Hétfői Hírek, 1962 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1962-01-02 / 1. szám

mi embereink Tetszett az ötlet, bemegyek az egyik kerületi tanácshoz, a nyilvántartó­ könyvből kiku­tatok egy embert, olyat, aki szilveszterkor született, aztán megkeresem és így szólok „Azt beszélik, aki szilveszter­kor született, annak egész éle­tében szerencséje lesz. Iga ez?” Fordul a lap, zizzen a pa­pír, aztán feltűnik a név Botz Lajos. Született 1904 szil­veszterén. Rákosszentmihályon, a la­kásában találkozunk. Ritkán jókedvű ember. Szeme alja sű­rűn ráncos, a régi gond mu­tatja magát — Szerencse? — kérdi szinte önmagától. — Nem. Engem e a szó már a születésemnél el­hagyott. Apám nemsokár meghalt. És aztán is­ jól raj­zoltam, litográfus akartam lenni, de hat elemi után ce­ruza helyett nehéz vasaka nyomtak a kezembe és az mondták rám, „segédmun­kás”. 1936-ban pedig ez sem lett Elém tették a munka­könyvemet. Igaz, ma én cso­portvezető vagyok egy munka­ügyi osztályon, más az életem, de a régi éveket elfeledn nem lehet Megáll a szóval. Csend. Ci­garettára gyújt, a füst a fa­lon egy képre fut. A képen fiatal pilóta egy repülőgé lépcsőjén áll. A gépen ötágú csillag. — A legidősebb fiam mondja — pilóta... A mási kettő? ... A középső esztergá­lyos, esti technikumba jár László pedig gimnáziumba, idén érettségizik. Elnéz, messze néz. — Érdekes — mondja —, ő nem születtek szilveszterkor. És most mosolyog és koccin­tunk, születési dátum nélkü­l fiai életére. II. Barta Lajos Az új esztendőtől bizonyosan mindannyian erőt, egészséget és nyilván sok pénzt kívánunk a vásárláshoz Megkérdeztük a legületékeseb­­beket, a közönséget ellátó minisztérium veze­tőit, mondják el mi az, amit a vásárlók az idén az üzletek polcain találnak. Vagyis azt, hogy mit adunk magunknak 1962-ben? Mert hiszen úgy feltenni a kérdést, hogy — mond­juk — „trrtt ad a könnyűipar", elég furcsa. Hi­szen ki a vásárló, ha nem — például — a fél­millió könnyűipari dolgozó, s családtagjaik? Mindenütt hosszú listát vettek elő. A tize­dét sem közölhetjük, csak a legfontosabb szá­mokat. Szép, jó, szívet melengető adatokat s az örömben az ürömcseppeket, a „de”-ket A's $7 Mit adunk magunknak 196S-ben? Miniszteri, miniszterhelyettesi, osztályvezetői nyilatkozatok arról, amit 1962-ben a lakosság kap és — néhány de.~­ lal erősített anyagot, ruházati cikket gyárthat a könnyűipar Új mosószert hoznak forga­lomba Arylan néven, amely elsősorban mosógépes mosás­nál alkalmazható. Szélesítik a PVC-ből készült bőrdíszmű­tárgyak választékát, növelik a PVC épületszerelvények ter­melését, s mosható PVC-lapo­­kat adnak a konyha- és gyer­­mekszoba-garniturák gyártá­sához. Gyógyszertermelésünk több mint 30 százalékkal növekszik az új esztendőben, s a régi, be­vált gyártmányok mellett mintegy 30 féle új készít­ményt ad a gyógyászatnak. Egész sor eddig importált gyógyszer tömeges hazai gyár­tását kezdik meg. Bővítjük az antituberkto­notikumok választékát, a cukorbetegek gyógyszer­­skáláját, további újabb nagyhatású nyugtatószert állítanak elő, s nagymér­tékben növelik a vitamin­termelést.