Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-05-30 / 18. szám
275 már mondatott, nem marad egyéb hátra, mint hogy egy vagy több ember vásárolja meg a’ találmányt. Ehhez következő öszvegek kivántatnának: 1) találmányi dij (készpénzben) . . . 15,000 pft. 2) tiz próbaszék megvételére, szállítással és költséggel............................... 2,000 „ 3) egy pár avatott munkásnak a’ mintaszékekkel ideszállítása, tartása, úti költsége, ’s jutalma; kik itt a’ próbákat megtegyék, a’ kezelésbe beavassanak , ’s az itt öntendő első szövőszékek összeállítását, ’s megindítását igazgassák , az egyesség nem sikerülése esetére De Poorter úrnak nyújtandó 1000—1500 franknyi kárpótlással ............................................... 1.500 „ 4) Dr. Gall Lajos úr úti költségei részletes megtérítéséül............................... 500 „ 5) Egyéb költségek a’ vállalat megindítására ............................................... 1,000 „ Összesen 20,000 pft. Az egész töke pedig De Poorter úr 15,000 pftnyi részével együtt tenne 35,000 pftot. Mindenekelőtt azonban az a’ kérdés, minő valószínűség van arra, hogy a’vállalatba fektetendő töke, kamatokkal ’s illő provisióval együtt megint bejövend 15 év, azaz annyi idő alatt, mellyen át a’ találmányt külföldön a’ törvény oltalmazza ? Egy statistikai áttekintés szerint, mellyet De Poorter ur a’ szellemi tulajdont oltalmazó státusokról készített, ezen statusok némellyikeiben, mellyek itt fölhozatnak, 1840-ben következő arány állott: Ausztria Vámszö- Belgium Frankhon vétség Pamutszékek: 118,000; 87,400; 18,300; 275,000 Gyapjuszékek: 34,515; 68,610; 7,400; 87,140 Vászonszékek: 43,800; 51,600; 33,200; 42,000 Selyemszékek: 17,840; 28,380; 8,100; 84,460 313,955; 235,990; 67,000; 488,600 Népesség: 35 mill.; 26 mill.; 4 mill.; 34 mill. következőleg jutott egymillióra; 6,113; 9,076; 16,750; 14,353 Az Ausztriára tett szám nyilván csak azért olly csekély, még a’ vámszövetséggel is egybehasonlítva, mert a népesség öszvegébe Magyarország és Erdély is bele van számítva; ’s ha egy pillantást vetünk Frankhon és Belgiumra, a’ vámszövetségre tett számot jóformán rendes mértékül tekinthetjük egy a’ vámszövetségével egyenlő műveltségi fokon álló nép szükségeire nézve. A’ mennyiben azonban még e’ tekintetben némi különbség forogna fen, föl akarjuk tenni, hogy a’ legközelebb 25 év alatt 6000 mindennemű szövőszék teljesen elég leend egy millió lakos öltözetszükségének fedezésére; és hogy a’ legelső 15 évben a’ műipar csak annyira fejlődnék ki, hogy a’ fölebbi számnak felénél több nem használtathatnék föl. Ezen esetben 16 millió lakos mellett 15 év alatt 48,000 szövőszék lenne fölállítandó. Tegyük föl továbbá, hogy ezen új találmány szembeszökő hasznai mellett is úgy járna , mint a’ Jacquard gép, ’s hogy még ezután is 15 évig 18,000 közönséges szövőszék dolgoznék, ez esetben a’ fölebbi szám 30,000-re apad. Minthogy pedig az uj szövőszékek két annyi szolgálatot tesznek, mint az eddig használt közönséges székek, a’ kijelölt szükség fedezésére csak 15,000 darab kivántatnék. Föltéve már, hogy éven át, évenkint átmérőleg 1000 szövőszék adatnék el, egyegy szövőszék árát csak 4 pengőfttal kellene fölebb emelni, hogy 15 év alatt az egész tőke, ti. 35.000 ft 6 pcent kamatjával, és hasonmennyiségű osztalékkal együtt bejöjjön ; ha pedig 6 pcent kamattal be akarnék érni, csak 2 pengő ftot kellene a’ szövőszékek árára felvetnünk. Immár olly találmánynak, melly minden közönséges munkást azon helyzetbe tesz, hogy két annyit állíthasson elő, mint a’ gyakorlott takács eddig előállíthatott, még a’ zsebkendő szövőre is olly kitünöleg nagy becse van , hogy a’ találmány megszerzői, még akkor is, nagy szolgálatot tennének a’hazának, ha minden szövőszéktől 10, sőt 20 pft nyereséget vennének. Mindezeknél fogva, nekem úgy látszik, hogy a’ kérdéses találmány megszerzése , legjobb lelkiismerettel javasolható, melly esetben Dr. Gall Lajos úr, mint indítványozó, nem csak azon 500 pfttal, mellyet úti költségeinek részleges megtérítéséül igényel, hanem ezenfelül is, még hasonló öszveggel érdekelné magát e’vállalatnál. Úgy látszott azonban, hogy körülményeink között, midőn a’ szomszéd, magasabb állású , műipartali versenyzés, különben is elég nehézséggel jár; az ezennel indítványozott szerzemény becse tetemesen növelve volna, ha honunkban hamarább, vagy legalább nem később hozatnék be , mint a’ szomszéd tartományokba, hol ekkorig De Poorter ur találmányának még senki sincs birtokában, mivel csak épen most tehetett vala lépéseket, annak, az austriai birodalomban is, kizárólagos szabadítékkal biztosítására; és mielőtt ezzel bírna, bár tudtomra is felszóllításokat von, nem akarható senkinek átengedni, minthogy az utánzás ellen nem lett volna biztosítva. Felszólítánk tehát De Poorter urat, nem volna-e hajlandó az ausztriai birodalomra kieszküzlendő 15 éves szabaditékát nekünk, t. i. azon egy vagy több egyénnek, melly Magyarországra nézve vele szerződend.