Hétfői Hírek, 1984. július-október (28. évfolyam, 27-41. szám)

1984-07-02 / 27. szám

Tud róla? ... hogy a konvertibilis devizák forintárfolyamának változásával emelkednek a külföldre utazó magyar ál­lampolgárok forintban meg­határozott valutavásárlási keretei. A konvertibilis el­számolású országokba utazó egyéni turisták az eddigi 14 500 forint helyett 15 200 forintért vásárolhatnak va­lutát. ... hogy Polski Fiat 126- os autóstalálkozót rendez jú­lius 14-én az ifjúsági tábor­ban a Harkányi Művelődési Ház és a Közúti Biztonsági Tanács. ... hogy 50 százalékos me­netjegykedvezménnyel utaz­hatnak a nyáron a diákok a MÁV vonalain. Az általános iskolások úttörőigazolvány­­nyal, bérlettel, ellenőrző­könyvvel, a középiskolások rózsaszínű, az egyetemisták pedig kék színű diákigazol­vánnyal vehetik igénybe a vasúti kedvezményt. ... hogy hétfőtől Budapest négy pontján (a II., Szilágyi Erzsébet fasorban, a IX., Szamuel u u­tcában, a Sugár Áruház parkolójában és a XIX., Ady Isn­dre—Széchenyi —József Attila és Hunyadi utcák által határolt terüle­teken) kísér­teti jelleggel kon­ténereket helyeznek el, ame­lyekben a lakosság elhelyez­heti felesle­gessé vált papír­os textilhulladékát. ... hogy a Lottó Igazgató­ság közös akciót szervez a Skála-COOP-pal. A 27—52. heti , nyere­gen lottószelvé­nyekkel au­ót lehet nyerni: a szerencsés nyertes tízféle típusú személygépkocsi kö­zül választhat a külön sor­soláson. ... hogy július 4-én Zala­­karoson, a SZOT gyógyüdü­lőben rendezik meg a nye­­reménybetétkönyvek 1984. második negyedévi, 132. sor­solását. A sorsoláson min­den, 1984. június 29-ig vál­tott és a so­r­solás napján még forgalomban levő nyere­­ménybetétkönyv részt vesz. Több kötöttáru, konkkoló importból Külkereskedelmünk öthónapos mérlege Hat százalékkal nőtt az export előirányzott. Az élelmiszer­­gazdaság a tavalyi aszályos idő miatt nem tudta teljesí­teni kiviteli tervét. Búzából például 79 millió dollárnyi­val kevesebbet tudtunk el­adni. Más területeken azon­ban sikerült növelni a szála tárokat. A nyers növényolaj iránt például nagy a keres­let. S eddig 31 millió dollárt tesz ki az exporttöbblet. Nö­vekedett a sertéskivitel is, sajnos, a piaci kereslet csök­kent, s emiatt nemegyszer ol­csóbban kellett értékesíteni. Hasonló volt a helyzet ál­talában az egyéb hús­árukkal. A fejlődő országok fizetési nehézségei miatt a gépipar is elmaradt a tervezettől. A könnyűipar, a kohászat és a vegyipar ugyanakkor a vára­kozásnak megfelelően telje­sítette, sőt egyes területeken növelte is a kivitelt.­­ Mi a helyzet az import­nál? — A tavalyi szinten moz­gott. Az első négy hónapban számos cikket sikerült e­z elő­ző évinél olcsóbban beszerez­ni, s ez azonos pénzösszegből lehetővé tette azok mennyi­ségének bizonyos növelését is. Jelzések szerint a tőkés import iránti szükséglet növekedni fog. Egyes területeken mérséklő­dött a behozatal, kevesebb vegyipari terméket és textil­ipari gépet hoztunk be. Ugyanakkor több mezőgazda­sági gépet, növényvédő szer­ből is többet importáltunk.