Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-02-27 / 17. szám
319 320 agyag, kavicsföld , savak stb. a sulyosbak belebb sülyedvén. Ezután kezdődött az ősbérczek alakulása, t. i. a felületi kéreg a melegség benső küzdései által néhol megrepedt, minek következtében, mint valamelly vulkánból, nagyobb vagy kisebb mennyiségű olvadék ömlött ki, melly a felületen vagy szétterült, s képezte meghűltével a nagy felemelkedéseket, vagy kisebb nagyobb magasságra tolódott fel, s alkotta a hegyvonalakat és bérczeket. így álltak elő az őshegységek , mellyeknek főalkatrésze gránit. Már most következik a tengerek számozásának elbeszélése t. i. a mind inkább hülepedő gőz elvégre csepfolyói alakját érte el, melly forró viz-alakban eleinte az egész föld felületét borította, s mind addig borítva tartotta, mig annyira ki nem hült, hogy állatok állhassanak elő benne. Ezen viz eleinte keserű volt, mivel különböző, u. m. kén, sósavany volt benne felolvadva, s még több állományok mint mész stb. vele keverve. Mentől inkább hülepedett a viz és a föld, annál nagyobb béke állott be az elemek közt, mert az előtt olly dühös harczot kellett nekik folytatni, a millyet a legmerészebb képzelet sem állíthat elő magának. Ezen eredeti víztömegre történt befolyása volt a hold vonzó erejének, de a nap sugarai még eleinte nem fúrhatták át a sűrű gőzöket. Csak századokon át tartott hülepedés után engedtetett meg a földnek a nap sugarait meglátni. Erre a tengerben legelőször is csigák s más héjas állatok álltak elő; ezeket követték a vizi növények, s miután a tengerből száraz emelkedett ki, szárazi növények. A még ekkor nedves föld belső és külső meleg által szerfölött termékeny volt, de romlás is érte ezen ősnövényzetet, minek tanúi a kőszén és antaracit. A kihűlés mind tovább haladt, a széngáz mind inkább fejlődött ki a víz körül, a növényzet óriási nagyságban felledezett az egész földön, sőt állatok kezdtek a szárazföld némelly részeiben előállani. Azonban a föld benső küzdései sem maradtak ki , mellyek néhol uj hegyeket toltak fel , néhol pedig lakható száraz földet. Ezen jelenetek időszakonkénti véghez meneteléből más tüneteket is lehet következtetni, p. o. hogy két, három s több réteg kőszén is lehet egymás fölött, mint ugyan annyi ízben elborított őserdők maradványi, így p. o. Angliának Wolverhampton nevű helységében 1843-ban egy őserdőmaradványt ástak ki, hol 73 törzsöket egyenes állásban, mint az elbontáskor lehettek, találtak. Azonban a megkeményült földréteg minél tovább, annál tömöttebb és vastagabb lett, s ezen vastagodása felülről s alulról is származott. Felül t. i. különféle föld- és kőnemek rakodtak rá a vízből, u. m. agyag, homok, mészkő stb. részint egymáson fekvő rétegekben, s a másod s harmadrendű (secundaria, tertiaria) hegytömegeket s különféle földrétegeket képeztek; alul pedig a hig olvadék további megkeményülése vastagitja a földkérget. A mi még belső küzdés által a föld beljéből kiemelkedett, aránylag nagyobb súlyúnak kellett lenni, mint a földkéreg, különben azt ki nem repesztheti vala. (Hát a gőz?) Illyenek az érczek, mellyek eredetileg mélyebben feküdtek a földben. Ezen sajátlagos súlyból magyarázhatni már azt, miért találhatni több nemtelen mint nemes érczet a föld színén. Az egymás után következő főbb alkatrészei a hegyeknek a következők: 1)gránit, 2) porfir, 3) szürkekő (hornblendartige Gesteine) 4) bazalt, 5) érczek. A föld továbbá hülése által a légkör mind tisztább állapotra jutott, s a széngáz mellett előny is kezdett előállni nagyobb mértékben, s a növényzet mind bujább tenyészést nyert. Az állatország is mind inkább szaporodott; kivált két alakuak álltak elő, roppant nagyságúak s különös alkatuak; ugyan ekkor madarak is jelenkeznek, nem különben zacskós és ezetnemü szoptatós állatok nyomaira akadhatni kivált tengerekben s mocsáros partokon. Ekkor az egész föld égalja sokkal forróbb volt, mint most. Azonban ezen szerencsés kifejlődését a földnek, melly nem kevés időbe került, s melly alatt mind tökéletes alkotásu élőlények álltak elő, ollykor-ollykor borzasztó kitörések és változatok zavarták meg, mellyek a föld addigi ábrázatját csaknem egészen megváltoztatták. Ezeket a tűzi rendszer (Vulcanismus) a következőleg magyarázza: A földkéreg további kihűlése azt mind inkább vastagitotta belülről, minek következtében a benső kéreg sok helyt megrepedett, melly repedékeken viz ömlött be a forró olvadékra, ottan gőzzé változandó. Eléggé ismeretesek vagyunk a gőz erejével! Ezen gőz már most minden elébe akadott üregekben elhatalmazott, s azt rázni és feszegetni kezdte. Ezek voltak a földingások. Ezek akkor szörnyük lehettek, s tengert a szárazra lökhettek, azt özünbe boritandók minden élőlényeivel együtt, mellyeknek maradványait részint épségben, részint sziklaüregekben kövülve találhatni, még pedig az élő természet mind két országából; részint hegyeket toltak fel s másokat lesülyesztettek vidékeikkel együtt, olly jelenések közt mellyekröl nekünk képzetünk sem lehet. Néhol pedig kitörték a föld kérgét s azon olvasztott érczfolyadékot is toltak ki. Ezek a tűzokádó hegyek. Az amerikai sok vulkán s borzasztó földingások mutatják, hogy Amerika valóban is ifjabb Európánál. Azonban ezen befolyt víz bizonyos mennyiségű meleget ragadott el mindig az izzó olvadéktól, hogy maga is olly melegségi fokra emelkedhessék, mint az elgőzölgésre megkivántatik, s igy a föld további kihűlését előmozdította. A vulkánok egymás után kezdtek kialudni, csönd és nyugalom kezdé a földön sátorát felütni, s a dolgok ezen állapotában állt elő mint az életműves teremtmények szegletköve az — ember! Ezen úgynevezett tűzrendszernek ellenszegezve van a vízrendszer (neptunisches syst.), mellyet a nagy természettudós Werner Ábrahám állított fel, s hasonlag több jeles fejeket kapcsol magához, a többek közt ama nagy utazó és földismerő Humboldt Sándort. Ezen rendszer szerint a hegyek vízmosás művei s rakodás által képződtek, t. i. a viz a völgyekből és lapályokból homokot s egyéb anyagokat mosott fel s tornyosított egymásra, s igy születtek a béretek. Werner nagy elmeéllel fejtegette ki az alakulás fogalmát, s megkülönböztette az ős-, átmenő-, telep-, s ülepedékhegyeket. Mellyik rendszer mellett vagynak tekintélyes nyilatkozatok, nem egy könnyen lehet meghatározni. —