Hétfői Hírek, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

AHOL MÁR TUDJÁK: Hogyan lehet piacot szerezni? Információ naprakészen Versenyképes árucikkek : Minőségi munka, korszerű bérezés a Habselyem Kötöttárugyárban Kuvaitban a köntös, NSZK- ban a blúz, Líbiában a sza­badidő-ruha a legkelendőbb árucikkük. A Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgató­jától, Cyebroszky Andrásné­­tól tudtuk meg ezt, akihez a világ minden tájáról napon­ta érkeznek a telexjelenté­sek. A külkereskedelmi iro­dák folyamatosan tájékoz­tatják a hazai gyártót: hol, mit, mennyiért lehet eladni? — Évek óta célunk a tő­kés export növelése. Hosz­­szú távon csak ak­kor érhe­tünk­ el eredményt, ha a piacról naprakész informá­ciókkal rendelkezünk — mondja a vezérigazgató asz­­szony. — Csak így tudjuk a jövedelmező üzlethez meg­keresni és kiválasztani a partnereket, s tudunk reá­lis terveket készíteni. Olcsóbb kelméből — A textilipart világszerte dekonjunktúra sújtja. A Habselyem mégis sorra szer­zi az új piacokat, s az utób­bi négy évben ötszörösére növelte a tőkés árbevételt. Mi a verse­nyképeszet titka?­­— Az infláció valóban túl­termelést idézett­­elő a vi­lágpiacon. Emellett, olyan­ konkurrenciával kell meg­­küzdenünk, min­t Hongkong, ahol a pajtákban, a hajókon berendezett műhelyekből dől az olcsó áru. Angliában emiatt például, hetente be­zár egy-egy kisüzem. Elzek a körülmények kényszerítenek bennünket arra, hogy ter­mékeinket a mindenkori piaci árakhoz tervezzük. Jó példa erre az is­kola­­köpeny, amely ma már nem a drágább poliamidból, ha­nem az olcsóbb poliészter­ből készül, s a célnak ugyanúgy megfelel. De em­líthetném a fürdőruhákat is, amelyeket az elasztroform kelméből gyártjuk (a Váci Kötöttárugyárral közösen kí­sérleteztük ki a hazai alap­anyagokból). Az i­mportfo­­nal helyettesítése beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a fürdőruhákat a tavalyi árak feléért tudtuk piacra dobni. Jövőre már fűzőket és alsó­neműket is gyártunk egyik változatából. A gyár mindig a kereslet­nek megfelelően változtatja áruskáláját. Évente ezer modellt terveznek. Idén si­került 3,5 százalékkal javí­taniuk az első osztályú áruk részarányét (egyszázalékos emelés egymillió forinttal növeli a nyereséget!), ez most 96,5 százalék. Az új szervezési módszerek beve­zetésével jelentősen nőtt a hatékonyság. — Növeltük a dolgozók anyagi érdekeltségét. A var­rodában továbbfejlesztettük a minőségi bérezésit. A 6—5 százalékos minőségi prémiu­mot átlagosan a duplájára emeltük. A kötődében is a hibák mennyiségétől függ a jövedelem: a teljesítmény­bért a minőségi prémium 30 százalékkal megemelheti, de 15 százalékkal csökkent­­heti is. M­ikrohullám v­iszi a hangot Megkezdte működését a Széchenyi-hegyi központ­­ Hogyan lehet kiküszöbölni a telefonvonalak gyakori „elnémulását”, a különféle műszaki hibákat? Erre talált új módszert, Európában Pá­rizs után másodiknak, a Magyar Posta. Decemberben átadták a Széchenyi-hegyen létesített mikrohullámú központot és öt telefonközpontban az eh­hez szükséges adókat, ame­lyekkel a napokban megkez­dődött a „légtelefonálás”. Egyelőre az Újpesti, a Krisz­tina, a József, a Lágymányos és Ferenc telefonközpontok előfizetői beszélhetnek oly módon, hogy hangjuk átalakítva egy antennáról előbb a Széchenyi-hegyre, majd onnan felerősítve, ugyan­csak az éteren át — ab­ba a telefonközpontba érkezik, amelyhez a hí­vott fél tartozik. Jelenleg 1800 áramkörön folyik ily módon a telefon­­beszélgetés. Az új módszer bevezetéséhez szükséges fej­lesztések és beruházások 345 millió forintba kerültek, de — mint mondták — meg­érte. Megtakarítottak mint­egy 100 kilométernyi útfel­bontást, kábelfektetést, Duna alatti átvezetést. Másrészt, függetlenítették a vonalakat­­ a külső behatásoktól (be-r­árás, átvágás stb.) Az új | módszer az előfizetőnek is­ előnyösebb lesz, jobb minő-| ségű hangot hallhatnak. Tóth Illés posta-vezérigaz- | gató elmondta: kettő, egyen-| ként 480 csatornás konténer-| adó-vevőt is beszereztek, így| a mikrohullámú összekötte-| téssel nem rendelkező buda-| pesti telefonközpontok na-| gyobb üzemzavar vagy kar-| bantartás alkalmával átrpe-| netileg a mozgatható adók se- | gítségével ugyancsak a | levegőben továbbíthat- | ják majd beszélgetései­ | ket. Az új módszer sem „za­z­varmentes”. Szmog esetén­­ ugyanis a Széchenyi-hegyről | sugározott mikrohullámoki szétszóródnak a városra te-| lepedő füst és köd keveré-| kén. Vagyis beszélgetések­­ helyett semmi, vagy csak| torz zörejek érkeznek a köz- p pontba. Az ilyen zavarok el-| hárítására még a hasonló el-B vet alkalmazó francia posta-| nál sem tudtak hathatós­­ módszert ajánlani. (tőke) ! Beosztva az időt — A Habselyem Kötött­árugyár 4500 dolgozójából 4000 nő. Nem okoz ez ne­hézséget? — 1955 óta dolgozom itt. Az elmúlt évek alatt bejár­taim a ranglétra minden fo­kát. Nincs olyan terület, ahol ne dolgozta­m volna. Sehol sem tapasztaltam, hogy nehezebb lenne asszo­nyokkal, lányokkal dolgozni, mint a férfiakkal. — Amellett, hogy vezér­­igazgató és az MSZMP KB tagja, számos politikai és társadalmi kötelezettséget vállal. Jut ideje a család számára? — Szigorú időbeosztással dolgozom, s ezt­­ a tervszerű­séget a magánéletben is ér­vényesítem. Szerencsére eb­ben segítségemre van a fér­jem és a kisebbik fiiam. Így marad időm a hároméves unokámra, az olvasásra és a pihenésre is. Ferenczi Annamária Szomorú a boldogságom. Szomorú vagyok, mert fél év­századnyi varjú­ idő elröpült fölöttem. Boldog vagyok, mert csikó legényke korom­ban — egy jegenyékkel sze­gélyezett út mellett — a be­havazott kukoricatáblán, TA­­NÚ lehettem. A történelem egy madzag­gal fűzött bakancs lyukas tal­pán át pillantott rám. Nem hunytam be a szemem. De akkor... akkor még nem tudtam, hogy őT látom. ★ Jolánkapusztán és a kör­nyék kis falvaiban sokan laktak, de kevés volt a föld. Az is csukis, savanyú, fél szelet kenyeret adó. Cseri apónak, a kisperjési zsellér­nek például csak egy kertnyi jutott. Meg egy viskó. Abban 14 gyerek. Cser­ apó a jolán­­kai uradalomban télen-nyá­­ron, fagyban-hóban kaszált. Nádat, rétet, gabonát és sást. A szíjas bőrű férfi a karját állandóan úgy tartotta, mint­ha meg akarna ölelni valakit. Dereka, akár a félig nyitott bicska. Hát ráragadt az „Apó” név, pedig csak az ötödik X- nél tartott. Akkor, 1945 első napjaiban abból a kevéske, fekete földből sokat behordtak a szobánkba, lábukon az em­berek. Messziről még ide­hallatszott a vonuló front zaja, a távoli ágyúszó. Jeli­nek János, az Alföldről itt­szakadt kubikos vitte a szót: „ ... Kiosztjuk a földet! Kész! Mire várjunk? Elmentek rég, akik visszavennék. Na! Moz­duljanak! Hát nem itt So­mogyban kezdték maguk 19- ben is? Na hát akkor!” Fölébredt büszkeséggel vá­laszolt neki Csókos Kiss An­tal béres: „Ez igaz. Meg az is, hogy ocsúját, szemetjét kaptuk eddig. Maga meg a halastótöltéseket döngölte, ásta. Itt megtelepedhet. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii CÖVEKEK iiiiiii­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiii (Apámra mutatott.) Pista bá­csi lesz a földosztó bizottság elnöke. Hol kezdjük?”