Hétfői Hírek, 1969 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1969-10-13 / 42. szám

Az autófenntartás helyzete ma tömegeket érint, hiszen az országban már mintegy 200 ezer gépkocsi fut. Üzemben tartásukhoz azonban elenged­hetetlen a szervizállomások biztosítása, melyek a rendsze­res ellenőrzéseken kívül a kis- és nagyjavításokat is elvégzik. Ezért is említi hangsúlyo­san a Minisztertanács a szol­gáltatások fejlesztéséről e héten hozott határozatában a többi között a személygép­kocsi-javítás és karbantartás terén felmerülő panaszok orvoslásának szükségszerű­ségét. A probléma megoldá­sa azonban nem könnyű. A gépkocsik száma ugyanis ug­rásszerűen növekedett, s ez­zel a nagyobb beruházásokat igénylő szervizállomások nehezen tudnak lépést tarta­ni. Azok a fődarabok! Autójavítással az Autó­fenntartási Tröszt (AFIT), a szövetkezeti ipar, a tanácsi és a magánkisipar foglalko­zik. Legnagyobb közöttük az AFIT, mintegy 11 ezer em­bert foglalkoztat. Az új mechanizmus hatására mind kevesebb a generáljavítás, mert a felújítási ár megkö­zelíti egy új gépkocsi árát, ez tehát elsősorban a teher­autóknál, autóbuszoknál ki­fizetődő. Az itt f­elszabaduló munkaerőt így a vállalat a személygépkocsik javítására fordíthatja. — Biztosítani tudják-e, hogy a szükséges fődarabok rendelkezésre álljanak? — Wartburg és Trabant gépkocsiknál az átlagosnál kedvezőbb a helyzet — mondja Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója. Az NDK autóiparának vezetői megígérték, hogy ilyen főda­rabokat kontingensen felül szállítanak. A többi típusok­nál korántsem ilyen vigasz­taló a kép. Hár­om plusz egy — Más autójavító cégek egészséges versenyre ösztön­zik a vállalatot. Miben tud­ják megelőzni versenytársai­kat? — Természetes törekvé­sünk, hogy minél több autó­­tulajdonos válassza a mi cé­günket. Ennek érdekében in­dítottuk el „három plusz egy” mozgalmunkat. — Az első tényező ebben a mozgalomban a minőség ja­vítása. Ehhez hozzásegít ben­nünket, hogy nálunk a hi­bamegállapításnál már régen háttérbe szorult a szubjektív érzékelés, helyét elfoglalták az objektív eredményt nyúj­tó műszerek. Már minden üzemünkben teljesen auto­matizáltuk a gépkocsimosást is. A koccanásos balesetek elszaporodása óta a kisebb zománcsérülések javítása sok gondot okozott, mert nagyon kevés az autófényező szak­munkás. Az erre szolgáló külföldi berendezések pedig szinte megfizethetetlenül drágák. E héten végre elké­szült az első saját gyártmá­nyú fényezőkamránk, amely­­lyel folyamatosan ellátjuk valamennyi szervizállomá­sunkat.­­ A minőség javításának előfeltétele az is, hogy meg­felelő szakembereink legye­nek. Ezért évente 3—400 sze­relőnket küldjük külföld­re, hogy aprólékosan megis­merhessék az egyes kocsití­pusokat. Nem konkurrálni - kooperálni! A „három plusz egy” má­sodik fontos tényezője a ja­vítás időtartama. Sajnos, nyáron olykor két hétig is várni kell egy-egy kocsi­ megjavítására, de ebben nem elsősorban az AFIT a hibás, hanem az alkatrészhiány. Télen a helyzet remélhető­leg javulni fog, ha másért nem, hát mert kevesebb ma­gánkocsi fut. A garanciális javítást előtérbe helyezzük, de alkatrész­hiány miatt pél­dául a Polski-Fiat garanciá­lis javítása máris veszélybe került. — A harmadik tényező: a javítás ára. Igyekszünk a maximált áraknál olcsóbb árakat kialakítani. És a plusz egy: az udvariasság, az előzékenység, amihez alkat­rész sem kell. — További tervünk: foko­zott specializálódás márkák szerint. Jövőre felépül a III. kerületben