Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)

1985-01-31 / 263. szám

TECHNIKA Melyik képmagnó a legjobb? Nagy családi beruházás egy képmagnónak a megvásár­lása. Alaposan meg kell fontolni, megnézni a felajánlott készüléket. De mire ügyeljünk? Melyik képmagnó a leg­jobb? Tekintet nélkül arra, hogy a videokamerák kompati­bilisek, elvben mindegyik kamerát bármelyik képmagnóra kapcsolhatjuk, ha a jelzések megfelelnek, és ha a készü­lékeken azonos csatlakozási lehetőségek vannak. A video­­rekordereknél a helyzet egészen más. Az első legfontosabb feladat az, hogy eldöntsük, mely rendszerhez kívánunk csatlakozni, mert a továbbiakban ehhez kell tartanunk magunkat. Tudott dolog például, hogy az amatőr Videó-piacon három rendszer létezik: a BETA, VHS és a VIDEO 2000. Mindegyik rendszernek megvan a maga előnye, hátránya. Vásárlásikor azonban ne a rend­szereknek a tulajdonságai döntsenek, hanem az a körül­mény, hogy ismeretségi körünkben már milyen rendszerek találhatók. Mert ne feledjük el, hamarosan arra lesz szük­ség, hogy filmeket, műsorokat, illetve kazettákat cserél­jünk egymás között. És ha a mi rendszerünk különbözik rokonunk, ismerősünk rendszerétől, akkor ettől az előnytől elesünk. A­­következő tényező, amelyre az amatőrök általában ügyelni szoktak, a képmagnóba helyezhető kazetta nagy­sága, illetve a szalag hossza. A képmagnó-piacon található BETAMAX készülékekbe például 30—195, a VHS-rendsze­­rű készülékekbe pedig 60—240 perces programot tartalma­zó szalagokat tehetünk. Feltéve, ha a készülék normál sebességgel működik. A VHS és a VIDEO 2000 rendsze­rekben olyan­­készülékek is vannak, amelyeknek a sebes­ségét a felére lehet csökkenteni, ami megkétszerezheti egy szalagra rögzíthető műsor tartamát­, így egyes készülékek a VHS-rendszerben 480 perces felvételt is készíthetnek, a VIDEO 2000 rendszerben pedig egyes készülékekbe 2x8 órás szalagot is helyezhetünk. A VIDEO 2000 rendszerről tud­nunk kell azt is, hogy a szalagok mindkét oldalára rögzít­hető felvétel. A szalagra fölvehető műsor nem lehet minden szem­pontból döntő tényező. A képmagnó-tulajdonosok zöme ugyanis csak bizonyos műsorokat gyűjt, illetve örökít meg. Például játékfilmeket, amelyek átlaghosszúsága 100 perc. Az ő számaikra a standard kazettanagyság nem megfelelő, mert ez 120 perces (a BETA-rendszernél 130 perces). A szalaghosszúság nem tekinthető mindig előnyösnek, mert ha mondjuk, egy 240 percig tartó kazettára felveszünk három 80 perces filmet, és Mi idő elmúltával a­­középsőt le akar­juk törölni, nehéz lesz a középső film elejét megtalálni, hiszen különböző képmagnók különböző módon számozzák a szalaghosszúságot, meg azután a középső 80 percig tartó helyre csak pontosan 80 percig tartó filmet lehet rögzíteni, ilyet pedig igen körülményes újból találni. Tehát azok­nak a videofilmeknek, akik játékfilmek gyűjtésére szeret­nék specializálni maguka­t, ajánlatos a 120 perces kazetták vásárlása, bár ezek viszonylag drágábbak nálunk. Statisztikai adatok szerint, az NSZK-ban egyes rend­szerek elterjedtsége a következő: a VHS-rendszerben mű­ködő készülékeké 60 százalék, a BETA-rendszerben mű­ködőké 25 százalék, a VIDEO 2000-rendszerben és a CVC- rendszerben stb. működőké pedig 15 százalék. Ennek alap­ján a VIDEO 2000 rendszerben működő készülékeket azon­nal elvethetjük, tekintet nélkül arra, hogy a műszaki szem­pontból a legtökéletesebbek, de bizonyos okokból még fel­találóik a Philips és a Grundig) is abbahagyták gyártá­sukat, jövőjük tehát bizonytalan. Ha tehát már eldöntöttük magunkban, melyik video­­rendszerhez csatlakozunk, következhet a készülék megvá­sárlása. Mint ahogy a kazetták esetében is a szalaghosszú­­ság tűnik fel elsőnek, így a képmagnók esetében is azok az információk a leghangosabbak, amelyek a legkevésbé befolyásolják