnek 7 levelet családi okmányaik között, de bekerül a „legjobb száz” közé az is, akinek 5­6 elismerő levelet sikerült össze­gyűjtenie. Perina Károly, Niegreis Ist­ván, Ficsor János a henger­osztályból minden dekád vé­gén „begyűjtötte” a maga „jó rmunka-bon”-ját A kerékpár­köpeny műhelyből nyolc le­velet őrizget a 23 éves Besse­­nyeiné. November 7-én az ösz­­szegyűjtött levelek után 200 forintot kapott, ebből habos nylon-kombinét vásárolt, s mint mondta, a 40 száza­lék nyereségrészesedés-többlet­ből tégla, malter, habarcs lesz,­­ mert lakást szeretne építeni. Mi a levelek hatása? Először is az, hogy a kitün­tető címet senki sem tekinti „hitbizománynak”, újra és újra, dekádonként kell neki­­gyürkőznie és kiérdemelnie. Következésképp a munkások átgondoltabban, módszereseb­ben, figyelmesebben dolgoz­nak. Kevesebb lett az „üres­járat”, jobban kihasználják a munkaidőt. Ez, s nem külön­leges képesség kell ahhoz, hogy minél több legyen a min­denki számára hasznothajtó levélből. Igaz, egyenletesen és megbízhatóan dolgozni köte­lesség, de a Ruggyantaáru­­gyárban meghonosodott moz­galom még egyenletesebb és megbízhatóbb munkára ösztö­nöz. Nyerges Ágnes A hároméves terv alkotta őket — az ötéves tervet segítik x 5 3 * A Számos új üzemben indul meg a munka az új esztendőben — A fővárosi üzemek „fiókjai” megkezdik a termelést — Munkalehetőségek az Alföld városaiban Az új esztendővel új terv­időszak kezdődik népgazdasá­gunkban, s erre már a most lezárult hároméves terv során felkészültek üzemeink. Szá­mos új építkezés, üzemtelepí­tés indult az elmúlt néhány év alatt, s ezek a hároméves terv alkotta üzemek és gyáregysé­gek nagyrészt most, az ötéves terv során lépnek be a terme­lésbe, hogy az új feladatok végrehajtását segítsék. A kö­zeli hónapok során szinte min­den iparág területén rendez­nek majd ilyen üzemavató ün­nepségeket. Elsősorban vidéken terjesz­kedik iparunk, ami teljes mér­tékben megfelel a párt és a kormány ipartelepítési poli­tikájának. A kohó- és gépipar területén több üzem vidéki „fiókokat” létesít, vagy a már kiépülőben levőket fejlesztik tovább. így például az Egyesült Izzó váci Te­levíziós Képcsőgyárat az év során több mint kétsze­res kapacitásúra növeli, s így a mintegy 17 millió fo­rintos beruházás segítségével évente több mint 200 000 kép­csövet szerelhetnek majd ösz­­sze az üzemben. Ugyanitt az ötéves terv első esztendejében megkezdik egy kísérleti üveg­gyár létesítését is. A rákosszentmihályi Re­szelőgyárat, mely az egyetlen ilyen üzeme az országnak, Kecskemétre telepítik, s első részlege már az új esztendő­ben elfoglalja helyét az alföldi városban. Korszerű körülmé­nyek között modern technoló­giával iparunk minden igényé­nek megfelelő gyártmányok készülnek majd az üzemben, s jelentős munkalehetőséget biz­tosítanak Kecskemét lakossá­gának. 1963-ra az egész üzem Kecskemétre költözik. A gyár jelenlegi, fővárosi dolgozóinak elhelyezéséről teljes mérték­ben gondoskodik az üzem, illetve felettes hatósága. A Szemüvegkeretgyár Esz­tergomban terjeszkedik , az ottani volt Vak Bottyán lak­tanyában kap — megfelelő át­építésekkel — korszerű üze­met. Fokozatosan ez a gyár is vidékre tele­­pül a következő évek so­rán. Ugyancsak Esztergomban az Elektromechanikus Mérőmű­szerek Gyárából kivált Relé­gyár kap új üzemegységeket, s így jelentősen növelheti az automatikák üzembeállításá­hoz szükséges relék gyártását. Szombathelyen a Remix Gyár terjeszkedik, 1961-ben teljesen befejezik itt egy új üzem épí­tési munkáit, s itt gyártják majd a híradástechnikai be­rendezésekhez szükséges al­katrészeket. A Remix Gyár szombathelyi „fiókja” körül­belül 1500 dolgozót foglalkoz­tat majd. A budapesti gyár­részleg továbbra is fennma­rad, de itt csak speciális alkat­részek gyártása és a műszaki fejlesztési munka folyik majd. A könnyűipar üzemfejlesz­tési programja is elsősorban a vidéket érinti. A főváros és a nagyobb vidéki