Hétfői Hírek, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-07 / 6. szám
Petőfi-ereklyék között Jubileumi előkészületek — Két új múzeum Szilveszterkor nyílik az emlékkiállítás .„Elődeink, sajátos közönyösséggel, nagyjaink emléktárgyainak megőrzéséről nem gondoskodtak” — állapítja meg az a jelentés, amelyek 1901-ben készített Szarva Tamás, a Petőfi Társaság egykori jeles titkára. „Megbízást adtunk Kéry Gyulának (a Petőfi Társaság korábbi titkárának. A szerk.) — folytatódik a jelentés —, hogy szabad idejében az országot beutazza, a nagy költő életében emlékezetes helyeket egyenként felkeresse, s Petőfi emléktárgyait, amennyiben ilyenek még léteznek, társaságunk számára megszerezze.” Sorszám: 17/a Mint kiderült, szinte az utolsó pillanatban kezdődött meg a gyűjtés. Bútorok, személyi használati tárgyak, verskéziratok és levelek kerültek elő a kutatás során, 1909 november elején pedig megnyitotta kapuit a Bajza utca 21-ben — abban a házban, amelynek első emeletén egy évtizeden át Jókai Mór lakott —, az ereklyéknek otthont adó irodalmi múzeum, a Petőfi-ház. Ennek utóda a volt Károlyi-palotában, 1954-ben megnyílt Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol a költő irodalmi hagyatékának, ereklyéinek legnagyobb részét őrzik. Miklós Róberttel, a múzeum tudományos főmunkatársával, járjuk a nagyközönség számára egyelőre még zárva tartott termeket, amelyekben — a tervek szerint — szilveszterkor nyitja meg kapuit az eddigi legnagyobbszabású Petőfi-emlékkiállítás. 1972 szilveszter éjszakáján lesz ugyanis 150 esztendeje annak, hogy egy kiskőrösi parasztházban megszületett Petőfi Sándor. Nemcsak az Irodalmi Múzeumban országszerte megkezdődtek már az előkészületek az évforduló megünneplésére. A Bajza utcai Petőfi-ház egykori katalógusa részletesen felsorolja az ott elhelyezett ereklyéket és származásuk rövid történetét. A 17/a sorszám alatt szerepel a költő pipája, ezzel a hitelesítő dokumentummal: „Alolott ezennel igazolom, hogy ezt a tajtékpipát Petőfi Zoltántól, a nagy költő egyetlen fiától emlékül, illetőleg 3 forint kölcsönadott pénzem némi viszonzásául kaptam, Zoltán barátom azon kijelentésével, hogy az atyjától maradt reá, ki azt használta, sőt egy képe is van, amelyen atyja ezen szivarszipkában van lefestve.” Aláírás: Komlóssy Arthur, a debreceni Csokonai Kör alelnöke. A második világháborúban a Petőfi-ház megsérült, s az ereklyék jórésze megsemmisült. Annál értékesebb számunkra az, ami megmaradt, s most itt talált végleges otthonra, az Irodalmi Múzeumban. — Sajnos — kicsiny, hézagos ez a gyűjtemény — mondja Miklós Róbert. — Talán a legbecsesebb valamennyi közül az a fekete posztóból készült atilla — bal mellén nemzeti szín kokárdával és címerrel —, amelyet minden bizonnyal 1848 március idusán viselt a költő. Ez itt mellette: felesége, Szendrey Júlia rózsaszínbe játszó, selyem ruhája — ugyancsak 1848-bón Az egyik vitrinben: sakktábla, csontból faragott bábukkal 1849. április 3. és 10-e között ezen játszott naponta Petőfi, Jászsebesen, Füzesi Zsuzsannával, a helyi protestáns pap leányával. A szomszédos vitrinpolcon, vastag nádból készült sétapálca, kopott, megsárgult elefántcsont fogantyúval. S egy díszes rézfoltos, meg egy barnára pácolt végű szivarszipka s egy boroiskupa, melyet — hiteles adatok szerint — maga Petőfi faragott, nyírfaágból. Egy fekete-fehér csíkos selyemsál — ezt is ő viselte — s egy kopott levéltárca, jegyzőkönyvoldalán néhány soros versvázlattal S a költő fejvánkosa — felesége hímezte —, ezzel a felirattal: Sándornak, Sz. J. (Szendrey Júlia monogramja), 1847. A sarokban sötétbarna, faragott karosszék áll. Ebben festette le költőbarátját, Orlai Pethies Soma, Mezőberényben. „Jó nyoszolyánk volt...