a videorekorderek képességét. Olykor egyes apróságok fontosabbak a bombasztikusan bejelentett képmagnó-tulajdonságoknál. Egyes készülékek fel vannak szerelve áramszünet-biztosítékkal. Mire is szol­gál ez? Áramszünet esetén egyes képmagnóknál megsza­kad a memória is, amelyet beléje tápláltunk, hogy mikor készítsen felvételt teljesen önműködően. A biztosítékkal fel­szerelt képmagnóknál áramszünet esetén a memória nem esik ki, néhány órán keresztül megmarad, tehát ha újból visszajön az áram, a készülék folytatja működését, és rög­zíteni fogja az előre meghatározott időben a tervezett mű­sort a megfelelő csatornán. A biztosítéknak tehát igenis nagy jelentősége van. Viszont minden képmagnó nincs el­látva ilyen biztosítékkal. Erre ügyeljünk. Egyes újdonsült képmagnó-tulajdonosok számára nem lényeges, hogy a készülék hány csatornán programozható — általában kilencen 21 napra előre. De fontosnak tart­ják, hogy van rajta INSERT jelzés, amely azt jelenti, hogy két műsor közé betétet lehet fölvenni, vagy ASSEMBLE jelzés, vagyis zavarmentesen lehet egyes műsort a másik­hoz ragasztani, tehát műsorokat állíthatunk össze. Kezdők számára a következő tényezők ajánlhatók, eze­ket jó lenne, ha szem előttt tartanák, ha képmagnó-vásárba indulnak. Természetesen előzőleg magukban tisztázniuk kell, mi érdekli őket, milyen célból vásárolják a képmagnót, íme a ldssta: — A képmagnón feltüntetett utasítások miilyen nyelven íródtak — német vagy angol nyelven, melyiket tudjuk job­ban. — A gombok könnyen nyotrlkodhatók-e (azadikor a tévé­készülék be van kapcsolva, milyen erősen világítanak, nem zavar-e bennünket a képernyő fényénél erősebb világító­­berendezés). — Könnyen beolvashatjuk-e a szalag számjelzését sö­tétben is, hogy megtaláljuk egyes filmek vagy fölvett műsorok kezdetét a villany felgyújtása nélkül. — Jól látható-e a TIMER óraberendezés. A zöld fényű óraszám jobbrak látszik, mint a piros. — Egyes­­képmagnó-funkciót lehetséges-e a képernyőre vetíteni vagy sem. — Egyes fölvett műsor elé felvehető-e az az informá­ció, hogy a műsort mikor, milyen időben rögzítettük sza­lagra. — Milyen hosszú időre lehet betáplálni a vételt (7-től 99 napig). — Az előreprogramozásban milyen lehetőségeik varna­k, hány csatornára lehet állítani naponta négy hétre előre. — Szakaszonkénti programozás lehetősége megfelelő műsor vételére addig, míg a szalag hosszúsága megengedi. Például mindennap csak a híradó anyagának a rögzítése. — Van-e a készüléken SLEEP-FUNCTION jelzés, ami­­azt jelenti, hogy ha egy műsort késő este veszünk fel, közben elálmosodunk és lefekszünk, ilyenkor a készüléket úgy is beállíthatjuk, hogy megfelelő idő után­­kapcsolódjon ki. — Van-e a készüléken SLEEP-FUNCTION jelzés, ami SEARCH). — Beállítható-e csökkentett fordulatszámra, hogy egy szalag hosszúságát megkétszerezzük. — Van-e rajta MEMORY FUNCTION felírat (a sza­lag tekercselése meghatározott helyen önműködően megál­lítható-e). *— A gyors tekercseléskor láthatók-e a képek (RE­­WIEW/CUE FUNCTION). — A készüléken van-e képmegállítási lehetőség (PA­­USE/STILL) vagy SLOW jelzés lassított képek nézésére. — REWIEW jelzés azt jelenti, hogy a képsor vissza­felé­­is pörgethető. — Az ASSEMBLE jelzés azt jelenti, hogy a szalagot lehet vágni anélkül, hogy pörgetéskor észre lehetne venni a ragasztás vagy az összeillesztés helyét. — Az INSERT jelzés azt jelenti, hogy két műsor közé egy újabbat is tehetünk anélkül, hogy a ragasztást vagy az összeillesztést pergetéskor észlelnénk. — Az AUDIO DUB jelzés azt jelenti, hogy a műsor utólag újból szinkronizálható, letörölhetjük a­ hangot anél­kül, hogy a képanyagban kár esne, és más hangot vihe­tünk fel az adott­­képek mellé. — Fontos tényező még a STEREO, HI-FI és nem utolsósorban az, hogy távirányítóval üzembe hozható-e a készülék. 13

Next