Hétfői Hírek, 1969 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1969-10-13 / 42. szám
Az autófenntartás helyzete ma tömegeket érint, hiszen az országban már mintegy 200 ezer gépkocsi fut. Üzemben tartásukhoz azonban elengedhetetlen a szervizállomások biztosítása, melyek a rendszeres ellenőrzéseken kívül a kis- és nagyjavításokat is elvégzik. Ezért is említi hangsúlyosan a Minisztertanács a szolgáltatások fejlesztéséről e héten hozott határozatában a többi között a személygépkocsi-javítás és karbantartás terén felmerülő panaszok orvoslásának szükségszerűségét. A probléma megoldása azonban nem könnyű. A gépkocsik száma ugyanis ugrásszerűen növekedett, s ezzel a nagyobb beruházásokat igénylő szervizállomások nehezen tudnak lépést tartani. Azok a fődarabok! Autójavítással az Autófenntartási Tröszt (AFIT), a szövetkezeti ipar, a tanácsi és a magánkisipar foglalkozik. Legnagyobb közöttük az AFIT, mintegy 11 ezer embert foglalkoztat. Az új mechanizmus hatására mind kevesebb a generáljavítás, mert a felújítási ár megközelíti egy új gépkocsi árát, ez tehát elsősorban a teherautóknál, autóbuszoknál kifizetődő. Az itt felszabaduló munkaerőt így a vállalat a személygépkocsik javítására fordíthatja. — Biztosítani tudják-e, hogy a szükséges fődarabok rendelkezésre álljanak? — Wartburg és Trabant gépkocsiknál az átlagosnál kedvezőbb a helyzet — mondja Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója. Az NDK autóiparának vezetői megígérték, hogy ilyen fődarabokat kontingensen felül szállítanak. A többi típusoknál korántsem ilyen vigasztaló a kép. Három plusz egy — Más autójavító cégek egészséges versenyre ösztönzik a vállalatot. Miben tudják megelőzni versenytársaikat? — Természetes törekvésünk, hogy minél több autótulajdonos válassza a mi cégünket. Ennek érdekében indítottuk el „három plusz egy” mozgalmunkat. — Az első tényező ebben a mozgalomban a minőség javítása. Ehhez hozzásegít bennünket, hogy nálunk a hibamegállapításnál már régen háttérbe szorult a szubjektív érzékelés, helyét elfoglalták az objektív eredményt nyújtó műszerek. Már minden üzemünkben teljesen automatizáltuk a gépkocsimosást is. A koccanásos balesetek elszaporodása óta a kisebb zománcsérülések javítása sok gondot okozott, mert nagyon kevés az autófényező szakmunkás. Az erre szolgáló külföldi berendezések pedig szinte megfizethetetlenül drágák. E héten végre elkészült az első saját gyártmányú fényezőkamránk, amelylyel folyamatosan ellátjuk valamennyi szervizállomásunkat. A minőség javításának előfeltétele az is, hogy megfelelő szakembereink legyenek. Ezért évente 3—400 szerelőnket küldjük külföldre, hogy aprólékosan megismerhessék az egyes kocsitípusokat. Nem konkurrálni - kooperálni! A „három plusz egy” második fontos tényezője a javítás időtartama. Sajnos, nyáron olykor két hétig is várni kell egy-egy kocsi megjavítására, de ebben nem elsősorban az AFIT a hibás, hanem az alkatrészhiány. Télen a helyzet remélhetőleg javulni fog, ha másért nem, hát mert kevesebb magánkocsi fut. A garanciális javítást előtérbe helyezzük, de alkatrészhiány miatt például a Polski-Fiat garanciális javítása máris veszélybe került. — A harmadik tényező: a javítás ára. Igyekszünk a maximált áraknál olcsóbb árakat kialakítani. És a plusz egy: az udvariasság, az előzékenység, amihez alkatrész sem kell. — További tervünk: fokozott specializálódás márkák szerint. Jövőre felépül a