“ Megmaradt az utókorra — jelenleg a kiskőrösi szülőiház múzeummá berendezett szobájában látható —, az az ágy is, amelyben Petőfi született. Kéry Gyula Dömsödön bukkant rá, D. Cser Gábornak, a község akkori leggazdagabb polgárának házaban. Kéry kinyomozta: az ágyait lukácsi István helyi esküdt vásárolta meg az akkoriban gondokkal küzdő öreg Petrovicstól, Petőfi apjától. „Nem szívesen válok meg ettől. Régi, jó nyoszolyánk volt. Ebben született Sándor fiam..." — mondotta Petrovics, amikor az esküdt kifizette a vételárat. Ugyancsak Kiskőrösön őrzik a költő szekrényét, a szülőház ebédlőasztalát, sarokpadját és a 150 esztendővel ezelőtt használt keresztelőkancsót. A tárgyi ereklyéknél gazdagabb Petőfi kézírásos hagyatéka. Verseinek eredeti kéziratait a Petőfi Múzeum, a Tudományos Akadémia és az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Sajnos — csak mintegy a fele maradt meg az eredeti fogalmazványoknak. Hiányzik — többek között — a János vitéz és a Helység kalapácsa kézirata is. Viszonylag gazdag a levélgyűjtemény: több mint száz maradt fenn. De legalább ennyi pusztult el vagy a mai napig nem került elő. (Olykor-olykor még mostanában is felbukkan azért egy-egy Petőfi-ereklye vagy kézirat. Így például öt évvel ezelőtt Arany János egyik nagyszalontai barátjának leszármazottja hozott be a múzeumba egy megsárgult füzetlapot, az „Ivás közben” című Petőfi-vers eredeti kéziratát. ★ Az évfordulóra helyreállítják és múzeummá alakítják át a Petőfi család egykori szalkszentmártoni otthonát: azt a szobát, ahol a költő 112 verse született, a házban volt mészárszéket, kocsmát és az udvari kocsiállást. Dunavecsén pedig — az ottani tájmúzeumban — Petőfi-emlékszobát rendeznek be, azokból a bútorokból, melyek között a költő dunavecsei tartózkodása alatt élt. Garai Tamás : MAURICE BEJÁRT, a világhírű belga balettművész és koreográfus a tervek szerint a tavasszal Budapestre látogató társulatának három szólistája: Mania Gielgud, Daniel Lommel és Jorge Dorm március 4-én vendégszerepel az Operaházban és az itteni előzetes próbákat Bejárt vezeti. Mania Gielgud (képünk) március 9-én a „Hattyúk tava” kettős főszerepében is fellép az Erkel Színházban. • VÁMOS LÁSZLÓ rendezésében mutatja be a Madách Színház, március 31-én, Herman Wouk „Zendülés a Caine hajón” című színdarabját, mely a hasonló című regényből készült. Főszereplők: Mensáros László, Pécsi Sándor, Márkus László, Balázs Samu, Löte Attila, Papp János és Bálint András. THOR HEYERDAHL, a világhírű norvég néprajzkutató, aki néhány napja Budapesten tartózkodik, a hét végén a Mikroszkóp Színpadon „vendégszerepelt”. Kitűnő riportalanynak bizonyult: Komlós János kérdéseire szellemes válaszokat adott. Például: „Szívesen van időnként otthon is?” „Igen, de a feleségem nem akarja elhinni ...