Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-10-22 / 189. szám
mint nyers selyem, vas, réz, egészen vámmentesek, és még újabb időkben épen ezekben tön hátralépést inkább, mint elöhaladást; miért? mert az austriai birodalom legnagyobb részét magát is főleg olly tartományok képezik, melylyekben a földmivelés valamint a mienknél sokkal virágzóbb állapotban van, úgy még igen nagy kifejlésre fogékony, és csakugyan szaporodó öszeköttetési eszközök által e fejlődésnek elébe is megy. Ha megengedjük is tehát, hogy földmivelésünk némelly fonnyadó ágaira egy-két harmatcsepp hullana alá e vámegyletből köztünk, és Austria közt, a tapasztalás tlt megengedni azt, hogy ez összes földgazdaságunk érdekeit kielégítené, s továbbá is ragaszkodnunk kell azon meggyőződésünkhöz , hogy midőn a vámegylet egyfelöl gazdasági érdekeinknek legnagyobb részben meg nem felel, másfelől pedig maiparunknak kora halálát hordja ölében, az ellen mindent, mit törvényes hatáskörünk megenged, kövessünk el, s részünkről oda munkálódjunk, hogy olly kereskedési politica nyerjen elfogadást, melly a nemzet összes közgazdászati érdekeit tartsa szem előtt. A törvényhozónak nem szabad egyes oscillátiókat, de az összes nemzeti élet gazdászati mozgalmát kell tekintetbe venni, épen úgy, mint a jogok s igazság mezején, nem egyes töredékek, de az összes népnek szolgáltatni különbség nélkül jogot, igazságot. De nekünk tovább kell folytatnunk még a fonalak felbontását. Tudva van, hogy az austriai kormány az egész világtól veszi a nyers termékeket, egyszersmind az egész világ gyártmányait tilalmazza. E viszony jelenleg a főbb czikkekre így áll: 1 m. 300 ft értékű finom posztó külföldről fizet 183 ft 20 kr. 1 „ 110„ „ közönséges ,, „ 66 „ 40 „ 1 „ 200 „ „ gyapot-gyártmány „ 116 „ 40„ 1 „1600,, „ selyem külföldről ,, 1000,, — v 1 „ 600 „ „ félselyem „ ,, 360 „ — „ E vámok mikint látszik majd nem a prohibitióval ugyanazonosok. Mi tehát, kiknek eddigelé olly nagy szükségünk volt e gyártmányokra, sem angol, sem frank, vagy belga sokkal olcsóbb készítményeket nem használhatunk, minek következménye volt, hogy mi ez országokkal is cserekereskedést nem űzhetünk, egyedüli piaczunk maradt Austria, s e roppant védelem mivé téve az austriai gyáripart? azzá, hogy gyártmányai az egész világon talán a legdrágábbak, szülte azon érdekes, Austriára nézve szégyent hozó eredményt, hogy míg a szegény Magyarországra 43,445,003 ft értékű gyártmányt kényszerített, addig széles e világon nem tudott többet eladni, mint 29,644,058 ftig; mig Magyarország drága pamut-szöveteiből 21,322,400 ft értéket len kénytelen megvásárolni, addig az egész föld kerekségen nem tudott többet elárulni 1,157,400 ft értéknél, míg Magyarország 4,241,160 ft, az egész világ öszvesen 3,212,543 ft, értékű kender, és len szövetet; Magyarország 2,365,800 ft, az egész világ 1,281,200 ft selymet; Magyarország 8,088,309 ft, az egész világ 6,998,640 ft posztot von Austriától. A külkereskedésről szólván, legyen szabad itt némellyeket megjegyeznünk. Ausztriának külkereskedése Európában népességéhez a 35 millióhoz mérvén a legcsekélyebbek közé tartozik, kisebb aránylag, mint Sweitzé, Belgiumé, Hollandé; kisebb mint Nápolyé, Sardiniáé , Rómáé, Portugálliáé ; kisebb, mint Görögországé, Dániáé; kisebb, mint Törökországé — egy kilenczed része az angol, egy harmad része a hollandinak, egy ötöd része Toscana, Belgium, egy negyed része Göröghon, egy harmad része Portugállia, és Dánia külkereskedésének, amíg az összes európai külkereskedési forgalom Angolhonban egy fejre 45, Hollandiában 31, Belgiumban 23, Görögországban 21, Toscanában 25 stb. esik, addig Austriában egy fejre nem esik több 5 tallérnál. — Törökországban egy fejre 7 tallér esik, és e dicsőségből bennünket magyarokat, hála istennek! semmi sem illet, mi nem vagyunk okai, hogy külkereskedésünk nincs, mert mi nem zártuk el kapuinkat a külföldi gyártmányok előtt. — Mi nem vagyunk okai, hogy gyártmányokat nem küldhetünk a külkereskedésbe ; annak sem , hogy nyers termékeinket nem bocsáthatjuk a világ piaczára, és ha el is hallgatjuk e szerencsétlen vámpolitikát, ha bevalljuk is azt, hogy az átalános álom korszakából magát a magyart is sok vád illetheti, de újabb időkben még sem a nemzet oka annak , hogy a magyar révparttal még most sincs olcsó, s bizonyos összeköttetésünk, hogy kikötőinkben még most sem horgonyozhatnak bátorsággal a hajók. A magyar nyers terményekkel, és a gyarmati czikkekkeli egyenes kereskedésünk sokkal növelné az összes austriai külkereskedést. — De továbbá annak sem mi vagyunk okai, hogy a Duna torkolata az orosz kezeibe került; annak sem mi vagyunk okai, hogy Austria gyártmányai az egész világon a legdrágábbak , s hogy e szerint minden külpiaczon megvettetik. Ellenben, hogy állunk nyers terményeinkre nézve a külföld irányában ? — A külföldi gyapjú mázsája — elhallgatván a bécsi vámokat, mellyek egyenlők reánk és a külföldre nézve, fizet 30 krt, a magyar 15 krt. Külföld fizet a magyar 1 mérő búzától — ft 22Va krt — ft 16’4krt. 1 „ tengeri — ft 17 krt — ft 9Vikrt. 1 darab ökör 4 ft — — 2 ft — — 1 ,, sertés 1 ft — — — ft 30 krt. világos tehát, hogy e részben a külföld felett igen csekély kedvezésben részesitetünk, sőt ha meggondoljuk, hogy a nyers termékek kereskedési piaczai mindig olly országokban léteznek, mellyek minél olcsóbban termesztenek, bátran állíthatjuk, hogy a dunai fejedelemségek , és Oroszország felett azért, mert ezek nálunk sokkal olcsóbban termesztenek, nem hogy valamely kedvezésben részesülnénk, de épen e vámpolitiának köszönhetjük, hogy terményeink ára olly alacsonyan áll, mivel ők a termesztés concurrentiáját ki nem állhatjuk. E vámpolitikának következménye tehát, hogy Austria vett külföldről Austria vett Magyarországtól lent, kendert . . 2,634,785 564,358 nyers bőrt . . . 6,473,995 1,346,495 ércznemüek, vas és réz 1,455,840 2,091,422 vágó marhát . . . 9,031,703 8,384,285 gabnát .... 8,538,716 17,650,707 összesen : 28,135,039 30,037,267