Hétfői Hírek, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-16 / 3. szám

Mindenki így hívta Gábor Andort. Írt humoreszkeket, operettdalszövegeket, kaba­rétréfákat, megírta a Hor­­thy-rendszert ostorozó szatí­ráit, a Bécsi leveleket, és emigrációban írt forradalmi versei bekerültek a magyar irodalomtörténetbe. (Beleke­rültek?) 1945-ben megalapította a Ludas Matyit. Amikor 1951- ben a laphoz kerültem, Ban­di bácsi volt az újságíró­iskolám. Kedvesen, moso­lyogva, baráti hangon okta­tott. Írtam egy négyflek­kes riportot, az elsőt olvasatla­­nul a szemétkosárba dobta és így szólt: „Édes fiam, ez itt kezdődik." S igaza volt. Egyszer egy szerző panasz­ra ment hozzá: miért nem közölték a cikkét? Bandi bácsi megmutatta a már ki­nyomott, kész lapot és így szólt: „Édes fiam, nézd meg, tele van a lap, hová fért volna el a te írásod?’’ Szerénysége közismert volt. Amikor kiskaliberű ká­derek hosszú fekete autókon jártak, ő büszkén mutogat­ta villamosbérletét. Nekem ő volt a jóságos nagyapó, aki­hez mindig bemehettem, akivel megbeszélhettem ■problémáimat, aki tanácso­kat adott... S néha pénzt is, ha megszorultam... Az ajtaja mindig, mindenki előtt nyitva volt... Sajnos, csak két évig dolgozhattam a keze alatt. Munkásságát Kossuth-díj­­jal jutalmazták. A halála után. Vidámságot lopni az em­berek szívébe, nehéz feladat. De nekünk, humoristáknak, volt és van egy példaké­pünk: Gábor Andor. Bandi bácsi. Aki most lenne százesz­tendős. Mikes György A Gábor Andor Emlékbi­zottság kedden, január 17- én centenáriumi megemléke­zést tart Barcson. Az itteni Dráva Múzeumban az íróra emlékeztető kiállítás nyílik, tudományos emlékülést és irodalmi műsort rendeznek. Megnyílik a Ludas Matyi szerkesztőségének karikatú­ra-kiállítása. Gábor Andor nevét veszi fel az új babócsai általános iskola. Ünnepségek lesznek az író szülőhelyén, a Somogy megyei Rinyaúj­­nép községben is. (Szűr-Szabó József rajza) MM" «.­ Kovács Kati — Kétévi szünet után ismét nagylemezem jelent meg „Érj utol” címmel. — Hányadik nagylemeze ez? — A tizedik. De most először történt, hogy egy­­egy dalnál elérzékenyültem. Hiszen ezek, amelyeknek ze­néjét Lehr István és Dem­­jén Ferenc szerezte, mind rólam, az életemről szól­nak. — Tervei ez évre? — Március elején az új lemez dalaiból tévéshow készül, Tánczos Gábor ren­dezésében. Áprilisban pedig az Universal zenekarral két­hónapos turnéra indulunk a Szovjetunióba. Nyárra újabb érdekes műsorral készülünk. Tévéterv, hogy álljon össze egy koncertre a régi idők si­keres női „triója”, Zalatnay Sarolta, Koncz Zsuzsa és jó­magam. Remélem, megvaló­sul. (I.) Budapesti Tavaszi Fesztivál Osztrák, japán, svéd művészekkel Győri Balett: Tánc, szerelem, komédia • Távlatok Divatbemutató • Nemzetközi pantomimtalálkozó — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — a Budapest Sportcsarnokban mutatja be Dvorak, Jana­­cek és Suppé zenéjére kom­ponált „Tánc, szerelem, ko­média” című új, egész estét betöltő műsorát. A Vígszín­házban a bécsi Volkstheater együttese vendégszerepel, itt lép fel a Pécsi Balett, Bach