Hétfői Hírek, 1968 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-01 / 27. szám

Mélybe tűnő szigetek Ada Kaleh végnapjai Hajóval a világ ötödik legnagyobb erőművének építésénél Elmarad Orsóvá és feltűnik a festői Ada Kaleh. A legenda szerint ez volt Jókai híres Aranyemberének egykori szigete. Ma mintegy 260 török lakja — halászok, kereskedők, idegenforgalmicikk-árusok — és a múltról álmodoznak. Ada Kalehnak már csak múltja van: a sziget — sok más köz­séggel és Orsova városával együtt — hamarosan víz alá kerül. Motorosunk, amely ma­gyar hajózási, műszaki és kül­kereskedelmi szakemberekké­ járja végig az Al-Dunát, való­színűleg az utolsó ilyen jellegű közlekedési eszköz, amely a Széch­enyi­ úton halad át. Népvándorlás A Duna Orsovától Turnu- Severinig tartó, úgynevezett zuhatagi szakaszán, ma még a Széchenyi úton, a folyóme­der roppant szikláiba vájt keskeny, mélyített „folyosón” folyik a hajózás és igen hosz­­szú ideig tart. Egyes része­ken csak helyi révkalauzok vezetésével, parti mozdony vontatásával haladhatnak át a hajók. Ez az út jövőre megszűnik. 1969 szeptembe­rében már működik a jugo­szláv—román erőfeszítéssel épülő gigászi erőmű zsilip­­rendszere, amely a folyam nagy szélességében teszi majd lehetővé a hajózást. A vízelzáró gát alapja 46 méter, teteje 15 méter széles lesz, és rajta halad majd át a Ro­mániát Jugoszláviával össze­kötő új műút. A munkálatok első eredményeként 1969-ben 12 méterrel, 1971-ben 33 mé­terrel emelkedik a Duna víz­szintje. Az elárasztás előtt mintegy 25 ezer embert kell mostani lakhelyéről átköltöztetni. Már nagyrészt elkészültek a befogadásukra szolgáló új városrészek, községek. Az éj­jel-nappal működő zsilip­­rendszer feleslegessé teszi a révkalauzokat, a jelzőállo­másokat, a vonóhajókat és vontatómozdonyokat megfelelő kártérítésben ré­szesül. Az elárasztandó szige­tek többsége néptelen. Ha­marosan víz alatti álomba süllyednek. És a Duna, a méltóságtel­jes óriás, tovább folytatja fe­jük fölött évszázezredek óta tartó útját. Túri András Tízmilliárd kW Az Európa második, s a világ ötödik legnagyobb erő­műve (építési költsége 400 millió dollár) évente mintegy 10 milliárd kilowatt áramot termel majd. Ez a mennyiség megközelíti Magyarország je­lenlegi évi villamosenergia­fogyasztását. Az erőművel összefüggő gigantikus zsilip­­rendszer egyszerre épül a ro­mán és jugoszláv parton. Óriási gátja ma már csak egy 280 méter széles folyam­részt hagy szabadon. Orsova egy részét már ki­telepítették, valamennyi át­települt és ezután áttelepülő KRIMI! KRIMI! KRIMI! Szélesvásznú román bűnügyi film BEMUTATÓ: JÚLIUS 4. | «1* *2* «2*­­♦ «$► «£♦ «2* «1* *1* *2* *2* *** K Nem csodagyerekek ' - , 7-----------2— íme András és Zsuzsa A Ki mit tud kategóriagyőztesei Szombaton, éjfél után — Major Tamásnak, a zsűri elnö­kének meghatódott, okos zárszavával — véget ért az idei Ki mit tud. Ötvenezer művészet­kedvelő fővárosi és vidéki fiatal közül az egyes kategóriák győztesei a következők: Ének: Kincses Veronika, zene: Schiff András, versmon­dás: Nagy Zsuzsa, népi tánc: MÁV Északi Járműjavító Tö­rekvés tánccsoportja, irodalmi színpad: a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola irodalmi színpada, kamarakórus: a budapes­ti Veres Pálné Gimnázium