Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-09-17 / 179. szám

T­artalom. Az életbiztosító intézetekről átalánosan. (Vége). Boross Mihál. — Az erdélyi tutajászat ismertetése. Lombosy — Egye­sületi mozgalmak. A kisdedovó int. M. D. térj. egyesület. — Gabona-ár. — Statuspapirosok és részvények kerete. Az életbiztosító intézetekről átalánosan. (Vége.) Szólottam előbbi czikkemben átalánosan az életbizto­sító intézetekről, azok hasznairól, s azon ezerféle esetek­ről, mellyekben élete biztosítása, vagy biztositatása által segíthet magán bárki is , néhány abban előforduló eseteket idézvén fel; nem ugyan tudományos szerkezetben, mert c­élom az egyszerűség, s könnyen érthetőség , nem is kö­rülményesen leírva, s előadva az eseteket, mert hiszen a használatba venni kívánónak áll érdekében a használat mód­ját kikutatni; nem is igyekeztem eddigi beszédem folyamán az életbiztosítást erőszakkal bele­beszélni az olvasóba, mert hiszen a­ki a hasznokat, s jótékonyságot látja, mézes di­cséretek nélkül is meggyőződik annak közhasznúságáról; a­kit pedig a látott hasznok, s használati módok sokszerűsége sem győz meg, azt bármelly cicerói ékesszólás sem képes a régi kerékvágásból kimozdítani: értekezésem következő részében szólandok az életbiztosító intézetek szerkezete módjáról, számításaikról, s azon alapról, mellyre szá­mításaikat legbiztosabban, és csaknem csalhatatlanul épít­hetik. — Az életbiztosító intézetek számításainak legbiztosabb alapja a halálozási tabellák; minél tökéletesebbek a halálo­zási tabellák, annál tökéletesebbek az alapszámítások. Tö­kéletes halálozási tabellát, vagy rendszert lehet készíteni az ország népessége pontos összeírásából, a pontos összeírás után gondosan készített születési és halálozási lajstromokból figyelmesen kisérvén szerkeszteni akaró a különböző életko­rok közti halálozási különbséget, és az éghajlat, eledelek stb. befolyását a halálozásokra. Azonban olly tökéletes és pon­tos halálozási rendszert, melly az egész világra alkalmazható lenne, készíteni nem lehet, mivel az emberek szaporodása és fogyása az emberek életmódja, természete, foglalkozása, ég­hajlat, élelemszerek, erkölcshöz képest változó. A tizenhatodik század vége felé voltak már Angliában születési és halálozási hivatalos lajstromok, de azok, mint az egyházi hivatal mellékes működésének szüleményei olly pontatlanok, s tökéletlenek valának, hogy halálozási tabel­lák készítésére épen nem alkalmaztathattak. Szerencsésebb volt egy illy halálozási rendszer készítésében Neumann Gás­pár hittan-tudor, s Boroszlóban 5869 különböző életkorú, s módú egyéneket vevén vizsgálata, s figyelme tárgyául, azon tapasztalatra jött, hogy a fentebbi egyénekből 5 év elfor­­gása alatt 1687—1691 haltak el. Szerző a halálozási ese­teket életkor és nemre tekintettel havonként jegyezgette, s a születtekkel folytonosan összehasonlítgatta, miből azt is ta­pasztalta , hogy a születtek száma folytonosan, ha­bár cse­kélységgel is haladja a holtak számát. Ezen halálozási rend­szerre aztán biztosabban lehet­ építeni, mint a londoni hi­vatalos születési és halálozási lajstromokra; de azért nem lehet az angoloktól a dicsőséget megtagadni, mivel ők tör­ték meg a jeget, és Angliában a sok bevándorlások , s ki­költözések miatt a legjobb akarat, a legügyesebb, s kiszá­­m­ítóbb ész sem lett volna képes tökéleteset készíteni; de nem lehet annyiban sem, mivel Neumann Gáspár rendszerét, miután csakugyan voltak hiányai — dr. Halley angol tudós tökéletesítette. Az életbiztosító intézetek felállításához sokáig Halley rendszerét használták, míg­nem 1742-ben Kerseboom V. rendszere jelent meg, melly a hollandiai kamatbiztositó in­tézet több ezer részvevői között 130 évnyi időköz lefolyása alatt gyűjtött tapasztalatokon alapult. Azonban Antoine de Parcieux franczia tudós 1746 -ban megjelent, mély szak­értéssel irt és sok újat magában foglaló munkája Kerseboom rendszerét is letüntette. Ő ugyanis hat halálozási táblát köz­­lött, előadván egyszersmind a tényeket, s eseteket, mellyek ezekre alapul szolgáltak, s a készítés módját is bőven ki­fejtvén. Ezen tabellák közül az elsőt a franczia fantinák részvevői közt 1689-1696 szerzett tapasztalatok, négyet különböző barátzárdák , a hatodikat pedig apácza-kolostor halálozás-lajstromai után készítette, melly utóbbiakból az derült ki, hogy nők közt csekélyebb a halálozás, mint fér­fiak közt. Annyi mindazáltal igaz, s bízvást állíthatjuk Parcieux tapasztalata ellenére, hogy a zárdákban tapasztalt nemi halálozási különbséget a közéletbeli tapasztalás nem mindig igazolja, vagy ha nők kevesebb számmal halnak is meg, annak oka nem a nők életrevalóbbsága, hanem az hogy a férfiak életmódjuk, mesterségük, s hivataluknál fogva több, s különbözőbb veszélyeknek vannak kitéve. A termé­szet már kezdetben számított arra , hogy a két nem közti sulyegyen a halálozás és születés aránytalansága által fel nő 179. Pest, péntek HETILAP. sept. 17.1847 ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület szállásán a szerkesztőség hivatalában (Újvilág utcza I­key-ház 2-ik emelet) vidéken pedig minden pos­tahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken leg­alább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja 11/2 sőt két ivén is.— Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p.

Next