II., III. Brandenburgi ver­senyére komponált új balett­műsorával, a színház társu­lata pedig bemutatja — Szi­­netár Miklós rendezésében — Schiller „Don Carlos” című drámáját. A fesztivál alkalmából a Thália Színházban mu­tatkozik be a magyar kö­zönségnek a Svéd Kirá­lyi Színház, az Egyetemi Színpadon pedig nemzetközi pantomimtalál­kozó lesz. Különleges eseménynek ígérkezik a japán kultúra ünnepi bemutatósorozata, amelyre népes művész-dele­gáció érkezik Távol-Kelet­ről. A Marcibányi téri Mű­velődési Központban szim­­poziont rendeznek a magyar —japán kulturális és gazda­sági kapcsolatokról. A Zrí­nyi moziban japán filmna­pok lesznek, az Átrium Szál­lóban teaceremóniát és ki­­monóparádét láthat a közön­ség. A Budapest Sportcsar­nok lesz a színhelye a III. táncháztalálkozónak, a BNV területén pedig meg­rendezik az Utazás ’84 kiál­lítást. A Nemzeti Galériában nyílik meg Kondor Béla és Barcsay Jenő tárlata, a Vigadóban pedig Andre Kertész fotókiállítása. A soproni programból, a Liszt Ferenc Művelődési Házban adnak koncertet a legutóbbi nemzetközi ,Kreis­­ler-hegedűverseny győztesei, a Cziffra-alapítvány ifjú mű­vészei, a városi evangélikus templomban pedig Haydn műveiből rendeznek hang­versenyt. Megnyílik Amerigo Tot, Szervátiusz Tibor és Szász Endre gyűjtemé­nyes kiállítása. Régi mozdonyok parádéja, divatbemutató, nemzetközi bál színesíti az itteni soroza­tot. (garai) • A VÍGSZÍNHÁZBAN vendégszerepel január 29-én és 30-án — a budapesti NSZK kulturális hét alkal­mából — a Schauspielhaus Bochum társulata. Mindkét napon Kleist: „Hermann csatája’’ című színművét mu­tatják be.­­ MOLNÁR C. PÁL fes­tőművész emlékkiállítása a hét végén nyílt meg a szen­tesi Móricz Zsigmond Műve­lődési Központ kisgalériájá­­ban, s február 5-ig tart nyit­va. • ELŐADÓMŰVÉSZ-fesz­tivált rendez áprilisban — a költészet hete keretében — a Művelődési Miniszté­rium, a Színházművészeti Szövetség és a Magyar Rá­dió a Radnóti Miklós Irodal­mi Színpadon. A nevezéseket január 25-ig lehet beküldeni a Szövetség Székházába (1068 Bp. Gorkij fasor 38.). • FOGLALKOZÁSA: le­mezlovas. Ami rendhagyó: Szlimák Hajnalka az egyet­len nő e férfias szórakoztató szakmában. S ráadásul nem­csak zenét szolgáltat, de lát­ványos műsort is, táncosnők és népszerű popművészek közreműködésével.­­ VONÓSNÉGYESEINK a nagyvilágban. A Bartók-vo­­nósnégyes a héten kezdte meg egyhónapos USA-kanadabe­­li turnéját. A Kodály-vonós­­négyes a jövő hónapban Franciaországban vendégsze­repel, a Takács-kvartett pe­dig ugyanebben az időben NSZK-beli és svájci koncert­­körúton vesz részt. Hazaér­kezésük után a Pesti Vigadó­ban találkoznak ismét a ha­zai közönséggel, február 21- én a Bartók-, április 2-án a Kodály-, április 27-én a Ta­kács-vonósnégyes.­­ IRENE PAPAS, James Mason és Maximillian Schell alakítják annak az új angol filmnek a főszerepét, amely egy híres és valóban élt olasz papról szól, aki a háború alatt üldözött családokat búj­tatott a Gestapo elől.