Heti Válasz, 2001. november-december (1. évfolyam, 30-38. szám)
2001-11-30 / 34. szám
Közelkép LV A nyolcvanas évek végén a diktatúra vezetőinek nagy gondot okozott, hogyan menthetnék át hatalmukat. A legnagyobb veszélyt a két történelmi erő, a kisgazdapárt, illetve a szociáldemokraták feltámadásában látták. „Egy KISZ-aktívan felidézte valaki a múlt héten, hogy én azt mondtam nem is olyan nagyon régen, nem tudom, mikor, itt ezen plénumon, hogy én nem szeretném megélni a többpártrendszert" -jelentette ki Nyers Rezső az MSZMP KB egyik utolsó ülésén, így folytatta: „Valóban így van, de azt nem idézte, amit én mondtam, hogy szerintem elkerülhetetlen lesz, és én nem szeretném megélni. Nem is örvendek annak, hogy ezt én megélem, mert egyetértek Ormos Máriával abban, hogy nem érettek a viszonyok, és főleg a mi pártunknak az állapota nem érett rá. Csak a végkövetkeztetésével nem egészen értek egyet, mert mégis csinálnunk kell, ezt nem mi választjuk most már, át kell törnünk ezeken a nehézségeken. A politikai szövetséget újjá kell építeni, a többpártrendszer alapján megcsinálni. A többpártrendszerben meghatározó tényező az MSZMP lehet." KÉTES MÚLT • Ezután Nyers Rezső lett az MSZP első elnöke. A párt 1990-ben hirtelen szociáldemokratának adta ki magát - közben mindent elkövetett, hogy az igazi szociáldemokrata párt ne tudjon feltámadni. Ahogy közeledtek a választások, egyre többször hivatkoztak Kéthly Annára, akiről 1970-ben a Kossuth Kiadó gondozásában könyv jelent meg. A Mit akar a mai szociáldemokrácia? című munkában Békés Rezső még így írt Kéthly Annáról: „Volt az Internacionálé I. kongresszusának egy külön határozata is, a »Kéthly Anna sorsa« című határozat, amely jobboldali szociáldemokrata vezérek elítélésével kapcsolatban a Magyar Népköztársaság ellen irányult, s útszéli szidalmakat tartalmazott. Persze a Rákosi-féle vezetés törvénytelenségei a magyar kommunista mozgalom számos, történelmi érdemeket szerzett vezetőjéhez és közkatonájához hasonlóan tisztességes, a dolgozó néphez hű szociáldemokratákat is sújtottak. De Kéthly és társai nem ezek közé tartoztak. Erről egyébként későbbi - mind az ellenforradalmi lázadás idején, mind azt követően tanúsított - magatartásuk meggyőzött minden elfogulatlan embert." A kommunista propaganda „a dolgozó néphez hű szociáldemokratákon" azokat az árulókat értette, akik segédkeztek a munkásság pártja, szakszervezete vezetőinek, munkatársainak erkölcsi és fizikai likvidálásában. Marosán György, Szakasits Árpád, Kisházi Ödön, Rónai Sándor, Nyers Rezső, Justus Pál moszkvai direktívák szerint játszották a diktatúra kezére pártjukat. Sokan döbbenten olvasták a magyar sajtóban 1990 után, hogy a Szocialista Internacionáléban az alelnöki posztokat volt kommunista vezetők töltik be, akik olyan önkényuralmi pártnak voltak az irányítói, melynek képviselői 1970-ben, az említett könyvben így írtak a Szocialista Intenacionáléról: „Nem dicsekedhet a Szocialista Internacionálé azzal a határozatával sem, amelyet 1956 decemberében a koppenhágai tanácsülésen, a magyarországi ellenforradalommal kapcsolatban fogadott el. Ez a határozat dicsérte az ellenforradalmárokat, szidalmazta a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság törvényes hatóságait, s követelte az Internacionálé háromtagú vizsgálóbizottságának azonnali bebocsátását Magyarországra. A legszélsőségesebb ellenforradalmi elemekkel lepaktált jobboldali szociáldemokrata vezérek - Kéthly Anna és társai - azonban hiába tüzelték Bécsből és Brüsszelből, Londonból és New Yorkból nyugati elvbarátaikat. A magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista támogatásával gyorsan felszámolta az ellenforradalom következményeit." Miként következhetett be az a fordulat a Szocialista Internacionáléban, hogy sok szenvedést megért elvbarátaikat „ejtették"? Ennek megértéséhez ismerni kell a szervezet történetét. Az intézmény 1864-ben Karl Marx irányításával jött létre, viharos történelme alatt több válságon ment keresztül. A Kommunista Internacionálé megszületésével, 1919-ben megtörtént A Dohány utcai székház MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT___________ 14 ► heti Válasz 2001/11/30 ]/c_.