­­ Szólni kell a műtrágya és szuperfoszfát összesen mint­egy 140 ezer tonnás növelésé­ről, hiszen — hogy csak né­hány példával éljünk —, egy kilogramm nitrogénműtrágya 12 kiló többtermelést jelent a gabonaföldeken, egy kiló szu­perfoszfát alkalmazásával pe­dig, például cukorrépánál, 60 kilogramm termelésnövekedés érhető el — fejezte be nyila­t­­kozatát Lévárdi Ferenc. Több víz Budapestnek, új fővezeték Kőbányán A Fővárosi Vízművek fő­mérnökének egyetlen kérdést tettünk fel: hogyan? Három rövid válasz volt a felelet... Az első: Az elmúlt évben igen sok panasz volt a fővá­ros vízellátására. Egyre több ipari üzem, lakótelep épült, megnőtt a vízfogyasztás, örömmel közölhetem, hogy december 30-án befejez­tük a káposztásmegyeri főtelep bővítését, az új 900 milliméteres össze­kötő cső és két nagyteljesít­ményű szivattyú bekapcsolá­sával, 70—80 000 köbméter víz­zel többet kap a főváros. Ez a Vízművek újévi ajándéka. A második: — A legnagyobb gondot mindig Kőbánya víz­ellátása okozta. Rövidesen se­gítünk ezen is. Az új évtől kezdődően meggyorsul a Váci úti főnyomócsövet és a kőbá­nyai medencét összekötő 600— 800 milliméteres fővezeték építése. Számítások szerint az alacsony vízállás időszakáig, június 1-ig bekapcsolódik Kő­bánya vízellátásába. Bízunk a Vízművek törzsgárdájában. Azok végzik a munkála­tokat, akik legutóbb ki­tűntek az 1200 millimé­teres csőtörés gyors hiba­­elhárításánál. Éjjel-nappal ötven órán ke­resztül, szinte megállás nélkül poszton voltak. Álljon itt né­­hányuk neve: Nonn Ferenc te­lepvezető, Mihályi László, a csőhálózat vezetője, Húshegyi József művezető, Szopory An­tal darukezelő, Dics János, Birinyi István, Varga Gábor csőszerelők. Faludy András — H. Barta Lajos — Nagy Lajos Több ruha, cipő — gond lesz a puplinnal *— Elöljáróban szeretném elmondani — mondotta Nagy József­né elvtársnő, könnyű­ipari miniszter —, hogy a minisztérium éves tervét nem tekintjük merev sémának. A negyedéves tervek már a ke­reskedelem igényei szerint operatíven alkalmazkodnak a vásárlók kívánságaihoz. Jellemző, hogy tavaly például enyhe volt a tél, esős az ősz, a télikabátok raktáron marad­tak, ballonból nem volt elég. Az idén fordult az időjárás, senki nem keresi a ballont, hideg van, a meleg ruházati cikkek kelendőbbek. Megtudtuk, hogy a bútoripar 15 százalék­kal többet termel majd, mint tavaly. Egyre több bútort vonnak be poliészter-lakkal, amelyik ke­mény, nem karcolható, mos­ható, tűzálló. (Megpróbáltuk kiégetni a miniszterasszony tárgyalóasztalát cigarettával, valóban nem sikerült.) Egyre több beépített konyha- és elő­szobaszekrényt gyártanak. Az év harmadik negye­dében megkezdi a terme­lést a Dunaújvárosi Szal­­macellulózgyár, amelyik egycs­apásra 22 000 tonnával emeli a füzetekre, könyvekre jutó papíralap­­anyag, a cellulóz mennyisé­gét A gyapjúipar egyre több műszállal erősített szövetet készít, a jövő esztendőben mindent összevetve, több mint 33 ezer négyzetmétert. A műanyag egyre inkább tért hódít a kötöttáru iparban is. Idén a gyermekmackók egy részét műszálerősítéssel ké­szítik. Erősebb műszálbeszö­­vést kapnak a mandzsetták és a boka „behúzott” része. Ez sokkal tartósabbá teszi majd a melegítőt. Néhány adat: pamutharisnyából 19, mű­szálharisnyából 14,5 mil­lió pár készül, 18,6 mil­lió pár bőrcipőt készíte­nek. A lakosság igényeinek kielé­gítését segíti a szövetkezeti ipar is, amelyik például csak gyerekkocsit 14 ezer darabot gyárt majd. Vannak gondjai is, persze a könnyűiparnak. Nőnek az igé­nyek a finomabb áruk iránt így például puplinból, selyem­­puplinból, könnyűbőrből ké­szült, finomabb cipőkből na­gyobb a kereslet, mint a Jak­Kiss István, az Élelmezés­ügyi Minisztérium tervfőosz­tályának helyettes vezetője elmondotta, hogy az új év­ben 4 és fél százalékkal több élelmiszert