Hétfői Hírek, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-06 / 1. szám

Franciaország Év eleji „szélcsend” a belpolitikában Giscard: Fenntartjuk a jogot az „árnyalati” nézeteltérésekre — Telefonjelentésünk — PÁRIZS: Az év elején szo­kásos belpolitikai szélcsend még tart Franciaországban, és így politikai körökben a figye­lem elsősorban a külpolitikai problémák felé fordul. Ezek közül is főleg a közel-keleti helyzet várható alakulása áll a találgatások középpontjában, hiszen a francia diplomácia — mint ezt Chirac miniszterel­nöknek és a kormány más tagjainak az elmúlt hónapok­ban az olajtermelő országok­ban tett látogatásai is mutat­ták — egyre inkább gazdasági diplomáciává alakul át és az új évben egyik fő feladatának az ország gazdasági nehézsé­geit segítő nagyszabású ex­portüzletek előkészítését te­kinti. Ezt a tevékenységet azon­ban súlyosan megzavarná a közel-keleti konfliktus újabb fellángolása és ez megsem­misítené azokat a várakozá­sokat is, amelyeket Párizs­ban Giscard d’Estaing elnök által javasolt nemzetközi hármas konferenciához fűz­nek, amelyet a tervek sze­rint a nyár elején tartanának meg az olajtermelő or­szágok, vezető tőkésor­szágok és a fejlődő or­szágok képviselőivel együtt. Mivel a francia ipar és ke­reskedelem nagy reményeket fűz az olajtermelő országok­kal kötött legutóbbi megál­lapodásokhoz, Párizsban ide­ges visszhangot keltett Kis­singer külügyminiszternek legutóbbi nyilatkozata, mely­ben az amerikai külügymi­niszter az olajtermelő or­szágok elleni katonai be­avatkozás lehetőségére cél­zott, s ugyanakkor kereken tudtára adta a nyugat-euró­pai országoknak is, hogy Washington feltétlen és teljes szolidaritást vár el tőlük az olajtermelő or­szágokkal szemben. Francia kommentátorok megállapították: Kissinger szemmel láthatóan máskép­pen értelmezi a martinique-i francia—amerikai csúcsta­lálkozón létrejött megálla­podásokat, mint azt Párizs­ban teszik, ahol Giscard d’Estaing elnök kijelentette: Franciaország fenntartja ma­gának a jogot az „árnyalati” nézeteltérésekre a nyugatiak között kialakítandó egységes tárgyalási plattformon be­lül. A francia sajtó kommen­tárjaiban most arra mutat rá: úgy látszik, a martinique-i találkozó után kialakult francia—amerikai „mézes­hetek” nem­ lesznek zavarta­lanok, hiszen Washington a jelek szerint csak azért já­rult hozzá a francia elnök által javasolt nemzetközi olajkonferenciához, hogy a nyugat-európai országokat annak előkészítése során is­mét „fegyelmezett csata­rendbe" állítsa és százszáza­lékosan érvényesítse saját elképzeléseit magán a kon­ferencián is. Dobsa János KÖZEL-KELET S­zovjet vélemények — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — mára, s garantálni kell a Pa­lesztinai arabok részvételét e fórumon, egyetértésre talált több arab országban, köztük Egyiptomban is. Igaz, hogy miközben Fahmi és Gama­­zi egyiptomi miniszterek Moszkvában aláírták a genfi értekezlet felújításának szükségességéről szóló közös állásfoglalást. Szadat elnök Kairóban ismét arról nyilat­kozott, hogy rendületlenül bí­zik Kissinger diplomáciájában. Világos, Moszkvában ellent­mondást látnak a két állás­­foglalás között, s L­eonyid Brezsnyev január közepére tervezett közel-keleti körút­jának