az új Volkswa­­gen-szerviz, a XXII. kerületi Nagytétényi úton és a XII. Orbán tér környékén is nagy kapacitású Wartburg-, illetve Trabant-szervizt nyitunk meg. Mozgó szervizállomáso­kat is létesítünk, amelyek télen a falvakat, nyáron a Balaton környékét járják. A rokonvállalatokkal nem kon­kurrálni kívánunk erre nincs is szükség, hiszen egyelőre „több az eszkimó, mint a fó­ka” — hanem kooperálni, a munkát összehangolni igyek­szünk. — fejezte be nyilatko­zatát Kovács Béla vezérigaz­gató. ★ Kétszázezer gépkocsi. Még sok a jogos elégedetlenség, amire egyelőre magyarázat van csak, s legfeljebb tervek és jószándék. De alkatrész és kapacitás még kevés. Re­mélhetőleg a Minisztertanács e héten hozott határozata hatékony ösztönzést ad e­zek megoldásához is. (— si —) )(M­EGY MINISZTERTANÁCSIHA TÁMZA­­ NYOMÁBAN Guruló kedvencek gonddal küzdő gondozói Nemzetközi útkonferencia Több mint kétszáz kül­földi résztvevő és a magyar úttervezők, kivitelezők meg­beszélését, hétfőn délelőtt nyitja meg, a II. Budapesti Útügyi Konferencián, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter. A té­mák: gyorsforgalmú utak és útkorszerűsítések; útpálya­­szerkezetek, építési technoló­giák; az útépítés gépesítése. Aggtelek: Barlang­vasút Elkészült az aggteleki cseppkőbarlang kisvasútjá­nak terve. Az európai hírű barlang látogatóinak útját kényel­mesebbé teszi majd a követ­kező években megépülő föld alatti kisvasút. A barlang vö­röstói bejáratától a Vaskapu elnevezésű barlangrészig csaknem 2500 méter hosszú folyosón halad majd a kes­keny nyomtávú, elektromos hajtású kisvonat. r­­a kell felkészíteni a jövő század emberét Nemcsak a sportban, a munkahelyen is kell­­ állóképesség a jó teljesítményhez Milyen lesz a jövő század embere? Izomkolosszus, at­­létatermetű-e, hihetetlen fi­zikai teljesítményekre ké­pes, vagy vékony, karcsú, fi­nommozgású, bonyolult fel­adatok elvégzésére alkal­mas?­­­— Ezekről az izgalmas té­mákról tanácskoztak orvo­sok, pszicho- és szociológu­sok, sportmódszertani szak­emberek nemrég a Sport Vi­lágszervezet égisze alatt tar­tott kongresszusokon Buka­resttől Rostockig — tájékoz­tat dr. Nádori László, a Test­­nevelési Főiskola Kutatóin­tézetének főosztályvezetője, a magyar „színek” képvise­lője a tudományos tanácsko­zásokon. Példázat a kapcsolóról — Próbáljon meg egy óra hosszat koncentráltan figyel­ni egy bonyolult kapcsoló­­tábla jelzőlámpáira — mond­ja. — És szükség esetén százszor is dönteni, csele­kedni, egy-egy gombnyo­mással utasítást adni egy egész gépezetrendszernek. Az eredmény egészen bizo­nyosan szokatlan fáradtság lesz. Oka, hogy az ilyen új­fajta teljesítményekhez még gyenge az emberiség figyel­­mi, idegrendszeri állóképes­sége. A testnevelésnek kell új módszereket találni, hogy a szervezet fizikailag is ké­pes legyen az effajta szelle­mi erőkifejtésre. Az NDK-ban tíz évig kí­sérleteztek húszezer gyerek­kel, a megfigyeléseket 8 éves korban kezdték és 18 éves korig jegyezték rend­szeresen. Az összesítés alap­ján lehet majd kidolgozni azt a testnevelési programot, amely a szervezetet a felnőtt korig alkalmassá teszi a megváltozott körülmények közötti helytállásra. Erre eredendően alkalmasak va­gyunk, a születés pillanatá­ban rendelkezünk valameny­­nyi idegsejttel, a későbbiek során azonban meg kell ta­nítani őket a bonyolultabb mozgások vezérlésére. Egy óvodások között végzett kí­sérletsorozat máris fantasz­tikus eredményt hozott: ki­derült, hogy az eddig ügyet­lenkéknek tartott