Hétfői Hírek, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-03 / 1. szám
Csodák nélkül A régi feudális világot elsöprő francia forradalom jeles moralista írója, Chamfort vallotta: „Az egyén kötelességei mindig az összesség jogaiból származnak.” Nem valamiféle hangzatos bölcselkedés, hanem időtálló tapasztalati igazság e megállapítás — érvényes ma is. Az összesség boldogulási jogai követelik meg mindenütt a munkát, ezt az alapvető emberi kötelességet, amelytől emberré vált az ember, s amelyből az egyén és a társadalom javai születnek. Aligha akad bárki is, aki kétségbe vonná e megállapítások igazságát. Az igazság elismerése azonban önmagában még nem serkent tettekre. Az elismerés és megismerés fogalmai között még nagy a minőségi különbség, az utóbbi javára. A jobb, pontosabb munkára serkentő társadalmi, gazdasági indokok, sokat hangoztatott északok helytállóak, elismeri mindenki a munka értékét, értelmét. Ám a munka becsülete nagyobb, ha látjuk, megismerjük a célt, és tudjuk, mi lehet az eredmény. Miért dolgozunk? Volt idő, amikor nehezen tudtunk egyértelműen válaszolni e kérdésre. Mostanában egyszerűen fogalmazható a válasz: magunkért, tehát a közösségért. Minden, amit megtermelünk, alkotunk, az összesség javát, az általános életszínvonal emelkedését, a szociális vívmányok fejlesztését szolgálja. Ezért dolgozunk, magunkért, s különösen 1968 óta már biztosan tudjuk, hogy terveink reálisak, teljesíthetők, túlteljesíthetők — ha mindenki becsülettel, szorgalommal végzi a dolgát az „összesség jogainak” érvényre juttatása érdekében. Mert a megbízható országos tervezés fő alapja és tényezője az egyének megbízható munkája. Az esetlegességek kora lejárt, csak azt tudjuk tízmillió felé és annyit elosztani, amit és amenynyit együtt megtermelünk. Pártunk, kormányunk koncepciója: csodákat nem várunk, ám kétségtelen, hogy a munka becsülete „csodákat”, azaz a tervezettnél többet, gyorsabb fejlődést is hozhat! Soha nem lehetett a munkának olyan történelmi jelentősége, mint most, a kizsákmányolásmentes társadalomban, ahhol a munka már nem az emberré válás tényezője csupán, hanem a szocialista, közösségi ember kialakítója is. S ha írásunkat francia moralista írótól vett gondolattal vezettük be, fejezzük be egy másik francia forradalmi gondolkodónak — Vauvenarguesnek — aforizmájával: „A munka gyümölcse a legédesebb élvezet.” Ebben legyen részünk az új esztendőben ... Jövőre lép életbe! Elkészült és vitára kész az új KRESZ szövege Nemzetközi egyezmény alapján 4- Sebességkorlátozás Közel egy évtizedes nemzetközi tárgyalássorozat és hazai előkészületek után vitára kész az 1973. január 1- ével életbe lépő új KRESZ — más néven Közúti Közlekedési Szabályok törvénytervezete, amelyet a Közlekedési Tudományos Kutató Intézet a napokban adott át a KPM autóközlekedési főosztályának. A tör. . vénytervezet alapszövegét a KPM és a Belügyminisztérium terjeszti elő, s miután valamennyi minisztérium megtette észrevételét, az átdolgozott szabályokból nyilvános vitát rendeznek. A Közúti Közlekedési Szabályok végleges törvénytervezete előreláthatólag szeptemberben kerül a kormány elé. — Mi tette szükségessé az új KRESZ-t? — kérdeztük a KPM autóközlekedési főosztályának illetékeseitől. — Ismeretes: az ENSZ közúti közlekedési konferenciáját még 1968-ban Bécsben rendezték — tájékoztatták a HH-t. — Az öt hétig tartó ülésen egyértelművé vált: tűrhetetlen, hogy az emberiség továbbra is olyan súlyos árat fizessen a közúti közlekedésért, mint eddig. Évente mintegy 150 ezren halnak meg, és ötmillióan sebesülnek meg a közlekedési balesetek következtében a világon. A ma is érvényben levő közlekedési szabályokat, jelzésrendszereket még az 1969-es genfi egyezmény foglalta össze, azóta azonban hihetetlenül megnőtt a forgalom. A bécsi konferencia részvevői határozatban mondták ki: a közúti közlekedési szabályokat nemzetközileg egységesíteni kell. Mivel azonban a világ valamennyi országában ezt maradéktalanul még hosszú ideig nem lehet megvalósítani, az európai államok abban állapodtak meg, hogy a közúti szabályokat és jelzéseket 1973-tól kezdve a legmesszebbmenőkig egységesítik, és ezeknek betartása minden tagországra — így hazánkra is — kötelező lesz. A különböző