Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1967-07-17 / 29. szám
Gép-rikkancs Most érkeztek meg és hamarosan üzembe helyezik az NDK-ból érkezett hírlap-automatákat. A 16 új készüléket a főváros legforgalmasabb helyein állítják fel. DÖMÖS A LEGSZEBB. A virágos Duna-kanyarért folyó verseny első díját, 50 ezer forintot Dömös lakói nyerték, mert a szigorú zsűri községüket találta a legrendezettebbnek és itt ültették a legtöbb virágot. Hatmillió, újításból. Az Ikarus mátyásföldi gyárában 466 Újítási javaslatot adtak be az első félévben. Megvalósításra és kísérletre 183-at fogadtak el, ebből 122 újítást pedig már bevezettek. Ez utóbbiak várható népgazdasági haszna hatmillió 150 ezer forint A kifizetett újítási díjak összege 230 ezer forintot tett ki ANNABÁL FÜREDEN. Egy hét múlva rendezik a hagyományos balatonfüredi Annabált, amelyre számos nyugati országból sok jegyigénylés fűtött már be. Clevelandból, az ottani Magyar Klub titkára levélben kérte a füredi bál rendezőségét: adjanak tanácsot, mivel az idén nem tudnak eljönni, hogyan rendezzék az Anna-bált. NDK-hét Kalocsán. A kalocsai Petőfi Sándor járási művelődési házban NDK-hét kezdődött vasárnap. Dokumentációs kiállításon mutatják be az NDK gazdasági és kulturális fejlődéseit. Hétfőn este az NDK néphadseregének művészegyüttese és koncertzenekara ad szabadtéri műsort a kalocsai közönségnek. BOSSZÚ — 1967. Az egyik nyírségi községben történt, nősülni készült egy módos szövetkezeti tag fia. A menyasszony azonban szegény volt. Ezért a fiú szülei hallani sem akartak a házasságról. A fiú azonban szerette a lányt, kijelentette: elhagyja a szülői házat. Ez az érv hatott, de az apa bosszút forralt, hogy a fia lássa, vele nem lehet packázni, az esküvőre beígért új Skoda helyett nászajándéknak csak egy használt Trabantot vett. Elsikkasztott kirándulás. Makai András és Nagy Ákos ügyét hétfőn kezdi tárgyalni a pesti Központi Kerületi Bíróság. Makai 1964-től a Közgazdasági Egyetemen a külföldi csereüdültetést intéző csoportnak, majd pedig a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának volt vezetője. A külföldi utakra jelentkezőktől összegyűjtött részvételi díjakat — több mint 50 ezer forintot — elsikkasztotta. A sikkasztott pénzt barátjával Nagy Ákossal együtt közös szórakozásokra fordította. A hiány eltüntetésére hamis bizonylatokat készítettek, de mint minden, ez is kiderült. HALDOKLIK RÁKÓCZI FÁJA. Gyógyíthatatlan betegség támadta meg a több mint négyszázéves balatonakarattyai ősszilfát, a Balaton-vidék legnagyobb és legöregebb fáját. A szakemberek véleménye szerint Rákóczi fája az idén hajtott ki utoljára. Hatszáz lakás Várpalotán. 1970-ig 171 millió forintot fordítanak a bányászváros fejlesztésére. Váltás! Az önkéntes ifjúsági építőtáborok első csoportjai búcsút vettek és hazautaztak. Vasárnap megérkezett a váltás is, ismét több ezer középiskolás vette birtokába a táborokat és hétfőn folytatják az elődeik által megkezdett munkáit . MURI UTÁN VEZEKLÉS. A sződligeti erdőben a Dunakanyar híres Mária Terézia korabeli, elhagyott vízimalmát ma csak a baglyok lakják, de nem sokáig, mert jövőre a romantikus vízimalom alagsorában borozót, őrlőtermében pedig csárdát rendeznek be. Külön érdekessége: a közelében levő „Megbékélés háza”, ahol régen szerzetesek vezekeltek bűneik miatt. Ha a fogadó megnyílik, a „modern mulató zarándokok” is levezekelhetik bűneiket. Zárás Sopronban. Vasárnap különvonatokon és autóbuszokon több mint 5000 turista érkezett Sopronba, az ünnepi hetek záróműsoraira. BOR, VERS ÉS GYERTYAFÉNY. Vörösmarty Mihály egykori velencei présházát most restaurálják és pincéjében borozót rendeznek be, ahol a környék népművészeti emlékei, múltszázadbeli hangulatot adnak a gyertyafény és a tó környék fasborai mellé. 