Hétfői Hírek, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-02 / 1. szám

Száraz január, átlag február... Mi lesz veled, időjárás? Karácsonyi melegrekord —Válaszvonal vándorúton — Legfrissebb prognózis Melegrekord december vé­gén! Akadt nap, amikor Nyugat- és Közép-Európá­­ban a legmagasabb hőmér­séklet 10-12 fokkal is meg­haladta az ilyenkor szokásos értéket. Budapesten kará­csonykor a hőmérő higany­szála csaknem 15 fokig me­részkedett. Ez példa nélkül áll, mióta nálunk meteoroló­giai feljegyzések készülnek. — Mintegy két esztendeje már, hogy hazánk időjárását a szélsőségesség jellemzi —, mondja d­r. Kaba Magdolna, a Központi Meteorológiai In­tézet tudományos főmunka­társa. — Lényegesen mele­gebb van, mint ahogy szoká­sos és ez valamennyi év­szakra igaz. Már az elmúlt tél is rendkívül „barátságos” volt. Ezt összességében igen enyhe tavasz követte. A csa­padékhiány, amelynek jelei már ekkor mutatkoztak, a nyáron csak fokozódott. Az enyheség ősszel is folytató­dott. Gyakorlatilag ekkor sem hullott csapadék.­­ Mit ígértek a prognózi­sok későbbre? — Nagy kérdés volt: mi lesz a továbbiakban, hiszen egy terület éghajlata — ki­zárólag statisztikai alapon — mindig kiegyenlítésre törek­szik. Vagyis rendkívül ritka, hogy aszályt aszály követ, vagy meleg nyarat enyhe tél és így tovább. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az átlagosnál hidegebb, vagy legfeljebb szokásosan ke­mény telet várhatunk. En­nek ellenére, a hathónapos előrejelzések készítése során meglepő módon ez a tél meglehetősen átlagosnak ígérkezett. Egyedül novem­berre jeleztünk a megszo­kottnál alacsonyabb közép­hőmérsékletet.­­ A novemberi előrejelzés bevált... — Igen. A hónap közepé­től sarkvidéki, kemény téli hideg vendégeskedett ha­zánkban Ezt viszont hihe­tetlenül enyhe december kö­vette. Kétségtelen: mosta­nában a Kárpát-medencében is felborult az időjárás meg­szokott rendje. — Vajon helyrebillen-e? — Előbb-utóbb bizonyosan. A mi mérsékelt égövi és a tőlünk keletre lévő konti­nentális éghajlat választóvo­nala lassan vándorolni szo­kott. Az ötvenes években például kissé nyugatra toló­dott, emiatt szélsőséges hideg telek és meleg nyarak váltot­ták egymást. Később kele­tebbre helyeződött: enyhe te­lek, csapadékos, hűvösebb nyarak következtek. Arra is gondoltunk, hogy e válaszvo­nal ismét nyugat felé vándo­rol, s ez van a változások hátterében. © Ha ez így lenne, most nagyon kemény télnek kel­lett volna következnie. — Így igaz, és ez nem tör­tént meg. De egyébként is: a válaszvonal vándorlása nem magyarázhat ekkora szélsőséget. © Mi várható még a té­len! — A legfrissebb prognózis szerint január közepéig tartó nagyobb lehűlésre számítha­tunk. Ezután komoly felme­legedésre, valamivel maga­sabb középhőmérsékletre és szárazabb időre a szokásos­nál. A február hőmérsékleti és csapadékszempontból tel­jesen szabályosnak ígérke­zik. Kétharmada az átlagos­nál hidegebb lesz, a vége vi­szont már tavaszi meleget hozhat. Mrinz András Bükk a jó, de északról Fakanálfalu Mátra tájon Dombos, kiesi falu. S ahogy le-fel megy az út, a porták mellett mindenütt takaros farakásokat talál az utazó. De nem a tűzhelynek gyűj­tötték a mátrakeresztesiek. Favilld, fakanál, fatányér lesz abból. ★ Ki tudja, hányadik ősük óta faragják? Híres, kapós ipar ez itt. A pásztói tsz is felkarolta. A szomszédos te­lepülésen, a Mátrához simuló Hasznoson kis üzemet alapí­tottak, ahol a saját erdejük­ből kivágott gyertyárt, bük­­köt dolgozzák meg. Jobbára géppel, de van egy műhelyük, ahol kézzel fa­ragnak. Fakanáldombok között ül négy társával Serfőző Ist­vánná, aki már gyermekko­rától űzi a mesterséget.