szabályoknak kidolgozásán munkálkodtak az európai szakbizottságok az elmúlt három évben. • Milyen fontosabb változásokra kerül sor? — Más országok példájára ésszerű sebességkorlátozásra, illetve -csökkentésre. Nemzetközi mérések bebizonyították ugyanis, hogy a gépkocsivezetők 85 százaléka 90 kilométernél kisebb sebességgel halad az országutakon, és csak egészen elenyésző százalékuk robog 120 felett. Rendkívül indokolt, hogy lakott területeken a jelenlegi 60 kilométeres maximális sebességgel szemben a jövőben csak 50 kilométer legyen a megengedett sebesség hazánkban is. Lakott területen kívül pedig — az autópályákon és az autóutakon egyaránt — 110 kilométer lesz a felső határ, egyes országutakon azonban csak 80 kilométer. — Új megfogalmazást kap a forgalmi elsőbbségadás: megszűnik a főútvonalak abszolút elsőbbsége, egyeduralma. Az új szabály szerint az elsőbbségadásra kötelezett járművek csak Hirtelen fékezésre, sebességcsökkentésre és irányváltoztatásra nem késztethetik a többi járművet, így tehát megszűnhet a forgalmi dugó a mellékutcákban, könnyebben lehet majd ráhajtani a főútvonalakra. Több sávos közlekedésnél szabálysértés lesz a sávok közötti cikázás: csak abban az esetben lehet majd sávot változtatni, ha a vezető parkírozni akar, vagy szeretne befordulni valamelyik mellékutcába. Lesz-e új rendelkezés a zebrára vonatkozóan? — A zebra a gyalogosoké! A féktávolság megállapítása nem a gyalogosok feladata, ezért a kijelölt gyalogátkelőhelyek előtt minden vezetőnek úgy kell lassítania, hogy közvetlenül előtte meg is tudjon állni. Ezért is nagyon indokolt a lakott területen bevezetésre kerülő sebességkorlátozás. © Egyéb újdonság? — A nemzetközi rendelkezés szerint a fék- és irányjelző lámpák színének egységesnek kell lenniük. Fékjelzésre csak vörös, irányjelzésre pedig csak villogó narancsszínű lámpát lehet használni. A párhuzamos közlekedés az európai gyakorlat szerint lesz kialakítva. A gépkocsivezetőket informáló lámpák és táblák száma a jövőben több lesz, de ezek egyben közérthetőbbek és tájékoztatóbb jellegűek is lesznek, mint az eddigiek. Hamarosan valamennyi gépkocsit aszimmetrikus fényszóróval kell felszerelni. Ezek a kocsik jobb oldalán világítanak erősebben, tehát nem vakítják annyira a szembejövő gépkocsivezetőt. Szeretnénk megvalósítani, hogy a munkagépek, a traktorok és a villamos targoncák is csak hatósági vizsgálat után vehessenek részt a forgalomban. — Mi a helyzet a biztonsági övekkel? — Életmentő szerepük vitathatatlan. Hasonlóképpen a többi országhoz, nálunk az is rendelet fogja kötelezővé tenni használatát. Befejezésül a KPM autóközlekedési főosztályán elmondták: az új közúti közlekedési szabályok még konkrétabban és határozottabban utalnak majd az egymás iránti megértésre, türelemre, a biztonságos közlekedésre való törekvésre. Az egyre fokozódó közlekedést másképpen nem lehet lebonyolítani. Természetesen az ellenőrzés is sokkal szigorúbb lesz, mint eddig, a közutak halállovagjaitól a jövőben könyörtelenül elveszik jogosítványaikat. A legfőbb célkitűzés : fokozni a biztonságos közlekedést, csökkenteni a baleseteket. Pethes Sándor Talán egy paróka segítene♦ ♦ ♦ Az emberek veszélyesebbek — mondta a sérült oroszlánszelídítő Több mint két hete súlyos fejsérüléssel az Amerikai úti idegsebészeten fekszik Komlós Sándor, a rövid idő alatt hírnevet szerzett fiatal oroszlánszelídítő. Tavaly szeptemberben csupán karcolásokat szerzett egy pályaudvari oroszlánkaland során. Mint akkor megírtuk, a külföldi turnéról hazaérkezett sörényes sztárok a Nyugati pályaudvaron kiszabadultak a rácsok mögül. Ő fogdosta össze a fenevadakat, az egyik oroszlánt úgy kényszerítette vissza a ketrecébe, hogy beleharapott az orrába. Előzőleg februárban a Fővárosi Nagycirkusz előadásán sebesítette meg egy oroszlán. És most? — December 18-án indultunk volna egy több hetes nyugat-berlini turnéra — mondja kórházi látogatásunkkor. — Előző délután még foglalkoztam egy kicsit az oroszlánokkal. Nehezen ment, mert a nőstények nagyon rossz hangulatban voltak. Ezért az edzés után megittam két deci bort, és elmentem egy étterembe. A többire nem emlékszem. Négy nap múlva tértem eszméletre, itt a kórházban. Az emberek, úgy látszik, veszélyesebbek az