Hétfői Hírek, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-02 / 1. szám
Új módszer az arélgyártásban Minőségjavítás „menet közben" Milyen acél lesz a Martin-kemencékben, a kohókban izzó folyékony fémből, s miként lehet annak összetételét még csapolás előtt mérni, szükség esetén módosítani? — erre dolgoztak ki a Dunai Vasműben — a Központi Fizikai Kutató Intézet kutatóival együtt — olyan eljárást, amelyet rövid idő alatt kilenc országban, köztük Angliában és az Egyesült Államokban is szabadalmaztattak. A módszer lényege: a folyékony acélból piciny mintát vesznek, azt lehűtik és csőpostán egy különleges laboratóriumba küldik, ahol neutron-generátorban — radioaktív sugárzással — besugározzák, majd speciális műszerekkel megállapítják, mennyi oxigént tartalmaz. Az eljárás rendkívül gyors, s így lehetővé válik, hogy a kohóban lévő izzó fém oxigéntartalmát még a menet közben szükség szerint különböző adalékanyagokkal csökkentsék illetve növeljék. A mérés többször is megismételhető, így ideális lehet az oxigéntartalom. Ezt eddig „ránézésre”, a fém tetején gyülemlő salak mennyiségéből és formájából állapították meg. Látogatás az elsőnél Monori legényke lett a „pesti" ÁB-ülési Az új esztendő első óráiban a hagyományokhoz híven ügyeletet tartott az Állami Biztosító. A fővárosi és a vidéki kórházak híradásait várták az év első új magyar állampolgárainak születéséről, hogy sorsolással eldöntsék: a 0 óra és 1 óra között érkező kisbabák közül ki lesz az a szerencsés budapesti és vidéki csecsemő, aki elnyeri az Állami Biztosító 20—20 ezer forintos életbiztosítási kötvényét, amelyet 18. életévének betöltése után válthat ki. Meglepetés érte az ügyeleteseket. Az idén a fővárosban olyasmi történt, ami az „ÁB-bébik” történetében egyszer sem: Budapesten egyetlen gyermek sem született ez idő alatt. Az első csecsemő a fővárosban 2 óra 43 perckor látta meg a napvilágot, s így közjegyzői döntés alapján Pest megyéből választották az év első újszülöttjét, a monori szülőotthonból Bozsó Zoltánkát, aki 0 óra 2 perckor született 4 kiló 20 dekával. Kedden délelőtt dr. Komoróczy Iván, az Állami Biztosító képviselője adta át a 22 éves anyukának, Bozsó Zoltánná Béthi Etelkának a 20 ezer forintos életbiztosítási kötvényt, az ajándékkosarat és a virágokat. A fiatal asszonynak Zolika a második gyermeke, kislánya, Mária 1970. január 25-én született. A vidék első újszülöttje, Paróczi Sarolta, ő a szabadszállás—kecskeméti megyei kórház III. számú szülészetén látta meg a napvilágot, 0 óra 51 perckor. Az új esztendő első óráiban egyébként az ország területén 11 gyermek született, közülük 8 leány és 3 fiú. — Igazán jól csak itt a Várban érzem magam, ahol ismerek minden zugot, utcát, házat, kapualjat. Tudom minden házról mikor épült, mikor restaurálták. Életem javát itt töltöttem. Itt dolgozom, munkám a Várhegy épületeihez, a Palotához köt. Nemcsak munkám ez a szenvedélyem is. S hogy a kettő találkozott, boldog emberré tett. Itt lakom a Várpalota közelében. Itt az óvoda, ahová ikergyermekeim járnak, s itt az iskola, ahol bátyjuk tanul. Mostanában, vasárnap délelőttönként, három gyermekemmel sétálunk a Palota újjászülető termeiben ... Kezdetként 3 diploma Így vall munkájáról, szenvedélyéről Czagány István a Középülettervező Vállalat műemléki szakmérnöke. A legrégibb azok közül, akik újjátervezték a Budavári Palotát: huszonhárom esztendeje kutatja az itteni műemlékeket és közreműködik az újjáépítési tervek készítésében