Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-10-22 / 189. szám

Tartalom: Vámügyi vélemény —egy. — A vá­rosi szegénység lakóiról. Ssy. — A személyes hitel jelen állapota Németországon. — th. — Pénzügyileg érdekes. — ***.— Fonóiskolai képzés. Takácsy Pé­ter. — Vegyes közlemények. Uj vasuttőke kamatbiztositásokról. Guano Angolhonban. Disznótenyésztés Izlandban. Ablakadó.­­—• Hirdetések. — Gőzösök járása. — Vasút. — Gabona-ár. — Statuspapirosok és részvények kerete. Vámügyi vélemény. II. A Hetilap 188 számában elősoroltuk az egyes fo­nal-szálakat, mellyekből az ellenfél emberei által élénkbe terített szabad kereskedés burkonya alakítva van, legyen szabad most már azokat elemeznünk, a pálinkától] . 99 56%,,­­ 1 „ 52 „ jövendőben pedig mindezektől nem fizetend semmit, s en­nélfogva áruit a magyar piaczon ama vámok mennyiségénél olcsóbban adhatja. A csírázó magyar iparnak jelenleg más feladata nem lehet, minthogy saját piac­át biztosíthassa ma­gának; a mostani vámrendszer valamint egyfelől lehetetlenné tette, hogy Ausztriába valami gyártmányt kivihessünk, úgy tudtán, szándékán kívül csekély bár, de mégis némi védel­met kölcsönözött a magyar iparűzőnek, jövendőben az ellen­fél terve szerint a védelem megszűnnék, s igy az austriai gyámok még jobban eláraszthatja a magyar piaczot művei­vel , a­mellyek a sorompók lerontásával még olcsóbbakká válnak. Ne gondolja pedig senki azt, hogy az austriai gyám­­­ok Magyarországba fogja gyártelepét állaltenni, ő nálunk sem olly olcsó pénzen, sem olly, s annyi ügyes kézműves­sel nem dolgozhatik, mint Austriában; mert hazánk elha­gyott ország, hol az ügyes szántóvető is ritkaság, és mert meg van mutatva, hogy a legdrágább kenyér mellett is le­hetséges a legolcsóbb gyártás. Az emberi ész e részben a természet hatalmát túlszárnyalá. Ha pedig más­felől a so­rompók lerontása Austriában olcsóbbá tenne kenyeret, húst, szóval élelmi­szert, és így olcsóbbá a napszámost, ez­által a gyártást, akkor csakugyan mint képtelenség tűnik fel a gondolat , hogy az austriai gyámok itt állítsa fel új költ­séggel Austriában elhagyott gyárvállalatát, nemde használja majd a tökéletesülő közlekedési eszközöket, mellyek által sokkal közelebb lesz hazánk főkereskedési piac­ához, a fő­városhoz , mint maga a magyar gyámok. A magyar ipar ez által lehetlenné vált e honban. De ezen megdönthetően észrevételek irányában ez álli­­tatik, hogy nyers termékeink nagyobb kelendőségre szá­molhatnak, s ez által földművelésünk fog nyerni; — ebben van valami való, de e valónál sokkal több a csalódás. Meg kell jegyeznünk, hogy nyers terményeink majd nem egyedüli piacra Bécs, Bécs kapuinál pedig azokat leg­nagyobb részben fogyasztási és községi adók terhelik inkább mint a vámok. Igaz tehát, hogy ha ama 3 ft. 30 kr.,melly egy ökör­ért: 1 ft. 45 kr, melly egy tehénért: 14 kr., melly egy juhért, mint vám fizettetik, jövendőre meg fog szüntetni, e körülmény a magyar állat­tenyésztés csekélyded javára fog szogálni; igaz, hogy ha a 30 kr., melly egy mázsa borért; a 49 kr, melly egy mázsa fagygyuért fizettetik, megszű­nik; a magyar földmivelés fog egy-két csiga lépést tenni előre, de kérdjük, meg fog e szűnni a fogyasztási adó, a községi járulék, melly egy ökörnél 8 ft. 30 kr., egy te­hénnél szinte annyi, egy mázsa bornál 1 ft. 24 kr., egy mázsa fagygyunál 2 ft. 24 kr., és ki biztosít bennünket ar­ról, hogy a­mi ma, mint harminczad megszűnt, az holnap, mint fogyasztási adó nem fog reánk rovatni. Azon észrevételre, hogy most a fogyasztási adót az austriai termesztők is fizetik, mi magyarok annál kevésbé szólalhatunk fel ellene, meg kell jegyeznünk azt, hogy ez minden esetre tény, tényeket pedig ignorálni nem szabad, s ennél fogva, ha teher ez az austriai termesztőre, teher az a magyarra nézve is, a fődolog pedig az, hogy a szabad kereskedés emberei a terhet meg nem szüntetik, mi tájé­kozásul szolgáljon főleg azon magyar termesztőnek, ki azon édes álomban ringatja magát, hogy a szabad kereskedés ál­tal nyers termékeiről minden teher levétetett. Aztán földészetünk legtöbb czikke most is igen cse­kély harminczaddal terheltetik, igy a gyapjú, kender, len, repcze, dohány igen csekély harminczadot fizetnek, mások. Eddigelé az austriai gyámok fizetett: a posztótól 2 ft.55 kr. —­5 ft. 25 krig a selyemtől . 8 „ 45 „ - 20 „ 25 „ az üvegtől 29 „ — 2 „ 34 „ a vasmüvektől 99 % „ - 2 „ 30 „ a rézmüvektől 1 „ 42% „ - 3 „ la’A., asztalos-munkáktól . 1 „ 21 „ - 2 „ 36 „ az olajtól 99 51% „--------„ 189. Pest, péntek HETILAP. oct. 22.1847 ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület szállásán a szerkesztőség hivatalában (Újvilág utcza Ilkey-ház 2-ik emelet) vidéken pedig minden pos­tahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken leg­alább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja D/j sőt két ivén is.— Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e. p.

Next