Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 237. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. október 10., szerda MAI felüíszem­íik Értekezleten vagyok, hallgatom a felszólalókat, s hallgatom azt az idősebb parasztasszonyt is, aki a kezében levő papírról, ki­csit kántáló­­ hangon mond­ja el szavaid Hallgatom és kezdek mérges lenni: „Termelési­ viszony...” „A szövetkezeti gazdál­kodásra is érvényes a kli­matikus függés...” „A géppark stabilizáció­ja...” ...ezeket mondja és tu­dom, hogy csak ő mondja, de nem az ő gondolatai, nem az ő szavai ezek. Is­merem a felszólalót, értel­mes, világos fejű paraszt­asszony, egy szövetkezet gondja van rábízva és az is tény, hogy a rábízott szö­vetkezet „stabilizációja” biztosan halad előre. Ak­kor miért kellett neki meg­írni másnak ezt a hozzászó­lást? Miért nem bíztak ben­ne, hogy — ha kevésbé agyafúrt nyelven is — sa­ját szavaival többet és hi­telesebbet tud mondani, mint a ráerőszakolt és tőle idegen zsargonban? Ez az értekezlet nem holmi szónokok olimpiásza volt, ahol pontozták és ki­tüntették a legékesebben és egyben a legbonyolultab­ban beszélő szónokot. Itt a munkáról, a holnapról be­széltek azok, akik dolgoz­nál­, alkotnak a holnapért .,­ beszéltek minden lak­kozás és szépítgetés nélkül. Ez a hozzászólás — írták bár meg jó szándékkal is helyette — lakk-szagot árasztott. Szép a lakk bútoron, körmön, cipőn, de nem szép az emberi szón. Az más köntöst kíván! Valódi anyagból szőttet, ha kevés­bé mintásat is. Mert íg­y melegít igazán! (Gy... ó) ­ Hétszáz termelőszövetkezetben alapozzák meg a következő évben az intenzív nagyüzemi gyümölcs­­szőlő- és zöldségtermesztést Országos kertészeti tanácskozás a Földművelésügyi Minisztériumban A nagyüzemi kertészeti ter­melés fejlesztésének időszerű feladatairól tanácskoztak ked­den a Földművelésügyi Mi­nisztériumban a megyei taná­csok kertészeti felügyelői és az Ültetvénytervező Vállalat te­rületi irodáinak vezetői. Az idei őszön és a jövő év tavaszán 715 termelőszövetke­zet ültet gyümölcsfát és szőlőt, összesen csaknem 40 000 hol­don. Hazánkban most első íz­ben kerül sor ilyen gyors üte­mű és nagyarányú telepítési programra, s ennek megvalósí­tása természetesen zökkenők­kel, kezdeti nehézségekkel jár. Ezekről a problémákról, meg­oldásuk módjáról tartott elő­adást Budahegyi József, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának he­lyettes vezetője. Elmondotta, hogy­ a nyár folyamán elkészí­tett telepítési oltványokban és a megyei tanácsok által most kiadott telepítési engedélyek­ben sokszor különböző adatok szerepelnek, sőt, az is előfor­dul, hogy a termelőszövetkeze­tek mindkettőtől eltérő össze­tételben igénylik a facsemeté­ket. A rendelkezésre álló sza­porítóanyag figyelembe vételé­vel, gyümölcstermésünk fej­lesztési irányának megfelelően az adatokat mielőbb egyeztetni kell, hogy a tényleges ültetés már az egységes tervek szerint­­ történjék. A tanácskozás délutáni ülé­­­­sén dr. Borka Miklós, a Föld­művelésügyi Minisztérium osz­­­­tályvezetője, ismertette a pa­lántanevelő telepek létesítésé­­­­nek programját. A távlati ter­­­­vek szerint összesen 650 terme­­­­lőszövetkezetben