adnak a tavalyi­nál. Különösen nagy lesz a fejlődés a konzervipar vona­lán — 16,5 százalékos — és az édesipar területén, mely­nek termelését eredetileg 5 százalékkal növelték volna, de a csokoládé árleszállítása után 10 százalékra emel­ték az előirányzatot. — Kenyeret természetesen a mindenkori igények szerint sütünk — mondotta Kiss Ist­ván, — s idén már 1600 millió péksütemény kerül ki a ke­mencékből. Szembetűnő a fejlődés: 1957-ben még csak 1260 millió darab fogyott. A forgalomba kerülő hús mennyisége körülbelül 3 szá­zalékkal növekszik, s külön örvendetes, hogy az összes húsfajták között mintegy 4 százalékkal nő a sertéshús aránya, s 21 millió literrel több tejet kap a lakosság. A kedvelt mélyhűtött áruk termelését 10 százalékkal nö­velik. Készételből is mintegy 30 millió forint értékkel több kerül az üzletekbe, s 68 százalékkal növelik a népszerű levesporok gyártá­sát, összesen 180 vagon éze­tárkészlet. A vásárlók vár­ják a parlamenti ígéret be­váltását, a gyermekcipők mi­nőségének javítását. S bár a könnyűipar az idén megkezdi a varrás nélküli nylonharis­nyák gyártását is, ebből a „startnál” biztosan nem tud­nak elegendő mennyiséget adni, mény levest v­ehet jövőre a lakosság. Az úgynevezett élvezeti cik­kek közül elsősorban a kávé forgalmának növekedésére számítanak, s ezért mintegy 60 százalékkal többet bocsá­tanak a belkereskedelem ren­delkezésére. A rum és pálinka gyár­tása viszont 3 százalékkal csökken s ugyanennyivel növekszik a likőrtermelés. Százhuszon­­hatezer hektoliterrel több sör készül az új évben­­, de a kánikulai hónapokban még így is lesznek időnként fenn­akadások az ellátásban , s az áremelés ellenére is nö­velni kell a cigarettaterme­lést. 1962-ben 16,5 milliárd cigarettát füstölhetünk el. Jó hírek ezek, de az aszá­lyos óesztendő következmé­nyeit azért érezni fogjuk az ellátásban. Kukoricából, burgonyából, hagymából és néhány más növényfajtából a terve­zettnél kevesebb termett, ennek ellenére az alap­vető élelmiszerekből nem lesz tartósabb hiány, mert például hagymát és bur­gonyát külföldről is­ be­­szerzünk. Tojásellátásban is számítani kell időszaki zavarokra, mert az állam ugyan körülbelül 15 millió darabbal több tojást hoz a tavalyinál forgalomba, az őstermelők felhozatala azonban valószínűleg ennél nagyobb mértékben csökken. 18 százalékkal több csokoládé — 180 vagon tömény leves — de az aszály hatását még érezni fogjuk -------------------------------- .... Megkezdte működését a Közlekedési Balesetelhárítási Tanács „Bevetik“ az amatőrfotósokat, Rodolfót és az úttörőket is A közlekedési balesetelhá­rítás propagandájának meg­javítása végett, a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgató­ságának kezdeményezésére a napokban megalakult a Köz­lekedési Balesetelhárítási Ta­nács. A Közlekedési Igazga­tóságon, amely résztvevője s egyben „gazdája” is a fővá­rosunk közlekedését szervező és irányító intézmények és vállalatok képviselőiből ala­kult koordináló szervnek, ké­résünkre a következő tájékoz­tatást adták a Balesetelhárí­tási Tanács létrejöttének kö­rülményeiről és céljairól. — Csupán novemberben 329 közlekedési baleset történt a fővárosban s ebből kilenc volt halálos -­- mondották. — A gépkocsi balesetek több mint 44 szá­zalékát gondatlanul közlekedő gyalogosok okozták. — A Balesetelhárítási Ta­nács azzal a céllal alakult, hogy az eddig szétforgácsolt balesetelhárítási propaganda­­munkát összefogja, irányítsa, gazdaságosabbá