is. Első diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán szerezte, 1919-ben. Négy évig tanársegéd volt, majd beiratkozott a műszaki egyetemre. Az épít Budavár szerelmese tészmérnök-diploma után — két év tanulással — a műemléki szakmérnök képesítést is megszerezte. — Sokan kérdezik, hogyan lettem műemléki szakmérnök, holott kezdetben festőművésznek készültem. Valójában nem tudom. Szüleim mesélték: négyévesen Visegrádra vittek nyaralni és én egész nap megbűvölten bámultam Salamon tornyát. A Várpalotába először ötévesen vittek el. Aztán addig könyörögtem, amíg majdnem minden vasárnap felvittek a Várba. Talán ekkor kezdődött ... Kutatás, tervezés 1950-ben kezdte kutatni a Várat. Ma is az ő dokumentációja alapján mérik fel mi az, aminek műemlékértékét az újjáépítés során meg kell menteni és „beletervezni” a születendő útba. Ilyenek a kapuk alatt megmaradt ülőfülkék, a freskók, a gótikus ablakkeretek. Nemcsak a műemlékeket kutatta, ő tervezte újjá a kupolától balra elhelyezkedő épületszárny külső homlokzatát — a Magyar Nemzeti Galéria új otthonát — és ő volt a kupola kivitelező konstruktőre is. Naponta járt Süttöre, hogy ellenőrizze a kőfaragók munkáját, miként formálják a kupolát díszítő kemény mészkövet. Az Országos Levéltárban végzett kutatásai alapján megtervezte a díszterem belső kiképzését is. Visszajár Kutatásainak eredményéről könyvet írt („A Budavári palota” címen), ezenkívül kilencven tudományos dolgozata jelent meg és hatvankét értekezése a Várpalotáról, amelyeket angol, orosz, német és francia nyelvre is lefordítottak. — A Palotában ma már nincs munkám. De visszavisszajárok, hogy lássam újjászületését. Teljes megismerésére egy emberélet is kevés, hiszen ez a palota immár 750 éve áll, sérül, pusztul és születik újjá... Sebes Erzsébet Nagy városok nagy tervei Előzetes helye Hogyan fejlődik az ország öt nagy városa 1974-ben? • Debrecen A rendelkezésre álló 870 millió forintból 1485 lakást építenek, kizárólag új lakótelepeken. Ezek közül 620 állami bérlakás lesz. A jövő évben elkészül 6 bölcsőde, ahol újabb 600 gyereket tudnak majd elhelyezni. Társadalmi összefogással — az üzemek és intézmények anyagi segítségével — 250 férőhelylyel növekszik az óvodák befogadóképessége. Felépül egy 16 tantermes iskola, s 60 millió forintos költséggel megkezdődött a sportcsarnok építése — átadását 1975 végére tervezik. Hozzálátnak a megyei és városi ifjúsági ház építéséhez is, ezt azonban csak az ötödik ötéves terv időszakában fejezik be. Jelentős esemény lesz a város életében, hogy befejezik az 1971-ben megkezdett Micsurin úti főgyűjtőcsatorna építését. Folytatják az északi tehermentesítő út építését és megkezdik a péterfias simonyi út rekonstrukcióját. Az év végén előreláthatóan termelni kezd a Taneszközök gyára, s felújítják a Gördülő Csapágyművek egyes üzemeit Miskolc A város fejlesztési tervét januárban tárgyalja és hagyja jóvá a végrehajtó bizottság, így most csak előzetes adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint az ország második legnagyobb városában, Miskolcon jövőre körülbelül 1,6 milliárd forintot költenek beruházásokra, fejlesztésekre, mintegy 30—35 százalékkal többet, mint az idén. A legfontosabb feladat a lakásépítés: várhatóan 2170 új lakást adnak át a miskolciaknak, a legtöbbet az Avas oldalán és az összekötő városrészben épülő új lakótelepeken. Felépítenek két bölcsődét összesen 160, és négy óvodát, összesen 700 férőhellyel. Az iskolahálózat 36 tanteremmel