Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)

1985-06-20 / 282. szám

HAZIKERT A KISKERTI TENNIVALÓK EGYRE NAGYOBB HÁNYADA A SZEDÉS A Medárd-n­api hiedelem szerint, ha június első hete utáni azaz Medárd napján esik, akkor 40 napig esős, vál­tozékony lesz az idő. Higgyünk-e ennek a megfigyelésnek vagy sem? Kétségtelenül so­k igazság van benne, bár lehet, hogy nem válik be a 40 nap, de a beköszöntés sem kötő­dik mindig a Medárd-naphoz. Az idén nagyon pontos volt az atlanti eredetű légtömegek megérkezése, ami valóban azt jelenti, hogy fokozott figyelmet kell szentelni a nö­vényvédelemnek meg a szedésnek. A június második hetében ránk köszöntött hűvös esős időjárás lelassította a csonthéjasok meg a bogyósak érését, de ezzel a gombabetegségek fertőzésére is nagyobb lehető­ség nyílt. A gyümölcsök tartósításakor tehát külön figyel­met kell szentelni a válogatásnak, de magának a szedésnek is. Lehet, hogy korábban kell leszedni egyes gyümölcsfa­jokat, és a tervezett módszer helyett mást kell alkalmazni. Például a szamóca fagyasztásos tárolásánál a fajtajelleg mellett a gyümölcs nagysága is meghatározó tényező. A nagy bogyójú, laza szövetű gyümölcsöket, melyekből az idén sok van, ne tegyük mélyhűtőbe, mert fagyasztásbon csalódni fogunk. Csakis kemény húsú, közepes nagyságú és egészséges bogyókat fagyasszunk. A többit főzzük ki íz­nek lékvárnak, vagy préseljünk belőle levet. Elővigyáza­tos szedéssel gyűjtsük a szemeket úgy, hogy a kocsánykat rövidre csípjük. Legjobb, ha lapos műanyag kosárba gyűjt­jük, melyet azután néhány percig áztatunk, majd tiszta vízzel lemossuk. Ha csap alatt mossuk, a víz csak csordo­gáljon. Miután lecsöpögtettük, óvatosan tépjük ki a csumá­­kat, tegyük műanyag tasakba vagy dobozkába, és mielőbb fagyasszuk. Van, aki cukrozza, van, aki nem, ez ízlés dolga. A cukor azonban ne haladja meg a kilogrammonkénti 10— 15 dkg-ot. A málnánál az élénkpiros színű, tehát az érés felén tartó szemeket kell gyorsfagyasztásra elkészíteni, de itt a nagy szemű fajtáké az előny. Ezt a gyümölcsöt mind­járt azokba a dobozokba szedjük, amelyekben a mélyhűtő­be tesszük, mert ezt­­a gyümölcsöt nem mossuk gyorsfa­gyasztás előtt. Előnyös ha­tékony réteget képezünk a do­bozkákban vagy tasakokban, és ha néhány óráig előhűt­­jük. Erre azért van szükség, hogy a málna, tekintettel a benne kialakult légzsákokra, az egyenletes lehűlés után mi­nél gyorsabban és egyszerre fagyjon meg. A pirros ribisz­két is tehetjük mélyhűtőbe, már csak azért is, mert­­a feke­te ribiszkénél lesz a legkisebb a C-vitamin-veszteség a más­fajta, hőkezelés tartósítás nyomán. Itt is a nagyobb fajtájuké az előny. A fürtösen szedett ribiszkét mosás után bogyózzuk le. Mivel ez a gyümölcs fanyarabb, illetve savanykásab­b, mint a szamóca, ehhez is keverhetünk cuk­rot, amilknek a gyerekek örülnek a legjobban. A fekete ri­­bizkét tehát inkább más tartósító, illetve feldolgozási el­járással tegyük el télire. A kerti tennivalók még most sem csökkennek, mert a kapálás a kérgesedés miatt is célszerű, nemcsak a gyomok irtása miatt A kapát nagyon jól helyettesíti a nyeső, de csak akkor, ha jó éles. A kötözés nagyon fontos művelet most a szőlőben, gyümölcsösben, de a paradicsomnál is. A hajtásválogatáson már túl kell lennünk a szőlőben, a paradicsomnál ellenben hetenként, 10 naponként egyszer végezzük el az alsó hónaljhajtások kaccsatását. Az egy-két száron termő, felkötözött paradicsom nemcsak többet, ha­nem arányosabb és egészségesebb termést ad. A paradi­csomvész (peronoszpóra) megjelenése ellen már június vé­gén megkezd­hetj­­ük a védekezést, melyet egybeköthetünk a szőlő vagy a gyümölcs permetezésével, de nagyon ügyelve a frissen fogyasztásra kerülő gyümölcsökre. Vagyis rövid hatóidejű mérget használjunk, va­gy egyáltalán hagyjuk ki a nermed­éből A paradicsom fajtáiknál nálunk még nem tüntetik fel melyn­k a deteminált (meghatározott növeke­désű), ezért fogadjuk el a szabályt, hogy­­a korábbi fajták­nál, különösen az alacsonyabb, merev szárúaknál