Hétfői Hírek, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-07 / 6. szám

Petőfi-ereklyék között Jubileumi előkészületek — Két új múzeum Szilveszterkor nyílik az emlékkiállítás .„Elődeink, sajátos közö­­­nyösséggel, nagyjaink em­léktárgyainak megőrzésé­ről nem gon­doskodtak” — állapítja meg az a jelentés, amelyek 1901-ben készített Szarva Tamás, a Petőfi Tár­saság egykori jeles titkára. „Megbízást adtunk Kéry Gyulának (a Petőfi Társa­ság korábbi titkárának. A szerk.) — folytatódik a je­lentés —, hogy szabad ide­jében az országot beutazza, a nagy költő életében emlé­kezetes helyeket egyenként felkeresse, s Petőfi emlék­tárgyait, amennyiben ilye­nek még léteznek, társasá­gunk számára megszerezze.” Sorszám: 17/a Mint kiderült, szinte az utolsó pillanatban kezdődött meg a gyűjtés. Bútorok, sze­mélyi használati tárgyak, verskéziratok és levelek ke­rültek elő a kutatás során, 1909 november elején pedig megnyitotta kapuit a Bajza utca 21-ben — abban a ház­ban, amelynek első emele­tén egy évtizeden át Jókai Mór lakott —, az ereklyék­nek otthont adó irodalmi múzeum, a Petőfi-ház. En­nek utóda a volt Károlyi-pa­lotában, 1954-ben megnyílt Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol a költő irodalmi ha­gyatékának, ereklyéinek legnagyobb részét őrzik. Miklós Róberttel, a mú­zeum tudományos főmunka­társával, járjuk a nagykö­zönség számára egyelőre még zárva tartott termeket, ame­lyekben — a tervek szerint — szilveszterkor nyitja meg kapuit az eddigi legnagyobb­­szabású Petőfi-emlékkiállí­­tás. 1972 szilveszter éjsza­káján lesz ugyanis 150 esz­tendeje annak, hogy egy kis­kőrösi parasztházban meg­született Petőfi Sándor. Nemcsak az Irodalmi Mú­zeumban­­ országszerte megkezdődtek már az előké­születek az évforduló meg­ünneplésére. A Bajza utcai Petőfi-ház egykori katalógusa részle­tesen felsorolja az ott elhe­lyezett ereklyéket és szár­mazásuk rövid történetét. A 17/a sorszám alatt sze­repel a költő pipája, ezzel a hitelesítő dokumentummal: „Alol­­ott ezennel igazolom, hogy ezt a tajtékpipát Pető­fi Zoltántól, a nagy költő egyetlen fiától emlékül, ille­tőleg 3 forint kölcsönadott pénzem némi viszonzásául kaptam, Zoltán barátom azon kijelentésével, hogy az aty­jától maradt reá, ki azt hasz­nálta, sőt egy képe is van, amelyen atyja ezen szivar­szipkában van lefestve.” Aláírás: Komlóssy Arthur, a debreceni Csokonai Kör al­­elnöke. A második világháborúban a Petőfi-ház megsérült, s az ereklyék jórésze meg­semmisült. Annál értéke­sebb számunkra az, ami megmaradt, s most itt talált végleges otthonra, az Irodal­mi Múzeumban. — Sajnos — kicsiny, hé­zagos ez a gyűjtemény — mondja Miklós Róbert. — Talán a legbecsesebb vala­mennyi közül az a fekete posztóból készült atilla — bal mellén nemzeti szín ko­kárdával és címerrel —, ame­lyet minden bizonnyal 1848 március idusán viselt a köl­tő. Ez itt mellette: felesége, Szendrey Júlia rózsaszínbe játszó, selyem ruhája — ugyancsak 1848-bón Az egyik vitrinben: sakk­tábla, csontból faragott bá­bukkal 1849. április 3. és 10-e között ezen játszott na­ponta Petőfi, Jászsebesen, Füzesi Zsuzsannával, a helyi protestáns pap leányával. A szomszédos vitrinpolcon, vastag nádból készült séta­pálca, kopott, megsárgult elefántcsont fogantyúval. S egy díszes rézfoltos, meg egy barnára pácolt végű szivar­­szipka s egy boroiskupa, me­lyet — hiteles adatok sze­rint — maga Petőfi faragott, nyírfaágból. Egy fekete-fe­hér csíkos selyemsál — ezt is ő viselte — s egy kopott le­véltárca, jegyzőkönyvolda­­lán néhány soros versváz­lattal S a költő fejvánkosa — felesége hímezte —, ezzel a felirattal: Sándornak, Sz. J. (Szendrey Júlia monog­ramja), 1847. A sarokban sötétbarna, faragott karos­szék áll. Ebben festette le költőbarátját, Orlai Pethies Soma, Mezőberényben. „Jó nyoszolyánk volt...