200 nap, félezer baleset. Az idén eddig Baranyában pontosan 586 közlekedési baleset történt, melynek során hatan meghaltak és 119-en súlyosan megsérültek. 176 balesetet a személykocsik, 67-et pedig a gyalogosok okoztak. KONFLISOK ALKONYA: Nyíregyházán századeleji hangulatot őriznek ma is az ernyős kocsik és kocogó konflislovak. Két hét múlva azonban kiszorulnak a belvárosból, mert az új közlekedést szabályozó rendelet minden lovasjárművet kitilt a városközpont forgalmából. A szigorú intézkedés a konflisoknak igazán megkegyelmezhetne, mert Bécs valamivel nagyobb, mint Nyíregyháza és belvárosában mégis ott kocognak egy ódon hangulat kedves emlékei: a konflisok. „Elszáll” a Madártani Költözködik a Madártani Intézet. A felszabadulás után először kap végleges, saját otthont, méghozzá a Szabadság-hegyen, a Költő utcái Jókiai-villában. A felújított villában külön munkahelyiséget, laboratóriumot, irodákat kapott. A Madártani Intézet társbérlője az épületben a Természetvédelmi Hivatal lesz. PIPA MELLETT ESERNYŐ. A nagykőrösi Pipagyár az elkövetkező hat hónapban a híres körösi tajtékpipák mellett ötezer esernyőnyelet is gyárt — Megy ez — mondják a körösiek, hiszen olyan az esernyőnyél, mint a hosszúszárú pipa s a végét még ki se kell fúrni. Jel a svájci házon. A sóstói úgynevezett svájci lakot, amelyben sok híres művész tartózkodott egykoron — többek között Blaha Lujza is — most emléktáblával jelölik meg. Szénexport. A mecseki szénbányák tízezer tonna darabos háztartási szenet szállítanak az év második felében Ausztriának. Fejedelmi nászajándék. A nyírmadai gimnázium honismereti szakkörének tagjai rátaláltak Rákóczi fejedelem veretes ón-kancsójára, melyet annak idején Rákóczi egyik harcosának adott nászajándékul, 50 forintig adómentes. A pénzügyminiszter utasítása szerint az 50 forintot meg nem haladó versenybírói és játékvezetői díj adómentes. 50 forinton felül viszont általános jövedelemadóként 3 százalékot kell levonni. Tárcsa helyett kamera. A gyöngyösi MÁVAUT-pályaudvaron nyugalomba vonult a hagyományos indítótárcsa, mert bevezették a távvezérlésű, tv-kamerával működő menetirányítást. ( ' ^ Pesti emberek Hármashatárhegy hübérura — Szóval ön a Hármashatárhegy és a Szépvölgy hübérura? — Inkább hűbérese — igazítja ki a szójátékot Körmendi Gyula erdész. A ház magányosan áll a fenyőerdő tövén. Előtte völgy, szemközt a Hármashatárhegy. A Fenyőgyöngyétől most könnyű idetalálni az erdészházhoz, mert frissen ásott vizesárok jelzi az utat a Guggerhegy oldaláig. Az öreg diófa alatt állunk és a nyurga férfi körbe mutat a tájon: „Ami erdőt itt látni lehet, azt mind a nagyapám meg az apám telepítette, s persze én is.” Az első Körmendi Gyula — a nagyapa — 70 esztendeje került ide, a város fölé, erdésznek. Fia 1937-ben vette át a 2000 holdas budai erdő őrzését apjától és most az unoka folytatja a munkájukat. „Nagyvárosban élek és mégis erdőben” — mondja és hozzáteszi: olyannyira erdő ez az erdő, hogy a menyét épp az imént akarta elragadni egyik tyúkját. A rókák mindennapi vendégek itt, sőt, ahogy az erdész tréfásan megjegyzi: ha beszélni tudna, jónéhány őz is azzal dicsekedhetne: ő is fővárosi lakos. Milyen a nagyvárosi erdész élete? — kérdezem. „Nehéz, mert