Heti Válasz, 2004. január-március (4. évfolyam, 1-10. szám)

2004-02-13 / 7. szám

►► Kopernikusz előtt kevesen gondol­ták, hogy valaki egy korszakos fölfede­zéssel az emberiség világképét felborít­ja. Elképzelhető néhány évszázad múlva egy újabb kopernikuszi fordulat? ►► Azt nem lehet megjósolni, hogy mit hoz a tudomány a következő évben, hó­napban vagy éppen napon. De nagyon kel­lene ilyen kopernikuszi fordulat. Várako­zással nézhetünk a jövőbe, hátha tényleg valakinek sikerül, akár egy újfajta techno­lógiát találni új energia nyerésére. Nagyot változna a világképünk, ha a csillagok kö­zött találnánk egy eddig ismeretlen típu­sú égitestet. Ez utóbbinak például nulla körüli a valószínűsége, mégis, egy-egy éj­szakán azért megy ki a csillagász a távcsö­véhez az ég alá, hogy pont aznap valami kozmikus csoda folytán megadasson neki a fölfedezés. A várakozás bennünk van. ►► Newton és később Kant is elterve­zett teremtést látott a világegyetem harmonikus működésében, mint erre előadásaiban ön is utal. ►► Hívő és kevésbé hívő hallgatóságom előtt is gyakorta hangoztatom, hogy a XX. század végének legnagyobb technikai bra­­vúrja az űrkutatás. Az emberiség szerette volna ellenőrizni, hogy helyesek-e a New­ton-törvények. Képesek vagyunk-e rakéta segítségével elérni az első, a második, a harmadik kozmikus sebességet - képesek voltunk -, s mindez azzal kezdődött, hogy 1957. október 4-én a Szovjetunióból föl­­bocsátották az első mesterséges holdat. A Nobel-díjas olasz Salvatore Quasimodo Az új holdhoz című versében leírta: Kezdet­ben teremte Isten az eget, a Földdel egye­temben, majd fényük sorrendje szerint fel­tűzte a csillagokat is az égre, hogy a he­tedik napon megtérjen pihenni. Milliárd évekkel utána az ember, akit az Isten sa­ját képére teremtett, de aki még nem tért meg pihenni sohasem, véges világi eszé­vel, biztos kézmozdulatokkal egy októberi éjszaka fölrepítette az új holdat, testvé­réül azoknak, melyek a világ kezdete óta kerengnek, ámen... Nehezen dolgozza föl az ember, hogy ilyen csodák naponta meg­történnek. Az első műhold fellövése óta az ember az űrkorszakban él. Kant idejében ez a bizonyosság nem volt meg, mégis leírta: két dolog tölt el csodálattal, és bi­zonyítja bennem Isten létét: a csillagos égbolt a fejem fölött, s az erkölcsi törvé­nyek bennem. ►► Az erkölcsök elfáradását már egyes értelmiségiek látni vélik, de fá­­rad-e a világegyetem? » Az univerzum körülbelül 15 milliárd évvel ezelőtt indult el azon az úton, amit most tágulásnak látunk. A hibalehetőség csak tízszázalékos, és majdnem közöm­bös, hogy valaki 16 és fél milliárd évet mond vagy 14 milliárdot. Ebből a szem­pontból most kerültünk közel a teremtés pillanatához. Ami azóta eltelt, nagyjából ismerhetjük, csak azt az első néhány má­sodpercet nem értjük tisztán... Ebből a szempontból a teológia veszi át a tudo­mány szerepét, és teljes az összhang. Ami az első néhány másodperc talányait ille­ti: lehet, hogy ezek tisztázása nem a mi dolgunk. Bizonyos rejtélyek ügyeiben ta­lán nem lehetünk beavatottak. » A csillagrendszerek között hogyan fér el az ön személyes univerzumában északon a Mátra, délen az Alföld, kele­ten a Sárhegy és nyugaton a Toka-patak négyszöge? ►► Ami Gyöngyöst, szülővárosomat ille­ti, teljesen belesimul a kozmikus világké­pembe. Majdhogynem predesztinációnak érzem, hogy egyszerű emberek köréből, na­gyon jó családból, kis helyről indulhattam, és évtizedeken át a világ „nagy kérdései­vel" - én ezek közé sorolom a csillagászat titkait - foglalkozhattam. A vallásos háttér sugallta, hogy hinnem kell az „égi" dolgok­ban, az iskolában