együttese, pol-beat: Tolcsvay-trió, tánczene: Hungária együttes, táncdal: Bene Győző, egyéb (hármas holtversenyben): Gálvölgyi János parodista. Sáfrány István artista és a Bóbita bábegyüttes. Schi­ff_ András A Ki mit tud legfiatalabb részvevője. Tizennégy éves, most végezte az általános is­kola VIII. osztályát — 4,8-es eredménnyel. — Tornából, rajzból né­gyest kaptam, „kegyelem­ből”, mert ezt a két tárgyat, sajnos, nem tudom. Nincs érzékem hozzájuk... — Mióta tanulsz zongoráz­ni? — Nyolc éve. Előbb is­merkedtem meg a hangje­gyekkel, mint a számokkal, betűkkel. Kezdetben nem sok kedvem volt hozzá, a zongoratanárnőm abba is akarta hagyni a küszködést. — Mikor léptél fel elő­ször? — Hétéves koromban. Az­tán tíz alkalommal szere­peltem a tv-ben, és két év­vel ezelőtt Moszkvában, a gyermek zenei héten. — S most? Büszkén kihúzza magát. — Felvettek a Zeneművé­szeti Főiskolára, rendes hall­gatónak! — Hány órát gyakorolsz naponta? — Négyet-ötöt. — S marad szabad idő? — De mennyire! Mert gyorsan tanulok. Szeretek futballozni, ha kell, csatár, ha kell, kapus vagyok, sokat olvasok és­­ bélyeget gyűj­tök. Nem csodagyerek — sze­rencsére ... Nagy Zsuzsa Tizennyolc éves, az idén — a Ki mit tud­ versenyek alatt — jó rendűre érettsé­gizett a budapesti XX. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. — Hogyan kezdődött? — Még otthon, kisgyerek­­koromban. Szüleim lelkes irodalombarátok, maguk is amatőr színjátszók és vers­mondók. Négyesben — nővé­remmel együtt — gyakran rendeztünk házi irodalmi es­teket, verseket, regényrész­leteket olvastunk fel egy­másnak. — Kedvenc költői? — Radnóti, Tóth Árpád, József Attila, Majakovszkij. — Versmondó-példaképei? — Major Tamás, Mensáros László, Kálmán György. — Mi a terve, a győzelem után? — Orvos szeretnék lenni! — S boldogan teszi hozzá: — Már túl vagyok a felvételi vizsga szóbeli részén, úgy ér­zem, kitűnően sikerült! — És a versmondás? — Megmarad szép szenve­délynek ... Bemutatunk kettőt a boldog győztesek közül. Kerékpár ürügyén Panaszkodtak a balatoni nya­ralók: felemelték a kölcsönzési díjakat. Panaszkodtak a Belke­reskedelmi Kölcsönző Vállalat balatoni üzletvezetői: alaposan megcsappant a forgalom az el­múlt év hasonló időszakához ké­pest, s kiváltképp a kerékpár és a vitorlás kölcsönzése esett visz­­sza. A kölcsönző vállalat egyik fő­osztályvezetője a panaszok nyo­mába eredt. Kétszer járta körbe a Balatont, 31 kölcsönző boltba látogatott el. A panaszokat jo­gosnak és megalapozottnak látta és ezért június 26-án, még a helyszínen döntött: a felnőtt- és gyermekkerékpár, a gumimatrac, az egy- és kétpárevezős csónak, a Tatra és a Jawa motorkerék­pár, valamint a pingpongasztal kölcsönzési díját saját hatásköré­ben leszállította. Nem is kevés­sel: például a kerékpár heti köl­­csöndíját 50 forinttal. Az ered­mény: egyik napról a másikra ugrásszerűen megnőtt a forga­lom. Nem nagy ügy. Jól bevált ke­reskedelmi módszer: olcsóbb ár, nagyobb forgalom. A Belkeres­kedelmi Kölcsönző Vállalat ese­tében azonban ez az olcsóbb ár kockázatot jelent, hiszen tavaly több mint háromszázezer forintot fizettek rá a balatoni kölcsön­zésre, s az elő- és utószezon for­galma még a béreket sem fe­dezte. Mi az, ami mégis figyelemre méltóvá teszi az