lesz majd­­ ilyen telep, s ezek közül mint­­­­egy ötvenet már a jövő évben­ megépítenek. Egy-egy telep át­­­­lagosan hárommillió forintos­­ beruházást igényel, s mintegy­ 100—120 holdnyi kertészeti te­­­mietet lát el. A koncentrált­ elhelyezésű, korszerűen felsze­­­­relt, jól gépesíthető palánta­nevelő telepek létrehozása igen­ fontos lépést jelent az intenzív­­ nagyüzemi zöldségtermesztés­­ kialakításának útján; biztonsá­gosabbá, gazdaságosabbá teszi­­ a mezőgazdaságu­nk, konzerv­iparunk és külkereskedelmünk­­ számára mind nagyobb jelentő­ségű zöldségtermelést. A kertészeti tanácskozáson­ bejelentették: tervezet készül­t arra, hogy a jelenleg több fő­ a hatósághoz tartozó dísznövény-­­ termesztés egységes­­ irányítás­a alá kerüljön, s ennek első lé­­­­páseként most első ízben, rész­letesen felmérik hazai dísznö­vénytermesztésünk helyzetét. (MTI) V_________________________) Az EAK gazdasági küldöttsége elutazott Budapestről Október 1-től 9-ig az Egye­sült Arab Köztársaság gazda­sági delegációja Husszein Kha­­led gazdaságügyi minisztériu­mi államtitkár vezetésével Bu­dapesten tárgyalt. A tárgyalá­sok eredményeként gazdasági együttműködési és egyéb ki­egészítő megállapodásokat pa­­rafáltak előzetesen. Az EAK delegációja kedden délután el­utazott Bukarestbe. (MTI) KÜLDETÉSBEN Egyszerű és szerény, fekete, vékony arcú. Bekötött szem­mel se tévedne el a gépek kö­zött, annyira ismer a gyár­ban minden talpalatnyi helyet, akár a te­nyerét. Huszonhét éves. S eb­ből a majd három évtizednyi időből kilencet töltött a szak­mában, kilenc évet egy helyen, egy üzemben — Egerben, a La­­katosárugyárban. Neve: Bőgős József — nem sokat mondhat annak, aki most hallja először, de a gyárban, ahol a munka hatalmas „orchestere” zúg, — érték. Ez a név szinte garancia arra, hogy kifogástalan termék születik. Kifogástalan ternék, amelyet szakemberek vizsgál­hatnak, amely dicsérettel állja a próbát. — A Budapesti Ipari Vásá­ron az idén a mi brigádunk var­onszalagja képviselte a Lakatosárugyár termékeit — mondja. Nem keres jelzőt ön­maga dicséretére, szerény mér­téktartással beszél, s bármit mond, ami a munkával kapcso­latos, abban a brigádot emeli ki. Sikerrel szerepelt, mutatko­zott be a hazai szakemberek előtt kezük munkája az ipari vásáron, a ruhaipari varian­­tealag prototípusa­ S azóta már nem prototípust készíte­nek. Komplett berendezéseket, nagyobb méretben, s műszaki­lag is tökéletesebb, megbízha­tóbb munkahelykiszolgáló auto­mata-szalagokat. Ismerik, tisztelik és szeretik Bőgős József lakatost az Egri Lakatosérugyárban. Ismerik, hiszen itt nőtt, izmosodott fér­fivá, itt edződött a munkához, s tanulta meg a munka szenve­délyes szeretetét. Nyolctagú brigád vezetője Bőgős József, a brigád legidő­sebb tagja 50 éves, a legfiata­labb mindössze 18, s ezeket az embereket fogja össze, irá­nyítja a 27 éves lakatos. — Három éve, hogy együtt dolgozunk — mondja. — Ös­­­szeszoktunk, megismertük egy­mást, tudjuk, ki milyen, kiben mi lakik. Júliusban határoz­tuk el, hogy másként csinál­juk, mint eddig. Változtatunk az eddigi gondolkodásmódun­kon, életünkön, s elnyerjük a szocialista címet. Százöt-százhét százalék