elhalasztását is ezzel és egyéb politikai követke­zetlenségekkel hozzák össze­függésbe. Az SZKP főtitkára egyéb­ként a hét végén elter­jedt hírek szerint jó egészségnek örvend. Jóllehet, ily módon „megbe­tegedése”, amelyről egyipto­mi tárgyalópartnerei számol­tak be távozásuk után, dip­lomáciai színezetet ölt, a kö­zel-keleti körút elhalasztá­sát hiba volna valamiféle diplomáciai retorzióként fel­fogni. Valószínűleg inkább arról van szó, hogy a szovjet vezetők mindenkor biztosí­tani kívánják a személyes csúcsdiplomácia számára azt a hatékonyságot, amely a szovjet békeoffenzíva kezde­tétől fogva biztosítékot je­lentett a közvélemény előtt a szovjet külpolitikának a nemzetközi helyzetre gyako­rolt jótékony befolyásáról. Moszkvai vélemények sze­rint ahhoz, hogy a szocialis­ta országok teljesíthessék diplomáciai küldetésüket a Közel-Keleten, mindenekelőtt és minde­­nekfelett az arab orszá­gok erőteljes progresszív összefogása szükséges. Ebből a szempontból lénye­gesnek tartanák Moszkvá­ban a most folyó kairói négyhatalmi konferencia eredményes lezárását. Szí­ria, Jordánia, Egyiptom és a Palesztináink sikeres meg­egyezése, Jordánia és a pa­­lesztinaiak viszonyának meg­nyugtató rendezése erős csa­pást mérne a részmegoldá­sok híveire, a szeparatisták­­ra, s mindazokra, akik kö­zel-keleti terveiket az arab egység elégtelenségére épí­tik. Bokor Pál m­ám közlemény Eritrea kérdésében Az etiópiai ideiglenes ka­tonai kormányzótanács va­sárnap közleményt adott ki az eritreai tartomány képvi­selőivel egy hete folyó tár­gyalásokról, és hangsúlyozta: készen áll az eritreai problé­ma békés megoldására. A katonai kormányzat közle­ménye elmondta: az eritreai nép képviselői javaslatokat tettek a tartomány régóta vajúdó problémáinak megol­dására. A katonai vezetés a javaslatokat lényegében elfo­gadta és már intézkedett is megvalósításukról. Felhatal­mazták az eritreai helyi elöl­járókat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a felszabadítási front harcosaival és győzzék meg őket a problémák békés megoldásának szükségességé­ről. . A világt­ájáról . Csaknem 50 millióval nőtt az írástudatlanok száma a világon 1960 és 70 között — jelenti az UNESCO Cour­­rier novemberi száma az ENSZ nevelési, tudományos és kulturális világszerveze­tének legújabb statisztikai évkönyve alapján. 1960-ban még „csak” 735, 1970-ben vi­szont már 783 millió írástu­datlan élt a világon. Az anal­fabéták számának abszolút növekedését némileg ellen­súlyozza arányuk relatív csökkenése a Föld népessé­gének összességéhez vi­szonyítva: 1960-ban a világ lakóinak „csak” 34,2 százaléka nem tu­dott sem írni, sem ol­vasni. Az írástudatlanok kö­zül mindenütt több a nő, mint a férfi. A kontinenseket tekintve, a fekete földrész, Afrika helyzete a legsúlyo­sabb: itt az UNESCO sze­rint a lakosság 73,6 százalé­ka analfabéta. Ázsiában 46,8, Amerikában 12,7, Európában 3,6 százalék az analfabéták aránya. A fenti adatokhoz szervesen kapcsolódik az a kimutatás, amely szerint a fejlett ipari országokban a 20—24 éves fiatalok 23,6 szá­zaléka felsőfokú tanulmá­nyokat folytat; a fejlődő or­szágokban ez az arány alig haladja meg a 4 százalékot 1970-ben összesen 248 ezer mozit számoltak össze a vi­lágon. A Föld