Heti Válasz, 2015. október-december (15. évfolyam, 40-52. szám)

2015-10-22 / 43. szám

újítások maradnak meg, lapunk azon­ban úgy tudja, legalább két új múzeum felépítésére az elmúlt hónapok viharai dacára továbbra is van politikai szán­dék. A Magyar Zene Házát javában tervezi Fudzsimoto Szou, és rövidesen kiderül, az Új Nemzeti Galéria tervpá­lyázatán győztes két ház közül melyik épül meg a Petőfi Csarnok helyén. Bár a norvég Snohetta tervezőiroda lépcsős piramisa kedvezőbb fogadtatást kapott, a japán SANAA terve az esélyes. Ezt ré­szesíti előnyben állítólag Orbán Viktor miniszterelnök is, nem utolsósorban azért, mert a hagyományos japán építé­szetből átemelt pavilonjaival közel áll az itthon Makovecz Imre nevével fémjelzett organikus stílushoz. Más előnyei is van­nak: kisebb az alapterülete, belső terei alkalmasabbak képtárnak, és olcsóbb is. Bármelyik terv győz, a magyar művé­szet csak nyerhet, ha felépül az új kép­tár. A milánói tárlat újabb bizonyíték, hogy Baán László főigazgató tervének megfelelően egyesíteni kell a nemzetkö­zi és magyar gyűjteményt, a Szépművé­szeti és az MNG anyagát. (A felújított múzeumban kapna helyet az újraegye­sülő Régi Mesterek Gyűjteménye, az új képtárban az 1800 utáni külföldi és ma­gyar alkotók.) Az olaszországi tárlat a Raffaellótól Schieléig címet kapta, mert tömegeket világsztárokkal lehet becsa­logatni, de az első hetek tapasztalatai alapján a magyar képek tetszenek a leg­jobban a nézőknek, mivel világszerte is­mert festők művei mellett, velük össze­függésben mutatják meg nagyságukat. Jó társaság A Szépművészeti 69 műve mellé kilenc képet akasztottak a Galériából. A leg­jobb helyre Rippl-Rónai József Kalitkás nője és Szinyei Merse Pál Majálisa ke­rült, és Stefano Zuffi, a tárlat kurátora úgy rendezte be a kissé szűkös tereket, hogy a látogatók tekintete e két nagy hatású képre terelődjön. Főleg a Majá­lis kapott impozáns helyet: az egyik ol­dalról impresszionista sztárok - Gau­guin korai tahiti képe, Manet legyezős hölgye, Monet halászbárkái, egy Cé­­zanne-csendélet és egy Van Gogh-rajz­­ fogják körül, a másik oldalon magyar és osztrák avantgárd művek. Ez úgy is felbecsülhetetlen reklám a magyar mű­vészetnek, hogy Munkácsy komor Liszt­portréja nehezen szerethető az olasz nézőknek, Márffy Ödöntől és Bortnyik Sándortól pedig nem fő művek utaztak. Milánó nem az első város, amely íze­lítőt kap a magyar remekművekből. Míg korábban visszafogottan vettünk részt a nemzetközi vérkeringésben, Baán az elmúlt öt évben Európa általa ká­nonképzőnek nevezett kulturális köz­pontjaiban hozott tető alá tárlatokat. A londoni Royal Academyben, a bécsi Kunstforumban, a római Nemzeti Galé­riában és a párizsi Musée d’Orsay-ban több százezren találkozhattak magyar­­országi remekművekkel, 2016 márciu­sában pedig a párizsi Musée de Luxem­bourgban nyílik a milánóihoz hasonló válogatás (kevesebb olasz, több fran­cia és magyar képpel). Utána Krakkó jön, és Baán a Heti Válasznak elmondja, hogy egy spanyolországi tárlat is felme­rült. Ez azért is kézenfekvő lenne, mert a Szépművészetinek jó a spanyol anya­» » A plakátra került Cranach-kép (balra) és a Majális impresszionista sztárok mellett (fenn) | WWW.VALASZ.hu I XV.évfolyam,43.szám,2015.október 22.67

Next