Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám

képben és hangban TÉVÉ: Látványos fordulók Évről évre milliók várják meg­ megújuló várakozással, előlegezett „előmosolyokkal” a tévé szilveszteri műsorát. És utána még napokig be­szédtéma: jó volt e, vagy gyengébb? Az idén bizony — néhány kitűnő ötlettől, vidám fricskától eltekintve — a kevésbé sikerültek közé kell sorolni az óévzáró „há­romfordulós” kabarét. (Ez a „Csak nálunk kapható” bárhol másutt is megkapha­tó.) No de ne legyünk egy szilveszteri műsorral szem­ben maximalisták. Célját: a derűkeltést, a felszabadult hangulatteremtést sikerült elérnie. És ebben nagy ré­sze volt a Tévé-butik című első összeállításnak, benne az elragadó Takács Mariká­val, Ungvári Tamás színes körinterjújának, Brachfeld Siegfried kacagtató mono­lógjának, Komlós János ele­gánsan szellemes konferan­­szának, s nem utolsósorban az Antal Imre—Vitray Ta­más kettős kiválóan kedves műsorvezetésének. A Tele­vízió—1872 részből minde­nekelőtt Mikes György „Az utolsó kalaposlány” és Mik­lósi Ottó—Szilágyi György „Kiküldettetés” című mini­bohózata tetszett. Ugyaneb­ben a részben örömmel lát­tuk viszont a nyolcvanadik életévében is ragyogóan friss és ifjú Honthy Hannát, akit hovatovább „nemzeti csodaként” tartunk számon. A szilveszteri műsor leg­kiemelkedőbb produkciója Hofi Géza csaknem félórás, ragyogó magánszáma volt. Ez a sajátos és utánozhatat­­lanul egyedülálló műfajt te­remtő humorista-parodista­­komikus ezúttal a világot bejárt, éveken át bolyongó Odüsszeusz maszkjában mondta el élesen találó és ellenállhatatlanul­ mulatsá­gos monológját életünk visz­­szásságairól, hibáiról. Az idei tévészilveszter külföldi vendégszereplői kö­zött olyan világhírességek léptek fel, mint Svéd Sán­dor, Bernadette Lafont, Janusz Gajos, a két Kessler nővér és Gina Lollobrigida. Örömmel vettük fellépésü­ket, hiszen külön „színt” je­lentettek a nagy kavalkád­­ba­k Túri András Az atamán halála Szovjet film. Irta: Andrej Mihalkov—Koncsalovszkij és Eduard Tropinyin. Rendezte: Saken Ajmanov. Nagyszabású történelmi kalandfilm az 1920-as évek elejéről. Hadseregnyi fehér­gárdista és ellenforradalmár készül támadásra a fiatal szovjet állam ellen. Felderí­tők, árulók, beépített ügynö­kök igyekeznek kipuhatolni a szembenálló hadak sebez­hető pontjait, a tervezett ak­ciók előkészületeit. A kazah filmművészet új alkotása — fordulatos cselekményével, helyenként pattanásig feszült légkörével — igazi mozi, s egyszersmind megtörtént ese­ményeken alapuló hiteles történelmi dokumentum a fiatal szovjet állam megala­kulásának, megszilárdulásá­nak idejéből. Valamennyi szereplő megérdemli az el­ismerést, az élen a CSEKA- felderítőt alakító Aszanali Asimovval. RÁDIÓ: Maratoni mulatság Nálunk egy esztendő nem január elsejétől december 31-ig tart, hanem — az egyik szilveszteri kabarétól a következőig... — Komlós János, a rádió évzáró műso­rának „szóvivője” állapítot­ta ezt meg —, nem is alap­talanul — szellemes, ötlet­gazdag konferanszában. A rádió monstre szilvesz­teri műsora az idén nem ke­vesebb, mint 9 órán át tar­tott, kora délutántól éjfélig. A hangulatelőkészítő prog­ramok, a nem budapesti szí­nészek műsora és a „Mar­­ton/Szilágyi — de nem György, hanem János” — című riportösszeállítás után 60 percen át derülhettünk Hofi Géza és a Bimbó utcai KISZ-iskola hallgatóinak kérdés-felelet játékán. Hofi ezúttal