városok zsú­foltságának enyhítésére létesí­tik a berettyóújfalui, szentesi, bácsalmási és, ózdi ruhagyári telepeket, melyek már az új esztendőben megkezdik a ter­melést. Mintegy hatszáz dol­gozónak nyújtanak új munka­­alkalmat, s több tízezer női, illetve munkaruhát gyártanak majd. A könnyűipar legjelentő­sebb létesítménye az új esztendőben a szombathe­lyi fonoda, mellyel az eddigi szövödét egészítik ki vertikális üzemmé. Évente 2800 tonna fonalat gyárt majd az új üzem. A győri Cardo Bútorgyár új üzemrészében 6000 konyhagar­nitúrát gyárthatnak az új esz­tendőben. A budapesti üzemek közül talán legjelentősebb a Minőségi Cipőgyár felfutása, amely új üzemépületet kap, s így évente csaknem félmillió párral több cipőt gyárt­hat. Ugyancsak a hároméves terv szülötte, s az ötéves tervben kezdi meg teljes kapacitással működését a Komádi Pozdorja­­lemezgyár, mely len- és ken­­derpozdorjából évente mint­egy 4000 köbméter, modern bútorok gyártásá­hoz alkalmas bútorlapot présel majd. A Nehézipari Minisztérium üzemei közül szintén vidéki gyárat avatunk elsők között az új esztendőben. Mosonmagyar­­óvárott ugyanis beindult a mű-triolit üzem termelése, mely alumínium­term­elésünk fokozásához nyújt elengedhe­tetlen segítséget. Ez a rendkí­vül ritk­a fém természetes elő­fordulásban csak Izlandon ta­lálható, s eddig drága valu­táért vásároltuk. Ugyancsak jelentős üzem az Egyesült Vegyiművek klormetilgyára, ahol a hűtőszekrények nagy­arányú gyártásához készí­tik majd a klórmetilt. Ez a hűtőfolyadék , mely a lelke a hűtőszekrényeknek, s nélkülözhetetlen az ötéves terv programjában tízezer­számra forgalomba kerülő fri­zsiderek gyártásánál. Az üzem beindulásával a régi hűtőszek­rénytulajdonosok panaszát is megszüntetik, mert hiba ese­tén várakozás nélkül újra tölt­hetik majd a frizsidereket klórmetillel. Természetesen a felsorolta­kon kívül még számos más olyan üzem, gyáregység, gép­sor vagy kisebb beruházás lép be az új esztendőben a terme­lésbe, melynek terve, sőt épí­tési munkája még a három­éves tervben fogant, de szüle­tésnapját már az ötéves terv­ben ünnepeljük. V.h. Összehívják a társadalmi munkások országos találkozóját , 3,m Napirenden a tanya-probléma A Hazafias Népfront moz­galma két jelentős ténykedés­sel kezdi az új esztendőt. A népfront egyik fő feladatának tartja, hogy az új esztendő­ben kiszélesítse a társadalmi munka mozgalmát. Az eddigi tapasztalatok felhasználásával az ország legjobb közgazdá­szaiból külön bizottság alakult, amely megvizsgálja a társa­dalmi munka valamint a nemzeti jövedelem kapcsola­tát. Ez a bizottság határozza meg a társadalmi munka mé­résének helyi módszerét. Az eddigi tapasztalatok összesíté­sére és a jövő feladatok meg­állapítására februárban or­szágos tanácskozásra hívja össze a népfront a társadalmi munkásokat. A szocialista mezőgazdaság kialakulása napirendre tűzte a magyar vidék egyik sajátos kérdését, az úgynevezett ta­nya-problémát. A tanyák és udvaraik ugyanis beékelődnek a nagyüzemi táblákba. A Ha­zafias Népfront gyulai városi bizottsága és az Építéstudo­mányi Egyesület ennek a prob­lémának a megvizsgálására „mezővárosi napokat” rendez Gyulán január 17-én és 18-án. A fontos tanácskozást Traub­­­mann Rezső építésügyi minisz­ter nyitja meg. XIV. századbeli kőműves-szerszámokat találtak a diósgyőri vár ásatásánál A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Ko­máromi­ József, a miskolci Hermann Ottó Múzeum igaz­gatója újabb ásatásokat kez­dett a restaurálás alatt álló diósgyőri várban. Ez már a tizedik ásatás, amelyre a vár helyreállításánál sor került. Az új ásatást a bejárati to­rony mintegy másfél méteres fel­töltésében folytatják. A fel­töltés eltávolításával ennek a toronynak alapjában is meg­találták az Ernye bán-kori és Nagy Lajos alatt elbontott vár maradványait. A feltöltésből érdekes, tizennegyedik század­beli cseréptöredékek, valamint kerámia-maradványok