Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-09-12 / 48. szám
Pest, pénteken Sept. 10. 1845. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött nyomatásü íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr. ,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasábsoráért 6 kr. ezp. TARTALOM : Drezdai iparműkiállítás. (Hunfalvi János). — Felszólítás a’ magyar kőszénbányák birtokosaihoz. (Nendtvich Káróly).— Vaspályák. — Földismeret. — Siberiai aranybányák. — Selyembogarak tenyésztése Pondichéryben. — A’ czukornád termesztéséről ’s a’ czukorgyártásról Andalusiában. — Iparközi újdonságok. — Egyesületi mozgalmak. Figyelmeztetés. Gabonaár. Dunavizállás. ICT Teljes számú példányokkal még folyvást szolgálhatunk — akár ápril. l-jétől, akár jul. 1-től fogva Szerk. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hivatalában (Újvilág utcza, Ilkey-ház), vagy alulirt szerkesztőnél (Al-Dunasor és Halpiacz, 51-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. Drezdai iparműkiállitás. Minden ország, bármelly kicsiny legyen is az, törekszik életének jeleit adni; és minden érdek, jóllehet századokon át szendergő, hangosan nyilatkozik és érthetőleg. A’ kicsi Szászország is büszkén tárja ki Europa szeme előtt tzelmének gyümölcseit ’s gondolom, van is oka miérthogy büszkélkedjék ’s világát miért ne rejtse véka alá. Öt évi időkor után ismét van Drezdában iparműkiállítás, melly ideijük 15. nyittatott meg és még folyvást tart. A’ bécsivel tán nem mérközhetik ’s a’ porosz is félvállról nézi azt ,mert a’ berlini csakugyan többet mutathatott fel.“ De pirulnia azért nem kell Németország előtt, mert Napoleon idejében alkalmasint többet szenvedett, mint akármellyik német állodalom , és többet szenvedett a’ béke helyreálltával is, és még is versenyzett a’ többi statusokkal és most bizonyára nem utolsó a’ német vámegyesületben. De pirulnunk kell nekünk , magyaroknak, látván mit képes tenni olly ország , melly terjedelemben több magyar vmegyétöl megelöztetik *), melly vmegyék azonban kevésbé népesek, mit csak az ipar hiányának tulajdoníthatni. A’ kiállítás a’ kir. narancsházban van, melly terjedelmessége és csinosságánál fogva erre igen alkalmas. Csak szászországi gyárakban készült tárgyak fogadtatnak el, és számra 690-en küldtek be különféle tárgyakat. Posztó- , nadrág- és köpenykelméket 45 műhely küldött be; flanellárukat 8; gyapjúharisnya árukat 4; simafonalárukat (Kammgarn und Kammgarnstoffe) 20; vegyes gyapjú- és pamutszöveteket 22; divatárukat simafonalból 10; selyemkelméket 14; pamutbársonyokat 3 ; kartonféléket 12; festett és fehérített árukat és fonalakat 6; pamutfonalakat 25; volgtvidéki pamutkelméket 13; piquet- és barchentárukat 4; fehér és tarka (sávos?) pamutszöveteket 36; lenszöveteket 27; damasztkelméket 10; lenkisérleteket (úgymint vízben és harmatban áztatott lent ’stb) 16; viaszvásznat 7;paszomántos munkákat 17; csipkét, varrott és hímzet árukat 31 (’s ezek közt 15 a’ kormány segedelmezésében részesülő vető és varróiskola — Klöppel und Nahschule); szalmaárut 7; kötélverő munkát 8; serteárut 4; papírneműt , réz- és kőnyomatot, bélyeg- és betűöntvényt, dombornyomványt, kártyát és zenejegyet 26;könyvkötőmunkát 5; bőrkészítményeket 30; ernyőket 4;kárpitosmunkát 3;asztalos munkát 20;zeneszereket 25; kosárféléket 3; esztergályos munkát és faragványt 17; játék-, mázas-, szaru- és kacsakárukat szinte 17; kalap, nemez- és hajárukat 7; mesterséges virágokat 4; ét- és italneműeket, illat- és ékszereket 32; vegy- és festékféléket 18; bánya-, buta terméket 21; különféle vasárukat és eszközöket 45; bádog-, sárgaréz, ónárukat és tóféléket 21; harangöntő művet 19; arany- és ezüst-, azután drágakő-árukat 17; kő-, porczellán , agyagárukat, üveget 17; fegyverféléket 8; órákat 8 ; mechanicai és opticai műveket és mindenféle gépeket 35. A’ kiállítás a’ nézők vallomása szerint haladást tanúsít, mert illy kiállítást még nem látott városában a’ drezdai. Különös tökélyesülésnek örvend a’ gépészet, melly nyilván mutatja, hogy a’ többi iparágakban sem lehet hátramaradás. Mert ha volt, ki a’ szappanfogyasztásból vont következtetést a’ műveltség fokára — úgy biztosabban húzhatunk következtetést a gépgyárak számáról a’ többi iparágak virágzására; mert a’ gépgyárak a’ többieknek mellőzhetlen támaszai. A’ gépek közül leginkább dicsértetik a’ Hartmann Richard posztószövőszéke, melly a’ kiállítás alatt egy *) Ez nem áll, mert Szászország kiterjedése 272 Q mf., holott a’ legnagyobb vármegyék a’ 200 Q mfüldet sem haladják meg. Mert Bihar 200, Pest 192 , Marmaros 178, Bács 171 ’stb Q mf.