­­ Szocialista export? — Mintegy 11 százalékkal növekedett, ugyanakkor az import 3 százalékkal elma­radt a tavalyitól. A korábbi jelentős pasz­­szívumnak így mintegy a felét sikerült ledolgoz­nunk. A gépipar például 20 száza­lékkal növelte szállításait, ugyanakkor a tavalyinál jó­val több fogyasztási­ cikket importáltunk a szocialista országokból. Ezekből számos területen a múlt évivel azo­nos vagy annál nagyobb mennyiség behozatala várha­tó. Konfekcióárukból például 5 millió dollárnyival, kötött­árukból 3 milliónyival töb­bet importáltunk. Déligyü­mölcsből 30 ezer tonna érke­zett, s ezeket olcsóbban sze­reztük be. Kávéból és kakaó­ból a tavalyinál 7 ezer ton­nával, 14 millió dollárnyi­val többet hoztunk be. T. P. „A külgazdasági egyensúlyi helyzet az előirányzathoz közelállóan alakult, nemzetközi fizetési kötelezettségeinek az ország eleget tett. A kivitel az előirányzottat meghaladóan mintegy 6 százalékkal nőtt” — állapítja meg az MSZMP KB június 26-i üléséről kiadott közleménye. — Az első öt hónapban 2 százalékkal emelkedett a nem rubel elszámolású export — tájékoztatott Pataki György, a Külkereskedelmi Miniszté­rium osztályvezetője. — ■ Az egy­előre még kevesebb, mint amennyit a népgazdasági terv Borsószezon a konzervgyárakban Előtte utána Nagykőrösön a Borsószezon van az ország konzervgyáraiban. Nagykőrösön ugyan még a meggy tartósítása is munkát ad, a középpontban azonban a borsó áll. A hat, úgyneve­zett borsóvonal még a hétvé­gén is dolgozott. Naponta 50 vagon termés kerül fél- és egykilós dobozokba. Bár a teljes feldolgozandó mennyi­ség a jelek szerint a tavalyi­nál kevesebb lesz, a borsó­szezon csak július közepe után fejeződik be. Utána már hozzá is kell fogni az uborka feldolgozásához. meggy, uborka is dolgoztak hétvégén A Szigetvári Konzervgyár­ban várhatóan tovább, j­áius végéig is eltart a munka, amelynek eredményeként 826 vagon cukorborsó hagyja majd el dobozban, üvegben a gyárát. Három borsóvonalat állítottak be, s egy-egyen óránként 8 tonnát képesek konzerválni. Csaknem a tel­jes konzervmennyiséget kül­földre, elsősorban a szocialis­ta országokba, köztük a Szov­jetunióba, az NDK-ba szállít­ják. A mintegy 11, borsóval is foglalkozó, s a gyárral kap­csolatban levő szövetkezet, állami gazdaság közül a két­­újfalusi tsz az eddigi eredmé­­­­nyek alapján 68 mázsás hek­táronkénti terméseredményt ért el, a Szigetvári Állami Gazdaságban 61 mázsát taka­rítottak be hektáronként. A Debreceni Konzervgyár a szezonban 4620 hektár ter­mőterületről 26 ezer tonna termést vár, 11,5 tonnával többet az előző évinél. Vár­hatóan 4 ezer tonna gyorsfa­gyasztott borsóként kerül a tőkés piacra. Szegeden az első szállítmá­nyok az Orosházi Állami Gazdaságból érkeztek, és a nyersanyagot két darab négytonnás feldolgozó garat­ja nyeli el. Ütemterv szerint folyamatosan érkezik a borsó a pusztaföldvári Le­nin Tsz-ből is. A Sze­gedi Konzervgyárban a ter­vek szerint az idei szezonban 4200 tonna borsót dolgoznak fel, ám kedvező időjárás ese­tén ez a mennyiség még nö­vekedhet. K. D. P. Ta­valy: 1822 halott a közutakon Augusztus a legveszélyesebb „Rangelso” Budapest és Pest megye Megdöbbentő adat: az el­múlt évben 23 190 közlekedési baleset történt az országban, s ennek következtében 1822- en vesztet­ék életüket, és 25 568-an sérültek meg köny­­nyebben, vagy súlyosabban. A 23 190 baleset háromne­gyed része a közutakon for­­­­dult elő. Ki­monoson veszélye­­­sek voltak a városi és közsé­­­gi utak, alól 11312 baleset­ történt. A városok közül 40381 balesettel Budapest vitte el a­ „pálmát”, míg a megyei­­ „rangelső” Pest megye lett 1­1719 balesettel. A legtöbb közúti balesetet­­ személygé­pkocsival kö- | vették el, 7901 esetben. 