III. kerületben az új Volkswagen-szerviz, a XXII. kerületi Nagytétényi úton és a XII. Orbán tér környékén is nagy kapacitású Wartburg-, illetve Trabant-szervizt nyitunk meg. Mozgó szervizállomásokat is létesítünk, amelyek télen a falvakat, nyáron a Balaton környékét járják. A rokonvállalatokkal nem konkurrálni kívánunk erre nincs is szükség, hiszen egyelőre „több az eszkimó, mint a fóka” — hanem kooperálni, a munkát összehangolni igyekszünk. — fejezte be nyilatkozatát Kovács Béla vezérigazgató. ★ Kétszázezer gépkocsi. Még sok a jogos elégedetlenség, amire egyelőre magyarázat van csak, s legfeljebb tervek és jószándék. De alkatrész és kapacitás még kevés. Remélhetőleg a Minisztertanács e héten hozott határozata hatékony ösztönzést ad ezek megoldásához is. (— si —) )(MEGY MINISZTERTANÁCSIHA TÁMZA NYOMÁBAN Guruló kedvencek gonddal küzdő gondozói Nemzetközi útkonferencia Több mint kétszáz külföldi résztvevő és a magyar úttervezők, kivitelezők megbeszélését, hétfőn délelőtt nyitja meg, a II. Budapesti Útügyi Konferencián, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter. A témák: gyorsforgalmú utak és útkorszerűsítések; útpályaszerkezetek, építési technológiák; az útépítés gépesítése. Aggtelek: Barlangvasút Elkészült az aggteleki cseppkőbarlang kisvasútjának terve. Az európai hírű barlang látogatóinak útját kényelmesebbé teszi majd a következő években megépülő föld alatti kisvasút. A barlang vöröstói bejáratától a Vaskapu elnevezésű barlangrészig csaknem 2500 méter hosszú folyosón halad majd a keskeny nyomtávú, elektromos hajtású kisvonat. ra kell felkészíteni a jövő század emberét Nemcsak a sportban, a munkahelyen is kell állóképesség a jó teljesítményhez Milyen lesz a jövő század embere? Izomkolosszus, atlétatermetű-e, hihetetlen fizikai teljesítményekre képes, vagy vékony, karcsú, finommozgású, bonyolult feladatok elvégzésére alkalmas?— Ezekről az izgalmas témákról tanácskoztak orvosok, pszicho- és szociológusok, sportmódszertani szakemberek nemrég a Sport Világszervezet égisze alatt tartott kongresszusokon Bukaresttől Rostockig — tájékoztat dr. Nádori László, a Testnevelési Főiskola Kutatóintézetének főosztályvezetője, a magyar „színek” képviselője a tudományos tanácskozásokon. Példázat a kapcsolóról — Próbáljon meg egy óra hosszat koncentráltan figyelni egy bonyolult kapcsolótábla jelzőlámpáira — mondja. — És szükség esetén százszor is dönteni, cselekedni, egy-egy gombnyomással utasítást adni egy egész gépezetrendszernek. Az eredmény egészen bizonyosan szokatlan fáradtság lesz. Oka, hogy az ilyen újfajta teljesítményekhez még gyenge az emberiség figyelmi, idegrendszeri állóképessége. A testnevelésnek kell új módszereket találni, hogy a szervezet fizikailag is képes legyen az effajta szellemi erőkifejtésre. Az NDK-ban tíz évig kísérleteztek húszezer gyerekkel, a megfigyeléseket 8 éves korban kezdték és 18 éves korig jegyezték rendszeresen. Az összesítés alapján lehet majd kidolgozni azt a testnevelési programot, amely a szervezetet a felnőtt korig alkalmassá teszi a megváltozott körülmények közötti helytállásra. Erre eredendően alkalmasak vagyunk, a születés pillanatában rendelkezünk valamenynyi idegsejttel, a későbbiek során azonban meg kell tanítani őket a bonyolultabb mozgások vezérlésére. Egy óvodások között végzett kísérletsorozat máris fantasztikus eredményt hozott: kiderült, hogy az eddig ügyetlenkéknek tartott