gyarapodik. A szilárd burkolatú utakat 12, a vízvezeték-hálózatot 16, a csatornahálózatot 8 kilométerrel bővítik. Elkészül jövőre az új csúcsvízmű — 200 millió forintba kerülő — első szakasza is, ami a ma még akadozó vízellátást napi 15 ezer köbméter vízzel javítja majd. A kereskedelmi hálózat 1368, a szolgáltatásé pedig 200 négyzetméterrel bővül. Egyebek közt 45— 46 millió forintért új bútoráruház is épül, a városi tanács által adott telken. Befejezik a tapolcai Juno Szálló építését is. Folytatódik a város üzemeinek felújítása, bővítése. Így többek között új elektroacélművet kap a Lenin Kohászati Művek, tovább építik a Helyőcsabai Cementműveket és az új húskombinátot. A József Attila utcában üzembe helyezik a központi forgalmi telepet, ahol villamos- és autóbusztároló, javítórészleg, valamint mosóberendezés is lesz. Győr Mintegy 700 millió forint áll rendelkezésükre, s ebből 1500 lakást építenek: 1200 állami, a többi családi, szövetkezti és társasházban lesz. Az óvodai és bölcsődei ellátottság viszonylag jó a városban, s a tervek szerint két-három év múlva már minden igényt ki tudnak elégíteni. A győri üzemek 22 millió forintot adtak 1974-re és 1975-re óvoda- és bölcsődeépítésre, ebből a pénzből, valamint a költségvetési összegből még az idén két óvodát és egy bölcsődét építenek az új városrészben. Tovább építik a gyárvárosi sport- és kiállítási csarnokot, ami már félig kész, s megkezdődik — a KPM pénzéből — a Dunahíd építése is a Szigetköz és Győr belvárosa közt. A szükséges szanálások már megkezdődtek. A meglevő utak korszerűsítésére húszmillió forintot költenek. A három győri nagyüzem, a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Graboplast gyár és a Textilipari Vállalat is továbbfejleszti üzemeit. Pécs A városfejlesztésre 1974- ben 558 millió forintot fordítanak. 530 lakás építését fejezik be, s a járulékos beruházásokra költhető 50 millió forintból egy 40 férőhelyes bölcsődét, egy 150 férőhelyes óvodát, továbbá egy 8 tantermes iskolát, üzleteket és játszótereket építenek. Folytatják a 73 millió forintba kerülő sportcsarnok építését, előreláthatóan 1975— 76-ban fejezik be. Az úthálózatot tekintve Pécs nehéz helyzetben van, ezért a kormány döntése alapján a város 30millió forintot kapott a központi keretből, hogy felújíthassanak néhány utat és a skilósi útnál elkészíthessék a négysávos felüljárót. Az ipar még fejlesztésre szorul, ezért újabb ipartelepítőket szándékoznak odavonzani. Egyebek közt előkészítik a mechanikai labor bővítését, s további 5— 5 millió forintot kap korszerűsítésre a tanácstól a kesztyűgyár és a porcelángyár. Szeged A fejlesztésre fordítható egymilliárd forintból főleg lakásokat építenek, a tervek szerint 1400-at az új lakótelepeken. A szükséges szanálások is megkezdődtek már. Ezenkívül ugyancsak az új városrészben két óvoda és egy bölcsőde készül el, s felépül egy 16 tantermes általános iskola. Kiskundorozsmán is befejezik a 12 tantermes iskola építését. A főleg teremjátékokra alkalmas sportcsarnok befejezési határideje október elseje. Az úthálózat fejlesztésére a tervek szerint 50 millió forint jut, elsősorban a városközpontba vezető négy nagy sugárutat építik tovább. Szeged ipari üzemei közül a szalámigyárban lesz nagyobbszabású rekonstrukció, s tanácsi beruházás keretében elkészül a jövő évben az új kenyérgyár is. Cz. Gy. • Villamosok gumiagyon Illetékes tájékoztatás az új rendszerű budapesti vágánycserékről ki igazgatóját, Fáskerti