“ Megmaradt az utókorra — jelenleg a kiskőrösi szü­lőiház múzeummá berende­zett szobájában látható —, az az ágy is, amelyben Pető­fi született. Kéry Gyula Dömsödön bukkant rá, D. Cser Gábornak, a község akkori leggazdagabb polgá­rának háza­ban. Kéry kinyo­mozta: az ágyait lukácsi Ist­ván hely­i esküdt vásárolta meg az akkoriban gondok­kal küzdő öreg Petrovicstól, Petőfi apjától. „Nem szíve­sen válok meg ettől. Régi, jó nyoszolyánk volt. Ebben született Sándor fiam..." — mondotta Petrovics, amikor az esküdt kifizette a vétel­árat. Ugyancsak Kiskőrö­sön őrzik a költő szekrényét, a szülőház ebédlőasztalát, sarokpadját és a 150 eszten­dővel ezelőtt használt ke­­resztelőkancsót. A tárgyi ereklyéknél gaz­dagabb Petőfi kézírásos ha­gyatéka. Verseinek eredeti kéziratait a Petőfi Múzeum, a Tudományos Akadémia és az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Sajnos — csak mintegy a fele maradt meg az eredeti fogalmazvá­nyoknak. Hiányzik — töb­bek között — a János vitéz és a Helység kalapácsa kéz­irata is. Viszonylag gazdag a levélgyűjtemény: több mint száz maradt fenn. De leg­alább ennyi pusztult el vagy a mai napig nem került elő. (Olykor-olykor még mosta­nában is felbukkan azért egy-egy Petőfi-ereklye vagy kézirat. Így például öt év­vel ezelőtt Arany János egyik nagyszalontai barát­jának leszármazottja hozott be a múzeumba egy meg­sárgult füzetlapot, az „Ivás közben” című Petőfi-vers eredeti kéziratát. ★ Az évfordulóra helyreál­lítják és múzeummá alakít­ják át a Petőfi család egy­kori szalkszentmártoni ott­honát: azt a szobát, ahol a költő 112 verse született, a házban volt mészárszéket, kocsmát és az udvari kocsi­állást. Dunavecsén pedig — az ottani tájmúzeumban — Petőfi-emlékszobát rendez­nek be, azokból a bútorok­ból, melyek között a költő dunavecsei tartózkodása alatt élt. Garai Tamás : MAURICE BEJÁRT, a vi­lághírű belga balettművész és koreográfus a tervek sze­rint a tavasszal Budapestre látogató társulatának három szólistája: Mania Gielgud, Daniel Lommel és Jorge Dorm március 4-én vendég­szerepel az Operaházban és az itteni előzetes próbákat Bejárt vezeti. Mania Gielgud (képünk) március 9-én a „Hattyúk tava” kettős fősze­repében is fellép az Erkel Színházban. • VÁMOS LÁSZLÓ rendezé­sében mutatja be a Madách Színház, március 31-én, Her­man Wouk „Zendülés a Cai­ne hajón” című színdarabját, mely a hasonló című regény­ből készült. Főszereplők: Mensáros László, Pécsi Sán­dor, Márkus László, Balázs Samu, Löte Attila, Papp Já­nos és Bálint András.­­ THOR HEYERDAHL, a vi­lághírű norvég néprajzkuta­tó, aki néhány napja Buda­pesten tartózkodik, a hét vé­gén a Mikroszkóp Színpadon „vendégszerepelt”. Kitűnő riportalanynak bizonyult: Komlós János kérdéseire szellemes válaszokat adott. Például: „Szívesen van időn­ként otthon is?” „Igen, de a feleségem nem akarja elhin­ni ...“ . SOPRONI JÁNOST, a MA­FILM V. stúdiójának eddigi vezetőjét nevezték ki a Hun­nia Filmvállalat új igazgató­jának. Ezzel a kinevezéssel befejeződött a magyar játék­filmgyártás átszervezése.