és hatáso­sabbá tegye. — A tanács legközelebb december végén vagy január elején ül össze, hogy megvi­tassa jövő évi tervét. A terv­ben, az eddig jól bevált ha­gyományos propaganda-for­mákon (plakátok, filmek, KRESZtversenyek, előadások) kívül sok új ötlet is talál­ható. Például pályázatot szer­­eezünk amatőrfotósok részére: készítsenek riport- és mű­vészfotókat a főváros közlekedési problémáiról, de a gyalogosok könnyel­műségéről, a balesetek okairól, stb. is. — Az iskolákban műsoros előadásokon is népszerűsítjük a helyes közlekedést, például Rodolfo mester bűvészmutat­ványai segítségével is. Tanul­ságos és érdekes a „Játszó­tér” című gyermekműsor, amely szórakoztató jelenetek­kel neveli az iskolásokat a helyes közlekedésre. Jövőre általában fokozottabban vesz­­szük igénybe a közlekedési balesetelhárításban az úttörő mozgalom segítségét is. A tanács jövő évi tervének megvitatása előtt mi is felvet­nénk egy gondolatot. A jóvá­hagyásra váró akciótervből tud­juk, hogy jövőre is járatni akar­ják a hangszórós propaganda­autókat, amelyek menet közben, az utca zaját túlharsogva, fi­gyelmeztetik a közönséget és a járművezetőket a helyes köz­lekedésre. Munkatársaink tapasz­talatai szerint ez a — szó szoros értelmében harsány — propa­gandamódszer nem a legszeren­csésebb módja a lakosság ne­velésének, mert a hangszóróból váratlanul felharsanó közleke­désrendészeti intelmek gyakran elvonják a járókelők figyelmét az úttest valóságos forgalmáról, s egyik-másik idegesebb gyalo­gos éppen a rádörrenő figyel­meztetés miatt kerülhet bajba. A hangszórós autók működteté­se ezenkívül tetemesen megnö­veli az utcai zajt. Célszerű volna tehát, ha a terv megvita­tásakor a hangszórós utcai pro­paganda e hátrányait is mérle­gelnék az illetékesek. Százezer televízió, 30 ezer motorkerékpár Kevés a zománcedény Draskóczi László, a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervosztályának vezetője. " Különösen a háztartási felszerelések gyártását fej­lesztjük, s porszívóból pél­dául 40 ezer darabot adunk a belkereskedelemnek, tízezer­rel többet, mint tavaly. Nyolc­ezerrel több hűtőszekrényt hozunk forgalomba, pontosan 20 ezer darabot. Padlók­efélő­ből 12 ezret, mosógépből pe­dig 124 ezret szállítunk ke­reskedelmi vállalatainknak, ötven százalékkal több — összesen 30 ezer darab — centrifugát bocsátunk a belföldi fogyasztás ren­delkezésére, hogy minél jobban mentesít­sük a háziasszonyokat a fá­radságos és nehéz ruhacsava­rástól. Varrógépből 16 ezer darabot rendelt tőlünk a bel­kereskedelem. Százhatvanezer különböző típusú rádióvevőt s százezer televíziót gyártunk. Ez ugyan kilencezerrel több a tavalyinál, mégsem tudunk majd maradéktala­nul kielégíteni minden igényt, — különösen nem a nagykép­­ernyős készülékekből. — Az építkezések 40 ezer fürdőkádat kapnak, s több mint 120 ezer különböző tí­pusú kályhát. Mintegy 140 ezer konyhai tűzhelyet adunk a belkereskedelemnek, s bár ez a mennyiség jelentős, bi­zonyos anyagproblémák miatt egyes típusokból nem tudunk elegendőt gyártani. Alumí­nium- és zománcedényekből ötezer tormát adunk az üzle­teknek, de meg kell monda­nunk, hogy a zománcból en­nél is nagyobb mennyiséget kért a kereskedelem. Lemez­anyag ellátásunk azonban nem teszi lehetővé több zo­máncedény gyártását. Néhány szám a járműgyár­tásról. Csaknem másfélszáz­ezer kerékpárt, több mint 12 ezer 250 köbcentis, és 18 ezer 125 köbcentis motort kap ipa­runktól