ügyet? Első­sorban az, hogy gyorsan cse­lekedtek, s hogy veszteséget is kockáztatva, a nagyobb forga­lom, az igények jobb kielégíté­se mellett döntöttek. Meg az is, tavaly ilyenkor még lehetetlen lett volna ilyesfajta operatív be­avatkozás, mert az árcsökkentés­hez jó néhány főhatóság enge­délyét kellett volna beszerezni. És mire mindenhonnan befutott volna az egyetértő válasz, talán kerékpár helyett­­ fakutyát ke­restek volna a kölcsönzőben. (p. s.) Fel­ napi János-ünnepély A Nyomda­, a Papíripar és Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete szombaton és vasárnap rendezte hagyományos Já­­nos-ünnepélyét. Vasárnap, ■ Pál napján, a népligeti Pe­­tőfi-sporttelepen bonyolítot­ták le a Gutenberg kerékpá­rosversenyt, majd az íjász­sportkörök ügyes kezű ver­senyzői mérték össze tudásu­kat. Semmelweis-ünnepségek 120 ORVOS ÉS GYÓGYSZERÉSZ KAP KIVÁLÓ ÉS ÉRDEMES CIGIET A Semmel weis-évfordu ló alkalmából hétfőn délelőtt 10 órakor az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének az anyák megmentőjéről el­nevezett kultúrtermében, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter 120 orvosnak és gyógyszerésznek nyújtja át a „kiváló”, illetve az „érde­mes” cím viselésére feljogo­sító oklevelet. Ugyanebben az időpontban a Sem­melweis-kórház (az egykori Rókus) dolgozói ün­nepélyesen megkoszorúzzák Semmelweis Ignác kórház előtti szobrát és a kapu mel­lett elhelyezett emléktáblát, majd a szülészeti osztályon tartanak házi ünnepséget. Semmelweis Ignác ugyanis hosszú évekig dolgozott ezen az osztályon. A házi ünnepsé­gen dr. Békés György, a kór­ház igazgatója, s a szülészeti osztály vezetésében Semmel­weis 14. utóda emlékezik meg a nagy orvos munkásságáról. Új rendelet ^ ^ 3 | • Z-hfámik b^zésén[ és msmkákhétekm! A gépjárművezetők munkafeltételeiről és munkabé­reiről együttes utasítást adott ki a munkaügyi miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter. Az utasítás kiterjed vala­mennyi munkaviszonyban álló gépjárművezetőre, mo­toros áruszállítóra, különle­ges gépjárművek vezetőire, a közútra vizsgázott trakto­rok vezetőire — kivéve a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott traktorvezetőket. A gépjárművezetők mun­kaideje havi 210 óra. Kikül­detés esetén, a tényleges munkában töltött időt kell számolni, de legalább 8 órát. A személygép­járműve­zetők részére a 210 órán felül, maximálisan 100, egyéb gépjárművezetők részére 90 óra túlmunkát lehet elrendelni , ha a vállalati kollektív szerződés nem intézkedik másképp. A bérezés módja lehet idő­bér, a munkában eltöltött órák alapján; teljesítmény­bér, ha a tényleges szállítási teljesítmény kimutatható; időbérrel kombinált telje­sítménybér; végül jutalékos bér, az árbevétel növelésé­ben, illetőleg az üzemkölt­ségek csökkentésében való érdekeltség alapján. Az idő­bérben dolgozók havi alapbé­re függ a gépjármű fajtájá­tól, a szakmai gyakorlattól, illetőleg a közép- vagy fel­sőfokú jogosítványtól. En­nek alapján például a 0—5 éves gyakorlattal rendelkező személygép­jármű-vezető 1100—1400 forintot kaphat (ez a minimum), viszont fel­sőfokú jogosítvánnyal vagy 20 éves gyakorlat fölött, 20 tonna feletti teherautó vezetője, ille­tőleg autóbuszsofőr 1800 —2200 forintot is keres­het. Pótlékot kaphat a