­­ SINKÓ LÁSZLÓ a hét vé­gén megbetegedett, s ezért a Nemzeti Színházban soroza­tos beugrásokra kerül sor. A „Csak végnapjaidban Csurka László, a „Rosencrantz és Guildenstern halott”-ban So­­mogyvári Pál, a „Fösvény”­­ben Konrád Antal, a Főváro­si Operettszínház tagja, a „Mózes”-ban pedig Blaskó Péter veszi át Sinkó szere­peit . UTAZÁSOK. Az Állami Hangversenyzenekar február 9—12. között két estén Po­zsonyban vendégszerepel. — A 32 tagú Fáklya népi­­tánc­együttes részt vesz az olasz­­országi Agrigentóban február 7—16-a között megrendezés­re kerülő „Virágzik a man­­dulafa” elnevezésű ünnep­ségsorozaton. — G. Szőnyi Erzsébet, a Zeneművészeti Főiskola tanára a héten az Egyesült Államokba utazik, ahol előadásokat tart az ala­pításának 50. évfordulóját ünneplő rochesteri egyetem zenei fakultásán. « A ZSEB SZÍNHÁZ — a Fő­városi Operettszínház új stú­diószínpada —, és első pro­dukciója, a „Fantasztikus!” csaknem teljes egészében társadalmi munkában készült el. A színészek a kötelező próbaidőn túl, minden anya­gi térítés nélkül vettek részt a próbákon, épp úgy, mint a kísérő zenekar tagjai, a be­rendezést pedig a színház műszaki gárdája társadalmi munkában készítette el. A Zsebszínház a jövőben első­sorban új magyar musicale­­kat kíván bemutatni, s itt adnak majd önálló előadóes­tet a társulat tagjai. 9 JOEY HEATHERTON, aki a Magyarországon készülő francia M NSZK film női fő­szerepét alakítja, a hét vé­gén megérkezett Budapestre. A 23 éves amerikai színésznő korábban mint énekes és táncos aratott sikert az Egye­sült Államokban, többek kö­zött Las Vegas legnagyobb revüszínházában, s négy hol­lywoodi filmben is szerepelt A „Kékszakállúban Richard Burton partnere lesz. Burton — és felesége: Elizabeth Tay­lor — hétfőn délután érkez­ik Budapestre. • CSURKA ISTVÁN „Szék, ágy, szauna” című színmű­vét március 17-én mutatja be a Thália Színház, Léner Péter rendezésében. Fősze­replők: Komlós Juci, Hacser Józsa, Hámori Ildikó, Ráto­­nyi Róbert, Harsányi Gábor, Szilágyi Tibor és Keleti László. • SZINTE GÁBOR festőmű­vész felperesként áll hétfőn a bíróság előtt. Az alperes, a X. kerületi Építőipari Szövet­kezet, amely az egyik X. ke­rületi általános iskola tataro­i­zásakor walkidfestékkel ösz­­szefröcskölte a művész tíz négyzetméteres freskóját, amely az iskola előcsarnoká­nak falát díszíti. A művész kívánsága: a szövetkezet ál­lítsa helyre a megrongált freskót a SZEGEDI KÖLCSÖN. A Katona József Színház vilá­gító berendezése — mint is­meretes — a múlt heti Pető­fi Sándor utcai csőtörés kö­vetkeztében használhatat­lanná vált. Ezért most a Sze­gedi Szabadtéri Színpad azo­nos típusú berendezéseit hoz­ták fel. Mészáros Emő­ke az Irodalmi Múzeum restaurá­tora Petőfi atillá­jával, melyet a költő 1848. már­cius 15-én viselt. (Dolezsár felv.) Petőfi rézfoko­sa, sétapálcája, pi­pája és magafa­ragta borosku­pája. BEMUTATÓ: FEBRUÁR 12-ÉN KERTÉSZ ÁKOS NAGY SIKERŰ REGÉNYÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATA MAKRA JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ • A DOMINÓ pantomim­együttes — Köllő Miklós, Dóczy Krisztina és Szabó Sándor — a héten a kanadai Torontóba utazott. A BBC ottani tévéstúdiójában 30 perces táncfilmben vendég­szerepelnek 30 tagú kanadai tánccsoport közreműködésé­vel. A film koreográfiáját Köllő Miklós készíti. Innen Spanyolországba utaznak: Madridban, Bilbaóba­n és