Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
Forró ősz Olaszországban Szerdán éjfélkor ért véget az olasz dolgozók hatalmas méretű általános sztrájkja, amely 24 órára teljesen megbénította az ország gazdasági életét. A sztrájkban gyakorlatilag az ország egész dolgozó lakossága, vagyis mintegy 20 millió ember vett részt. A 24 órára Olaszország egész területén leálltak a gyárak és az üzemek, elnéptelenedtek a földek, bezártak a bankok, az üzletek, a hivatalok, az iskolák, a kávéházak, a mozik és a szállodák. Szünetelt a vasúti és a belföldi légiforgalom, a városi közlekedés, beleértve a taxit is. A szerdai 24 órás sztrájk előkészítésében és megtartásában együttesen vett részt az ország három legbefolyásosabb és legnagyobb tömegeket egyesítő szakszervezeti központja: az Olasz Általános Munkásszövetség, az Olasz Keresztény Dolgozók Szövetsége és a szociáldemokrata irányítás alatt álló Olasz Munkaszövetség. Az Unitá csütörtöki számának megállapítása szerint az általános sztrájk „a dolgozók valóságos népszavazása volt”. Az a tény, hogy a sztrájkharcba a munkásosztály oldalán bekapcsolódtak a lakosság középrétegei is, megmutatja, Olaszországban nem lehet többé a hatalmat a széles néptömegeik érdekeivel, és óhajaival ellentétben gyakorolni. Hatástalanok maradtak a jobboldal próbálkozásai a sztrájk bojkottálására, az újfasiszták és más jobboldali csoportok hiába ragasztották tele Róma és más nagyvárosok falait a sztrájk kezdeményezőit átkozó plakátjaikkal. A sztrájk napján Rómában, Milánóban, Palermóban, Nápolyban, Torinóban és más nagyvárosokban lezajlott tömegtüntetések és nagygyűlések amelyeken 100 000-ek vettek részt, fegyelmezetten, a szakszervezetek irányítása és ellenőrzése alatt zajlottak le. Csak Milánóban támadtak súlyos incidensek, ahol a rendőrség a gyűlés befejezése után megrohamozta a tüntetőket. A milánói összecsapásnak számos sebesültje volt, egy rendőr pedig belehalt sérüléseibe. 19 tüntetőt őrizetbe vettek. A szakszervezeti szövetségek sürgős vizsgálatot követeltek a milánói rendőrség brutális beavatkozásának megállapítására. Követelik a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Követeléseik alátámasztására felszólították a város üzemeinek és hivatalainak dolgozóit, hogy csütörtökön is sztrájkoljanak. A város diákjai elfoglalták a milánói egyetemet és elbarikádozták magukat. Gumibotos rendőrök ütlegelik a tüntetőket Milánó belvárosában az általános sztrájkkal kapcsolatos összetűzések során. Egy rendőr meghalt, a sebesültek száma 61.Telefotó: — AF—MTI—KSJ XUAN THUY BESZÉDE A PÁRIZSI KONFERENCIÁN ÚJABB VÉRES ÖSSZECSAPÁS LIBANONBAN FEOKTYISZTOV-INTERJÚ AZ APOLLO-PROGRAMRÓL AMERIKAI KÖDÖSÍTÉSI manővert leplezett le a párizsi Vietnam-konferencia 43. ülésén Xuan Thuy, a VDK delegációjának vezetője, aki a tanácskozás megkezdése előtt kijelentette az újságíróknak: minden alapot nélkülöznek azok az amerikai forrásokból származó híresztelések, amelyek szerint Ho Si Minji halála óta magánjellegű megbeszélések voltak a WDK és az Egyesült Államok képviselői között. Xuan Thuy hangoztatta, hogy a két küldöttség között csak a konferencián került sor érintkezésre — a munkaülések keretén belül. A VIETNAMI DEMOKRATIKUS Köztársaság küldöttségének vezetője arról is szólt, miért topog egy helyben ez a nagyjelentőségű konferencia. A Nixon-adminisztráció ,,az erő helyzetéből folytatott tárgyalások” politikáját folytatja. Kizárólag a washingtoni kormánytól függ, hamarosan véget ér-e a vietnami háború, továbbra is fiatal amerikaiak halnak-e meg Vietnamban, vagy visszatérhetnek hazájukba. A párizsi értekezleten a haladás feltétele, hogy a Nixon-kormány lemondjon a gyarmatosítás és az agresszió politikájáról — hangsúlyozta Xuan Thuy miniszter. NEM A TÁVOL. A KÖZEL-KELETTEL kapcsolatban sem érkeztek jó hírek a legutóbbi órákban. Libanonban, ahol immár több hete úgy tűnt, a kairói tárgyalások meghozták gyümölcsüket, újra véres összetűzések robbantak ki a hadsereg és a Palesztinai menekültek között — ezúttal Nabatijeh település közelében. Az incidens kezdeményezői — mármint a hivatalos bejrúti verzió szerint — a Palesztinai menekültek voltak. A libanoni hadsereg erősítést vezényelt a helyszínre, amely géppuskatüzet nyitott. A tűzharcban három palesztin és meghalt, hat megsebesült — libanoni részről a sebesültek száma ugyancsak hat. Aligha lehet vitás, hogy az összecsapást újabb erőfeszítéseknek kell követniük, a hasonló esetek megismétlődésének elkerülésére. Az ilyen véres villongások csak az arab világ ellenségeinek táborában kelthetnek elégedettséget. A KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA című moszkvai ifjúsági lapban