Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)
1985-01-31 / 263. szám
TECHNIKA Melyik képmagnó a legjobb? Nagy családi beruházás egy képmagnónak a megvásárlása. Alaposan meg kell fontolni, megnézni a felajánlott készüléket. De mire ügyeljünk? Melyik képmagnó a legjobb? Tekintet nélkül arra, hogy a videokamerák kompatibilisek, elvben mindegyik kamerát bármelyik képmagnóra kapcsolhatjuk, ha a jelzések megfelelnek, és ha a készülékeken azonos csatlakozási lehetőségek vannak. A videorekordereknél a helyzet egészen más. Az első legfontosabb feladat az, hogy eldöntsük, mely rendszerhez kívánunk csatlakozni, mert a továbbiakban ehhez kell tartanunk magunkat. Tudott dolog például, hogy az amatőr Videó-piacon három rendszer létezik: a BETA, VHS és a VIDEO 2000. Mindegyik rendszernek megvan a maga előnye, hátránya. Vásárlásikor azonban ne a rendszereknek a tulajdonságai döntsenek, hanem az a körülmény, hogy ismeretségi körünkben már milyen rendszerek találhatók. Mert ne feledjük el, hamarosan arra lesz szükség, hogy filmeket, műsorokat, illetve kazettákat cseréljünk egymás között. És ha a mi rendszerünk különbözik rokonunk, ismerősünk rendszerétől, akkor ettől az előnytől elesünk. Akövetkező tényező, amelyre az amatőrök általában ügyelni szoktak, a képmagnóba helyezhető kazetta nagysága, illetve a szalag hossza. A képmagnó-piacon található BETAMAX készülékekbe például 30—195, a VHS-rendszerű készülékekbe pedig 60—240 perces programot tartalmazó szalagokat tehetünk. Feltéve, ha a készülék normál sebességgel működik. A VHS és a VIDEO 2000 rendszerekben olyankészülékek is vannak, amelyeknek a sebességét a felére lehet csökkenteni, ami megkétszerezheti egy szalagra rögzíthető műsor tartamát, így egyes készülékek a VHS-rendszerben 480 perces felvételt is készíthetnek, a VIDEO 2000 rendszerben pedig egyes készülékekbe 2x8 órás szalagot is helyezhetünk. A VIDEO 2000 rendszerről tudnunk kell azt is, hogy a szalagok mindkét oldalára rögzíthető felvétel. A szalagra fölvehető műsor nem lehet minden szempontból döntő tényező. A képmagnó-tulajdonosok zöme ugyanis csak bizonyos műsorokat gyűjt, illetve örökít meg. Például játékfilmeket, amelyek átlaghosszúsága 100 perc. Az ő számaikra a standard kazettanagyság nem megfelelő, mert ez 120 perces (a BETA-rendszernél 130 perces). A szalaghosszúság nem tekinthető mindig előnyösnek, mert ha mondjuk, egy 240 percig tartó kazettára felveszünk három 80 perces filmet, és Mi idő elmúltával aközépsőt le akarjuk törölni, nehéz lesz a középső film elejét megtalálni, hiszen különböző képmagnók különböző módon számozzák a szalaghosszúságot, meg azután a középső 80 percig tartó helyre csak pontosan 80 percig tartó filmet lehet rögzíteni, ilyet pedig igen körülményes újból találni. Tehát azoknak a videofilmeknek, akik játékfilmek gyűjtésére szeretnék specializálni magukat, ajánlatos a 120 perces kazetták vásárlása, bár ezek viszonylag drágábbak nálunk. Statisztikai adatok szerint, az NSZK-ban egyes rendszerek elterjedtsége a következő: a VHS-rendszerben működő készülékeké 60 százalék, a BETA-rendszerben működőké 25 százalék, a VIDEO 2000-rendszerben és a CVC- rendszerben stb. működőké pedig 15 százalék. Ennek alapján a VIDEO 2000 rendszerben működő készülékeket azonnal elvethetjük, tekintet nélkül arra, hogy a műszaki szempontból a legtökéletesebbek, de bizonyos okokból még feltalálóik a Philips és a Grundig) is abbahagyták gyártásukat, jövőjük tehát bizonytalan. Ha tehát már eldöntöttük magunkban, melyik videorendszerhez csatlakozunk, következhet a készülék megvásárlása. Mint ahogy a kazetták esetében is a szalaghosszúság tűnik fel elsőnek, így a képmagnók esetében is azok az információk a leghangosabbak, amelyek a legkevésbé befolyásolják