Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-10-22 / 189. szám

mint nyers selyem, vas, réz, egészen vámmentesek, és még újabb időkben épen ezekben tön hátralépést inkább, mint elöhaladást; miért? mert az austriai birodalom legna­gyobb részét magát is főleg olly tartományok képezik, mely­­lyekben a földmivelés valamint a mienknél sokkal virágzóbb állapotban van, úgy még igen nagy kifejlésre fogékony, és csakugyan szaporodó öszeköttetési eszközök által e fejlő­désnek elébe is megy. Ha meg­engedjük is tehát, hogy földmivelésünk né­­melly fonnyadó ágaira egy-két harmatcsepp hullana alá e vámegyletből köztünk, és Austria közt, a tapasztalás t­lt megengedni azt, hogy ez összes földgazdaságunk érdekeit kielégítené, s továbbá is ragaszkodnunk kell azon meggyő­ződésünkhöz , hogy midőn a vámegylet egy­felöl gazdasági érdekeinknek legnagyobb részben meg nem felel, más­felől pedig maiparunknak kora halálát hordja ölében, az ellen min­dent, mit törvényes hatáskörünk megenged, kövessünk el, s részünkről oda munkálódjunk, hogy olly kereskedési poli­­tica nyerjen elfogadást, melly a nemzet összes közgazdá­­szati érdekeit tartsa szem előtt. A törvényhozónak nem sza­bad egyes oscillátiókat, de az összes nemzeti élet gazdászati mozgalmát kell tekintetbe venni, épen úgy, mint a jogok s igazság mezején, nem egyes töredékek, de az összes nép­nek szolgáltatni különbség nélkül jogot, igazságot. De nekünk tovább kell folytatnunk még a fonalak fel­bontását. Tudva van, hogy az austriai kormány az egész világ­tól veszi a nyers termékeket, egyszersmind az egész vi­lág gyártmányait tilalmazza. E viszony jelenleg a főbb czik­­kekre így áll: 1 m. 300 ft értékű finom posztó külföldről fizet 183 ft 20 kr. 1 „ 110„ „ közönséges ,, „ 66 „ 40 „ 1 „ 200 „ „ gyapot-gyártmány „ 116 „ 40„ 1 „1600,, „ selyem külföldről ,, 1000,, — v 1 „ 600 „ „ félselyem „ ,, 360 „ — „ E vámok mikint látszik majd nem a prohibitióval ugyan­­azonosok. Mi tehát, kiknek eddigelé olly nagy szükségünk volt e gyártmányokra, sem angol, sem frank, vagy belga sok­kal olcsóbb készítményeket nem használhatunk, minek kö­vetkezménye volt, hogy mi ez országokkal is csere­keres­kedést nem űzhetünk, egyedüli piaczunk maradt Austria, s e roppant védelem mivé téve az austriai gyáripart? azzá, hogy gyártmányai az egész világon talán a legdrágábbak, szülte azon érdekes, Austriára nézve szégyent hozó ered­ményt, hogy míg a szegény Magyarországra 43,445,003 ft értékű gyártmányt kényszerített, addig széles e világon nem­ tudott többet eladni, mint 29,644,058 ftig; mig Ma­gyarország drága pamut-szöveteiből 21,322,400 ft értéket len kénytelen megvásárolni, addig­­ az egész föld kerek­ségen nem tudott többet elárulni 1,157,400 ft értéknél, míg Magyarország 4,241,160 ft, az egész világ öszvesen 3,212,543 ft, értékű kender, és len szövetet; Magyaror­szág 2,365,800 ft, az egész világ 1,281,200 ft selymet; Magyarország 8,088,309 ft, az egész világ 6,998,640 ft posztot von Austriától. A külkereskedésről szólván, legyen szabad itt né­­mellyeket megjegyeznünk. Ausztriának külkereskedése Európában népességéhez a 35 millióhoz mérvén a legcsekélyebbek közé tartozik, ki­sebb aránylag, mint Sweitzé, Belgiumé, Hollandé; kisebb mint Nápolyé, Sardiniáé , Rómáé, Portugálliáé ; kisebb, mint Görögországé, Dániáé; kisebb, mint Törökországé — egy kilenczed része az angol, egy harmad része a hollandinak, egy ötöd része Toscana, Belgium, egy negyed része Görög­hon, egy harmad része Portugállia, és Dánia külkereskedé­­sének, a­míg az összes európai külkereskedési forgalom Angolhonban egy fejre 45, Hollandiában 31, Belgiumban 23, Görögországban 21, Toscanában 25 stb. esik, addig Aus­­triában egy fejre nem esik több 5 tallérnál. — Törökországban egy fejre 7 tallér esik, és e dicső­ségből bennünket magyarokat, hála istennek! semmi sem illet, mi nem vagyunk okai, hogy külkereskedésünk nincs, mert mi nem zártuk el kapuinkat a külföldi gyártmányok előtt. — Mi nem vagyunk okai, hogy gyártmányokat nem küld­hetünk a külkereskedésbe ; annak sem , hogy nyers termé­keinket nem bocsáthatjuk a világ piaczára,­­ és ha el is hallgatjuk e szerencsétlen vámpolitikát, ha bevalljuk is azt, hogy az átalános álom korszakából magát a magyart is sok vád illetheti, de újabb időkben még sem a nemzet oka an­nak , hogy a magyar révparttal még most sincs olcsó, s bizonyos összeköttetésünk, hogy kikötőinkben még most sem horgonyozhatnak bátorsággal a hajók. A magyar nyers terményekkel­, é­s a gyarmati czikkekkeli egyenes ke­reskedésünk sokkal növelné az összes austriai külkeres­­kedést. — De továbbá annak sem mi vagyunk okai, hogy a Duna torkolat­a az orosz kezeibe került; annak sem mi vagyunk okai, hogy Austria gyártmányai az egész világon a legdrá­gábbak , s hogy e szerint minden külpiaczon megvettetik. Ellenben, hogy állunk nyers terményeinkre nézve a külföld irányában ? — A külföldi gyapjú mázsája — el­hallgatván a bécsi vámokat, mellyek egyenlők reánk és a kül­földre nézve, fizet 30 krt, a magyar 15 krt. Külföld fizet a magyar 1 mérő búzától — ft 22Va krt — ft 16’4krt. 1 „ tengeri — ft 17 krt — ft 9Vikrt. 1 darab ökör 4 ft — — 2 ft — — 1 ,, sertés 1 ft — — — ft 30 krt. világos tehát, hogy e részben a külföld felett igen csekély kedvezésben részesitetünk, sőt ha meggondoljuk, hogy a nyers termékek kereskedési piaczai mindig olly országokban lé­teznek, mellyek minél olcsóbban termesztenek, bátran állít­hatjuk, hogy a dunai fejedelemségek , és Oroszország felett azért, mert ezek nálunk sokkal olcsóbban termesztenek, nem hogy valamel­y kedvezésben részesülnénk, de épen e vámpoliti­ának köszönhetjük, hogy terményeink ára olly alacsonyan áll, mi­vel ők a termesztés concurrentiáját ki nem állhatjuk. E vámpolitikának következménye tehát, hogy Austria vett külföldről Austria vett Magyarországtól lent, kendert . . 2,634,785 564,358 nyers bőrt . . . 6,473,995 1,346,495 ércznemüek, vas és réz 1,455,840 2,091,422 vágó marhát . . . 9,031,703 8,384,285 gabnát .... 8,538,716 17,650,707 összesen : 28,135,039 30,037,267

Next