Barcelonában lépnek a kö­zönség elé. Efszúlai: Sípoló macskakő Magyar film. Írta — Györffy Miklóssal — és ren­dezte: Gazdag Gyula. Az elmulasztott lehetőség, a nem teljesített várakozás filmje A sípoló macskakő. Érdeklődést kiváltó, kiváló kezdet után — szinte semmi. Félreértés ne essék: ez a semmi közel sem Antonioni misztikus, vagy Bergman drámai csendje. Nem! Egy­szerű, művészinek vélt, mű­vileg fokozott unalom. A né­ző egy budapesti gimnázium diákjainak nyári vidéki épí­tőtábori napjait látja. A konfliktus, a kukorica még nem hányta el a címerét. Az állami gazdaságban nincs munka. A fiúk azonban nem mehetnek haza, hiszen prog­ram szerint közösségi életet élnek. A vezető tanár rossz pedagógus. Hazudik, hazudo­­zik, nem mondja meg őszin­tén a fiataloknak: hiába vagytok itt, hiába akartok dolgozni... Mindez elegendő napilap­­riport­­lényeihez. Mint való­sághoz ragaszkodó dokumen­­tumfilm, talán díjat is nyer­ne valamelyik fesztiválon. Filmmesének azonban kevés. Kerek kép, csontváz hús és vér nélkül. Jelzés csupán. Igaz alap. Remek nyers­anyag. A hiba nem a témá­ban van! A történetből a tör­ténés hiányzik. A rendező-író, sőt, vágó Gazdag Gyula pontosan hall­ja és hallatja a mai fiatalok szavát, szlengjét. Leleplezi és nem leplezi a váratlantól riadó „öregcserkész” tanárok frázisszajkózását. Amit mu­tat, azzal nincs baj. Ahogy mutatja, az bizony — enyhén szólva — NB III... László Miklós Fejes Endre­­bemutató a tv-ben Ezen a héten — csü­törtökön és pénteken — kerül a Magyar Televízió képernyőjére Fejes End­re: Jó estét nyár, jó estét szerelem című kisregé­nyének kétrészes tévé­­film-változata. Nem szí­vesen használom a „vál­tozat” kifejezést, mert a film hűségesen követi ugyan a regény izgalmas és mai cselekményét, mégis teljesen önálló al­kotásnak kell tekinteni. Olyan műnek, amelyről minden túlzás nélkül megállapítható: művészi erejét és érdekességét te­kintve a legjobb magyar televíziós drámák egyike. A forgatókönyvben Fe­jes Endre mai életünk egyik kulcskérdését, az anyagi javakhoz való vi­szony, az emberhez mél­tó élet és magatartás problémáját ragadta meg és dolgozta fel rendkívül kifejező erővel, feszesen szigorú szerkezetben, le­­bilincselően izgalmas, megtörtént eseten alapuló történet keretében. Érdemes megfigyelni, hogy az író milyen sokré­tű hőst teremtett. Ez a hős egyszerű és mégis sokoldalú emberként je­lenik meg előttünk: bű­nösen és szánnivalóan, keményen és esendően, örömöt áhítón és boldog­ságra képtelenül. — Elret­tentő, s egyúttal mégis elgondolkoztató és meg­rázó példájaként annak, hogyan nem szabad élni, hogy hogyan nem lehet küzdeni átmeneti korunk ellentmondásainak felol­dásáért, egyéni boldogu­lásunk és a közösség még megoldásra váró egyete­mes és igaz boldogulása érdekében. Hogy valóban ilyen hőst látunk, ebben nagy érdeme van Harsányi Gábornak, aki ezzel az alakításával eddigi színé­szi pályafutásának leg­jobb teljesítményét nyújt­ja. A Magyar Televízió e nagyszerű alkotásában minden résztvevő színész — így például Tolnai Klári, Halász Judit, Tö­­rőcsik Mari, Tordai Teri, Molnár Tibor, Pécsi Sán­dor, Kállai Ferenc, Koncz Gábor, de éppúgy a ren­dező, Szőnyi G. Sándor és a tévéfényképezés is­kolapéldáját nyújtó ope­ratőr, Bornyi Gyula is — kitűnő egyéni teljesítmé­nyével — járul hozzá az eredményhez, a magyar tévé egyik eddigi legjobb tv-film produkciójának megszületéséhez. Térfy Tamás

Next