háromnégyévesek képesek voltak a bonyolult labdajátékokat játszva elsajátítani, összefüggő tornagyakorlatokat végezni, magabiztosan dobtak célba a kislabdával. Összegezve: rövid idő alatt hétnyolcéves gyerekek mozgásszintjére jutottak. Játszva erősödni — És ez a „játszva erősödni” a döntő — mondta dr. Nádori László. — Hiszen az új mozgásigény könnyed, gyors, rugalmas embertípust igényel. Ismét előtérbe kerülnek tehát a labdajátékok, melyek ilyen irányban fejlesztik képességeinket. De a heti két testnevelési óra az iskolában nem elegendő. A két óra között ugyanis oly hosszú idő telik el, hogy az iskolai testnevelés a szervezetben nem hozhat létre öszszefüggő hatást. Meg kell találni az iskolán kívüli sportolási lehetőséget. Ha fiatal korban biológiailag nem tesszük alkalmassá a szervezetet az új feladatok elvégzésére, ezt később pótolni nem lehet, sőt a későbbi generációk is megsínylik. Jó példa Lipcse, ahol ez ideig húsz iskolai fedett uszoda épült, míg nálunk a meglevő lehetőségeket sem használjuk ki. A játszóutcák, az új lakótelepek forgalom elől elzárt terei mind alkalmasak lennének futó- és kerékpárversenyek rendezésére. De játszva gyakorolhatnák a gyerekek a magas- és távolugrást is. Az iskolák és a gyárak udvarain még sok röplabda- kézilabda-pályának adhatnának otthont. Ha a gépmunkás nyolc óra hosszat ül, s ugyanazt a mechanikus néhány mozdulatot végzi, ez az egyhangúság az életfunkcióit is megtámadhatja — feltéve, ha nem biztosítunk neki mozgási, sportolási lehetőséget. Tíz év alatt a bonyolult emberi szerkezet szinte mindent elfelejt, amit addig mozgás terén megtanult. A sportteljesítmény fokozásában is a tudományos szempontok kerültek előtérbe: már régen kevés egy jó edző, csak akkor lehet a sportolótól új, jó eredményeket kapni, ha az edző mellett pszichológus és szociológus, orvos és módszertani szakember együttesen dolgozza ki programját. Ugyanez a tennivaló a munkás erőnléte érdekében. A feladat igényelte koncentrációra a sportolókat is, a dolgozókat is, egyaránt alkalmassá kell tenni. Csak így felelhetnek meg az új igényeknek, csak így állhatnak helyt az utódok, a jövő század emberei. Regös István Egy méter körül a Duna vízállása A kooperáló vállalatokon múlik a vízprobléma megoldása Mennyit mutat? Bizony még 12 decimétert, azaz 120 centimétert sem, a Vígadó téri hajóállomás melletti Duna-vízmérce. Vasárnapra ismét apadt a folyó, s a vízszegénység egyre aggasztóbbá válik. Képünkön figyelő gyerekek lesik a sziklák közé érő folyamot. (Dolezsár felv.) Vasárnap reggelre a Duna vízállása alig haladta meg az egy métert, ezért a Vízművek meggyorsította előkészületeit a kisegítőhálózat, valamint az új- és a tartalékkutak üzembe helyezésére. A hét közepén bekapcsolják a hálózatba a római strandfürdő kútjait s ha a Duna-helyzet nem javul, újabb 10—12 nap múlva a csillaghegyi strand forrásvizét is „ráteszik” a hálózatra. Az utóbbi tíz napban meg is gyorsították a Budakeszi úton épült óriás-vezetékrendszer munkáit is. — A hálózat gyors bővítése és a strandkutak üzembe helyezése azonban, csak részben oldja meg a vízgondokat — mondja Hajdú György, a Vízművek igazgatója. — Tekintettel arra, hogy a különböző távprognózisok a Duna hihetetlenül nagyarányú apadását jelzik — azzal is számolni kell, hogy november végére a folyó vize alig félméteres lesz, a víz biztosítására a horány—surányi vízműrendszer mielőbbi bekapcsolása az igazi megoldás. Ez azonban nem a Vízműveken múlik és nem is az anyagiakon, hanem a velünk kooperáló vállalatok munkáján. Az igazgató így összegezte az ezzel kapcsolatos halaszthatatlan teendőket: 1. A Vízügyi Építő Vállalatnak egy hónapon belül el kell végeznie a horányi vízműrendszer építésénél mintegy ezer méter hosszúságú csőhálózat vízelzáró szerkezetének vakolását. 