ebben az erdőben egymillió ember szemetel, pusztít, sőt néha-néha még gyújtogat is.” 40 éves és agglegény. „Hiába lakom egy ugrásra az autóbusz megállótól, a pesti lányok nem szívesen jönnek erdészfeleségnek, mert ez egy kicsikét parasztasszony sorsa — mondja, és mutatja kis gazdaságát, ahol csirkék kaparásznak, s az istállóban tavaly még négy szerződéses bikaborjút nevelt. A sétaúton, hordóval a hátán szamár kocog felfelé. Hozza a vizet, mert 70 év után most vezetik majd fel ide a vízcsöveket. Egyedül él, fél-e valamitől? „Csak a tűztől”, válaszolja, mert a tűz a száraz nyárban az erdő legfélelmesebb ellensége. S hogy lángra lobbanjon az erdő, elég egy gondatlanul eldobott parázsló cigarettavég. S minek örül igazán? — Ha vasárnap esik az eső — jegyzi meg tréfásan. Mert akkor nem kell a tűzveszélytől tartani és ilyenkor még a városba is bemehet. De igazi öröme az lenne, ha a pestiek jobban vigyáznának a sok gonddal, fáradsággal kialakított erdeikre. " Helikopteren érkezett Betyár, a kutyakölyök, a Belügyminisztérium iskoláinak évzáró ünnepségére, ahol nyomban kisorsolták. (Ágoston felv.) Bükk köve Moszkvában. Az ÉM Mátravidéki Kőbánya Vállalat bükki kőfejtője a moszkvai épülő KGST-palota részére 15 köbméternyi kockát és burkolólapot szállít. A tardosi kőbánya reméli, további 200 köbméterre kap majd megrendelést. Nemzetközi zenei tábor: Pécs augusztusi nagy rendezvénye, a kéthetes nemzetközi ifjúságizenei tábor sikerre számíthat Vasárnapig 60 magyar, 31 nyugati és 37 szocialista országokból érkező ifjú zenész jelentette be részvételét. Rozsda marja, nem ragyog Fokozottan ellenőrzik a lakóházak állapotát A napokban megbeszélést tartottak a házkezelési igazgatóságok főmérnökei. A fővárosban az utóbbi tíz év alatt a lakóépület-állomány 39 százalékát újították fel, mégis még mindig sok az évtizedek óta tatarozatlan, szerkezetében megrongált, nem egyszer testi épségre veszélyes épület. A főmérnöki értekezlet részvevői elhatározták, hogy — a már folyó rendszeres műszaki ellenőrzés mellett — minden nagyobb esőzés és szélvihar után újból megvizsgálják a körzetükbe tartozó házakat. A munkába bevonják a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot is, amely korrózióvizsgálatot végez: ellenőrzi, milyen mértékben romlottak, rozsdásodtak az alapok, főfalak, födémek, szerkezetek. A kerületi házkezelési igazgatóságok július 20-ig terjesztik be azoknak az épületeknek a listáját, amelyeknél szükségesnek tartják a korrózió-vizsgálatot. ZKOPJ esztendővel 5 óra 17 perc után. Nagy ütemben fejlődik a Kelet kapuja 5 óra 17 perc — ennyit jelez immár négy esztendeje az állomási nagyóra. Abban a pillanatban állt meg, amikor a földrengés első hulláma porba döntötte a makedón főváros, Szkopje 36 ezer lakását A 684-ik — Mikor rengett itt utoljára a föld? — Ma hajnalban, háromkor — válaszolja a nyolcemeletes Grand Hotel portása (mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna) és hozzáteszi: — De csak ötös erősségű volt Szóval „csak” a szék és a csillár hintázott a hatodik emeleten... . A köztársaság kormány tájékoztatási titkára, Radule Kovsovszki másnap mosolyogva jegyezte meg: " A nagy katasztrófa óta ez volt a 684-ik rengés és Szkopjéban már a cipőtisztító gyerekek is pontosan tudják, hányas erősségű egy-egy földrengés. Az eltakarított romok helyén rendkívül gyors ütemben épülnek a felhőkarcolók. A földrengés óta 8000 új lakás készült el és a város, ahonnan 1963. július 26- a után 130 ezer embert kellett kitelepíteni, ma 