három­négyévesek képesek voltak a bonyolult labdajátékokat játszva elsajátítani, össze­függő tornagyakorlatokat vé­gezni, magabiztosan dobtak célba a kislabdával. Össze­gezve: rövid idő alatt hét­nyolcéves gyerekek mozgás­szintjére jutottak. Játszva erősödni — És ez a „játszva erősöd­ni” a döntő — mondta dr. Nádori László. — Hiszen az új mozgásigény könnyed, gyors, rugalmas embertípust igényel. Ismét előtérbe ke­rülnek tehát a labdajátékok, melyek ilyen irányban fej­lesztik képességeinket. De a heti két testnevelési óra az iskolában nem elegendő. A két óra között ugyanis oly hosszú idő telik el, hogy az iskolai testnevelés a szerve­zetben nem hozhat létre ösz­­szefüggő hatást. Meg kell ta­lálni az iskolán kívüli spor­tolási lehetőséget. Ha fiatal korban biológiailag nem tesszük alkalmassá a szerve­zetet az új feladatok elvég­zésére, ezt később pótolni nem lehet, sőt a későbbi ge­nerációk is megsínylik. Jó példa Lipcse, ahol ez ideig húsz iskolai fedett uszoda épült, míg nálunk a megle­vő lehetőségeket sem hasz­náljuk ki. A játszóutcák, az új lakótelepek forgalom elől elzárt terei mind alkalmasak lennének futó- és kerékpár­­versenyek rendezésére. De játszva gyakorolhatnák a gyerekek a magas- és távol­­ugrást is. Az iskolák és a gyárak udvarain még sok röplabda- kézilabda-pályá­nak adhatnának otthont.­­ Ha a gépmunkás nyolc óra hosszat ül, s ugyanazt a mechanikus néhány mozdu­latot végzi, ez az egyhangú­ság az életfunkcióit is meg­támadhatja — feltéve, ha nem biztosítunk neki moz­gási, sportolási lehetőséget. Tíz év alatt a bonyolult em­beri szerkezet szinte mindent elfelejt, amit addig mozgás terén megtanult. A sporttel­jesítmény fokozásában is a tudományos szempontok ke­rültek előtérbe: már régen kevés egy jó edző, csak ak­kor lehet a sportolótól új, jó eredményeket kapni, ha az edző mellett pszichológus és szociológus, orvos és mód­szertani szakember együtte­sen dolgozza ki programját. Ugyanez a tennivaló a mun­kás erőnléte érdekében. A feladat igényelte koncentrá­cióra a sportolókat is, a dol­gozókat is, egyaránt alkal­massá kell tenni. Csak így felelhetnek meg az új igé­nyeknek, csak így állhatnak helyt az utódok, a jövő szá­zad emberei. Regös István Egy méter körül a Duna vízállása A kooperáló vállalatokon múlik a vízprobléma megoldása Mennyit mutat? Bizony még 12 decimétert, azaz 120 centi­métert sem, a Vígadó téri ha­jóállomás melletti Duna-víz­­mérce. Vasárnapra ismét apadt a folyó, s a vízszegénység egyre aggasztóbbá válik. Ké­pünkön figyelő gyerekek lesik a sziklák közé érő folyamot. (Dolezsár felv.) Vasárnap reggelre a Duna vízállása alig haladta meg az egy métert, ezért a Vízművek meggyorsította előkészületeit a kisegítőhálózat, valamint az új- és a tartalékkutak üzembe helyezésére. A hét közepén bekapcsol­ják a hálózatba a római strandfürdő kútjait s ha a Duna-helyzet nem ja­vul, újabb 10—12 nap múlva a csillaghegyi strand forrásvizét is „rá­teszik” a hálózatra. Az utóbbi tíz napban meg i­s gyorsították a Budakeszi úton épült óriás-vezetékrend­szer munkáit is. — A hálózat gyors bővítése és a strandkutak üzembe helyezése azonban, csak részben oldja meg a vízgon­dokat — mondja Hajdú György, a Vízművek igazga­tója. — Tekintettel arra, hogy a különböző távprog­nózisok a Duna hihetetlenül nagyarányú apadását jelzik — azzal is számolni kell, hogy november végére a fo­lyó vize alig félméteres lesz, a víz biztosítására a ho­­rány—surányi vízmű­rendszer mielőbbi bekap­csolása az igazi megol­dás. Ez azonban nem a Vízműveken múlik és nem is az anyagiakon, hanem a velünk koope­ráló vállalatok munká­ján. Az igazgató így összegez­te az ezzel kapcsolatos ha­laszthatatlan teendőket: 1. A Vízügyi Építő Vállalatnak egy hónapon belül el kell végeznie a horányi vízmű­rendszer építésénél mintegy ezer méter hosszúságú csőhá­lózat vízelzáró szerkezetének vakolását. 