is legjobb formájá­ban volt. A főműsor, a „BUÉK — 1973!" az idén is kellemes meglepetéssel szolgált, Kern András „Evőolimpia” című, brilliáns sportparódiájával. A Vígszínház fiatal művé­sze írói és színészi minőség­ben egyaránt jeleskedett. Bárdi György ezúttal nem „gugyerákozott”, hanem az egyik legrégibb „népi hang­szerről”, a maceráról, s ava­tott megszólaltatóiról, a buz­­nyákokról tartott magasröp­tű „tudományos” előadást, ellenállhatatlan humorral, Agárdy Gábor és Csákányi László ismét azon kesergett, hogy nyomják Krahácsot (szerző: Baktai Ferenc), s nem hiányzott a műsorból a másik két kedvenc: Lujza és Jenő sem, Komlós János tollából. Humor-telitalálat volt Tí­már György és Brachfeld Siegfried „nyelvtanórája” és Brachfeld Siegfried hangos töprengése, édes „apanyel­vünkről”. A politikai kaba­rét Szilágyi György „Erő­művész” című magánszáma képviselte, Sinkovits Imre remek előadásában. Tet­szett Mikes, ősz, Peterdi, Radványi, Somogyi „Jó hír — rossz hír” című egymás­ugratása és az immár elma­radhatatlan villájótréfák is. Talán csak egyetlen műsor­számból lehetett volna „húz­ni”: a „Digoletto” című, kis­sé elnyújtott és olykor alig érthető operaparódiából. Garai Tamás Egy bolond Párizsban Francia film, írta: Serge Korber, Michael Andiard és Jean Vermorel. Rendezte: Serge Korber. Könnyed hangvételű, szó­rakoztató film, hamisítatlan francia, sőt, párizsi atmosz­férával. A téma pikáns, ám a feldolgozás ízléses, mérték­tartó. A színészek elemük­ben vannak: Jean Lefebre remek komikus, Dany Carel izgalmasan szép, s remek alakítást nyújt Bernadette Lafont és Bernard Blier is. A fekete farmer Angol film. írta: Harold Jacob Smith. Rendezte: Alf Kjellin. Idő: az amerikai polgárhá­ború utáni hónapok. Szín­hely: egy kisvároska, telve fajgyűlölettel. Itt próbál gaz­dálkodni — apró farmján — egy felszabadított néger rab­szolga. Ám helyzete remény­telen, a fehér telepesek meg­mérgezik állatait, megaka­dályozzák munkájában és meglincselésére készülőd­nek. A film rendezője, Alf Kjellin rutinosan, olykor hatásvadászóan elegyíti az izgalmat, a romantikát és a szexet. • GHISLAINE THESMAR, a párizsi Nagyopera prímaba­lerinája január 3-án a „Gi­selle”,­ január 6-án pedig a „Csipkerózsika” címszerepét táncolja az Operaházban. • DÉRY TIBOR nagysikerű regénye, a „Képzelt riport egy amerikai pop­fesztiválról” színpadi változatát március elején mutatja be a Vígszín­ház. A regényt Posch, Sán­dor alkalmazta színpadra, ze­néjét Presser Gábor szerezte és a Lokomotív GT együttes játssza majd az előadásokon. A színpadi változat műfaja: tragikus musical, rendezője: Marton László. A főszerepe­ket Almási Éva — mint ven­dég — Béres Ilona, Szegedi Erika, Tahi Tóth László, Koncz Gábor, Ernyei Béla és Balázs Péter alakítja. • 47 ÉS 53 százalék között van (a különböző felmérések szerint) azoknak a franciák­nak az aránya, akik jóformán sohasem olvasnak könyvet. Ennek, továbbá a televízió és a képregények elszívó hatá­sának ellenére a francia ki­adványok száma, amely hosz­­szú ideig stagnált, 1964 óta évenként 10 százalékkal emelkedik. Különösen fellen­dült a francia nyelvű kiad­ványok száma külföldön, el­sősorban Kanadában és Af­rikában. Nem kis mértékben járul hozzá az emelkedéshez, hogy a kiadók nagymérték­ben „átnyergeltek” a szép­­irodalomról a szakkönyvekre, a technikai és társadalomtu­dományokra és ismeretter­jesztő művekre. A tudomá­nyos kiadványok fellendülése ellenére — állapítja meg a Le Nouvel Observateur — Franciaország még elmarad szomszédaitól ezen a téren. Számos egyetemen a hallga­tók francia tankönyvek hiá­nyában angol nyelvűeket kénytelenek olvasni. Akad olyan fakultás az egyeteme­ken, ahol a tanulmányokhoz szükséges olvasmányok ki­lenctized része még nem je­lent meg franciául. 