is elő­kerültek. Legérdekesebb a le­letek közül a tizennegyedik szá­zadból való kőműves-szerszá­mok. Az ásatások közben vas­ból kovácsolt vakoló kanál, valamint kőfejtő és faragó csákány került elő. Mindkét kőműves szerszám alakja tel­jesen a maiaknak felel meg, csak ezeknél nagyobb. Ezek az első szerszámok, amelyek a vár építésének korából fel­színre jutottak. Érdekes lelet m­o­d egy épségben megmaradt, a tizenhetedik századiból szár­mazó németalföldi fehér cserép pipa. A dohánytartó piparész szakálas férfifejet ábrázol, amelyet a szárat képező sár­kány nyel el. Párás, ködös idő, többfelé havazás Európa időjárása mind a csapadék, mind a hőmérsék­let eloszlása szempontjából igen változatos. Vasárnap haj­nalban általában plusz 1, mí­nusz 3, nyugaton és északon helyenként mínusz 3—6 fokig hűlt le a levegő. Vasárnap délben Budapesten a hőmér­séklet plusz 2 fok volt. Várható időjárás hétfő estig: felhős, párás, sok helyen kö­dös idő. Többfelé, elsősorban az ország déli felében hava­zás. Mérsékelt szél. A hőmér­séklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 0, mínusz 5, legma­gasabb nappali hőmérséklet hétfőn: 0, plusz 4 fok között. Walter Lippmann, a tekin­télyes amerikai publicista a New York Herald Tribune de­­­cember 27-i számában „Vál­ságban az ENSZ” című cikké­ben felhívja Kennedy, az új amerikai elnök figyelmét, hogy tanulmányozza komo­lyan az ENSZ-ben bekövetke­zett változásoknak, a Szovjet­unió megnövekedet tekintélyé­nek okait és a megoldás lehe­tőségeit. Eredetileg az ENSZ 51 tagja közül 32 nyugat-európai, észak­­amerikai és latin-amerikai or­szág volt, s szavazatukra az USA biztosan számíthatott. Ma pedig 99 tagország közül 54 az úgynevezett afro-ázsiai blokk tagja és ez azt jelenti, hogy megszűnt az USA biztos két­harmados többsége a Közgyű­lésben — írja Lippmann. A vi­lág hatalmi egyensúlyában a nyugati hatalmak pozíciója megváltozott s e változás oka az, hogy az új nemzetek nagy­része nyugatellenes — álla­pítja meg, majd így folytatja: Az elmúlt ülésszak folyamán a Szovjetunió megingatta azt a többséget, amely mindeddig bennünket támogatott... mert megnyerte az új nemzetek többségének támogatását. „A Szovjetunió kiterjesztette vétó­jogát a Biztonsági Tanácsról a Közgyűlésre is” — így össze­gezi képletesen a fenti gondo­latot Lippmann. Walter Lippmann megálla­pításai számunkra nem mon­danak sok újat. Hogy az ame­rikai szavazógépezet nemcsak akadozik, de sokszor teljesen felmondja a szolgálatot, az az elmúlt ülésszak folyamán többször is megmutatkozott. Az a tény azonban, hogy az USA egyik legnevesebb publi­cistája ezt a kérdést egyen©i­sen úgy veti fel, mint az „ENSZ hasznosságának, sőt lé­tének” kérdését, azt mutatja, hogy az ENSZ válsága, illetve — és ez az elsődleges tény — az erőviszonyok megváltozása olyan ponthoz érkezett el, amelyet már az amerikai ve­zetőknek is figyelembe kell venniök. Az ENSZ — akár a szeizmo­gráf, amely jelzi a földrengé­seket — a világ arculatában, az erőviszonyokban végbe­ment változásokat tükrözi. A világ pedig változik, az erő­viszonyok eltolódnak, még­hozzá a szocialista tábor, a béke fenntartása javára. Ép­pen ezért — feltéve, ha komo­lyan gondolja is, amit mond — egyetértünk Lippmannak az­zal a megállapításával, hogy „az ENSZ sikeres működésé­nek alapja a Szovjetunió és az USA közötti átfogó megoldás, amelynek célja, hogy kiküszö­böljék a világ háborús tűz­fészkeit”. