Heves Megyei Nap, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

6 HEVES MEGYEI NAP SÖPÖRNEK A PARLAMENTBEN Jogilag haldoklik Ha a kormány ígéretéhez híven beterjeszti a gazdasági in­tézkedésekről szóló három törvénycsomagját, akkor ez minden egyéb, az alkotmányozás szempontjából is fontos törvény tárgyalását „kisöpri” a parlamentből - mondotta Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke pénteken. A Képviselői Irodaházban megtartott sajtótájékoztatón a kereszténydemokrata képvi­selők azt elemezték, hogyan került a törvényhozás az al­kotmányos mulasztás állapo­tába. Isépy Tamás frakcióveze­tő szerint a szocialista párt a kisgazdapárt oldalára állt, amikor az alkotmányozást el­őkészítő ötpárti egyezség alá­írásától visszalépett. Gáspár Miklós alelnök kijelentette: a kormány szociológiai érte­lemben megbukott, jogi érte­lemben egzitál. KINEK ADJÁK EL? A bevétel a lényeg A HungarHotels privatizációjával kapcsolatosan - a kor­mány döntése értelmében - március 31-éig kellett kidol­gozni az érintetteknek, mi történjen a szállodalánccal. Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke ezzel kapcsolatosan pénteken elmondta: pri­vatizációs miniszteri döntés ügyében­ szükséges a HungarHotels Schagrin Tamás úgy látja: nem lehet kizárni a külföldi tőkét a szállodalánc értékesí­téséből. Különösen a nagy szállodák privatizációjában szükséges feltétlenül a külföl­di befektetők részvétele. Az OIH elnöke nem foglalt állást abban, hogy egyenként vagy egyben lenne célszerű a szál­lodalánc értékesítése. Szerin­te lényeges szempont, hogy jelentős bevételei származza­nak ebből az országnak. Schagrin Tamás szerint az OIH-nak javaslattevő szerepe nincs az ügyben, de kialakí­totta saját álláspontját, meg­hallgatta a szakmai és érdek­­képviseleti szervezetek véle­ményét, amelyekkel nem mindig értett egyet. Arról, hogy a vélemények miben tértek el, az OIH elnöke nem nyilatkozott. A MATÁVNAK NEM ÉRI MEG Olcsóbb lehetne a telefon Lehetséges, hogy hamarosan olcsóbb lesz a távolsági be­szélgetések díjszabása Magyarországon, ami mindenkinek jó lenne, csak a Matávnak nem. Magyarországról ma egyetlen percnyi amerikai telefonhívás 200 forintba kerül áfával, ami nagyon sok pénz. New York­ból Budapestre feleennyi a díj, mert az óceán túl­partján nemcsak a benzinnek, az au­tónak, hanem a távhívásnak is lé­nyegesen keve­sebb az ára. El­képzelhető, hogy április 1-jétől Ma­gyarországon csökkennek a dí­js jak - föltéve, ha tényleg megindul a Callback Ma­gyarország Kft. szolgáltatása. A dolog úgy működik, hogy az ember szerződést köt a céggel, előre kifizet egy bizo­nyos összeget, és vállalja, hogy ha­vonta legalább 100 dollárért beszél a nemzetközi vonala­kon. A callback - magyarul visszahívó - cég ezután lép működésbe. Ha föl akarom hívni Washingtont, tárcsázni kell egy külföldi számot, majd letenni a kagylót. Kisvártatva megcsörren a készülék, és kap az ember egy amerikai vonalat, amelyen keresztül immár féláron lehet telefon­álni. A szolgáltatás tehát meg­éri. Annak is, aki adja, annak meg pláne, aki kapja. Csak épp annak nem, akié a háló­zat. Ez pedig a Matáv, amely­ben - hogy a dolog még érde­kesebb legyen - az érintett amerikai cég is részvényes. A törvények szerint a Ma­táv nyolc évre a nemzetközi hívásokra is koncessziós jogot szerzett, így - példánknál ma­radva - Washingtont csak a Matáv­ hálózatát igénybe véve hívhatnám föl. Bonyolult jogi harc kezdő­dött tehát jóval az előtt, hogy maga a szolgáltatás beindult