­­ PAYER ANDRÁS szer­zői estjét február 1-én és 2- án rendezik a Pesti Vigadó nagytermében, Felföldi Ani­kó, Bodrogi Gyula, Koós Já­nos, Bontovics Katalin, Ihász Gábor, Baranyi Ferenc, S. Nagy István és Vándor Kál­mán közreműködésével. Mű­sorvezető: Antal Imre és Dé­nes Gábor. © SZILVÁSI LAJOS: Apassionata című regényé­ből háromrészes tv-film ké­szült Mihályfi Imre rendezé­sében. A főbb szerepeket Balkay Géza, Mensáros László, Tóth Tamás, O. Sza­bó István és Tahi József alakítja. @ GÁTI OSZKÁR „Ha megérinthetnélek...” című önálló estjét — melyet a Pesti Vigadóban mutatott be a minap, nagy sikerrel — február 14-én este a Madách Kamara Színház is műsorá­ra tűzi. © I. T. BOGDESZKO, a kiváló szovjet-moldáviai gra­fikusművész alkotásaiból ki­állítás nyílt a hét végén a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. • MADÁCH IMRE, Az ember tragédiája című mű­vének 1861-ben, Emich Gusz­táv pesti nyomdájában elő­állított első kiadásáról ha­sonmásnyomat készült kecskeméti Petőfi Nyomdá­ban. Az értékes kötetet a Nógrád megyei múzeumok­ban árusítják 60 forintos áron. © BEATLES-KÖZPON­TOT létesítenek Liverpool­ban, a „Négy gombafejű szülővárosában, egymillió fontsterlinges államköltség­gel. © AMIKOR a hóhért akasztják... Makk Károly most készülő „Játszani kell" című filmvígjátékában ma­gyar, angol, kanadai és NSZK-beli színészek mellett két, e téren amatőr fősze­replő is van: Xantusz János filmrendező és Kende János filmoperatőr. Kende egyéb­ként filmoperatőrt alakít a filmben. Kinek higgyünk? Kardos Ferenc „Mennyei seregek” című, áltörténelmi filmjét keményen bírálta a kriti­ka, üres házakkal vetítették a mozikban, s alig néhány hónappal a premier után végleg eltűnt a műsorból. A Magyar Filmgyártó Vál­lalat Művészeti Tanácsa vi­szont — mint azt a gyár házi újságjában olvashat­juk — nívódíjban részesí­tette ... Vajon miért? ­ GYURKÓ LÁSZLÓ: Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényéből Jancsó Miklós forgatott tele­víziós filmsorozatot. A kép­ernyőn január 27-étől láthat­ják a nézők. A főbb szere­peket Balázsovits Lajos, Ko­zák András, Gera Zoltán, Tímár Éva, Bánsági Ildikó és Halász Judit alakítja. A „Hattyú halála” címmel tv-film készül Örkény István műveiből. Rendező: Szántó Erika. Képünkön ketten a fő­szereplők közül: Kállai Ferenc és Esztergályos Cecília (Dob­zsár felv.) Mi az a GNM? Színitanoda kisvállalkozásban A Rákóczi út­­ja-ban meg­kezdte működését az első bu­dapesti magánstúdió, a GNM színitanoda. — Nem vagyunk ellen­főiskola és menedzseriroda — mondja GNM, azaz Gór Nagy Mária. — Sem diplomát, sem szerepeket nem ígérünk. A növendékek a színészmester­ség alapjait sajátíthatják el, kitűnő művészektől. Egy-egy órára Vendégeket is hívok, Dajka Margit máris elfogad­ta az invitálást. A tanrend: beszédórák; színpadi mozgás; egyéni és csoportos helyzet­­gyakorlatok; monológok, je­lenetek, majd egyfelvonáso­­sok előadása. Az öthóna­pos kurzus záróakkordja­ként vizsgaelőadást szerve­zek szakmai közönség — színházi, tévé- és filmrende­zők, köztük a főiskola taná­­rai — előtt. (bors) PÁGER ANTAL: 85 Este hat óra. A Pesti Szín­ház előcsarnokán sietősen halad át Páger Antal. — Még jókor