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok nemegy­szer kezdeményezték már át­fogó megegyezés létrehozását a békés együttélés elvének teljes gyakorlati megvalósítá­sát az USA-val csakúgy, mint az USA szövetségeseivel, és a semleges államokkal. Az ame­rikai politika vezetőin, az új elnökön a sor, hogy ezt a le­hetőséget őszinte tárgyalókész­séggel és megegyezésvággyal megragadja. És akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ENSZ titkár­sága, sőt maga Hammarskjöld úr is figyelembe fogja venni a változásokat és nem lesz kérdéses sem az ENSZ hasz­nossága, sem léte. v. zs. (C Lippmann és a szeizmográf Mindenki — egyért A nyugdíjazás, a visszavo­nulás mindenképp fájdalmas fordulat az ember életében. Bármily friss, fiatalos, alko­tóképes valaki — nyugdíjba­­vonulásának papírjai kéret­ten tanúsítják, hogy a fiatal­ság, mindennapi munka évei eliramodtak, s a száguldás után kezdődhet a „sétakocsi­­zás”. A visszavonulás válságát enyhíti, ha adminisztratív le­bonyolítása zökkenőmentes, ha az érdekelt a viszonylag legkedvezőbb feltételek mel­lett kezdi a megérdemelt pi­henést. Ezt segítették elő az elmúlt esztendőben mintegy ötven ütemben a nyugdíjelő­készítő társadalmi bizottsá­gok. A bizottságok tagjai va­lóban fáradságot nem kímél­ve segítettek a szükséges ira­tok beszerzésében, a korábbi munkaviszonyok folyamatos­ságának feltárásában. Hála tevékenységüknek, üzemük nyugdíjba vonuló dolgozói egyetlen napra sem marad­tak ellátatlanok. A nyugdíj­előkészítő bizottságok tagjai abban is segítséget nyújtottak, hogy a nyugdíjkorhatárt elért személy ha tovább is dolgoz­ni akart, s ezt egészségi ál­lapota is megengedte , foly­tathassa munkáját. Az MTI híradása szerint 1961-ben, a jó tapasztalatok nyomán, a SZOT további 250 üzemben szervezi meg a nyug­díjelőkészítő bizottságokat, az új területen folytatandó tár­sadalmi munkát. Helyes! Ezzel is fénylőbbé válnak a sokszor megkopta­tott szavak: a nyugdíjig — egy mindenkiért, s az­tán a társadalmi bizottságok: mi­n­d­enki egyért!... Á­gnes ! Csak így további Az 1400 ágyas miskolci ú­j kórház mellé az állam lakó­telepet is építtet a kórház dolgozói számára, így az or­szág más vidékeiről érkező egészségügyi dolgozók is le­települhetnek Miskolcon — mondja a hír. Az új kórházváros ténye önmagáért beszél. A mellé épített lakótelep viszont írásra késztető, mert annak a fel­ismerésnek az eredménye, hogy a vidék ellátása szak­emberekkel, a szakemberek „meggyökereztetése”, a vidéki munka megszerettetése, alig­ha mehet végbe az otthon­­teremtés lehetősége nélkül. Hosszú és göröngyös volt az út a felismeréstől a lakótele­pekig, a miskolci kórház mel­letti új lakásokig. Kezdetben jobbára csak a Hazafias Nép­front helyi szervei s a társa­dalomért felelősséget érző nő­­testületek fogadták otthonosra varázsolt szobákkal, szíves szóval az új pedagógusokat. Később a „színházas” városok tanácsai álltak neki, hogy újjáépített lakásokkal kössék városukhoz a színészeket. Szó ami szó a „röghöz kötés” el­vét eddig elsősorban a helyi vezetők céltudatos intézke­dései segítették a megvalósu­láshoz. A miskolci lakótelep, a sztálinvárosi szalmacellulóz­­gyár odatelepülő dolgozóinak otthon­háza olyan példa, amely követésre vár. És aligha túlozunk a feltételezéssel, hogy a vidéki lakossá váló szakemberek nemcsak a lak­bérrel fizetnek majd új ott­honukért, hanem lendületes munkájukkal is. I­gy. MONDATOK MÖGÖTT „A Laosznak az elmúlt hat-hét év alatt nyújtott csak­nem 300 millió dollár segély ellenére az országban káosz és elégedetlenség tapasztalható” — mondotta Mansfield szená­tor nyilatkozatában.­­ Tudva azt, amit bizonyára Mansfield is tud, hogy az amerikai „segély” milyen célokat szolgál, úgy véljük, a szenátor pontatlanul fogalmazott: „annak ellenére” helyett „éppen azért”-ot kellett volna mondania. „Senki, még a legreakciósabb csoportok sem cáfolhatják meg azt a hírt, hogy az 1960-as évben az Egyesült Államok tekintélye csökkent” — írja vezércikkében az Akahata című japán lap. Jellemző, hogy a lap a cáfolatot éppen a legreak­ciósabb csoportoktól várja. „Az ENSZ teljes mértékben Csőmbe oldalára állt” — írja az AP a Csőmbe és az ENSZ-megbízottak között lefolyt titkos tárgyalásokról szóló jelentésében. — No csak! Lehet, hogy az amerikai hírügynökség is rájött arra, amit az égési világ réges-­régen tud, csak satját kormánya tagadj, __.

Next