volna. Az első hivatalos ver­diktet a napokban a Hírközlé­si Főfelügyelet mondja ki. Egy elvi állásfoglalás sze­rint nem támogathatók ezek a szolgáltatások - különös te­kintettel akkor, ha ezek a fej­lődő, illetve fejlesztés alatt lé­vő hálózatokat sértik. És MATÁV szerint Magyaror­a­szág e tekintetben fejlődő. Visszahívható? (A képen Katona Béla volt mi­niszter) Emelt a Westel A jelenlegi 55 millió dollárról 80 millió dollárra emelte a na­plókban alaptőkéjét a Westel 900 GSM Rt A három alapító részvényes - a Matáv Rt. a US West és a Westel Rádiótelefon Kft. - eredeti tulajdoni hánya­duknak megfelelő arányban, összesen 21 millió dollár új tő­két fizetett be. A vállalkozásba beszállt a Világbank leány­bankja, az IFC 4 millió dollár­ral, így az rt. alaptőkéje 80 millió dollárra emelkedett. Az IFC tulajdoni aránya 5 száza­lék. Mindezt Sugár András, a társaság vezérigazgatója jelen­tette be tegnap. A NAP KRÓNIKÁJA GAZDAGODÁSSAL A VASFÜGGÖNY ELLEN A gazdasági elmaradottságot együtt kell leküzdeni Véget ért az a kétnapos találkozó, melyet Gazdasági Együttműködési Konferencia néven a Határon Túli Ma­gyarok Hivatala rendezett Budapesten. A tanácskozáson részt vettek a környező országok üzletemberei, kereskede­lemmel foglalkozó szakemberei. MRÁV JÓZSEF A Határon Túli Magyarok Hivatala megkezdi egy olyan kormány-előterjesztés kidol­gozását, amely a gazdasági együttműködés lehetőségei­ről szól - mondta Lábody Lász­ló elnök, címzetes államtitkár. Egy olyan adatbankrendszert kell létrehozni, amely koordi­­­­álja és egyben összpontosítja gazdaság élénkítéséhez szükséges információk oda­­visszaáramlását és elősegíti a vállalkozások egymásra­ talá­lásának lehetőségeit. Ezen be­lül az egyik legfontosabb fel­adat, hogy a határon innen és túl élő magyarok piac- és ver­senyképes termékei bekerül­jenek a hazai és a külföldi ke­­reskedelmbe. Továbbra is dobogós he­lyet foglalnak el a kereskedel­mi kapcsolataink terén a volt szocialista országok, köztük Oroszország, illetve a FÁK tagállamai. A gazdasági diplo­mácia segítségével kell előre­lépnünk és a kölcsönösen elő­nyös feltételek révén sikeres kereskedelmet alakíthatunk ki - mondta Kopátsy Sándor közgazdász. Ha nem sikerül eltüntetni a térség országai között a gaz­dasági és életszínvonalbeli kü­lönbséget, akkor a gazdag Nyugat vasfüggönyt emel a keleti szomszédok elé. Ezt saj­nos tudomásul kell venni - hi­vatkozott az osztrák határon előállt példára. Egy bizonyos életszínvonal alatt a megélhetés gondja sokkal fontosabb más nemzeti kérdéseknél - mondta az is­mert közgazdász professzor. Ma az egyik legfőbb célunk, hogy megsokszorozzuk keres­kedelmünket a szomszédos országokkal. Veres Péter nyugalmazott miniszter hozzászólásában ki­emelte, nagyon fontos, hogy a helyi igényekhez igazítsuk az oktatás színvonalát. A gazda­sági elmaradottságot együtt kell a térség hátrányban lévő országainak leküzdeni, mert csak együtt csatlakozhatnak a nemzetközi piacokhoz is. En­nek érdekében az állam segít­ségével létrehozott Kézfogás Közalapítvány igyekszik etni­kai hovatartozástól függetle­nül segíteni a vegyes vállala­tok létrejöttét és működését. Horn Gyula Szegeden A kormány meg kívánja erősí­teni a rendőrség, az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség és a ha­tárőrség állományát, azt a szak­embergárdát, amely a bűncse­lekmények, a feketegazdaság­ban történő súlyos jogszabály­­sértések felderítésével, kivizsgá­lásával foglalkozik - mondta pénteki szegedi sajtótájékozta­tóján