­­ — Két öcsémmel együtt még szegény édesapámtól tanul­tam — mondja. — Egy nap százötven fakanalat is kifa­ragtunk, és jártunk vele a­ fővárosba. Az ötvenes évek­ből még jól emlékszem Papp­­ Zsigmond kiskereskedőre.­ Nagyon akartam egy kar-­ órát, s ezért ezer darab 35 centis fakanalat kellett ad­nunk.­­ — Nem is volt más mun­­­­kájuk? . — Hogy lett volna? Erdők, bujtatják Keresztest, föld­­alig-alig van. A favágás meg a szénégetés mellett a szá­zadelőn az egész falu ráka­pott a kanálfaragásra. Ez volt a megélhetésünk. Első­ben csak egy görbe kés, a kapircs volt a szerszámunk. Később a falusi kovács ké­szített ásókést, látja, ezzel ásom ki a kanál belsejét. A húzókéssel meg a nyelet ka­parjuk, míg a kerekítőkéssel gömbölyűre faragjuk a fejét. — Mi a jó fakanál fur­­fangja? — A fára kell ügyelni. Bükkből dolgozunk, mert nem reped annyira, és ho­nos is a környéken. Ám az sem mindegy, honnan vág­ják ki. Ami az északi olda­lon női, az szilárdabb. És hogy ki vágja! Mert ha a fa szála visszás, akkor kereszt­be kell húzni, s az jóval munkásabb. Nagyon ágas törzsek sem jók, mert azok még görcsösek is. És hogy sötétebb ha­l legyen a fa, mert az érettebb. — Gyakran megvágja a kezét? — Még sohasem! Tudjuk, hogyan kell húzni a kést, nem engedjük megugrani. Várnám a fiamat, hogy meg­élesítse őket. Egyikünknek a férje, másiknak a fia még ma is megfaragja otthon a ka­nalakat. Nálunk már nem. A férjem pék, a fiaim meg nem is értik. Magam sem gyakorolom otthon, nincs is felszerelésem hozzá. Behoz­tunk ide mindent, mert nem volt itt semmi. Bámulja csak meg azt a húzóbakot. Negy­venkét éve készült. Édesapám hagyatéka... Dalia László Hétfőn tiszta lappal kezd­jük az új esztendőt minden munkahelyen. Legalábbis, ami a friss, nyomdaillatú, asztali, fali, előjegyzési és zsebnaptárakat illeti. Szökő­év lévén, háromszázhatvan­hat napon át újra személyes kísérőnk a naptár. Célszerű lesz e napok­at számon tarta­ni, hiszen mostantól ezek ha­tározzák meg életünk üte­mét, munkánk és pihené­sünk, magán- és közéletünk egymást váltó teendőit. ★ Még szerencse, hogy nem az antik görögök korát él­jük, mert ugyancsak össze­­kevernék a házicérnát. Bi­zonyos Timaiosz újítása ré­vén ők az „első" olimpiától (i. e. 776) számították az időt. Ám minden nagyobb térség­nek, sőt egyes nagyobb po­liszoknak is önálló naptára volt. Napjainkban több mint 80 ilyen helyi naptár isme­retes, mindegyikben eltérnek a hónapok elnevezései, az évkezdeteik. Különböző né­pek és kultúrák, vallások fiai egymástól eltérően alakí­tották ki a múló idő számon­tartásának módszereit, elne­vezéseit. Napjainkban a világ nagy részén mostantól 1984-et ír­nak. Bagdadban viszont a Próféta Mekkából történt menekülésszerű kivándorlá­sától számítják az