a videorekorderek képességét. Olykor egyes apróságok fontosabbak a bombasztikusan bejelentett képmagnó-tulajdonságoknál. Egyes készülékek fel vannak szerelve áramszünet-biztosítékkal. Mire is szolgál ez? Áramszünet esetén egyes képmagnóknál megszakad a memória is, amelyet beléje tápláltunk, hogy mikor készítsen felvételt teljesen önműködően. A biztosítékkal felszerelt képmagnóknál áramszünet esetén a memória nem esik ki, néhány órán keresztül megmarad, tehát ha újból visszajön az áram, a készülék folytatja működését, és rögzíteni fogja az előre meghatározott időben a tervezett műsort a megfelelő csatornán. A biztosítéknak tehát igenis nagy jelentősége van. Viszont minden képmagnó nincs ellátva ilyen biztosítékkal. Erre ügyeljünk. Egyes újdonsült képmagnó-tulajdonosok számára nem lényeges, hogy a készülék hány csatornán programozható — általában kilencen 21 napra előre. De fontosnak tartják, hogy van rajta INSERT jelzés, amely azt jelenti, hogy két műsor közé betétet lehet fölvenni, vagy ASSEMBLE jelzés, vagyis zavarmentesen lehet egyes műsort a másikhoz ragasztani, tehát műsorokat állíthatunk össze. Kezdők számára a következő tényezők ajánlhatók, ezeket jó lenne, ha szem előttt tartanák, ha képmagnó-vásárba indulnak. Természetesen előzőleg magukban tisztázniuk kell, mi érdekli őket, milyen célból vásárolják a képmagnót, íme a ldssta: — A képmagnón feltüntetett utasítások miilyen nyelven íródtak — német vagy angol nyelven, melyiket tudjuk jobban. — A gombok könnyen nyotrlkodhatók-e (azadikor a tévékészülék be van kapcsolva, milyen erősen világítanak, nem zavar-e bennünket a képernyő fényénél erősebb világítóberendezés). — Könnyen beolvashatjuk-e a szalag számjelzését sötétben is, hogy megtaláljuk egyes filmek vagy fölvett műsorok kezdetét a villany felgyújtása nélkül. — Jól látható-e a TIMER óraberendezés. A zöld fényű óraszám jobbrak látszik, mint a piros. — Egyesképmagnó-funkciót lehetséges-e a képernyőre vetíteni vagy sem. — Egyes fölvett műsor elé felvehető-e az az információ, hogy a műsort mikor, milyen időben rögzítettük szalagra. — Milyen hosszú időre lehet betáplálni a vételt (7-től 99 napig). — Az előreprogramozásban milyen lehetőségeik varnak, hány csatornára lehet állítani naponta négy hétre előre. — Szakaszonkénti programozás lehetősége megfelelő műsor vételére addig, míg a szalag hosszúsága megengedi. Például mindennap csak a híradó anyagának a rögzítése. — Van-e a készüléken SLEEP-FUNCTION jelzés, amiazt jelenti, hogy ha egy műsort késő este veszünk fel, közben elálmosodunk és lefekszünk, ilyenkor a készüléket úgy is beállíthatjuk, hogy megfelelő idő utánkapcsolódjon ki. — Van-e a készüléken SLEEP-FUNCTION jelzés, ami SEARCH). — Beállítható-e csökkentett fordulatszámra, hogy egy szalag hosszúságát megkétszerezzük. — Van-e rajta MEMORY FUNCTION felírat (a szalag tekercselése meghatározott helyen önműködően megállítható-e). *— A gyors tekercseléskor láthatók-e a képek (REWIEW/CUE FUNCTION). — A készüléken van-e képmegállítási lehetőség (PAUSE/STILL) vagy SLOW jelzés lassított képek nézésére. — REWIEW jelzés azt jelenti, hogy a képsor visszafeléis pörgethető. — Az ASSEMBLE jelzés azt jelenti, hogy a szalagot lehet vágni anélkül, hogy pörgetéskor észre lehetne venni a ragasztás vagy az összeillesztés helyét. — Az INSERT jelzés azt jelenti, hogy két műsor közé egy újabbat is tehetünk anélkül, hogy a ragasztást vagy az összeillesztést pergetéskor észlelnénk. — Az AUDIO DUB jelzés azt jelenti, hogy a műsor utólag újból szinkronizálható, letörölhetjük a hangot anélkül, hogy a képanyagban kár esne, és más hangot vihetünk fel az adottképek mellé. — Fontos tényező még a STEREO, HI-FI és nem utolsósorban az, hogy távirányítóval üzembe hozható-e a készülék. 13