“ . SOPRONI JÁNOST, a MAFILM V. stúdiójának eddigi vezetőjét nevezték ki a Hunnia Filmvállalat új igazgatójának. Ezzel a kinevezéssel befejeződött a magyar játékfilmgyártás átszervezése. SINKÓ LÁSZLÓ a hét végén megbetegedett, s ezért a Nemzeti Színházban sorozatos beugrásokra kerül sor. A „Csak végnapjaidban Csurka László, a „Rosencrantz és Guildenstern halott”-ban Somogyvári Pál, a „Fösvény”ben Konrád Antal, a Fővárosi Operettszínház tagja, a „Mózes”-ban pedig Blaskó Péter veszi át Sinkó szerepeit . UTAZÁSOK. Az Állami Hangversenyzenekar február 9—12. között két estén Pozsonyban vendégszerepel. — A 32 tagú Fáklya népitáncegyüttes részt vesz az olaszországi Agrigentóban február 7—16-a között megrendezésre kerülő „Virágzik a mandulafa” elnevezésű ünnepségsorozaton. — G. Szőnyi Erzsébet, a Zeneművészeti Főiskola tanára a héten az Egyesült Államokba utazik, ahol előadásokat tart az alapításának 50. évfordulóját ünneplő rochesteri egyetem zenei fakultásán. « A ZSEB SZÍNHÁZ — a Fővárosi Operettszínház új stúdiószínpada —, és első produkciója, a „Fantasztikus!” csaknem teljes egészében társadalmi munkában készült el. A színészek a kötelező próbaidőn túl, minden anyagi térítés nélkül vettek részt a próbákon, épp úgy, mint a kísérő zenekar tagjai, a berendezést pedig a színház műszaki gárdája társadalmi munkában készítette el. A Zsebszínház a jövőben elsősorban új magyar musicalekat kíván bemutatni, s itt adnak majd önálló előadóestet a társulat tagjai. 9 JOEY HEATHERTON, aki a Magyarországon készülő francia M NSZK film női főszerepét alakítja, a hét végén megérkezett Budapestre. A 23 éves amerikai színésznő korábban mint énekes és táncos aratott sikert az Egyesült Államokban, többek között Las Vegas legnagyobb revüszínházában, s négy hollywoodi filmben is szerepelt A „Kékszakállúban Richard Burton partnere lesz. Burton — és felesége: Elizabeth Taylor — hétfőn délután érkezik Budapestre. • CSURKA ISTVÁN „Szék, ágy, szauna” című színművét március 17-én mutatja be a Thália Színház, Léner Péter rendezésében. Főszereplők: Komlós Juci, Hacser Józsa, Hámori Ildikó, Rátonyi Róbert, Harsányi Gábor, Szilágyi Tibor és Keleti László. • SZINTE GÁBOR festőművész felperesként áll hétfőn a bíróság előtt. Az alperes, a X. kerületi Építőipari Szövetkezet, amely az egyik X. kerületi általános iskola tataroizásakor walkidfestékkel öszszefröcskölte a művész tíz négyzetméteres freskóját, amely az iskola előcsarnokának falát díszíti. A művész kívánsága: a szövetkezet állítsa helyre a megrongált freskót a SZEGEDI KÖLCSÖN. A Katona József Színház világító berendezése — mint ismeretes — a múlt heti Petőfi Sándor utcai csőtörés következtében használhatatlanná vált. Ezért most a Szegedi Szabadtéri Színpad azonos típusú berendezéseit hozták fel. Mészáros Emőke az Irodalmi Múzeum restaurátora Petőfi atillájával, melyet a költő 1848. március 15-én viselt. (Dolezsár felv.) Petőfi rézfokosa, sétapálcája, pipája és magafaragta boroskupája. BEMUTATÓ: FEBRUÁR 12-ÉN KERTÉSZ ÁKOS NAGY SIKERŰ REGÉNYÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATA MAKRA JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ • A DOMINÓ pantomimegyüttes — Köllő Miklós, Dóczy Krisztina és Szabó Sándor — a héten a kanadai Torontóba utazott. A BBC ottani tévéstúdiójában 30 perces táncfilmben vendégszerepelnek 30 tagú kanadai tánccsoport közreműködésével. A film koreográfiáját Köllő Miklós készíti. Innen Spanyolországba utaznak: Madridban, Bilbaóban és Barcelonában