Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-09-21 / 180. szám

Pest, kedden sept. 21.1847. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. HETILAP. Előfizethetni az Iparegyesület szállásán a szerkesztőség hivatalában (Újvilág utcza Ükey-ház 2-ik emelet) vidéken pedig minden pos­tahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken leg­alább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja V/2 sőt két ivén is.— Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p. Tartalom: Gyászhir. — Oláhország jelen állása. Ifj. J. G. — Az erdélyi totajászat ismertetése. (Folyt.) Lombosy.— Felszólítás a Vukovár­­fiumei vasút ügyében. — Egyesületi mozgalmak. A pestmegyei gazdasági fiókegyesület. A pesti műegyesület. — Vegyes közle­mények. Csehország répaczukorgyárai. A .Pilgert szerint Sziszek­nél is vasút terveztetik. Egyházi status összes levétele. Nagyszom­bati vasút forgalma. Budapesti mozgalmak. — Hirdetések. — Vasút. — Gőzösök járása. — Gabona-ár. — Statuspapirosok és részvények kerete. Oláh­ország jele«» állása. *) Egy időtől Európa Oroszországnak erőszakosan hódító politikája felé fordítván tekintetét, látja mint használ fel az váltogatva alkudozásokat erő után, s viszont erőt alkudozá­sok után;mig aztán ágensei által álalános romlottságot s fel­bomlást készít azon tartományokban, mellyeket birodalma alá vonni elhatározott. Az oláhországi fejedelemség, hiúsága s titkos vágyainak tárgya, h egy benső függetlensége alapjait lépésenkint elromboló betegségtől soha jobban gyö­törve nem volt, mint napjainkban. E betegség nyilvánítja ma­gát a kormányzási rendszer állhatatlanságában, az üresség­nek annyira kedvező fényűzés s külszínhözi vonzalomban, az *) Midőn Magyarország jövendőjére fontosnak tekinti, minden a politikai körülményeket ismerő polgár az aldunát, és mi­dőn világos tények szólanak arról, mint nem mulaszt el Oroszország semmit, az aldunát eszközül használni byzanczi büszke vágyainak elérésére, — vannak oláh-ajkú hitsorso­­sim közt sokan , kik némi rokonszenvi érzelmekkel is visel­tetnek — azon Oroszország iránt, mellynek külpolitikájá­ról maga egy orosz, udvari historicus K a r­a m s i­n azt mon­dotta ,,nous ne nous­sions pas a l’amitié de ceux, dont l’in­­terets ne sont pas d’accord avec les notres, et nous ne perdons pas l’occasion, de leur nuire, sans violer ostensiblement les traités1.1. Ezeknek leginkább jó lesz , egy diplomata tollából került, s a Portfolio 5-ik kötetében 1837-en franczia nyelven megjelent Oláhországróli ezen czikket figyelembe venni. II. J. Gy. állodalom­ alaptörvényei iránti kevés tiszteletben, az ezen országot fenyegető s a felvilágosodott hazafiak előrelátását ki nem kerülhető közel catastrophának mind meg­annyi elő­jeleiben. Kezdetben Oláhország azon feltétel alatt adta magát a porta alá, hogy évenkint neki 10,000 darab ausztriai ara­nyat fizessen adóul, s terményei feleslegét nekie adja el; de más oldalról fentartá magának az önkormányzást, a tet­szése szerinti institutiók választhatását, béké s had iránti rendelkezhetést a porta megkérdezése nélkül; — azon fe­lül biztosítva jön, hogy minden oláh, ki az islamra tér, el­veszti örökségi jogát családjában, és hogy a muzulmánok nem építhetnek semmi másd­é­t oláh földön, s nem bírhat­nak semmi temetőt. Mind­azon eseményeket, mellyek által Oláhország fejedelem-választási régi jogát elveszté, itt elő­sorolni akarni hosszas lenne , s kevéssé czélszerű. A porta előbb csak bitorolta ezt, a­míg aztán Oroszországgal­ kö­tései, részére m­egerősíték azon legnagyobb szabadságot, hogy Oláhország fejedelmét uralkodása hetedik éve után le is tehesse. Az előtt a porta az oláhokkal, szerződései sze­rint köteles volt megismerni a fejedelmet, kit a többség akarata a t­rónra hivott. De az ezen választási formák ál­tal, a portávak­ alkudozásai s kötéseiben megszorított orosz udvar, Oláhország minden többi szabadságainak védelmét felvállalván, a választási szót kitörölte, s a hospodár kine­vezését egészen a porta kezei közé téve azon okosan hoz­záadott záradékkal, hogy a szultánnak szabad legyen min­den keresztény alattvalói közül választani egyént az oláh fejedelemségre, — m­elly záradék az Oroszország nézetei­nek kedvező fanariod­ák kedvéért történt, — mint ezt jól megmutatta a következés. Oláhország azon szabadalmát, hogy csak hónszülött lehessen fejedelme, csak a görög revolutío után szerezte vissza. — Az akermani szerződés, a portát feljogosítván hét évi uralkodásuk előtt is leteherni a hospodárokat, ezen a konstantinápolyi orosz minister által is illyeneknek megis­mert komoly méltatlanság által, az oláh fejedelmeket a pé­­tervári udvartóli absolut függésbe helyezé. Az 1820-dik felkelés részleteibe nem bocsátkozván , az orosz consulnak ezen időszak alatt a kormányzási ügyekre­ befolyásának elő— tüntetésére szorítkozom, — mint nem mulasztotta el ked­vezni azoknak, kik terveit támogaták ; mint mutatott lát­szólag pártfogást az elnyomottaknak; végre mint élt hízel­gésekkel a nép irányában, hogyan kormánya elleni rendü­ Gyászhit. Hazánk prímása, föméltóságu herczeg Kopácsy József esztergomi érsek, szombaton reggeli 3 órakor jobb életre szenderült. A bár rövid, de tett- és erénydús dicső pályán, nem csupán megyéje, hanem egész hazánkban áldott emlé­kezetű férfi hidegült poraira, az őszinte szívbeli bánat köny­­nyei hullanak.

Next