a belföld. A közleke­dést pedig a tavalyi 360-nal szemben idén 650 korszerű autóbusszal segítjük. Előretör a műanyag, új mosószer, gyógyszerek Lévárdi Ferenc, a nehézipari miniszter első helyettese: " A minisztériumunk fel­ügyelete alá tartozó iparágak természetesen túlnyomórészt nyersanyagokat adnak az or­szágnak, de termelésünk jelen­tős hányada közvetlenül vagy közvetve érinti a lakosság el­látását is. Elsősorban a vegy­iparra és a gyógyszeriparra gondolok. Vegyiparunk továb­bi fejlesztéséhez nagy segítsé­get nyújt majd kőolajiparunk termelésének több mint 10 szá­zalékos emelése, s jelentős a lakosság szem­pontjából a földgáz mint­egy 80 millió köbméteres termelés többlete is. Az új háztartási gépek al­katrészei között ismerkedhet meg a lakosság a Danamiddal, ezzel az új műanyaggal, mely erősebb az acélnál, kopásállósága jelentősen is véli a háztartási gépek élet­tartamát. Danylon-termelé­­sünk emelésével több műszál- Végre felszállt a köd A Népszava szilveszteri számá­ban olvastunk, a 9 esztendős Jó­nás Évikéről, akit 1956-ban vitt el egy „ismerős néni” Franciaor­szágba. Sárospatakon élő szülei és négy kistestvére éveken át hiába várt rá, míg végre megér­kezett az örömteli hír, hogy de­cember 30-án a frankfurti repülő­gép hozza Ferihegyre. A gép azonban a nagy köd miatt nem tudott felszállni és szív­szag­gatóan nehezen teltek az órák . . . Szil­veszter napján végre felszállt a köd és délben megérkezett Éva. Íme az első kép, amely Buda­pesten készült a kis hazatérőről. (Kölesényi felv.) Enyhe idő A Meteorológiai Intézet je­lenti : Közép-Európában az 1961-es év végére megenyhült az idő és sokfelé esett az eső. Hazánkban hétfőn délelőtt az eső országszerte tovább pusz­tította a vékony hótakarót. Országszerte igen enyhe volt az idő. Várható időjárás kedd es­tig: felhős, párás, enyhe idő. Többfelé eső. Mérsékelt, vál­tozó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz 1—plusz 2, legmagasabb nappali hőmér­séklet plusz 3—7 fok között. (MTI) Ünnep-naptár Íme, kezünkben az új nap­tár. Mit tesz vele először az ember? — átböngészi, hogy megtudja, milyen napra esnek az ünnepek. Az év hétfővel kezdődik. Április 4. felszabadulásunk ünnepe szerdán lesz, húsvét­­vasárnap pedig április 22-én. Május 1-ét kedden ünnepel­jük. Augusztus 20-a, Alkot­mányunk napja idén kettős ünnep lesz , hétfői napra esik. November 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója szerdán lesz. S az év végi ünnep-döm­­ping: karácsony két napja kedd s szerda és a hétfővel kezdődő évet hétfői szilvesz­terrel búcsúztatjuk. A szá­z szál egg­utysr­tó ládán Hajós Józsefné Marzsó Anna szüle­tésnapjára kapott meghívót a H. H. december 30-án. A tortán száz szál gyertya lobogott vi­dám fénnyel, s An­na néni, a százesz­tendős ünnepelt, de­rűs nyugalommal ült az őt köszöntő nagy család köré­ben. Négy gyereket nevelt, őket három unoka követte s ezen a napon tiz dédunoka is köszön­tötte. Száz esztendő nagy idő, mégis úgy mondja, az életében „nem történt semmi különös”. Bár ami­kor megszületett, még csak a Lánchíd kötötte össze a Pestet és Budát, gázlám­pák pislogtak a szűk utcákban is négy krajcárért vettek egy-egy puttony Du­­na-vizet. Élete vál­tozott a korral, idő­vel, amelyet átélt. Megért jót is a rosá­szat is. Ami rossz volt elfeledte, ami szép volt megőrizte, és ma is tevéke­­nyen, kiegyensú­lyozottan, egészsé­gesen érkezett szá­zadik születésnap­jához. (Tőry felv.)

Next