oroszlánoknál: a szórakozóhelyen valaki leütötte Komlóst, akinek betört a koponyája, s életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. — Mikor szerepel ismét? — Január végén szeretnék újból ketrecbe lépni, mert februárra bécsi szerződésünk van. A fellépésben csak a hajam hiánya akadályozhat meg. Vállig érő, hosszú hajam volt, arrátét miatt azonban kopaszra nyírtak. Félek, hogy az oroszlánok így nem ismernek meg, és rám támadnak. Talán egy paróka segít... Cz. Gy. HÉTFŐTŐL: Csuklósítás ! Közlekedési változások a busznál Az Ikarus gyár leszállította a BKV-nak az óesztendő végére ígért 96, illetve 147 személyes nagy buszokat, s a BKV még az ünnepek alatt befejezte a kocsik bejáratását, így hétfőtől csaknem valamennyi kocsi forgalomba áll. Január 3-tól az 54-es vonalán, a Boráros tér és Pestimre között kizárólag csuklósok közlekednek. Ugyanakkor az 54/A jelzésű járatokat megszüntetik. Nem sokkal később csuklósítják a 86-ost is. A 7/C vonalán növelik a kocsik számát. Az Újpalota és a Bosnyák tér között közlekedő 73-as vonalán — a lakosság kérésére — a járatokat már hajnali 4 óra 30 perckor elindítják. A 96-os jelzésű buszok, a hónap közepétől meghosszabbított útvonalon közlekednek, s végállomásuk az újpalotai lakótelep közelében lesz. A Március 15 tér és az Erdei út között közlekedő 8/A járatot megszüntetik, a 8-as jelzésű buszokat azonban sűrítik. PÉLDÁUL: Ózd és Vásárhely Az Ózdi Kohászati Üzemekben, a 2,3 milliárdos fejlesztés részeként, 750 millió forint költséggel, új acélöntőmű épül. Az eredeti határidő szerint 1973-ra lett volna kész, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói azonban, jól szervezett munkával, már most, határidő előtt befejezték az alapozást, így a Kohászati Gyárépítő Vállalat fél évvel hamarabb fel tudja építeni , az öntőmű hatalmas csarnokát, amely ezáltal, 1973 eleje helyett már 1972. július 30-án megkezdheti a termelést. A határidő-rövidítés több millió forint többletnyereséget jelent a népgazdaságnak. Hódmezővásárhelyen, a negyedik ötéves terv eredeti programja szerint, új kötöttárugyár épült volna, mert a meglevő üzemek nehezen birkóztak meg a kötszövött termékek iránt gyorsan növekvő kereslettel. A textilipari szakemberek javaslatára azonban elvetették az új beruházás tervét: helyette — több száz millióval kevesebbért — korszerű, nagy kapacitású gépeket vásárolnak a meglevő műhelycsarnokokba s így sokkal olcsóbban oldják meg a termelés növelését. JÓ JELENSÉG Kevesebb a túlórázás A minisztériumok év végi felmérése azt mutatja, hogy általában csökkent a többletműszakok, a túlórák száma. A Nehézipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál 1971-ben, 1970-hez képest, 21 százalékkal, 2,8 millió órával csökkent a túlórák száma. Ugyanakkor a termelés 7 százalékkal növekedett. A bányászatban, jobb munkaszervezéssel, gépesítéssel, a termelékenység növelésével 10.2 millióról sikerült 7.6 millió órára csökkenteni a túlórákat. Tavalyelőtt még általában 14 szombati és vasárnapi pótműszakot tartottak a bányákban, hogy teljesíteni tudják a terveket. Tavaly már egyharmadára csökkent a munkaszüneti műszakok száma, s így a bányászok nagy része pihenéssel tölthette a vasár- , napokat. A gumiiparban és az alumíniumiparban is csökkent a túlórázás. A vegyiparban és a kőolajfeldolgozóiparban azonban kisebb növekedés volt. Ezekben az üzemekben ugyanis a folyamatos termelés érdekében felváltva, szombaton és vasárnap is dolgozni kellett a munkásoknak. Sok vállalatnál növelte a túlórák számát a betegségek miatt fellépő ideiglenes létszámhiány is. Jelentős mennyiségű túlórát használtak fel ezenkívül a folyamatos szállítás biztosítására, a vasúti kocsik ki- és berakására. A Könnyűipari Minisztérium vállalatainál, az 1970. évi 9 millióval szemben, 1971-ben 6 millióra csökkent a túlórák száma. Csökkentették a sokgyermekes anyák és az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók túlóráit is. LÁNYOK PÓRÁZON Amikor a mama sem biztos ... Színes francia—olasz filmvígjáték, főszereplő: Louis de Fuces. BEMUTATÓ: JANUÁR 13. :tiiiiiiminmiiiiiiii!iMi»i'iMiiiiiiiiiiiiiiHi!imn9 ! lli ivet zi va mini A HH MINDEN § KEDVES OLVASÓJÁNAK ! iillllllllllllltlIIIIIIIIIIHIllllllllllIIIIIIIIIISILIIIIIII.'