mozinézőterei­nek összbefogadóképessége 78 millió hely. ♦ Éles bírálatok érik Christan Diort, Franciaor­szág egyik leghíresebb di­vatszalonját, két, Genfben székelő nemzetközi termé­szetvédelmi egyesület sze­rint Diorék nem csekély mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy néhány ritka vadállatfajt a kihalás veszé­lye fenyeget. A természetvé­dők — többek között — azt állítják, hogy a Dior új szőr­­mekollekciójának bemutatá­sa meggyorsítja a kihalással fenyegetett állatfajok végle­ges eltűnését. A Dior-sza- tonnak — így a bírálók — „a vadállat egyszerűen csak kereskedelmi cikk”. A Dior­­cég válasza: vadállatokból élünk, így érdekünk, hogy ezek az állatok nem halja­nak ki, s különben is, évek óta nem árusítjuk olyan ál­latok bundáját, amelyet ki­halás fenyeget... ♦ Metángázrobbanás el­len teljes biztonságot nyújtó eljárást dolgoztak ki a szov­jet Központi Bányászati In­tézet munkatársai — jelenti a berlini Wochenpost. — Az eljárás hatékonysága három tényezőn alapszik. Az egyik a víz, amelyet magas nyo­mással zúdítanak a szénfal­ra és „kihúzza” a szénréteg üregeiből a metánt. A másik egy vegyi anyag (polime­riák), amely elszigeteli, eltö­míti a mikropórusokat, vé­gül egy speciális baktérium­fajta, amely eltávolítja a még esetleg meglevő metán­maradékot. Az új eljárást már több bányában sikere­sen kipróbálták. A szovjet bányákban különösen nagy figyelmet szentelnek a mun­kavédelemnek és a gépesí­tésnek. A múlt évben továb­bi új gépek beállításával mintegy 25 ezer bányászt szabadítottak meg a nehéz fizikai munkától. A bányá­szok munkaidejét heti 36 órára csökkentették, évi sza­badságukat pedig 39 mun­kanapra emelték.­­ Az NSZK összesen 114 ezer 323 tőkés vállalkozása közül 1973 végén 9371 állt közvetlen külföldi befolyás alatt, de valamennyi cég névleges tőkéjének összesen 34 százaléka külföldi kezek­ben volt. A külföldi érde­keltségek 43 százaléka ame­rikai. Legmagasabb a kül­földi részesedés az ásvány­olaj-feldolgozó iparban, ahol eléri a 80 százalékot. Ezt kö­veti az élelmezési és élvezeti cikkek ipara, valamint az üveg- és kerámiagyártás, egyaránt 54 százalékkal. 52 százalékos a külföldi rész­vétel az elektrotechnikában, a finommechanikában és az optikai iparban. Vasipar: 50 százalék, műanyagipar 48 százalék, mezőgazdaság 39 százalék. Az NSZK vegyipa­rában a külföldi érdekeltsé­gek részesedése „csak” 33 százalék... ♦ Lélektani vizsgálatnak vetik alá a jövőben a leendő jogosítvány-tulajdonosokat Venezuelában. Azok, akiknek viselkedését a szakemberek agresszívnak tartják, nem kapnak vezetési engedélyt. Venezuela a világ ötödik leg­nagyobb olajtermelő országa, a benzin meglehetősen olcsó. Nagyon sok az autó, s a bal­eset: az ország 11,5 millió la­kosából átlag kétóránként valaki közlekedési baleset következtében életét veszti. ♦ 47 kilométer hosszú alagutat fúrnak az örmény­országi Vardenisz-hegység gerince alatt, hogy az Arpa­­folyó vizének egy részét el­juttassák a hegyvonulaton túl, kétezer méter magasan fekvő Szevan-tóba. Ez a tó látja el vízzel az Ararát­­fennsíkot, s számos közeli ipartelepet, s az utóbbi idő­ben évente egy métert apad. Ha az alagút elkészül, a bő­vizű Árpa pótolja majd a hiányt. ♦ Zord természeti viszo­nyok között hídóriás épül Komszomolszk határában. A munkát megnehezíti, hogy az Amur-folyó áradásai pusztító erejűek, sziklamed­re geológiailag bonyolult, a vidék éghajlata pedig szél­sőségesen — plusz 35, mí­nusz 35 fok között — inga­dozik. Ezért, a szovjet gya­korlatban először, 3 méter átmérőjű vasbeton cölöpök­re helyezik a pilléreket. Az első acélvázak már a kész pillérekre kerültek.