kö­zött teljesítik feladatukat. És tanulnak, mélyítik, gazdagít­ják ismereteiket a szakmá­ban és azon túl­ is. Ketten be­iratkoztak az általános iskola felsőbb osztályaiba, mások po­litikai, szemináriumokra jár­nak, szak­mai előadásokat hall­gatnak, könyveket vásárolnak, olvasnak,­ művelődnek. És a brigádvezető? — Tanulni akarok magam is, hiszen nem maradhatok el a többiektől... Elvégzem a gépipari technikumot. Az idén még nem tudtam nekivágni, de jövőre biztosan ... Türelmetlen, s önmagával is elégedetlen embernek lát­szik. S akik ismerik, mondják, hogy valóban nyughatatlan természetű. Nemcsak jót, de mindig jobbat akar. S nem hangoskodva, „elkiabálva”, ha­nem csendesen, észrevétlenül valósítja meg szándékait. Hallgatnak rá társai, bizalom­mal választották a brigád élé­re. Jó lakatos, értő munkás. Még fiatal ember, közép­magas, és erős, mint a vas. Bíznak benne. Szeptember 22-én, az üzem küldöttválasz­tó taggyűlésen őrá szavaztak társai, őt küldték a városi pártértekezletre, hogy képvi­selje a munkásokat. — Rászolgált erre a kitün­tetésre Bőgős József. Rászol­gált, mint kommunista. S úgy is, mint a munkás... Munkatársai mondják ezt róla. Ezért választották küldött­nek a városi pártértekezletre. tP. d.) A brigádvezető nyolc éve dolgozik a 4-es számú Autóközlekedési Vállalatnál, és a legnagyobb elis­meréssel beszélnek munkájáról. A neve Tóth István, a januárban megalakult szocialista brigád vezetője. A brigád öt éve dolgozik együtt, és ez évben még minden hónapban a legjobb eredményt érték el a brigádok közötti versenyben. K­ongresszusi felajánlásukban vállalták, hogy a szemlére bevitt gépkocsikat a megszabott normaidőn belül javítják ki. (Fotó: Kiss Béla) Ben Bella algériai miniszterelnök beszéde az ENSZ-közgyűlésén NEW YORK (MTI): Kedden New York-i idő szerint­­ a délutáni órákban felvonták az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság­­ lobogóját az ENSZ-palota előtt sorakozó árbocok egyikére. Ezzel befe­jeződött Algéria ENSZ-be való felvételének ünnepélyes aktu­sa, amely a világszervezet törté­netében példátlan méreteket öltött. Hétfő délután és kedd délelőtt folyamán 48 ország delegátusa üdvözölte a világ­szervezet szószékéről a függet­len Algériát. Az üdvözlésekre Ben Bella algériai miniszterelnök vála­szolt: — Első gondolatom — mon­dotta — a mártíroké, akik éle­tüket adták azért, hogy Algé­ria beléphessen a független nemzetek nagy családjába. — Hét ével ezelőtt szere­pelt már az algériai kérdés az ENSZ napirendjén — és az események azoknak az éleslá­tását igazolták, akik akkor tá­mogatták népünk ügyét. Külö­nös köszönetemet akarom kife­jezni — jelentette k­i Ben Bel­la — a testvéri arab államok­nak, az ázsiai és az afrikai or­szágoknak, a szocialista orszá­goknak és mindazoknak, akik kitartóan támogatták ügyün­ket. — A mi győzelmünk — foly­tatta a továbbiakban a szónok — az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a győzelme is, mert az ENSZ csak erősödni fog a mi közreműködésünkkel. Le­szögezte, hogy az algériai nép szívében nem maradt gyűlölet a francia néppel szemben és kijelentette, hogy tiszteletben fogják tartani az eviani egyez­ményeket. • A