a csúcs­­hajtást ne kaccsazz­uk. A sárgadinnye metszését különös művelésnek tartják sokan A főhajtás 5—6 lomblevele után történő visszacsípésére inkább csak a régi fajtáiknál van szükség, majd hasonlóan visszacsípjük az oldalhajtásokat is. B. Gy. Rovatvezető: Bosznai Győző Sárgafa és datolyaszilva Mindkét fa olyan ritka, hogy sajnos csak gyűjteményes kertedben találkozunk velük. Bár némely tényezők iránt kifejezett igényük van, nem kellene elhanyagolni őket. A sárgafa a nevét a sárga színű gesztenyéről kapta. Ennek az Észak-Ameri­kából származó növénynek közép­termetű, széles, gömb alakú koronája van. Páratlanul szár­nyalt óriási levelei az akácéira emlékeztetnek. Illatos virá­gai májusban, júniusban nyílnak. Virágzása rendszertelen, egyik évben bőséges, a másikban pedig szinte teljesen el­marad. Lapos termése nyár végén érik. Fény- és meleg­igényes fafaj. Széltörésre is érzékeny, ám a talaj iránt nin­csenek különösebb kívánalmai. Védett meleg helyen kiváló pompával díszül. Télen is szép dísze kertünknek, mert si­ma törzsét kihívó szürke kéreg borítja. A datolyaszilva trópusi, szubtrópusi vidéken őshonos. Néhány közülük azonban télálló. A Valódi datolyasziilva gyorsan növő középtermetű fa. Apró sárgás virágai jú­niusban nyílnak. A belőlük kialakult apró sárgás termések fanyar-édeskés ízűek. Tápdús, laza talajt és meleg napos fekvést kíván. Egy közeli­ rokona, a díszszalva termése ná­lunk nem tud beérni. A tengerpart mellékén már elegendő napfény van termésének beérlelésére. Itt gyümölcsfaként termesztik. Különösen nagy rangja mint gyümölcsfélének Ázsia melegebb vidékein van. Igényeit illetően teljesen megegyezik az előzőéivel Az ilyen különleges fafajokat, ha sikerül hozzájutnunk, csak egyesével, a­ kert hangsúlyos részébe ültessük. Tekint­ve, hogy igazán szép fává csak akkor nevelhetők, ha biz­­­tosítva vannak az igényeik, csak akkor vállakozzunk tele­pítésükre, ha elegendő időt szakíthatunk gondozásukra. KOPASZ Aranka kertészmérnök Az egres legfontosabb permetezései A köszmétének vagy egresnek szintén megvannak az ellenségei, kora tavasszal rendszeresen jelentkezik rajta a hajtászsugorító levéltetű. Nagyon jó eredményt ad ellene a Folimat és a Lebagoid, teljesen mindegy, hogy a kettő közül melyikkel permetezünk. A köszméte-levéldarázs is jelentkezhet, de ez ellen is jók a rovarölő szerek. Az utóbbi években nagyon elszaporodott a köszmétén az atka egy fajtája, a vöröspók, ez a kártevő az egész bokrot legyengí­ti, leáll a hajtásnövekedés, a levelek aprók lesznek, és ti termés is apró, íztelen mar­ad, pár év alatt az egész bokor kipusztul. Ellene még virágzás előtt el kell végezni egy permetezést, majd meg kell ismételni virágzás után. Az atkák ellen a következő szerek egyikét ajánlom: Mitac, Torque, Rospin, Neoron. A kórokozók közül legveszélyesebb a lisztharmat, kárt okoz hajtáson, levélen, de kártétele legszembetűnőbb és legnagyobb a termésen, a megtámadott bogyókat a kóroko­zó teljesen ellepi, befedd előbb világos, majd később sötét­barna tömegével. Kezdetben ez a bevonat még ledörzsölhe­­tő, de később annyira rászárad a beteg bogyókra, hogy el­távolítani sem lehet. Az ilyen bogyók fejlődésükben lem­a­­radnak és a rajtuk kialakult bevonat következtében érté­küket vesztik, nem használhatók fel semmire. Lisztharm­at ellen köszmétén is nagyon jó eredményt ad a Bayleton, de természetesen használható a Rubigan is. A védekezést legjobb, ha a permetezőszerek kombiná­ciójával oldjuk meg, a Folimat oldata és a Lebayoid olda­ta is keverhető­­a Bayleton vagy a Rubigan oldatával, és így egyszerre védekezhetünk a levéltetvek és a lisztharmat ellen is. Az atkaölő szerekeit legjobb egyelőül kipermetezni, de lemosásszerűen végezzük, hogy a legkisebb rész se ma­radjon perm­edzetlenül. Az atkaölő szerek közé egyedül csak a Bayleton bekeverését ajánlom a tisztharmat ellen. A szereket mindig a csomagoláson feltüntetett töménység­ben kell felhasználni. Sóti István ________________________________________14

Next