2. A Magyar Kábel Műveknek ki kell építenie magasfeszültségű vezetékrendszerét. 3. A Ganz- MÁVAG-nak az eddig leszállított 5 nagy teljesítményű szivattyún kívül, további öt szivattyút kell leszállítania, úgy, hogy az utolsót legkésőbb november 15-én üzembe állíthassák. ★ A Vízművektől kapott értesülésünk szerint, az elkövetkező hetekben, csaknem 500 budapesti iparvállalattal kötnek új — úgynevezett büntető vízdíjas — szerződést, öt százalék túllépésnél a többletért a közönséges vízdíj ötszöröse, tíz százalékos túllépésnél, a nyolcszorosa fizetendő. Hova jut béren kívüli? Vizsgálat 6 megye 122 üzemében a szociális és kulturális kiadások gyakorlatáról A béren kívüli juttatásra jelentős összeget (tavaly országosan 5401,3 millió forintot) fordítanak a vállalatok, állami gazdaságok, ktsz-ek. A népi ellenőrök a közelmúltban hat megye 122 üzemében vizsgálták, hogy a gazdasági reform bevezetése nyomán, milyen változások történtek ezen a téren, és milyen változtatásokra lenne szükség. • Megállapította a vizsgálat: a szociális és kulturális kiadásoknál a központi döntés gyakorlatilag megszűnt. Az üzemek a különböző juttatásokat saját hatáskörükben megszüntethetik, és a felszabaduló összegeket a pénzbeni kifizetések növelésére fordíthatják, meghatározhatják a különböző juttatásokban részesülő dolgozók körét. A vizsgált vállalatoknál az egy főre eső juttatás, a jelentős létszámemelkedés ellenére, 1352 forintról 1406 forintra nőtt. A vizsgálat a mutatós számok mögött azonban több ellentmondást is feltárt. A felhasználás nem mindig megfelelő: sokhelyütt a munkaerő csalogatására használják. Például az egyik faipari vállalat 3 hónap után már 750 forint értékű fát ad a belépőnek, ugyanakkor a mosdók, öltözők zsúfoltak, sok helyütt hiányoznak. Hiba, hogy a vállalati vezetők többsége nem keresi a béren kívüli juttatás ösztönzőbb módszerét. A jó munkát honoráló nyereségrészesedés minden 100 forintja mellé minden dolgozó egyformán 57,9 forint közvetett juttatásban részesült, holott ezt teljesítmény szerint differenciálhatnák. A juttatások meghatározásánál általában véleményt kérnek a dolgozóktól, de véleményüket nem veszik figyelembe a döntésnél. Például a dolgozóknak mindössze 15 százaléka tartja célszerűnek a sportkiadások növelését, az üdültetés növelését azonban a megkérdezettek 62 százaléka kérte. Mégis, ez évben a vizsgált üzemekben, 2404 millió forintot fordítanak sportfejlesztésre és csupán 2382 millió forintot az üdülésre. A vezetők 52 százaléka, a dolgozók 43 százaléka sürgette, hogy növelni kell az üzemi erővel támogatott lakásépítkezést, ennek ellenére, az idén 5494 millió forintot költenek erre a célra, alig több, mint háromszorosát az ünnepségekre, rendezvényekre fordított kiadásnak. A népi ellenőrök javasolták: el kell érni, hogy a béren kívüli juttatásokban fokozottabban érvényesüljön az üzemi kollektíva véleménye, kívánsága. ew kabát- TM kínálatunk Teddygallérral, műszőrmegéléssel, különféle anyagokból 1220 Ft-tól 1860 Ft-ig VlSIU* FÉRFI RUHAHÁZ Bp. VikaRákóczi út.73-