Horn Gyula. Az április közepén tartandó kormányülésen döntenek to­vábbá arról, hogy az APEH kapjon-e nyomozati jogkört. Az említett testületeknél a létszám növelésére feltétlenül szükség van, hiszen az elmúlt évek alatt nem építkezés, hanem vissza­lépés történt e területen. NÉPJÓLÉTI ELMOZDULÁS Szigorítják a minisztériumot is A Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára szerint a március 12-i kormányülés döntéseihez képest a tárcának sikerült bizonyos elmozdulást elérnie a szigorító csomag­ban. Kökény Mihály ezt egy pénteki sajtóbeszélgetésen mondta, ahol kiderült az is: a jogszabály­­változások részleteit még nem dolgozták ki a tárcánál. Sőt­­ az államtitkár szerint biztos­­, hogy a csomag parlamenti tár­gyalásáig sem sikerül minden részletkérdést tisztázni. Köz­ben ugyanis a minisztérium 15 százalékkal csökkentendő ap­parátusának még a tb idei költségvetését is elő kell készí­tenie. A költségvetés - mint az államtitkár mondta - nagy va­lószínűséggel csak június 1-jé­­től léphet életbe, de nem biz­tos, hogy az egészségügy bizo­nyos területein bevezetendő té­rítési díjakból befolyó összeg a tb bevételei között szerepel majd. 1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Mentő kérdés ________jAKUBOvrrs________ Mentő kérdéseket talált ki az MDF a kormánynak. Merő jó akaratból, mondta tegnap Kó­nya Imre a párt frakcióvezető­­helyettese, s bizonyára jókat kuncogott közben. Az öt kérdés ugyanis, amiket a képviselőcso­port gazdasági kabinetje sütött ki, igencsak ravaszdik. Kérdezik például, hogy a csa­ládi pótlék miért nem jár tovább az európai úton, meg hogy mekko­ra lesz az infláció a Bokros-cso­mag következtében, és hogy miért dőlt össze a költségvetés. Az eddigi válaszokkal az MDF bizonyára nem volt megelé­gedve, viszont nagy a jó szándé­ka. Barsiné Pataki Etelka, a gaz­dasági munkacsoport vezetője pél­dául megsúgta, ha ez így megy to­vább, 32-33 százalékos lesz a pénzromlás. Bízzunk benne, hogy Bokros Lajos odafigyelt, a pénz­ügyminiszter a jövő héten vizsgá­zik az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. Kónya Imre azt mondta, menteni akarják a menthetőt. Van egy mentő kérdésem: mire gondolt? Óránként 160 kilométerrel is tudnak majd közlekedni Buda­pest és Hegyeshalom között a MÁV új vasúti szerelvényei. SZUBJEKTÍV PORTRÉ Orbán - a rendszer-visszaváltó _______KRAUSZ TAMÁS_______ A személyeskedést az külön­bözteti meg a személyre szóló kritikától, hogy az utóbbi az egyént mint meghatározott történelmi és politikai viszo­nyok reprezentánsát képes megragadni, nem pedig mint személyes ellenfelet. Ebből a szempontból tekintve már önmagában az is dicséret, hogy Orbán Viktor tárgya lehet egy ilyen írásnak, sokkal több dicséretet nemigen lehet mondani. Kétségtelen: Orbán Viktor politikusi teljesítménye alkal­mas meghatározott problé­mák bemutatására. Sokak számára úgy tűnhet, Orbán Viktor ma már tökéletesen érdektelen fiatalember. Hi­szen egyfelől már mindent el­mondott, amit elsajátított, másfelől már mindent megír­tak róla, amit csak lehetett, sőt még annál is többet. En­nek ellenére is Orbán Viktor a rendszerváltás tipikus figu­rája. Ha meg akarjuk érteni a rendszerváltás körülményeit, akkor ő igazán felfogható a legközhelyesebb állatorvosi lónak, amelyen minden be­tegség jól tanulmányozható, íme néhány „betegség”. Orbán pályája - röviden szólva - nem gazdag bonyo­lult rejtvényekben: nem ren­delkezik kiemelkedő intellek­tuális teljesítménnyel, nem fűződik nevéhez semmilyen