Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-09-18 / 75. szám
Tartalom. Kőszén. 2.— Találmányok. Talabér.—Bor, pálinka és eczet. Dr. Csórés Döme. — A Bakonyban pamut (gyapot) terem. Szokodi István.—Török János urnak, mint a m.gazd. egyesület titoknokának és a M. Gazda szerkesztőjének. Nendtvich. — Nézzünk szét. — Hirdetések — Piaczi árkelet. Kőszén. 1. A kőszén használatát illető történeti adatkák. A velenczei híres Marko Polo 24 évi távollét után 1295-ben érkezett meg keletről hazájába. Ezen rendkívüli ember, ki jó darab ideig Kiangnan tartomány helytartója is volt, és Kublai tatár khán megbízásából China legtávolabb pontjait is beutazta, legelőször egyik chinai nemzetségről írt azon tudósítást, hogy fa helyett fekete kővel szokott tüzelni, mellyet a földből kell ásni. Bámulák és magasztalák a boldog napkeletet, mellyet a természet minden drága kincseivel roppant bövségben elárasztott, a nélkül hogy legkevésbé is sejtenék, miszerint az anyatermészet hasonló kincsekkel minket is bőven megáldott, úgy látszik tehát, hogy legelőször Chinában volt ismeretes a kőszén használata. Váljon a régi görögök és rómaiak használták e, az igen kétséges.*) E szónak kőszén, nincs latin neve, s Olaszországban nincs kőszénbánya. Aeneas Sylvius, IV.Fridrik császár eszközléséből a 15-dik század közepe táján meglátogatá Scotiát. Nem kevéssé elbámult midőn látta, hogy ott a szükölködőnek más alamizsna helyett „követ“ adtak, és hogy az e „különös adományt“ örömmel fogadta. Ő előtte egészen ismeretlen volt azon fajta kő neve és természete; meg kellett neki magyarázni, hogy azon kő gyúlékony mivolta, és vele fa helyett tüzelhetni. Már a 11-dik században III. Eduárd alatt foglalkoztak Angliában a kőszénbánya-miveléssel, és az anynyira híres kőszénbánya Newcastle mellett Tyneben 1305. nyittatott meg. Könnyű elgondolni, hogy ez új tüzelőszer behozatalakor különféle előítéletekkel kellett küzdeni. A 14 -dik század kezdetén a londoni tanács megtilta a kőszén használatát azért, hogy „a levegőt megrontja“ de ezen vélemény alaptalanságáról csak hamar meggyőződtek. Több mint 100 évvel ezután azonban Francziaországban, mivel a kőszénnek tüzelés egészségtelenségét állították, erre nézve a párisi orvosi kar véleménye kéretett ki , melly a dolgot úgy döntötte el, hogy a kőszénnek tüzelés az egészségnek ártalmas. Angliában ezen megbecsülhetetlen tüzelőszer csakhamar mindenütt elfogadtatott, hol az egyszerű és sok egyéntől tett kovácsolási és olvasztási kísérleteknek minden előítéletet, mellyek minden újítás ellen támadni szoktak, csakhamar és könnyedén meg kellett semmizniök. Azonban az öntött és kovácsolt vas elterjedt, s magába zárkózott nagyszerű gyártására nézve máskint állt a dolog. A kén, egyike a rúdvas legnagyobb ellenségeinek, melly rendszerint a vassali összeköttetésben (mint kén-vas) erőművileg hozzá vegyülve vagy keveredve, de gyakran szénen, s talán köpenynyel is vegyészileg összekötve van, minden kőszén-állomány egy alkatrészét teszi, magában is elegendő volt, hogy valamennyi hatás ellenkezését elméleti tekintetben fölkeltse. Néhány kísérlet, elegendő körültekintés, türelem és kimerítés nélkül az angol hatásokat azon meggyőződésre birá, hogy a kőszén a vasolvasztási folyamhoz egyátalában használhatatlan. De Anglia erdei évről évre mind inkább ritkulni kezdettek, és igen közel volt azon időpont, mellyben számos vashámnor kényszerülve lett volna munkáját örökre .) A rómaiak már Kr. sz. elött Angliába történt beülésök után ezen ország földalatti kincseit felhajhászták , és meglehetős szabályszerű kőszén-ásást űztek. Néhány évvel t. i. ezelőtt Glasgow mellett egy elhagyott kőszénbányát találtak, mellynek léteréről egy oklevél sem emlékezik, és mellynek szerszámai, mellyek a föld mélyében épségben megmaradtak, olly népei voltak, melly a föld színéről rég elenyészett. E mellett talán érdekes lesz megemlíteni, miszerint ezen , a keresztény időszak előtt élt bányászok műszereinek formája egészen olylyan volt mint azon műszereké, mellyeket ma a kőszénbányákban használnak. 75. Pest, péntek HETILAP. sept. 18.1848. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner Károlyi ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 806. sz. Ráth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre kedden 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 11, sőt két íven is. — Iktatmányi dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 8 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr, háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizetési figyelmeztetés. A Hetilapra october-decemberi évnegyedre előfizethetni, postán 2 ft 30 kr., helyben 2 ft pp. Előfizetési áron még egész évi néhány teljes példánynyal is szolgálhat a szerkesztőség.