Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-09-26 / 52. szám
Pest, pénteken 52. Sept. 26. 1845. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hivatalában (Újvilág utcza, Itkey-ház), vagy alulirt szerkesztőnél (Al-Dunasor és Halpiacz, 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. KIADJA AZ IPAREGYESÜLET. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött nyomatású íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés' mind. petit hasábsoráért 5 kr. háromszori hirdetés’mind.pet.hasábsoráért 6 kr. ezp. TARTALOM: A’ pesti német újság és a’védegylet (D. G.)—A’len-és kenderfonás újabb rendszeréről.— További észrevételek a’ műutakról. Vége. (G.) — Vizer István úr szózatához. (Szerk.). Jelentés. Gabonaár. Dunavizállás. Kir. Teljes számú példányokkal még folyvást szolgálhatunk — akár ápril. l-jétöl, akár jul. 1-töl fogva. Szerk. A’ pesti német újság és a’ védegylet. Midőn a’ pesti német újság — ezen a’polgári rend érdekköpenyébe burkolódzó orgánuma a’ fővárosi tisztségnek — a’ szgróli levél elemzését fordítá le, ’s adá az utolsó betüig, nem szólaltunk fel ellene, mert elégnek tartottuk, hogy az elemzés olly tollból folyt, mellynek praecedentiái az elemzés legjobb elemzését foglalják magukban. Nem szólaltunk fel azért is, mert az elemzés szerzőjének neve, elvontan a’ tárgytól, véleményünk szerint olly hatással lehetett a’ pesti német újság kezelőire, miszerint azt fölvegyék bővebb vizsgálat nélkül, de sőt a’ nélkül is, hogy a’ meggyőződést, vagy véleményt, melly benne foglaltatik,mindenben magokévá tegyék. Úgy voltunk tudniillik meggyőződve, hogy a’pesti német újság az iparvédelem körüli nézeteket, minden oldalróli meghányatás végett open question-nak tartja, abban helyheztetvén kötelességét, hogy az igazság, több oldalróli hozzászólás által magától úgyszólván kiörlődjék. Ez azonban máskép van. A’ polgári rend orgánuma , mellynek fő kötelességében állana a’ polgári rend egyetlen palládiumát, az ipart semmi párttekintet alá nem vonni, utolsó 102-dik számában egyenesen azon zászló alá áll, melly a’ honi iparvédelem ellen a’ legnemtelenebb fegyverekkel küzd. Tudják t. olvasóink, mikép a’Triestben megjelenő ’s az ottani Lloyd nevű kereskedő társulattól kiadott Oesterr. Lloyd czimű journalban a’ legmérgesebb gyanúsítások jelentek meg az iparvédegylet ellen. Nincs tévedés, nincs bűn, még a’ honáralást sem véve ki, melly a’ Lloyd érintett czikkelyeinek írója , Dr H. által a’ védegyletre ne kenetett volna. Ő neki azon egyszerű eszme: a’ honban készítetni, mi a’ honban készíthető ’s a’ honi gyárostól venni, mit honi gyárostól venni lehet, synonym a’ legundokabb bujtogatási szándékkal, melly országunkban valaha felmerült. Ő neki azon szándéka a’ honi ipar barátinak , melly szerint brünni posztó helyett gácsit vagy kőszegit vesznek — mellynek jogszerűségét még Chinában sem mernék tagadni — nemcsak nem jogszerű , de sőt olly annyira sértő, olly annyira törvénytelen , hogy azt igazán csak ördögi, mephistopheleti gondolatnak véli bélyegezhetni. De mi nem írunk czáfolatot a’ Lloyd ellen, hanem csak arra figyelmeztetjük a’ t. olvasó közönséget, mikép Dr H. mérges czikkelyei röpirat alakjában nem régen újra megjelentek — és hogy e’ minden tekintetben kárhoztatandó ’s mind az ország mind egyes polgártársaink elvitázhatlan jogait gúnyosan sértegető röpiratról, a’ polgári érdekek orgánuma, a’ pesti német újság 102 sz. így szól: ,,A’ védegylet és irányzata ellen. E’ czim alatt jelent meg Joh. Ambrosius Barthnál Lipcsében egy röpirat, melly Drának a’ Journal des Oest. Lloydból kölcsönzött ’s előszóval bővített következő értekezéseit foglalja magában: I. A’ védegyletről; II. A’ magyar iparvédegylet és a’ középvámvonal; III. Magyarország és a’ hozzá kapcsolt részeknek kereskedése az ausztriai birodalom vámkerületében foglalt tartományokkal, 1831-1842-ig és toldalék (az 1843-diki kereskedést magában foglaló). IV. A’ magyar iparvédegylet irányzata. V. Utolsó szó. — Feleslegesnek tartjuk e’ közönségesen méltánylott ’s némelly pártszónokok által olly szerencsétlenül megtámadott értekezéseket, mellyek midőn a’ férfias, alapos, méltóságteli vitatkozás elérhetlen példányait tüntetik fel, egy úttal pedig Magyarország kereskedéséről és valódi kereskedési és iparérdekeiről a’ legvilágosabb fogalmakat terjesztik, különös dicsérettel emlékezni. Belbecsük maradandóságot biztosit nekik azon időre is, a’ midőn majd az iparvédegylet szappanbuborékja (die Schutzvereins — Ephemere) a’ történet