Heti Budapest, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-19 / 1. szám

Temesvár Erdély, Románia,­­ Európa Mire e képek megjelennek, a világ talán már napirendre is tért a romániai forradalom fölött. Vagy ha nem, in­kább foglalkoztatják a békés hétköz­napok megszervezése előtt tornyosuló akadályok, mint az a mámor, amelyet '89 karácsonyán élt át Románia, Er­dély, Temesvár - s talán egész Európa. A lap újraindítása miatti kényszerű szünet nem tette lehetővé, hogy e ké­peket a maguk idejében közöljük, mégis úgy döntöttünk, hogy lapunk fotóripor­terének, Horváth M. Juditnak temesvári felvételeit - ha késve is - közreadjuk. Az eltelt időszak krónikája ugyanis ezek nélkül nem lenne teljes. De főhajtás is ez a fotósorozat. A szerkesztőség főhaj­tása a győztes felkelés elszánt harcosai és ártatlan áldozatai előtt. Hazatérve, fotóriporterünk napokig nem mosta le kocsijáról az út saját­ po­­rát. Nem mosta le, mert valaki románul és magyarul azt írta rá: Multumim - Köszönjük! A köszönet az odavitt élel­miszerekért gyógyszerekért járt. De ha meggondoljuk, a hálának ugyanezt a kifejezését nekünk is meg kellett ten­nünk azok felé, akik a határ túloldalán az életüket kockáztatva­ áldozva meg­szabadították Európát egy zsarnoki ha­talomtól. Tehát: Multumim - Köszön­jük! Fegyverek dörögtek, tűzvész pusztított „Éljen a szabad Románia! Te, gyilkos, akárhová rejtőzöl, megtalálunk!” A forradalom katonái

Next