időt. Így a mohamedán világban még „csak” 1404-ben, Buddha hí­vei viszont már 2517-ben járnak. Legrégibb a babilo­ni eredetű, vallási szempont­ból jelenleg is érvényben lé­vő zsidó zsinagógai naptár. Mai formájában első ízben i. sz. 344-ben használták,­­ most 5744-et írnak. A kínai naptár — már az ókor óta — a Hold-ciklusok mellett egy másik, szimbolikus jel­legű, hatvanéves ciklikus be­osztást ismer. Minthogy a köztudatban még mindig ele- N­otesz lapok végén él az állatszimbolika, így 1932 náluk a „kutya éve” volt. Most a sertés évét bú­csúztatták, s az idei — a 78. ciklus 1. esztendejeként — az egér éve. Egykoron az ókori népek­nél a kalendáriumok gyakor­lati tanácsokat adtak: meg­jósolták a folyók áradásait, „jelezték” a szárazságot stb. Emiatt nagy becsben voltak készítőik, a csillagászok. De áldozatai is voltak a naptár­­készítésnek, akik elmulasz­tották előre jelezni például a navlogyatkozist — s emiatt pánik tört ki a név körében — e felejt­k­enységükért a fe­jüket vették. Tavaly többen dohogtak — még sistergő levelet is ho­zott a postás —, hogy a fi­zetett ünnepeket zömmel az amúgy is szabad szombat-vasárnapra „tették” a fránya nap­urn­^szaoic. tlut tiiuoi­­uupooa/t „..ovi igaiuik'’, huiii­iiojy api 1.is 4. peiuuut szer­­daru, május 1. kcaare, au­gusztus 20. neijure, nuvehi­­per 7. ismét szeruára esi... Es­stén is tóoo naposight ígérkezik vendégjárásos ka­rácsonyunk. Azluit meg, hiá­ba lévén szökőév, a munka­napok száma mégis négy nappal rövidül. Pedig az idén még inkabb okunk­ lesz, hogy jobban megfogjuk a dolog boldogabb végét, mert most sem számíthatunk arra, hogy kedvezően változik a világgazdaságban az időjá­rás. Ebből következik: még következetesebb munkára kell felkészülni. Ha úgy tet­szik, nagyobb erőfeszítést, a gondokkal, a régi beidegző­désekkel való nyíltabb szembenézést, a naptári hét­köznapokon mindannyiunktól más minőségű munkát követel. ★ Egyébiránt egészen bal­esetmentes a mai naptárké­szítők dolga, legfeljebb, ha baki történik a névnapok kö­rül, jövőre majd kijavítják. Bélát idén például „elfedi” a húsvét hétfő, jutott viszont nap egyebek között Ondnak, Örsnek, Tiborénak és Piros­kának, Izoldának meg egye­nesen háromszor, Adolfnak négyszer, a Ferenceknek hét­szer. Ha a kínaiak az egér évét kezdik, a miénk bízvást a János esztendeje lesz, minthogy — a nyomaték kedvéért — tizennégyszer jel­zi a naptár!... Zele Ferenc •Az Téli Budapest Perre viszik a mulasztást Egyik fő témájuk: az ifjúság Hibákról és teendőkrő­ beszél a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöke Néhány hete riportot lát­hattunk a TV-Híradóban egy budapesti bérház beázá­sának körülményeiről. Lakó­kat kellett kiköltöztetni má­sok hanyagsága, felelőtlensé­ge miatt. A riport után — p?ovd£k-csodájára — a ház karbantartási munkáit igen gyorsan elvégezték. A vásár­lók egyik fontos érdekkép­viseleti szervezete, a Fo­gyasztók Országos Tanácsa azonban nem tekintette le­zártnak az ügyet. Perre vi­szik a mulasztást, s a nagy nyilvánosság előtt szeretnék a vétkeseket felelősségre vonni. — Ilyen határozottan lép­nek fel mindig két év előtti megalakulásuk óta? — kér­deztük Komlósi József elnö­köt.