Heti Válasz, 2001. november-december (1. évfolyam, 30-38. szám)

2001-11-30 / 34. szám

Közelkép LV A nyolcvanas évek végén a diktatúra vezetői­nek nagy gondot okozott, hogyan menthetnék át hatalmukat. A legnagyobb veszélyt a két történelmi erő, a kisgazdapárt, illetve a szo­ciáldemokraták feltámadásában látták. „Egy KISZ-aktívan felidézte valaki a múlt héten, hogy én azt mondtam nem is olyan nagyon régen, nem tudom, mikor, itt ezen plénumon, hogy én nem szeretném megélni a többpárt­rendszert" -jelentette ki Nyers Rezső az MSZMP KB egyik utol­só ülésén, így folytatta: „Valóban így van, de azt nem idézte, amit én mondtam, hogy szerintem elkerülhetetlen lesz, és én nem szeretném megélni. Nem is örvendek annak, hogy ezt én megélem, mert egyetértek Ormos Máriával abban, hogy nem érettek a viszonyok, és főleg a mi pártunknak az állapota nem érett rá. Csak a végkövetkeztetésével nem egészen értek egyet, mert mégis csinálnunk kell, ezt nem mi választjuk most már, át kell törnünk ezeken a nehézségeken. A politikai szövetséget újjá kell építeni, a többpártrendszer alapján megcsinálni. A többpártrendszerben meghatározó tényező az MSZMP lehet." KÉTES MÚLT • Ezután Nyers Rezső lett az MSZP első elnöke. A párt 1990-ben hirtelen szociáldemokratának adta ki magát - közben mindent elkövetett, hogy az igazi szociáldemokrata párt ne tudjon fel­támadni. Ahogy közeledtek a választások, egyre többször hi­vatkoztak Kéthly Annára, akiről 1970-ben a Kossuth Kiadó gon­dozásában könyv jelent meg. A Mit akar a mai szociáldemokrá­cia? című munkában Békés Rezső még így írt Kéthly Annáról: „Volt az Internacionálé I. kongresszusának egy külön határo­zata is, a »Kéthly Anna sorsa« című határozat, amely jobbol­dali szociáldemokrata vezérek elítélésével kapcsolatban a Ma­gyar Népköztársaság ellen irányult, s útszéli szidalmakat tar­talmazott. Persze a Rákosi-féle vezetés törvénytelenségei a magyar kommunista mozgalom számos, történelmi érdemeket szerzett vezetőjéhez és közkatonájához hasonlóan tisztessé­ges, a dolgozó néphez hű szociáldemokratákat is sújtottak. De Kéthly és társai nem ezek közé tartoztak. Erről egyébként ké­sőbbi - mind az ellenforradalmi lázadás idején, mind azt köve­tően tanúsított - magatartásuk meggyőzött minden elfogulat­lan embert." A kommunista propaganda „a dolgozó néphez hű szociáldemokratákon" azokat az árulókat értette, akik segéd­keztek a munkásság pártja, szakszervezete vezetőinek, munka­társainak erkölcsi és fizikai likvidálásában. Marosán György, Szakasits Árpád, Kisházi Ödön, Rónai Sándor, Nyers Rezső, Justus Pál moszkvai direktívák szerint játszották a diktatúra kezére pártjukat. Sokan döbbenten olvasták a magyar sajtóban 1990 után, hogy a Szocialista Internacionáléban az alelnöki posztokat volt kommunista vezetők töltik be, akik olyan önkényuralmi pártnak voltak az irányítói, melynek képviselői 1970-ben, az említett könyvben így írtak a Szocialista Intenacionáléról: „Nem dicsekedhet a Szocialista Internacionálé azzal a határo­zatával sem, amelyet 1956 decemberében a koppenhágai ta­nácsülésen, a magyarországi ellenforradalommal kapcsolatban fogadott el. Ez a határozat dicsérte az ellenforradalmárokat, szidalmazta a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság törvé­nyes hatóságait, s követelte az Internacionálé háromtagú vizs­gálóbizottságának azonnali bebocsátását Magyarországra. A legszélsőségesebb ellenforradalmi elemekkel lepaktált jobb­oldali szociáldemokrata vezérek - Kéthly Anna és társai - azonban hiába tüzelték Bécsből és Brüsszelből, Londonból és New Yorkból nyugati elvbarátaikat. A magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista támogatásával gyor­san felszámolta az ellenforradalom következményeit." Miként következhetett be az a fordulat a Szocialista Inter­­nacionáléban, hogy sok szenvedést megért elvbarátaikat „ej­tették"? Ennek megértéséhez ismerni kell a szervezet történe­tét. Az intézmény 1864-ben Karl Marx irányításával jött létre, viharos történelme alatt több válságon ment keresztül. A Kom­munista Internacionálé megszületésével, 1919-ben megtörtént A Dohány utcai székház MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT___________ 14 ► heti Válasz 2001/11/30 ]/c_.

Next