70 ezerrel több lakost számlál, mint a földrengés előtt kilengő házak Szkopjét 2000 méternél magasabb hegyek fogják körbe. Négy éve, július 26- án hajnalban a Szkopszka Crna Gora tömege nyomult a völgy felé és ez a mozgás még ma sem nyugodott meg. Ezért hát tartós földrengésre rendezkednek itt be, úgy építik házaikat is, hogy a vasbeton keretes „tornyok” még a tizes erejű földlökéseket is kibírják. Elmondották: Szkopje házainak 70 százaléka tönkrement és a nemzetközi segítséggel épllő barakok (magyar negyed is van) 28 kilométer hosszúságúra húzták szét a várost. A nagy erőfeszítések ellenére, még mindig százezer ember, él a barakokban. A földrengés után máshová akarták telepíteni innét a várost, mert sokan úgy vél, ték: Szkopje halálra ítélt, romváros marad a Vardarkét partján. De hová? Egész Makedónia földrengésileg,aktív terület Így a hajdani, Üszküb, a mai Szkopje, ősi, helyén maradt... És a város újjátámadt romjaiból, és nemcsak gyors ütemben fejlődik (lakóinak száma meghaladja a negyedmilliót), de újabb hatalmas üzemek épülnek és az ideiglenesen barakokba szorult egyetemeken 14 ezer hallgató tanult azon a makedón nyelven, melynek nyelvtanát nyolc esztendeje teremtette meg Boskovszki professzor vezetésével az alig húszéves múltra visszatekintő fiatal makedón értelmiség. Híd az időben — A Balkánon, a szocialista Jugoszláviában most van születőben egy nemzet — mondotta a köztársasági kormány egyik titkára, és sajnálkozva jegyezte meg, hogy ezt a nemzetet Ju- goszlávián kívül néha még a barátok sem ismerik. — Szkopje, a Kelet kapuja! — hirdették nem is olyas rég az idegenforgalmi proszpektusok. A nagy katasztrófa óta ez a kapu — minden mai nehézsége mellett — azonban nemcsak kelet felé nyit utat, hanem hidat épít múlt és jövő között is. Aki erre jár, egy városon belül láthatja még a XVIII. és XIX. századot és azt a hihetetlen erőfeszítést, amelylyel a hajdani Vardar-parti török erődítmény, Üszkük egy évtized alatt a XX., sőt, karakterében — 15—20 emeletes házaival — már a XX. századba tör elő. Szamosi Rudolf Bíróság előtt az enyveskezű „műgyűjtő“ Szakértőként vitatkozott a templomfosztogató Solymosi A hét közepén hirdet ítéletet a pesti központi kerületi bíróság Solymosi István templomfosztogató bűnügyében. A vádirat állításai a tárgyaláson bizonyítást nyertek: a volt papnövendék beismerte, hogy országszerte összesen 69 templomot, kápolnát látogatott és lopott meg. Több mint kétszázra tehető azoknak az értékes egyházi ereklyéknek, kegytárgyaknak a száma, amelyeket zuglói lakására összehordott. Bánlajstromának összegezése után nyugalmából csak pénteken, az utolsó tárgyalási napon zökkent ki. Fojtott hangon, de műértő módjára vitázott a bírósági szakértővel. Miután tisztában volt azzal, hogy az ítélet szempontjából nem közömbös, milyen összegre becsülik a lopott tárgyakat, igyekezett a szakértőt egy-egy ereklye valódi mértékét illetően megtéveszteni. Nem provokált vitát a kisebb tárgyakról adott szakértői véleménynél, mert azokat a BÁV-nak adta el, a bizományi becsüs véleménye ugyanis megtámadhatatlan. Mintegy félmillió értékű „műgyűjteményéből” csak a kevésbé értékes daraboktól vált meg, így nem jutott a BÁV-hoz az ercsi templomból lopott keresztelő Szent János szobor, sem pedig az aranyozott Krisztus, amelyet a bajai temető kápolnájából a falnak támasztott keresztről emelt el. VALAMI VAN! az ÚTTÖRŐÁRUHÁZ (V., Kossuth Lajos u. 9) előre elkészített iskolai füzetcsomagjában Gyerekek, vegyétek meg mielőbb!