gépjár­művezető a vontatással el­töltött, valamint pótkocsival való várakozási időre, bizo­nyos különmunkákra — mint besegítés a rakodásba, okmánykezelés, stb ., a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat pedig forgalmi autóbuszve­zetői részére 300 forint kü­­lönpótlékot fizethet. A gépkocsivezetők új mun­karendje 1968. július 1-én lép hatályba. Térdeplő nők ZA'Zo nem, nem a temp­­­lomban. Nem ezt akarom szóvá ten­ni. A boltban térdepelnek. Székeken, féltérden. Karjuk, kezük, többnyire erdőn nyú­lik valamerre, tekintetük sóváran mered egy pontra. Ez a különös szertartás a cipőüzletekben zajlik, állan­dó jelleggel. Néhány napi szorgos meg­figyelés után kinyomoztam, miért térdepelnek a széken, ahelyett, hogy ráülnének. Érthető és elfogadható oka van. A szék eredeti rendel­tetése ugyanis: a vevő üljön rá és ülőhelyzetben próbál­ja fel a cipőket. Csakhogy a székek a legtöbb üzletben­­, a Lenin körúton, Felsza­badulás téren, Kossuth La­jos utcában, Petőfi Sándor utcában, stb., stb. — a ci­­pőskatulyáját tartalmazó rekeszeknek háttal állnak. Nos, miután a kiszolgálás amúgy is..., hogy is mond­jam ... nem a legfürgébb — a vevők olyan izgatottak, hogy nem bírják háttal ki­várni a gyönyörű, meglepe­tésszerű pillanatot, amikor a cipő megérk­ezik. Amilyen türelmetlenek, fogják ma­gukat és­­ megfordulnak­ így, szemben a cipős pol­cokkal, nyugodtan töltik a várakozás izgalmas negyed­óráit. S ha már megfordul­tak, minthogy állni nagyon kényelmetlen, legalább az egyik térdüket, pihentetően a székre helyezik... A probléma elég bonyo­lult. De azért... ha nagyon a mélyére nézünk... mégis csak... volt rá megoldás. A Luxus Áruház cipőosztályá­nak egyik részlegében már megtalálták. Itt valami rendkívüli leleményességgel­­ megfordították a széke­ket. Nem háttal —­, hanem szembe helyezték a cipők­kel. S ezeken a székeken, a cipőket szemmel tartva cso­dálatos nyugalomban ülnek a nők. De, gondolom, ez még csak kísérlet. Talán nem is vált be. Mert ugyanebben az áruházban, ugyanezen az osztályon, pár lépéssel ar­rébb — a székek háttal áll­nak a cipős rekeszeknek, s nők itt is, szigorúan, szer­tartásosan: térdepelnek! P. Zs. Jörmsokára nyit a MÁSODIK TOURING BOTEL AGÁRDON A Velencei-tó partján, a strand mellett kétágyas, fürdőszobás szobák FELVILÁGOSÍTÁS: SZOBAFOGLALÁS V., Kígyó u. 4-6. Telefon: 38—91—38 Bomba­temető a Vérmezőn ? Feltűnést keltő bejelentés érkezett a héten a Fővárosi Tanácshoz. Tóth Ferenc, a metró vérmezei munkahelyé­nek műszaki ellenőre közöl­te, hogy felkereste őt Berta Gyula Lövőház utcai lakos, és elmondta: a metróépítke­zés közelében, tudomása sze­rint, nagy mennyiségű rob­banóanyag van elásva. Ber­ta Gyula maga is részt vett a munkában, amikor, 1945 nyarán és őszén, a Buda kü­lönböző részeiről összegyűj­tött és fel nem robbant re­pülőbombákat a Vérmezőre szállították, majd három ha­talmas gödörben elföldelték. Berta Gyula szerint lehetsé­ges, hogy akad köztük olyan is, amelynek hatástalanítását elmulasztották. A három „bombatemető” valószínű he­­lyéről a bejelentő vázlatraj­­zot is készített: szerinte a körülbelül 7 vagonnyi lőszer a budai önkéntes ezred em­lékművétől délre, a metró­­munkahely közelében fekszik a föld alatt. A vizsgálat meg­kezdődött.

Next