hétéves háború során országunk rengeteget szenve­dett. S ezért azok a tettek, amelyek most Algériát újjá fogják építeni, meghatározzák jövőbeni politikánkat is. A po­litikai függetlenség megnyitja az utat a gazdasági független­ség felé. Feladatunk az, hogy a gyarmatosított embert modern és termelő emberré alakítsuk át. Ez belpolitikánk alapja. — Ami a külpolitikát illeti, az hasonló lesz belpolitikánk­hoz. Algéria szellemileg azok­hoz az országokhoz áll közel, amelyek Bandungban az is­mert határozatokat hozták. Po­litikai és diplomáciai tevé­kenységünk credója a gyarma­tosítás teljes eltörlése lesz. — Meggyőződésünk — han­goztatta a miniszterelnök —, hogy a világ a fennálló ideo­lógiai különbségek ellenére meg fogja ismét találni egyen­súlyát. A­­ nemzetközi feszült­ség enyhítésére az egyetlen módot a békét tárgyalásokban és a szabadon kötött egyezmé­nyekben látjuk. A szónok ezután az ENSZ feladatairól beszélt. Hangoz­tatta, hogy a Kínai Népköztár­saságnak ENSZ-tagságát fel­tétlenül helyre kell állítani. Ezután azt a nézetét fejtette ki, hogy tulajdonképpen nem a két tábor ideológiai különb­sége bontja meg a világ arcu­latát, hanem az, hogy a gaz­daságilag fejletlen és a gaz­dag országok között óriási a különbség. Ezért az ENSZ-nek mindent el kell követnie, hogy ezeket a különbségeket eltün­tesse. Befejezésül a szónok rámu­tatott, az emberiség feladata az, hogy az igazi örökséget, amelyet elődeitől kapott, konkrét formába öntse. Ez az örökség, a jóakaratú emberek békéje. ,­­­­Beszéde befejezésekor az al­gériai miniszterelnököt a köz­gyűlés részt­vevői nagy ün­neplésben részesítették, a de­legátusok felálltak és percekig zúgott a taps a teremben. (MTI) Harmincnyolc vidéki vasúti gócponton mutatják be a KPM „mozgó“ újítási­­ kiállítását A közlekedés területén egy év alatt 25 000 újítás született, amelyeknek népgazdasági hasz­na körülbelül 110 millió forint. A KPM a legjelentősebb újí­tások bemutatására „mozgó” kiállítást szervezett, amelyet a Nyugati­ pályaudvar postavá­­gányán kedden mutattak be a szakembereknek. Ezzel kapcso­latban Mészáros Károly, a KPM műszaki fejlesztési és közlekedéspolitikai osztály ve­zetője a következőket mondot­ta az MTI munkatársának: “ Az újítási mozgalom két­ségtelenül szépen fejlődik a különböző közlekedési ágak­ban, ez azonban, sajnos, nem mondható el a tapasztalat­csere-mozgalomra. Ma még a tapasztalatcsere „botladozik”, és lassan halad az újítások be­vezetése. Ezért kiválasztottuk a sok újítás közül a legjobba­kat, összesen 165-öt, s ezeket maketteken, s javarészt műkö­dő modelleken bemutatva, két nagy vasúti kocsiban helyez­tük el. A „mozgó” kiállítás fel­keresi a nagy vasúti gócponto­kat. Október 20-ig a budapesti érdeklődők tanulmányozhatják a Nyugati-pályaudvar posta­­vágányán a kiállítási anyagot, ezt követően pedig 38 nagy vasúti gócponton mutatjuk be. Egy-egy állomáson 2—6 napig tartózkodik a „mozgó” vasúti kiállítás. Igyekszünk ráterelni a figyelmet olyan új módsze­rekre, mint például a rezgő­­elektródás hegesztés, vasúti tengelyeknél az ultrahangos repedésvizsgálat, s ismerteti a kiállítás korszerűsített, gépesí­tett rakodást. (MTI)

Next