9 HUSZTI PÉTER, a Madách Színház művésze felgyógyult betegségéből és a hét végén már ismét fellépett Csehov­ „Sirály”-ában. • SANDY DENNIS, aki Os­­car-díjat kapott a „Nem fé­lünk a farkastól” című film­ben nyújtott alakításáért, játsza a „Malomkő” című új angol film főszerepét. A for­gatókönyv Margaret Drable nálunk is megjelent regényé­ből készült. A film február­ban kerül a hazai mozik mű­sorára. • BEMUTATÓK: Január 5.: Shakespeare: „Szeget szeg­gel” (Nemzeti Színház). 11.: Graham Greene: „A csendes amerikai” (Thália Színház). 12.: „Pest megér egy viccet” (Kamara Varieté). 18.: Gyur­­kó László: „A búsképű lo­vag” (25. Színház). 19.: Ör­kény István—Nemeskürty István: „A holtak hallgatása” (Pesti Színház) és Tabi Lász­ló: „Családi dráma” (Madách Kamara Színház). 20.: Urbán Gyula: „Tündér Ilona” (Bar­tók Színház). 26.: Brecht— Weill: „Happy End” (Vidám Színpad). 27.: Ariana Sussu­­na: „A kutya testamentuma” (József Attila Színház). 28.: Loevenskiold: „A szilfid” (Operaház). • WEÖRES SÁNDOR és Nagy László versei rövidesen litván nyelven jelennek meg a Szovjetunióban, Fehér Klá­ra „A tenger” című regénye pedig grúz fordításban lát napvilágot, 9 HETVEN bemutatót tartot­tak az idén a varsói színhá­zak. A lengyel főváros 22 színházába több mint 2 mil­lió 760 ezer néző váltott je­gyet, 30 százalékuk vidéki és külföldi volt — jelenti az Interpress. @ ALBERTO MORAVIA, a világ­hírű olasz író 60. szüle­tésnapja alkalmából nyilat­kozott a Die Tat című lap munkatársának. Többek kö­zött elmondta: „A regény nem ismer válságot, de a re­gényírók igán. Kevesebbet kellene azonban a múltra gondolni és többet a jövőre. A regény művészetének a valósághoz van köze. Túlsá­gosan sok az olyan regény, amely nem próbálkozik meg a valóság mélyreható meg­hódításával.” Moravia el­mondotta még: a német, il­letve német nyelvű írók kö­zül a legtöbbre Brechtet­ ér­tékeli, valamivel kevésbé Kafkát és Thomas Mannt. Ő BULGÁRIA, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar­­ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kiadóvállala­tainak küldöttei, a kétnyelvű szláv szótárak szerkesztési kérdéseiről, a műszaki szó­tárak alapelveiről, a KGST- országok turistaszótárainak közös kiadásáról és a szó­társzerkesztők nemzetközi együttműködésének lehető­ségeiről tárgyaltak a nemrég befejeződött prágai tanács­kozásukon. • DÓMJÁN EDIT, a Madách Színház művésznőjének te­metése január 3-án délután 3 órakor lesz a Farkasréti te­metőben. A búcsúztatót Ke­­rényi Imre, a színház rende­zője és Mándi Iván tartja. Dómján Edit elárvult szere­pét a „Candidá”-ban Vass Éva veszi át, Tabi László „Családi dráma” című, be­mutatásra váró vígjátékában pedig Káldy Nóra próbálja a korábban Demján Editre kiosztott szerepet. A „Te meg én”-t és a „Mizantrop”-ot, melyben ő játszotta a fősze­repeket, halála miatt végleg levették a színház műsoráról. • TABI LÁSZLÓ „Csendes kávéház” című tv-játékát a csehszlovák, „Titkok éjszaká­ja” című darabját pedig az NDK televíziója mutatta be a közelmúltban. „Felvirradt Tóth Macának” című tv-játé­kát a kassai televízió készül képernyőre vinni.