— Első számú feladatunk, figyelemmel kísérni a fo­gyasztók jogainak érvénye­sülését. Ajánlásokkal segít­jük az államigazgatási szer­vek és gazdálkodó szerveze­tek fogyasztókat érintő te­vékenységét; véleményezzük a vásárlók körére vonatkozó jogszabályokat; jogsértés esetében vizsgálatot, felelős­ségre vonást kezdeménye­zünk. A beázással kapcsola­tos ügyet demonstrációnak szánjuk. — Milyen következteté­sekre jutottak az építőanyag­­ellátást vizsgálva? — Akadozó, hiányos. Ta­láltunk olyan OTP-házat, amely 39 hónapig épült. A hiánycikkek túlnyomó több­sége magánkereskedőknél megvásárolható... Az áru­­terítésben óriási különbsé­gek vannak az egyes ország­részek között... A lakossági szolgáltatások terén sem ki­forrott a helyzet. Ez érten­dő a bútorellátásra is. — Melyek idei legsürge­­tebb teendőik? — Szeretnénk felhívni a figyelmet a ránk kényszerí­­tett „pazarlásra”. Negyven olyan terméket írtunk össze, amely az átlagos igényeknél nagyobb tételt tartalmaz, holott a vásárlónak sokszor kevesebb is elég lenne, még­is meg kell vennie a többet. Ennek a plusznak öt milliárd forint az értéke. Az egyik legfontosabb témakörünk: foglalkozni az ifjúsággal, mint fogyasztóval. Visszaté­rünk a régebben tárgyalt ügyekre is, így például a bú­torellátásra, a lakáskarban­tartásra. Egyszerűsíttetni sze­retnénk a szolgáltatásokra vonatkozó írásos irányár­jegyzéket. Ez jelenleg hu­­szonkétezer oldalon olvas­ható. K. D. P. Kémények doktorai Kaparóval mellé jó az adó-vevő A kémények doktorai most is járják a tetőket. A hagyo­mányőrző idősebbek el-el­­mondják a házigazdáknak az ősi rigmust: „Legyen víg az új esztendő, kívánja a ké­ményseprő!” Ha szerencsét nem is min­denkinek hoznak, de mun­kájuk hozzájárul, hogy a hi­deg napokban meleg legyen az otthon. Teendőjük akad bőséggel, ugyanis a főváros­ban 1,1 millió kémény tisz­taságáról kell gondoskod­jak. Bátorság is kell e szak­mához, mert nemcsak a ma­gasság, de a megrongálódott tetők és kémények is — mintegy 80 ezer — veszély­­forrást jelentenek. Aztán ke­vesen is vannak: számuk alig másfélszáz. A fiatalok csak nagy ritkán választják e mesterséget. Budapesten jelenleg 12 szakmunkásta­nuló sajátítja el a kémény­­seprés mesterfogásait, vala­mint újabban az általános tüzeléstechnikai ismereteket Tarr Károly, a Fővárosi Kéményseprő és­ Tüzelés­­technikai Szolgáltató Válla­lat igazgatója: — Pedig e foglalkozás hajdan elegáns szakmának számított, önál­lóan űzni csak pályázati nyertesként lehetett. Még a harmincas években is nép­szerű volt. Félszáz mestert tartottak nyilván a főváros­ban. Az idén először — há­rom évtizedes szünet után — ismét lehetett mestervizsgát tenni. Harminc dolgozónk­nak sikerült. Az elmúlt esztendőkben igencsak megváltozott a ké­ményseprő szakma. A ha­gyományos szerszámok — a vasgolyóbis, tolókefe, kapa­róvas — mellett a kelléktár­ba bevonult a füstgázelem­­ző műszer, dugulásjelző rá­dió adó-vevő, ipari televízió. — Több új szolgáltatást is bevezettünk. Két esztendeje októbertől ápró,é s végéig hétvégi ügyeletet­­ tartunk. Most januártól veszély ese­tén gyorsszolgálatunk URH-s kocsija azonnal a helyszínre siet. Fél esztendeje vállaljuk a kéménydugulás gyors meg­szüntetését is. (mécs)

Next