2. A Magyar Ká­bel Műveknek ki kell építe­nie magasfeszültségű veze­tékrendszerét. 3. A Ganz- MÁVAG-nak az eddig le­szállított 5 nagy teljesítményű szivattyún kívül, további öt szivattyút kell leszállítania, úgy, hogy az utolsót legké­sőbb november 15-én üzem­be állíthassák. ★ A Vízművektől kapott érte­sülésünk szerint, az elkövetke­ző hetekben, csaknem 500 bu­dapesti iparvállalattal kötnek új — úgynevezett büntető víz­­díjas — szerződést, öt száza­lék túllépésnél a többletért a közönséges vízdíj ötszöröse, tíz százalékos túllépésnél, a nyolc­szorosa fizetendő. Hova jut béren kívüli? Vizsgálat 6 megye 122 üzemében a szociális és kulturális kiadások gyakorlatáról A béren kívüli juttatásra jelentős összeget (tavaly or­szágosan 5401,3 millió forin­tot) fordítanak a vállalatok, állami gazdaságok, ktsz-ek. A népi ellenőrök a közelmúlt­ban hat megye 122 üzemé­ben vizsgálták, hogy a gaz­dasági reform bevezetése nyomán, milyen változások történtek ezen a téren, és mi­lyen változtatásokra lenne szükség. • Megállapította a vizsgá­lat: a szociális és kultu­rális kiadásoknál a köz­ponti döntés gyakorlati­lag megszűnt. Az üzemek a különböző jut­tatásokat saját hatáskörük­ben megszüntethetik, és a fel­szabaduló összegeket a pénz­­beni kifizetések növelésére fordíthatják, meghatároz­hatják a különböző juttatá­sokban részesülő dolgozók körét. A vizsgált vállalatok­nál az egy főre eső juttatás, a jelentős létszámemelkedés ellenére, 1352 forintról 1406 forintra nőtt. A vizsgálat a mutatós szá­mok mögött azonban több el­lentmondást is feltárt. A fel­­használás nem mindig meg­felelő: sokhelyütt a munka­erő csalogatására használják. Például az egyik faipari vállalat 3 hónap után már 750 forint értékű fát ad a belépőnek, ugyanak­kor a mosdók, öltözők zsúfoltak, sok helyütt hiányoznak. Hiba, hogy a vállalati veze­tők többsége nem keresi a béren kívüli juttatás ösztön­zőbb módszerét. A jó mun­kát honoráló nyereségrésze­sedés minden 100 forintja mellé minden dolgozó egy­formán 57,9 forint közvetett juttatásban részesült, holott ezt teljesítmény szerint diffe­renciálhatnák. A juttatások meghatáro­zásánál általában véle­ményt kérnek a dolgozók­tól, de véleményüket nem veszik figyelembe a dön­tésnél. Például a dolgozóknak mind­össze 15 százaléka tartja cél­szerűnek a sportkiadások nö­velését, az üdültetés növelé­sét azonban a megkérdezet­tek 62 százaléka kérte. Még­is, ez évben a vizsgált üze­mekben, 2404 millió forintot fordítanak sportfejlesztésre és csupán 2382 millió forintot az üdülésre. A vezetők 52 százaléka, a dolgozók 43 szá­zaléka sürgette, hogy növelni kell az üzemi erővel támoga­tott lakásépítkezést, ennek ellenére, az idén 5494 millió forintot költe­nek erre a célra, alig több, mint háromszorosát az ünnepségekre, rendez­vényekre fordított ki­adásnak. A népi ellenőrök javasol­ták: el kell érni, hogy a bé­ren kívüli juttatásokban fo­kozottabban érvényesüljön az üzemi kollektíva véleménye, kívánsága. ew kabát- TM kínálatunk Teddygallérral, műszőrme­géléssel, különféle anyagokból 1220 Ft-tól 1860 Ft-ig V­­lSIU* FÉRFI RUHAHÁZ Bp. Vik­­aRákóczi út.73-

Next