érkeztem — mondja. — A televízióban néztem végig egy most el­készült filmemet. De lestem már pl ózát, mert hogy büsz­ke vagyok rá, soha életem­ben nem késtem el próbáról, előadásról. — Még mire büszke? — Arra, hogy 85 évesen még helyt tudok állni. Hogy az elmúlt esztendőben alig volt szabadnapom. Játszot­tam két játékfilmben és két televíziós produkcióban. És színházban a „Kőműves Ke­­lemen”-ben. Ezek az esti előadások számomra ma is ünnepnapok. A színház va­rázsát, az idő múlása nem tudta elszürkíteni. Pedig pá­lyafutásom 65 éve alatt volt benne részem. — Mindig siker kísérte? — Elmondhatom, azon ki­­választottak közé tartozom, akik színészként soha nem buktak meg. Volt, hogy egy darab tízszer-tizenegyszer ment, de a kritika engem nem ítélt el. Igen, arra is büszke vagyok, hogy sikerült egyszerűen élnem a szere­peimben. Ezért pedig hálás a közönség. Igaz, én nem tar­tozom a biflázó színészek közé, sohasem magoltam a szöveget. De volt, hogy négyszer-ötször leírtam egy­­egy szerepemet. Nem kellett típusokat lesnem az utcán, valahogyan megszülettek bennem az emberek. Azt hi­szem, egyes színészek szinte szuggerálják a közönséget. Úgy érzem, nekem ez sike­rült. — Nem fárasztó már ez a munkatempó? — Amikor beléptem a 60- ikba, akkor kezdtem érezni az öregség kopogtatását. De 65 évesen még eljátszottam „Az esőcsináló” Starbuckját, majd Ibsen John Gabriel Borkmanját. Pedig ezt na­gyon nem akartam. Nem szeretek halottakkal verse­nyezni, Borkman pedig Ód­­ry Árpád legendás alakítása volt. Boldoggá tett, hogy si­kerem volt ebben a szerep­ben is. — Pályájának legszebb időszaka? — A hazatérésem óta el­telt 28 esztendő. Visszatérve idegenből, újból meg kellett küzdenem a közönségért. Meghódítani azokat, aki nem ismertek, és visszaszereznem, akiket távollétem alatt el­veszítettem. — Újabb feladatok? — Mostanában sok öreget játszom, sokszor halok meg. De megviccelem én magu­kat, újságírókat is. Várom a 90. születésnapom előtt. Sze­repek? Nem én osztom, és nem én választok darabot. Minket, színészeket általá­ban (és helytelenül) nem so­rolnak be az alkotóművész­­kategóriába. Komédiások va­gyunk ... ★ Páger Antal január 29-én tölti be 85. életévét. Szüle­tésnapján további jó egész­séget, alkotói erőt kívánunk. A Vígszínház vezetése és társulata január 27-én ünne­pélyesen köszönti. Sebes Erzsébet Kék madár A Thália Színház február 10-én tűzi műsorára Mae­terlinck „Kék madár” című mesejátékát, Vas István for­dításában, Devecseri Gábor verseivel. A zenét Mikó Ist­ván, a társulat művésze komponálta. Az előadáshoz anyagi-művészi segítséget nyújt a televízió, amely a színház koprodukciós part­nere lesz. Az előadást rögzí­tik, és a későbbiekben a képernyőn is bemutatják. A színpompás díszleteket és jelmezeket Langmár András, illetve Wieber Marianna tervezi, dramaturg: Lehel Judit, koreográfus: Bélavári Anna, rendező: Kazimir Ká­roly, s társrendező: Seregi Zoltán. A darab két kisgye­rekhősét­­ Jani Ildikó és Zsurzs Kati alakítja, a macs­ka : Esztergályos Cecília, nagyapó: Szirtes Ádám, nagyanyó: Hacser Józsa.

Next