... Apám erőtlenül tiltakozott: „Emberek! Hát se rendelet, se írás ... (Lehurrogták.) Nos, jól van. Osszuk. De cövekek kellenek. Akácból, mert az tartós. Reggel találkozunk.” Mintha tilosban járna, túl­ságosan csendben vonult a társaság kifelé a határba. Elöl a férfiak, majd tisztes távolban az asszonyok, s mi, gyerekek. Jelinek és még vagy hárman hozták a kihe­gyezett cövekiket. Apám a négyszögelet, acélszalagot, az uradalmi írnok a listát. A havas földön a jegenyesoron álltak meg, majd az istállók háta mögött, a kukoricatáb­lába indultak, ahol a levágott szárak kévéiből kisebb kaz­lakat raktak össze. Éppen a szalagot akarta Apám kipat­tintani fémtokjából, amikor a szeme az útszéli kukorica­képére tévedt. — Hát ez meg kicsoda? ...— Keltsék már fel! — kiáltott.­­ A kepe aljából két láb me­­­redt kifelé, rajta két foszló­s bőrű, lyukas bakancs. I — Hé, ember! — kezdte | szétszedni a kévéket Csókos­­ Kiss Antal. — Kászálódjon | ki innen! f Még be sem fejezte a fel-1 szólítást, a képe villámgyor-1 san szétbomlott, és Cseri apó, | kukoricalevelekkel, megbar-1 nult címerekkel koszorúzott f feje bújt elő a ropogós szá-| rak közül. Az emberek har- ! sányan nevettek. Apám leha- | jolt és fölsegítette Cseri apót. | — Hát, öreg, ezt meg mi- e végre?! I — Pista bácsi! — rebegte­m iszonyú röstellkedéssel. —­­ Este hallottam, hogy osztás I lesz és féltem, hogy... lema-­ radok róla, hogy kihagynak I engemet! Kijöttem ide, be-1 bújtam, osztán elbóbiskol- t­tam... ★ z Állok a jegenyékkel szegé-­ lyezett régi úton. Ha nincs a­­ vihar, talán sose kerülök I erre... Nézem a fehér föld-| táblákat. Autóstárs fékez­i mögöttem. Tőle kapom vá-­­­laszul: ezen a földön az or-­­­szág egyik leghíresebb álla-| mi gazdasága termel. Ő itt | dolgozik. Agronómus. — Mit keres? — kérdi, hogy | lehajtom a fejem. | — Egy bakancsot — mon-| dom. — Egy lyukas bakan-| csot. “ Rám néz, aztán gyorsan a | kocsijába száll. Szüts Dénes ! ÁR-BÉB IK Rövid idel éjfél után csön­gött a telefon.­ Budapestről a Péterf­fy utcai kórház szü­lészete közölte, hogy az új estendő első órájában, első percében megszületett az év —­ az évtized — első magyar állampolgára, Kislány. Az év első óráj­á­ban szü­letett gyermekekről az or­szág valamennyi szülőottho­na, szülészeti osztálya tájé­koztatta a bizottságot. Két óráig várták a telefonokat, akkor dr. Bókay Judit köz­jegyző felügyeletével vala­mennyi adatlap — először a vidékieké, majd a budapes­tieké — a szerencsekerékbe került. Az új év első órájá­ban huszonketten születtek: tizenöt leány és hét fiú. Nyertesek: Zalai Brigitta penészlelki illetőségű, aki 0 óra 10 perckor 3 kilóval a nyírbátori szülőotthonban, és Freund Szilvia, aki 0 óra 35 perckor, 3,1 kilóval a fővá­rosi II. sz. Női Klinikán szü­letett. A budapesti „győztes" újszülött és boldog anyukája (Apostol felv.) 4­0 ezer gyerek nyo­lhat csoportokká Valamelyest bővülnek 1981-ben a szervezett üdülé­si lehetőségek. A szakszer­vezeti, vállalati és intézmé­nyi üdültetésben 1 millió 200 ezren részesülhetnek, ebből a szakszervezeti keretszám 388 ezer. A SZOT üdülési és sza­natóriumi főigazgatóságának tájékoztatása szerint három kategóriába sorolták a szak­­szervezeti üdülőket: eszerint a napi térítési díj 60, 45, il­letve 34 forint. A szülőkkel együtt üdülő gyerekekért 28 forintot kell fizetni. Az üdü­lőszanatóriumok beutaltjai egységesen 476 forint térí­tést fizetnek a beutalási idő­szakra. Változatlanul figyelmet fordítanak a kisgyermekes családok üdültetésére; ilyen lehetőség Balatonbogláron, Leányfalun, Mátraházán és Sopronban kínálkozik. A cso­portos gyermeküdülésben 40 ezer gyermek részesülhet. 