politikai doktrína (hacsak az nem, hogy agyagba döngöli a kommunistákat, de azt sem ő mondta először), nem túlsá­gosan kellemes társalgó, in­kább csak afféle mindennapi ember, aki megrészegedik sa­ját hangjától, aki túlságosan komolyan veszi magát mint „pártvezért”, majd mint „ál­lamférfit”, aki hiányában van minden öniróniának. Egy magyarul is jól tudó angol szociológus barátom „poten­ciális diktátornak” nevezte őt 1990-ben, ám ez nyilvánvaló­an Orbán úr túlbecsülése volt, mivel a képességek és az ambíciók ez esetben sem áll­nak egymással arányban, nem szólva arról, hogy a „nemzet megmentőjének”, aki majd „ráncba szedi a csür­­hét”, nem jött el az ideje. Egy potenciális „diktátor” lehet pragmatikus „népvezér”, le­het ravasz apparatcsik, de nem lehet eszmények nélküli ember, a karizmatikus vezető ugyanis mindig hisz valamely nagy eszmében... Orbán Vik­torból a „magyar ugaron” ne­héz lenne még a legjobb ta­nácsadóknak is olyan embert faragni, aki populista népve­zérként mentené meg nemze­tét. Nincsenek birtokában olyan még le nem járatott esz­mények, amelyeket úgy tud­na a lakosság tudomására hozni, hogy azt el is higgyék neki. Kicsoda hát Orbán Vik­tor ma? Orbán Viktor 1988-89-től „demokratikus forradalmár” mindaddig, amíg a hatalom és vagyon megszerzéséről volt szó, majd „konzervatív nacio­­nálpopulista”, amikor a meg­szerzett hatalom és vagyon megőrzése kerül napirendre. Jól tükrözi ez a magyar rend­szerváltó elit igazi arculatát. A történelem tanulsága szerint a forradalmak, ellen­­forradalmak rendszerváltá­sok alapkérdését három­­ bel­sőleg összefüggő - jelenség al­kotja: a tőkefelhalmozás mi­kéntje, a tulajdon fölötti ren­delkezés és a hatalom birtok­lása. Orbán Viktor hazai és angliai tanulmányai során bi­zonyosan felfogta ennek a problémakörnek a lényegét, mert ma már a hatalommeg­tartás új trükkjeivel, techni­káival, technológiájával kísér­letezik. A hatalom magabiz­tos, fiatal liberális muzsikusá­ból „népért síró bús bocsko­­ros nemes” lett. Ez a valóság­ban azt jelenti, hogy öltöny­ben és nyakkendőben úgy kell kinézni, mint egy „jólfé­sült nyugati „szakembernek”, vagy „üzletembernek” egy amerikai filmből ellesett „yuppie-nak”. Ezt a figurát azután be kell vonni, persze nem túl rikítóan színezett ke­resztény és nemzeti jelképek­kel. A mai Orbán feladata per­sze igen egyszerű: bebizonyí­tani, hogy az új kormánykoa­líció még a réginél is rosszabb és népnyúzóbb. Eközben az is kiderült számára, hogy a par­lamenti demokrácia sem­ olyan jó már, mint régen, mert becsapják a népet. A ko­rábban népszerű „fenegye­rek” tehát modern emdéefes­­sé vált: nemzeti kapitalizmus, keresztény-nemzeti középosz­tály, szakértelem, Európa (még nem lehet tudni, hogy NATO-val vagy NATO nél­kül) stb. Az új jelszavakon a tanácsadók még gondolkod­nak. Orbán szegény most már „szociálisan” is elérzékenyült, rájött arra, hogy amíg ő négy évig lármázott a parlament­ben a demokrácia nevében, addig elszegényedett az isten­adta nép. Hát igen, ez a kor­szak nem bővelkedik nagy formátumú politikusokban, de az biztos, hogy az Orbán­­típusú vezérek és vezértársai nem kívánják vissza 1988-89- es forradalmas éveket, ami­kor még rendes öltönyük sem volt, de ha volt is, nem mer­ték felvenni. Hol van már a tavalyi hó? Azóta Viktorunk a többi győzővel együtt a roko­nok, barátok és elvtársak kö­zött gyárakat, házakat és más csecsebecséket osztott szét, hogy a magyar népnek végre új és nemes uralkodó osztálya legyen... SPILÁK ZSUZSA FOTÓJA

Next