2 őket a segédmotor-kerékpá-­­­rozók és a kerékpárosok kö-l vetik. De igen sok gyalogos­­is — 2982 -- okozott balese-| tet, s ezek között „kitűntek”­ a 25—60 életkorúak. A legve-2 szélyesebb hónapnak az au-| gusztus bizonyult, ekkor 2004 E baleset történt. A legveszé-E lyesebb nap­ a pénteki, ami­i­kor 2635 baleset fordult elő.­ A legveszé­lesebb időszak a = 17 és 18 óra közötti csúcsfor-| galom. Az 1983-ban történt bal-2 esetek közül 3716-ot ittas vezető oko- | zott, ez az összbalesetek­­ 19,6 százaléka.­­ Az ittas vezetésből keletke­­­zett balesetek statisztikáját is­­ a budapest­ek (383) és a Pest­ megyeiek (401) vezetik. Szo­­­morú adatnak számít, hogy a­ balesetek következtében el-­ hunyt 201 árművezető közül 1­71-nek, az első ülésen ülő 114­2 utas közül 43-nak nem volt becsatolva a biztonsági öve. Ezeket az elszomorító „fe­kete” adatokat a Statisztikai Kiadó gondozásában most megjelent Közlekedési bal­esetek 1983 című könyvéből vettük. ■ Dr. Várnai Ferencet kere­sem. Elég ez így? Nem kellett volna legalább egyet hozzá­tenném a címek és rangok ugyancsak gazdag tárházá­ból: Melyik lenne a legcél­szerűbb? Valamennyit még­sem lehet... Olyan spanyol nemesi hangulata lenne az egésznek. A professzort kere­sem, a László-kórház főigaz­gató főorvosát, a tanszékve­zető egyetemi tanárt, az or­vostudományok kandidátusát, a trópusi betegségek hírneves szakértőjét... Öt perc múlva — hivatalos interjú helyett kedélyes be­szélgetés közben — már bi­zonyos vagyok benne: jó volt a titulus. Egyszerűen egy or­vossal beszélek. Egy orvos­sal, aki eddigi pályafutásá­­ban három élet eredményeit volt képes „belesűríteni”, a..i több mint 30 év után is sze­relmes a hivatásába. A pályakezdés legjelentő­sebb állomása az Orvosto­vábbképző I­ntélet. Nagy szak­orvosi képesítést szerzett egy­más után, 1962-ben már egye­tem­i adjunktus, 1977-ben docens, két év múlva pedig már vezető egyetemi tanár az általa szervezett trópusi tanszéken. DR. KIVÁLÓ Tanszéke a trópusi Hogyan válik egy kis kö­zép-európai országban vala­ki a tróp­ai betegségek vi­lágszerte ismert szakértőjé­vé?­­ Több mint húsz éve­­ rámbízták az afro-ázsiai or­­­­szágokba utazók védőellátá- 2 sát — mondja. — Rögtön be- 2 leszerettem a témába. Elöl-1­­ cstam, összegyűjtöttem min- 2 nent, amihez hozzáférhettem.­­ Tanulmányutakat tettem. So-­­kan talán nem is értik, miért­ van nálunk szükség trópusi­­ tanszékre. Pedig évente mint- 2 egy 15-20 ezer embe utazik a „trópusközelbe”. A védőoltá-­­sokat mindenki megkapja, de­­ a visszaérkezést követő kont-­ rollra már nem mindenki jön f­el. Osztályomon eddig több­­ mint ötvenféle trópusi fertő-­ zéssel találkoztam. Publikál, könyvet ír, oktat.­­ És gyógyít. Elsősorban.­­ Búcsúzás után a kapuig­­ kísér. A portás, aki jövete-1 lemkor kurta „jónapottal" kö­­­­szönt, most harsányan üdvö-­­ zöl. 5 — Hát a professzor úrnál­­ volt? 1 — Igen. § — Jó ember — bólogató —| 4 betegek mind dicsérik. Ki-1 váló. — Az. Most már nagybetűk-­­ kel! Dr. Várnai Ferencet pén-­ teken a SOTE elméleti tömb-­ jében a „Kiváló Orvos” cím­­­mel tüntették ki. (németh) 2 iimmiiiMMiiiim iimimmliinmiiiiiimir iiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii mmuitiimiiiiirmmini iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii! iiiimiimiiiiiiimiiiiniiii 11111111111111111; Szín, forma, látómező Bessynél csak Haway a szebb A nők divat-és fényérzékenyebbek Ontario,­­ Bessy, Haway, Darius, Dino, John: női és férfi napszemüveg mind. Hasznos okulárék, ha hét ágra süt a nap, és vakító fényben szűkül szemünk. Az is igaz, az