lépnek a közönség elé. Efszúlai: Sípoló macskakő Magyar film. Írta — Györffy Miklóssal — és rendezte: Gazdag Gyula. Az elmulasztott lehetőség, a nem teljesített várakozás filmje A sípoló macskakő. Érdeklődést kiváltó, kiváló kezdet után — szinte semmi. Félreértés ne essék: ez a semmi közel sem Antonioni misztikus, vagy Bergman drámai csendje. Nem! Egyszerű, művészinek vélt, művileg fokozott unalom. A néző egy budapesti gimnázium diákjainak nyári vidéki építőtábori napjait látja. A konfliktus, a kukorica még nem hányta el a címerét. Az állami gazdaságban nincs munka. A fiúk azonban nem mehetnek haza, hiszen program szerint közösségi életet élnek. A vezető tanár rossz pedagógus. Hazudik, hazudozik, nem mondja meg őszintén a fiataloknak: hiába vagytok itt, hiába akartok dolgozni... Mindez elegendő napilapriportlényeihez. Mint valósághoz ragaszkodó dokumentumfilm, talán díjat is nyerne valamelyik fesztiválon. Filmmesének azonban kevés. Kerek kép, csontváz hús és vér nélkül. Jelzés csupán. Igaz alap. Remek nyersanyag. A hiba nem a témában van! A történetből a történés hiányzik. A rendező-író, sőt, vágó Gazdag Gyula pontosan hallja és hallatja a mai fiatalok szavát, szlengjét. Leleplezi és nem leplezi a váratlantól riadó „öregcserkész” tanárok frázisszajkózását. Amit mutat, azzal nincs baj. Ahogy mutatja, az bizony — enyhén szólva — NB III... László Miklós Fejes Endrebemutató a tv-ben Ezen a héten — csütörtökön és pénteken — kerül a Magyar Televízió képernyőjére Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem című kisregényének kétrészes tévéfilm-változata. Nem szívesen használom a „változat” kifejezést, mert a film hűségesen követi ugyan a regény izgalmas és mai cselekményét, mégis teljesen önálló alkotásnak kell tekinteni. Olyan műnek, amelyről minden túlzás nélkül megállapítható: művészi erejét és érdekességét tekintve a legjobb magyar televíziós drámák egyike. A forgatókönyvben Fejes Endre mai életünk egyik kulcskérdését, az anyagi javakhoz való viszony, az emberhez méltó élet és magatartás problémáját ragadta meg és dolgozta fel rendkívül kifejező erővel, feszesen szigorú szerkezetben, lebilincselően izgalmas, megtörtént eseten alapuló történet keretében. Érdemes megfigyelni, hogy az író milyen sokrétű hőst teremtett. Ez a hős egyszerű és mégis sokoldalú emberként jelenik meg előttünk: bűnösen és szánnivalóan, keményen és esendően, örömöt áhítón és boldogságra képtelenül. — Elrettentő, s egyúttal mégis elgondolkoztató és megrázó példájaként annak, hogyan nem szabad élni, hogy hogyan nem lehet küzdeni átmeneti korunk ellentmondásainak feloldásáért, egyéni boldogulásunk és a közösség még megoldásra váró egyetemes és igaz boldogulása érdekében. Hogy valóban ilyen hőst látunk, ebben nagy érdeme van Harsányi Gábornak, aki ezzel az alakításával eddigi színészi pályafutásának legjobb teljesítményét nyújtja. A Magyar Televízió e nagyszerű alkotásában minden résztvevő színész — így például Tolnai Klári, Halász Judit, Törőcsik Mari, Tordai Teri, Molnár Tibor, Pécsi Sándor, Kállai Ferenc, Koncz Gábor, de éppúgy a rendező, Szőnyi G. Sándor és a tévéfényképezés iskolapéldáját nyújtó operatőr, Bornyi Gyula is — kitűnő egyéni teljesítményével — járul hozzá az eredményhez, a magyar tévé egyik eddigi legjobb tv-film produkciójának megszületéséhez. Térfy Tamás