­­ Első ízben csökkent az ország fennállása óta a Né­met Szövetségi Köztársaság lakossága 1973 vége és 1974 első félévének vége között — jelenti az NSZK Statisztikai Hivatala. Az NSZK lakóinak száma 1974. június harmin­cadikén 62 040 000 volt, ez mintegy 60 ezerrel, illetve 0,1 százalékkal kevesebb, mint 1973 december végén. Az okok közül első helyen a szü­letések számának nagymérvű csökkenése szerepel. ♦ 1 140 000 dollár kártérí­tést ítélt meg egy kalifor­niai (Egyesült Államok) bí­róság egy 35 éves amerikai asszonynak, aki fogamzás­­gátló pirulák szedése követ­keztében teljesen elvesztette látását. Az asszony — há­rom gyermek édesanyja — 1967 óta szedett egy „Ortho- Novum” nevű készítményt, amelyet a Johnson & John­son gyógyszeripari konszern hoz forgalomba. 1969 feb­ruárjában hirtelen heves fej­fájási roham kínozta, majd három napon belül teljesen megvakult. Egy vérrög — mint azt megállapították — teljesen megakadályozta szemidegének vér- és táp­anyagellátását. A bíróság el­fogadta azt a véleményt, hogy a vérrög a pirulák sze­dése miatt képződött. Az asszony férjének is kártérí­tést ítéltek meg, több mint 100 ezer dollárt. ♦ Egy 5,5 tonnás páncélos a majnai frankfurti forga­lomban. A bizarr közlekedési eszközt Herbert Mittländer vásárolta a Bundeswehrtől. Először természetesen mű­szaki vizsgára kellett vin­nie, ahol a „kocsi” megfelelt, a követelményeknek. Az acél lánctalpat gumival helyette­sítette a tulajdonos. A jár­mű legfontosabb adatai: maximális óránkénti sebes­sége 65 kilométer, városban 100 kilométerenként csak 30 liter üzemanyagot fogyaszt, terepen azonban „megissza” a 60—70 litert is ... ♦ 24 százalékkal nőtt a közvetlen külföldi beruházá­sok értéke az Egyesült Álla­mokban 1973-ban — írja az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium Survay of Cur­rent Business (Üzleti Átte­kintés) című kiadványának különszáma. A külföldi be­ruházások összege ezzel el­érte a 17 milliárd 450 millió dollárt. Míg 1972-ben csupán 608 millió, addig az elmúlt évben már 3,49 milliárd dol­lárt invesztáltak külföldi cé­gek az orszában. 1974. január elsején a következő országok rendelkeztek a legnagyobb közvetlen befektetésekkel az Egyesült Államok területén: Nagy-Britannia (5 milliárd 440 millió dollár), Kanada (4 milliárd), Hollandia (2,55 milliárd), Svájc (1,83 mil­liárd). A külföldi beruházá­sok iparágak szerinti meg­oszlásának élén a feldolgozó ipar áll (8,42 milliárd dol­lár), ezt követi az olajipar (4,43 milliárd), valamint a különféle pénzintézetek és biztosítótársaságok (2,71 milliárd dollár). ♦ 3,5 millió — közülük egymillió olasz — munka­­nélküli volt a Közös Piac tagországaiban 1974 október —novemberében — közli a legfrissebb statisztikát a Der Spiegel. A munkanélküliek száma a leggyorsabban Dá­niában nőtt, 1973 őszén a foglalkoztatottak 1,5, 1974 őszén viszont már 7,9 száza­lékának nem volt munkája. Írországban ugyanezen idő alatt 5,7-ről 7, Olaszország­ban 4,9-ről 5,2, Belgiumban 3,8-ról 4,9, Hollandiában 2,9- ről 3,9, Franciaországban 2,7-ről 3,8, az NSZK-ban 1,5- ről 3,5, az Egyesült Király­­­­ágban pedig a foglalkozta­tottak 2,3 százalékáról 2,8 százalékára nőtt a munka­­nélküliek aránya.