Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-09-17 / 179. szám
Tartalom. Az életbiztosító intézetekről átalánosan. (Vége). Boross Mihál. — Az erdélyi tutajászat ismertetése. Lombosy — Egyesületi mozgalmak. A kisdedovó int. M. D. térj. egyesület. — Gabona-ár. — Statuspapirosok és részvények kerete. Az életbiztosító intézetekről átalánosan. (Vége.) Szólottam előbbi czikkemben átalánosan az életbiztosító intézetekről, azok hasznairól, s azon ezerféle esetekről, mellyekben élete biztosítása, vagy biztositatása által segíthet magán bárki is , néhány abban előforduló eseteket idézvén fel; nem ugyan tudományos szerkezetben, mert célom az egyszerűség, s könnyen érthetőség , nem is körülményesen leírva, s előadva az eseteket, mert hiszen a használatba venni kívánónak áll érdekében a használat módját kikutatni; nem is igyekeztem eddigi beszédem folyamán az életbiztosítást erőszakkal belebeszélni az olvasóba, mert hiszen aki a hasznokat, s jótékonyságot látja, mézes dicséretek nélkül is meggyőződik annak közhasznúságáról; akit pedig a látott hasznok, s használati módok sokszerűsége sem győz meg, azt bármelly cicerói ékesszólás sem képes a régi kerékvágásból kimozdítani: értekezésem következő részében szólandok az életbiztosító intézetek szerkezete módjáról, számításaikról, s azon alapról, mellyre számításaikat legbiztosabban, és csaknem csalhatatlanul építhetik. — Az életbiztosító intézetek számításainak legbiztosabb alapja a halálozási tabellák; minél tökéletesebbek a halálozási tabellák, annál tökéletesebbek az alapszámítások. Tökéletes halálozási tabellát, vagy rendszert lehet készíteni az ország népessége pontos összeírásából, a pontos összeírás után gondosan készített születési és halálozási lajstromokból figyelmesen kisérvén szerkeszteni akaró a különböző életkorok közti halálozási különbséget, és az éghajlat, eledelek stb. befolyását a halálozásokra. Azonban olly tökéletes és pontos halálozási rendszert, melly az egész világra alkalmazható lenne, készíteni nem lehet, mivel az emberek szaporodása és fogyása az emberek életmódja, természete, foglalkozása, éghajlat, élelemszerek, erkölcshöz képest változó. A tizenhatodik század vége felé voltak már Angliában születési és halálozási hivatalos lajstromok, de azok, mint az egyházi hivatal mellékes működésének szüleményei olly pontatlanok, s tökéletlenek valának, hogy halálozási tabellák készítésére épen nem alkalmaztathattak. Szerencsésebb volt egy illy halálozási rendszer készítésében Neumann Gáspár hittan-tudor, s Boroszlóban 5869 különböző életkorú, s módú egyéneket vevén vizsgálata, s figyelme tárgyául, azon tapasztalatra jött, hogy a fentebbi egyénekből 5 év elforgása alatt 1687—1691 haltak el. Szerző a halálozási eseteket életkor és nemre tekintettel havonként jegyezgette, s a születtekkel folytonosan összehasonlítgatta, miből azt is tapasztalta , hogy a születtek száma folytonosan, habár csekélységgel is haladja a holtak számát. Ezen halálozási rendszerre aztán biztosabban lehet építeni, mint a londoni hivatalos születési és halálozási lajstromokra; de azért nem lehet az angoloktól a dicsőséget megtagadni, mivel ők törték meg a jeget, és Angliában a sok bevándorlások , s kiköltözések miatt a legjobb akarat, a legügyesebb, s kiszámítóbb ész sem lett volna képes tökéleteset készíteni; de nem lehet annyiban sem, mivel Neumann Gáspár rendszerét, miután csakugyan voltak hiányai — dr. Halley angol tudós tökéletesítette. Az életbiztosító intézetek felállításához sokáig Halley rendszerét használták, mígnem 1742-ben Kerseboom V. rendszere jelent meg, melly a hollandiai kamatbiztositó intézet több ezer részvevői között 130 évnyi időköz lefolyása alatt gyűjtött tapasztalatokon alapult. Azonban Antoine de Parcieux franczia tudós 1746 -ban megjelent, mély szakértéssel irt és sok újat magában foglaló munkája Kerseboom rendszerét is letüntette. Ő ugyanis hat halálozási táblát közlött, előadván egyszersmind a tényeket, s eseteket, mellyek ezekre alapul szolgáltak, s a készítés módját is bőven kifejtvén. Ezen tabellák közül az elsőt a franczia fantinák részvevői közt 1689-1696 szerzett tapasztalatok, négyet különböző barátzárdák , a hatodikat pedig apácza-kolostor halálozás-lajstromai után készítette, melly utóbbiakból az derült ki, hogy nők közt csekélyebb a halálozás, mint férfiak közt. Annyi mindazáltal igaz, s bízvást állíthatjuk Parcieux tapasztalata ellenére, hogy a zárdákban tapasztalt nemi halálozási különbséget a közéletbeli tapasztalás nem mindig igazolja, vagy ha nők kevesebb számmal halnak is meg, annak oka nem a nők életrevalóbbsága, hanem az hogy a férfiak életmódjuk, mesterségük, s hivataluknál fogva több, s különbözőbb veszélyeknek vannak kitéve. A természet már kezdetben számított arra , hogy a két nem közti sulyegyen a halálozás és születés aránytalansága által fel nő 179. Pest, péntek HETILAP. sept. 17.1847 ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület szállásán a szerkesztőség hivatalában (Újvilág utcza Ikey-ház 2-ik emelet) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja 11/2 sőt két ivén is.— Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p.