esztergomi Látszerészeti Eszközök Gyárának termékét túlnyomóan külföldön érté­kesítik ... — Főleg tőkés exportunk növekszik erőteljesen — mondta Mitter István igazga­tó. — Bár a napszemüveg csak össztermelésünk 15 szá­zalékát teszi ki, ezzel szerez­tünk magunknak hírnevet. Fémkeretből például 230 ezret szállítanak az USA-ba, belföldre 170, Bulgáriába és az NDK-ba 80 ezret gyárta­nak évente, össztermelésük — a'gyógyszemü­vegg­el együtt — mintegy 5 millió. . — Mitől divatos? — A színétől, a formájától, nagyméretű látómezejétől és persze attól, hogy mennyire új az összhatása. Szakem­bereink rendszeresen utaznak Kölnbe, Milánóba, Párizsba, New Yorkba, ugyanis az ot­tani kiállításokon határozzák meg az új szezon új divat­ját ... A Granvisus-keretek már fejformára tervezettek. Nem olcsók: világpiaci átla­got fizetünk értük a szaküz­letekben. Nagy divat a nap­szemüveg és sűrűn vált mo­dellt is. Esztergomban meg­rendelésre készül minden okuláré és ilyenkor, nyár ele­jén már kiürül a gyári rak­tár. S már a jövő évi kollek­cióval kopognak az üzletkö­tők partnereinknél. Ilyen az előrelátás! Hiszen jövőre is süt majd a nap, göricsösn.“Kell a régi és az új vásárlókra, főleg a nőkre, akik divat- és fényérzéke­nyebbek. (mészáros) JELENTÉS & SZÍNES TÉVÉBŐL Több készüléket ígérnek a gyártók Mi várható külföldről? • Továbbra is: OTP — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — — A Videotonnal együtt terven felül 10-15 ezer szí­nes televíziós készülék gyár­tását vállaltuk. Ehhez azon­ban kértük, hogy a szüksé­ges többletalkatrész beszer­zéséről az illetékesek gondos­kodjanak. Reméljük, mihamarabb történik valami ebben az ügyben. Az elmúlt hónapokban egyéb­ként képcsőhiány miatt nem tudtunk elegendő készüléket gyártani. A minap tárgyal­tunk lengyel partnereinkkel, s anyagbeszerzési gondjaink megoldódtak, így hamarosan folyamatos lesz a lépcsőszál­lítás. — Újdonságok? — Valamennyi ezután ki­kerülő színes televíziót már videocsatlakozóval hozunk forgalomba. Hamarosan lesz­­nek hordozható színes televí­zióink is. Ezekből karácso­nyig még mintegy öt-hat ezer darab készül, az asztali ké­szülékekkel együtt összesen 44 500. A Videoton a pluszvál­lalással együtt 67 ezer színestelevízió-készüléket gyárt a hazai meg­rendelőknek. A kereslet további dinami­kus növekedésével felvető­dik: fenntartható-e a rész­letfizetési akció? Jelenleg ugyanis a szocialista orszá­gokból kikerülő képcsövek­kel készülő televíziók 50-55 százalékát OTP-re vásárol­ják. Egyesek szerint, ha ezt megszüntetnék, azonnal fe­lére csökkenne az igény, ám nemcsak a piaci gondok „ol­dódnának” meg, a termelést is csökkenteni kellene. A szí­nes televízió azonban ma már nem luxuscikk, sokak számára pedig a mai jöve­delmi és árviszonyok mellett csak áruvásárlási kölcsönnel hozzáférhető. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium is így foglalt állást, tehát továbbra is lehet majd részletre vá­sárolni. A minisztérium jövőre már 150 ezer készülék beszerzését tűzte ki célul. A hazai ipar felfutását — az árucsere le­hetőségét jobban kihasznál­va — szocialista és tőkés kép­csövek behozatalával próbál­ja segíteni. A színes készülé­kek importjának növelésére a Szovjetunióból például az Elektronika mellett a Shil­­jukist is szeretnék importál­ni. Szó van arról is, hogy bi­zonyos magyar termékekért cserébe japán v. ......más nyu­gati márkájú színes televízió­kat is behoznak majd. Tőke Péter

Next