1981-ben csaknem 10 ezren vehetnek részt hatnapos kül­földi hajóutazásokon. A Bu­dapest—Pozsony—Bécs út 1600, illetve 1300, a Buda­pest—Pozsony út 1100, illetve 800, az al-dunai hajóút térí­tési díja pedig 1500, illetve 1200 forint. További 8500 személy — SZOT-szervezés­­ben — más külföldi üdülés­ben vehet részt. Új év küszöbén Szilveszter éjjelén nem kevesen, jövőnket féltő aggo­dalommal kívántunk egy­másnak boldog új esztendőt! Hiszen úgy érkeztünk el 1981 küszöbére, hogy a kör­nyező világ feszültségektől terhes, s bizony nem szűköl­ködik a váratlan fordulatok­ban sem; mégis úgy léptünk be az új esztendőbe, hogy bízunk reális, megalapozott terveink megvalósulásában. A múlt esztendő eredményei is azt igazolják, a társada­lom összefogásával van erőnk, tartalékunk, eszkö­zünk arra, hogy a sokkal szigorúbb útjelzők között sem vagyunk kiszolgáltatva a viszontagságoknak, a kí­vánt irányba és módon ha­ladtunk előre, az útviszo­nyoknak megfelelő sebesség­gel. Őszintén szólva ez sem kevés. ★ ■<*­Erről adott számot a minap a Minisztertanács, amikor megtárgyalta és jó­váhagyta az idei népgazdasá­gi tervet, egyben összegezte a múlt évi tapasztalatokat. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi hely­zete számottevően javult — olvashatjuk az újévi lapok­ban megjelent közlemény­ben. — Az egyensúlyi hely­zet javulása a gazdasági nö­vekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. Nőtt a munka termelékenysége, miközben a termelőágazatokban fog­lalkoztatottak száma a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben csökkent; kedvezőbb a készletfelhalmozás, az elő­irányzottnál több, 85—86 ezer lakás épült. A pénzbeli társadalmi juttatások tavaly jelentősen magasabbak vol­tak az 1979. évinél, jórészt a családi pótlékok növelése és egyéb életszínvonal-politi­kai intézkedések hatására. Ami fejlődésünk idei üte­mét illeti: 1981-re a középtá­vú terv átlagánál valame­lyest kisebb, de a tavaly megvalósultnál némileg gyorsabb előrehaladással számol a terv. A nemzeti jö­vedelem belső felhasználása még 1981-ben is csökken, mégpedig úgy, hogy az élet­­színvonal tekintetében a stabilitás a követelmény, a beruházásoknál viszont to­vábbi mérsékléssel számol. A belföldi és külföldi kereslet­hez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének kor­szerűsítése, azok a vállala­tok fejlődhetnek dinamiku­san, amelyek gyártmányösz­­szetételüket átalakítva gyor­san alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. ★ Tudjuk: mind az életszín­vonallal, mind az egyen­súllyal kapcsolatos céljaink természetesen csak úgy valósulhatnak meg, ha a külső körülmények nem tér­nek el lényegesen a feltéte­lezettől és főként, ha a ter­melés hatékonyságának nö­velése, szerkezetének kor­szerűsítése meggyorsul, s a nyersanyag- és enegiataka­­rékosság"van is a tavalyinál jobb eredményeket érünk el. Az idén felépülő 76—78 ezer lakás, a szolgáltatások fejlesztése, az árukínálat le­hetséges bővítése, az új ok­tatási, egészségügyi létesít­mények jelzik az életkörül­mények javításának fő irá­nyát. Számunkra az idén a leg­fontosabb küzdőtér a mun­kahely. Immár hagyomány, hogy az év első munkanap­ján sok helyütt munkásgyű­­léseken vonják meg a tava­lyi mérleget, s vitatják meg az idei tennivalókat. A Vi­deotonban január 4-én az összevont munkásgyűlés jó eredményekről adhat számot, idén tovább bővítik az ex­portot, s javítani kívánják a hazai ellátás színvonalát. A feszített követelmények teljesítése nem lesz valami­féle diadalmenet. Mégis bi­zakodva tekintünk az új év elé, bízunk magunkban, egymásban, közös erőfeszíté­seinkben. Z. F.

Next