­­ GYARMATHY LÍVIA, az „Ismeri a Szandi Mandit” cí­mű film rendezője az év ele­jén kezdi forgatni új, nap­jainkban játszódó filmjét, „Álljon meg a menet” cím­mel, a Lumumba utcai stú­dióban. • JUBILEUM. Madách Imre drámája, a „Mózes” január 2-án kerül színre 250-edszer a Nemzeti Színházban.­­ A MAGYAR RÁDIÓ az új­év első napjaiban rendezi meg az új magyar zene se­regszemléjét. 18 szerző 25 művét szólaltatják meg, az első adás január 2-án, a be­fejező január 16-án lesz. Eredményhirdetés: január 23-án. Két, egyenként tízezer forintos díj kerül kiosztásra: a közönség, illetve a kritiku­sok szavazatai alapján. • SZUHAY BALÁZST január 1-től tagjai sorába szerződ­tette a Vidám Színpad. • HONTHY HANNA szil­veszter este az Operaházban vendégszerepelt: a „Sevillai borbély” éneklecke-jeleneté­­ben egyveleget adott elő leg­népszerűbb számaiból. A fel­lépés egyben jubileum is volt: pontosan 70 évvel ez­előtt ugyancsak az Operaház színpadán kezdte meg művé­szi pályafutását, mint balett­növendék, Hajnal Hajnalka néven...­­ PETŐFI SÁNDOR „Tigris és hiéna” című, egyetlen színpadi művét a hét végén újította fel — az öt évvel ezelőtti Körszínházi bemuta­tó után — a Thália Színház. Az előadás rendezője ezúttal is Kazimir Károly volt, a fő­szerepeket Sulyok Mária­­— mint vendég —, Kozák And­rás, Polonyi Gyöngyi, Nagy Attila, Szabó Gyula, Inke László, Végvári Tamás és Janik Ildikó főiskolás alakí­tották. A felújítás megérde­melt sikert aratott. • INGMAR BERGMAN, az 54 éves svéd filmrendező n­yi­­latkozott" "a Newsweek" című amerikai hetilapnak abból az alkalomból, hogy „Jelenetek egy házasságból” című film­jét, amelyet ő írt és rende­zett, áprilisban közvetíti a svéd televízió. Mint mondta, filmjeiben a legfontosabb számára a szituáció, ezért mindig el kell vágnia a pár­beszédet, a tv-játéknál ezzel szemben kedvére beszéltethe­ti szereplőit, s ez egyre job­ban érdekli. Arra a kérdésre, hogy más közönséget akar-e elérni a televízióval, így vá­laszolt: Évente 7—8 hónapig egy szigeten élek, halászok­kal és farmerekkel. Hat év után hirtelen megértettem, hogy a film nem sokat jelent ezeknek az embereknek, ne­kik minden a televízió. Ez az ablakuk a külvilágra. Ezek­hez az emberekhez szeretnék a televízióval beszélni... 4 Ci] K] ki,óidikája Szellemes és eredeti alapötletre épül a színészből lett an­gol színpadi szerző, Alan Ayckbourn „Keresztül-kasul” című víg­játéka, amelyet a hét végén mutatott be a Víg­színház, Ungvári Tamás fordításában, Kern András jól pergő rendezésében. Képünkön a darab szereplői: Szegedi Erika, Bárdy György, Balázs Péter, Bánki Zsuzsa, Ernyey Béla és Béres Ilona (Gábor Viktor Jelvi Az Operaház és az Erkel Színház 1971-—72-es évadjáról szép kiállítású, gazdagon il­lusztrált évkönyv jelent meg, Lukács Miklós igazgató elősza­vával. Beszámol az évkönyv Budapest két dalszínházának külföldi vendégművészeiről, a társulat moszkvai, római, prá­gai, szófiai, várnai vendégjáté­káról, hírt ad a jubileumi elő­adásokról, a társulat tagjainak új szerepeiről, s az emlékeze­tes beugrásokról is. Közkedvelt szaküzletünk: a MINI-bútorbolt Budapest V., Apáczai Csere János u. 5. szám alatt várja kedves vásárlóit. Különféle kárpitozott bútorok kaphatók. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től­­!

Next