­­ Körülbelül 45 millió tonna kőszenet exportált ta­valy Lengyelország. E meny­­nyiségből 24 millió tonnát tengerjáró hajókon szállított a világ 29 országába. — Bemutatom ne­ked szóvivőmet, Mister Smithet, aki majd elmond­ja, miért jöttem ilyen későn! (The New Yorker — New York) — Tudom, mit akarsz mondani: az első férjed jobban főzött! (Neue Kronen Zeitung — Becs) Halálos véletlenek Maria Pellot, 24 éves amerikai nő kijött egy ház­ból a New York-i Brook-­­­lyn-ban, de nem tudott autójával elindulni, mert valaki szabálytalanul mel­léje parkolt. A hölgy düh­­rohamot kapott és ólom- , csővel ütni kezdte a másik autót. Egy közeli házból érkező polgári ruhás rend­őr, James Gibson, igyeke­zett megakadályozni a hölgyet a másik autó szét­verésében. Amikor el akarta venni tőle az ólom­csövet, egy ismeretlen fér­fi közbeavatkozott és meg­ütötte a rendőrt. Erre Gib­son kirántotta szolgálati revolverét, megmutatta rendőr jel­vényét s ráparan­csolt a hölgyre és az isme­retlen férfira: feküdjenek a járdára! Közben egy ar­ra haladó autóbuszból Ro­bert Johnson, ugyancsak rendőr, ugyancsak szolgá­laton kívül, meglátta a je­lenetet, s rendőrtársát rab­lótámadónak vélve, leug­rott az autóbuszról, fegy­vert rántott és így kiáltott: „Rendőr vagyok! Dobja el a fegyverét!” Mindkét rendőr arra gondolt, hogy ellenfele fegyveres rabló, ezért a parkoló autók mö­gött fedezéket keresve, összesen 9 golyót lőttek ki egymásra. Ekkor jelent meg a színen a harmadik rendőr a közelben lakó John Britt, aki meggyőzte a lövöldözőket, hogy adják át neki fegyvereiket. Ez megtörtént, a félreértést tisztázták, ám Miss Pellot eszméletlenül feküdt a járdán, gyomorlövés érte, s nem sokkal később meg­halt a kórházban. A lövöl­döző rendőröket szabad­lábra helyezték addig, amíg a röppálya-vizsgála­­tok el nem döntik, melyi­kük adta le a halálos lö­vést — írja végül az eset­ről beszámoló Internatio­nal Herald Tribune. ROMÁNIA: Választások márciusban BUKAREST: Bukarestben közzétették a Román Szocia­lista Köztársaság Államta­nácsának határozatát, amely szerint a Nagy Nemzetgyű­lési és a Népi Tanácsi Vá­lasztások 1975. március 9-én lesznek. Egyesült Államok Törvény a sebességről WASHINGTON: Ford elnök aláírta azt a törvényt, amely óránkénti 55 mérföldes (kere­ken 88 kilométer) sebesség­­korlátozást ír elő a gépjármű­vek számára az Egyesült Ál­lamok egész területén. A se­bességkorlátozást már tavaly télen bevezették az olajválság következményeként, de akkor még csak ideiglenes jelleg­gel. 3500 műkincset loptak PÁRIZS: Körülbelül 3508 páratlan értékű műkincset, festményt és szobrot loptak el az elmúlt évben Francia­­országban. Legtöbbjüket még nem sikerült megtaláltatni. A műkincslopás már olyan mértékben elterjedt, hogy a francia rendőrség kénytelen volt külön csoportot alakíta­ni kifejezetten a műkincsek védelmére, illetve az ello­pott darabok felkutatására.

Next