Sándort. Közölte: a főváros 500 kilométer hosszú villamosvágányain 1600 villamoskocsi közlekedik, s ez rendkívüli terhelést jelent. A fokozódó közúti igénybevétel, valamint a pályamunkások hiánya miatt, előre gyártott gépekkel lefektethető és minimális karbantartást igénylő, új pályatesteket építünk — mondotta Fáskerti Sándor. — Ez a munka folyik Budapest utcáin. Nagy teljesítményű gépekkel dolgozunk, s a kockakövek helyett két méter harminc centiméter széles, hat méter hosszú, öt és fél tonna súlyú betonlemezeket helyezünk el. A vasbeton ágyba gumiszalagot helyezünk, ami zajtalanabbá, és rugalmassá teszi a villamosok járását. Egy kilométer hosszú pályatest hatmillió forintba kerül. Mi a biztosíték az ilyen pályák nagyobb tartósságára? — A panelek és az útburkolat között nem képződik hézag, ezért a víz beszivárgásától, tehát az úttest beszakadásától kevésbé kell tartanunk. A karbantartással sem zavarjuk a forgalmat. Hol korszerűsítenek a továbbiakban? — Januártól tovább dolgozunk a Nagykörúton, az ottani vágányok átépítését az első félévben teljesen befejezzük. Hetek óta újabb és újabb vágányépítéseket, forgalomkorlátozásokat „élnek át” a budapestiek. Ezekről kérdeztük meg a BKV műsza Boldog köznapokat! Boldog új esztendőt, boldog hétköznapokat kívánunk. Olyat, vagy még jobbat, mint a tavalyú volt. Eredményes, jó évet zártunk. Lehet, sólyomszárnyú vágyainkat nem értük utol, de terveinket idelenn a földön túlteljesítettük. Az ország idei, számokban fogalmazott elképzelései, célkitűzései is két lábon járnak. Ipari termelésünket 5,5—6 százalékkal, mezőgazdasági termelésünket 2—2,5 százalékkal kívánjuk emelni. Gépekre, atomerőműre, új olajvezetékre, utakra, kórházakra 118 milliárd forintot költünk. Produktív, termelékeny munkával 5 százalékkal növeljük háztartásunk, nemzeti bugyellárisunk jövedelmét. És 86 000 lakást építünk. Dolgos, termelő társadalom vagyunk. És boldoguló, fogyasztó társadalom. A számok bizonyítják: tavaly „elfogyasztottunk” sok tízezer lakást, sok millió tonna acélt, ki tudja mennyi zöldséget, húst, zsírt, kenyeret. Ha idei tervünket megvalósítjuk, akkor lehetővé válik, hogy az egy dolgozóra jutó reálbér 3,7 százalékkal, az egy polgárra jutó reáljövedelem pedig 5,5 százalékkal emelkedjék. Okosan kell dolgoznunk, persze. Gondolkodva ütni a vasat. Üzemeinkben korszerűsíteni a gyártmányokat, egyengetni, javítani a technológiát, a szervezettséget. Talán ezzel is megbirkózunk, hiszen gondolkodó társadalom vagyunk. Tudjuk, hogy ez a terv és költségvetés sem tartalmazza mindazt, amit szeretnénk, amire szükségünk lenne. De ha megvalósítjuk , ismét tovább léphetünk. A dolgozó népnek jó hallása van. Az összefüggéseket is hallja, a kétszólamot is érti. Többet tervezünk a nemzeti jövedelemből magunknak? Akkor természetesen okosabban kell rávennünk. Ebből lesz az új ruha, a tévé, esetleg a kocsi. Nyolcvanhatezer új lakást építünk? Nyolcvanhatezer vagy talán több család boldogságát? Igen. De ezekbe a házakba zálogként nem Kőműves Kelemen feleségét falazzák be az építők, hanem a maguk és a mecénás nép verejtékét, pénzét, álmait. Miért ne vitatkoznánk tehát azon, hogy kié legyen a meleg családi tűzhely, mi történjék az üzemben. Hiszen vitatkozó társadalom is vagyunk. Karácsonykor a szeretet jegyében megcsókoltuk egymást, újévkor minden jót kívántunk és melegen kezet szorítottunk. Hinnünk kell, hogy a munka háromszázhatvanöt napján vitánk is egymás boldogulását célozza, kívánja. Suha Andor