pedig, ahol habzsoltam az ismereteket, az erősödött meg bennem, hogy tudni is kell a világ dolgait. Ma ezt úgy fogalmazom meg magamnak, hogy hit­tel tudni. A kettő, ahogy öregszem, egyre jobban megfér a lelkemben. ►► Öregedő apák és kisiskolások együtt alkotják a közönséget az ön előadásain, mitől áll elő mégis az égi harmónia? ►► Amit a csillagászatról elmondok ne­kik, az talán a történelemben való eliga­zodásukat is segíti, hiszen azt sugallom: alaptényekből induljunk ki, olyanokból, amiket mindenki belát. A bonyolultabb részletekben is magabiztosabb az, aki tudja, hogy távcső révén a saját szemé­vel, vagy számításai révén a saját fejével meggyőződhet az összefüggésekről. Néha elcsodálkoznak a hallgatóim: egy-egy felismerés annyira egyszerű alapokról in­dul, hogy nem értjük, miért kellett ezek­hez egy Newton-szintű tehetség megjele­néséig várni. Ugyanakkor könnyebben el­fogadják azt is, hogy a megismerhetőség­nek vannak emberi határai. Hogy mi volt például az ősrobbanás előtt, ennek vizs­­gálása nem a mi dolgunk. Molnár Pál ZÖLD MORZE Természetvédelmi övezetek________ A román kormányzat reményei szerint több, gyakor­latilag kihalásra ítélt állatot és növényt ment meg azzal, hogy a Maros folyó mellett természetvédelmi területet hoz létre. A törvény által védett négy terü­let: a Scaunul Domnului, a Grausor, a rastolitai Stanca Secului és a Stanceni-Ciobotani, ezeken egye­bek között tulipánok és bazsarózsák különböző faj­tái fordulnak elő. Mégsem tiltják az ételreklámot Nem korlátozza a junk-food (gyorsétel) hirdetések sugárzását a gyermekprogramok közötti reklámblok­kokban a brit parlament, mert nincs bizonyítva, hogy így lehetne hatékonyan küzdeni a fiatalok elhízása ellen. A kormányzat úgy látja, hasznosabb lenne egy olyan program, amelyben a gyártókkal együttműköd­ve az egészséges táplálkozást népszerűsítenék. Kuta­tások szerint Nagy-Britanniában a fiatalok 15 száza­léka kórosan kövér. Jó hatású a biodízel ___ A biodízel nemcsak a kőolajtartalékok megóvásában segíthet, de sokkal kisebb szennyezést is okoz - ál­lítja a német szövetségi mezőgazdasági kutatóinté­zet (FAL). A mindennapos gyakorlatban a német fel­használók tiszta formában, illetve a hagyományos dízelolajjal keverve alkalmazzák a repce alapú biodízelt. Az ilyen keverékekkel kapcsolatban koráb­ban azt sejtették, hogy a biodízel a mennyisége ál­tal indokoltnál jobban javítja az emissziós értékeket. Hirdetésmentes Coca-Cola-automaták Semleges képekre cseréli az iskolai italautomatákon elhelyezett hirdetéseit a Coca-Cola Nagy-Britanniá­ban, ugyanis reklámmentes övezetnek minősülnek az oktatási intézmények. A brit középiskolákban kihe­lyezett Coca-Cola-italautomatákról azért tűnnek el a Fonta vagy a Coke reklámjai, mert a vállalat a sok­évi támadás után úgy döntött, játszó gyerekek képé­vel helyettesíti az egyes márkák hirdetéseit. Az ital­gyártó jelenleg 1500 iskolában legalább 4000 auto­matát működtet, amelyekért egyébként elhelyezési díjat is fizet az intézményeknek. A fogyasztás fenyegetése_________ A Föld nem olyan gazdag, hogy minden lakója úgy élhessen, mint az átlag amerikaiak és az európaiak - áll egy FNSZ-jelentésben. Az elkövetkező évtizedek­ben akár 90 százalékkal is csökkenteni kell az egyen­lőtlen energia- és nyersanyagfogyasztást. A büntetés már érik: ökológiai, társadalmi és pszichológiai ka­tasztrófa fenyeget. A szépítőszerekre költött milliár­­dokkal jól lehetne lakatni a világ éhezőit. Tízmilliárd dollárral már meg lehetne szüntetni a szomjúságot, miközben 11 milliárd a fagylaltszámla. Forrás » www.greenfo.hu ?iuu/n?/u hptiVál»<t7 41

Next