érdekes interjú jelent meg: Feoktyisztov szovjet űrhajós, a műszaki tudományok doktora beszélgetett a lap riporterével. Elmondta: a közelmúltban Beregovojjal együtt az Egyesült Államokban járt. Ellátogatott a houstoni űrközpontba, megtekinthette a jövőben kilövésre kerülő Apollo 14. űrhajót. — Utazásunk során — hangoztatta Feoktyisztov — számos alkalommal tapasztaltunk szívélyességet az amerikaiak részéről, akik őszintén üdvözölnek az országaink közötti kapcsolatok megszilárdítására tett minden lépést. Ma, amikor gratulálok új amerikai ismerőseimnek és kollegáimnak az Apollo 12. sikeres Holdra-szállása alkalmából, szeretnék még egyszer köszönetet mondani nekik azért, hogy lehetővé tették az amerikai űrprogram megismerését. A Feoktyisztov-interjú nyilván bejárja majd a világsajtót, annak újabb bizonyságaként, hogy szovjet részről készek az együttműködésre a legmodernebb kutatási területen, a kozmoszban is. Vietnami veszteségflista A Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancsnoksága csütörtökön adatokat tett közzé az amerikai és saigoni kormánycsapatok veszteségeiről. Az elmúlt hétre 113 amerikai halálát ismerik el, ami egyben azt is jelenti, hogy tizenhattal több amerikai katona esett el a múlt héten, mint egy héttel korábban és két hónap óta ez a legmagasabb szám. A saigoni kormánycsapatok veszteségeit a közlemény 497 halottban határozta meg, ami szintén a legmagasabb heti veszteség kilenc hét óta. A sebesültek száma az elmúlt héten az amerikaiaknál 643, a saigoni csapatoknál pedig 1091 volt. fii lit Helsinkiben. Budapesttől Prágáig időben is, földrajzilag is fontos annak az útnak vizsgálata, amelynek végén a finn fővárosban össze kell ülnie földrészünk valamennyi országa képviselőinek, hogy megvitassák az európai biztonság oly időszerű kérdéseit. 1969. március 1/-én hozták nyilvánosságra a Varsói Szerződés tagállamai az Európa országaihoz szóló budapesti felhívást. Ez a tömör, földrészünk jövőjéért, érzett, felelősségtől áthatott okmány leszögezi, hogy a történelem akaratából egymás mellett kell élnünk; az azonban, hogy ez az egymás mellett élés békés, jószomszédi legyen, a kormányok és a népek akaratától függ. A Varsói Szerződés tagállamai ezért javasolták, hogy mielőbb üljenek egy asztalhoz Európa különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és nagyságú országai, s az egyenjogúság jó szándék és a tények, tiszteletben tartása szellemében vitassák meg az európai biztonság megszilárdításának kérdéseit. A márciusi budapesti felhívást általában pozitív visszhang fogadta. A sokasodó helyeslő visszhang közepette foglalt állást hivatalos, nemzetközi érvényű kezdeményezéssel a budapesti felhívásra május ötödikén a finn kormány bejelentette, hogy közre kíván működni az értekezlet előkészítésében és megtartásában. Finnország ezzel a lépéssel bekapcsolódott az előkészítés munkájába: vendéglátó fővárosként az összeurópai biztonsági értekezlet jövendő színhelyéül is ettől az időponttól emlegette a világ Helsinkit. A finn diplomácia a maga lehetőségeivel szélesítette tovább a szocialista országok március 17-e után megkezdett diplomáciai akcióit. S ma már a budapesti felhívásban foglalt megállapítás — „egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolata ellen” — a tények alapján így realizálható: harminchárom európai ország közül huszonkettő lényegében igenlő feleletet adott a felhívásra, támogatja az értekezlet gondolatát. (Novemberig a finn kormány 28 országnak küldte el az értekezletjavaslatot, tehát az arány igen jó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az eddig meg nem kérdezett országok többsége is igennel felel majd.) Nem lenne persze teljes a kép, ha nem említenénk meg: vannak, akik a legkülönbözőbb ürügyekkel szeretnék a végtelenségig kitolni az értekezlet egyébként indokolt és szükséges előkészítő szakaszát. Ilyen állásfoglalása volt a legutóbbi időben például Brasio NATO-főtitkárnak és Healey angol külügyminiszternek is. A nyugati sajtó nagy része — a hidegháborús lapok és rádió-, tv-állomások — szintén fanyalogva s az állítólag áthidalhatatlan nehézségeket emlegetve „óv a sietségtől”. (Hallatszottak ilyen hangok a legutóbbi brüsszeli NATO- tanácskozáson is.) Pedig már a budapesti felhívás emlékeztetett rá, hogy a második világháború immár negyedszázaddal ezelőtt történt befejezése óta még nem ültek le egy asztalhoz az összes európai országok. Így hát nagyon is időszerű, egyáltalán nem elsietett a konferencia mielőbbi kezdete. Éppen ezért javasolta most, a szocialista országok külügyminisztereinek prágai tanácskozása: legyen az időpont 1970 első felének valamelyik napja. Érdemes egy pillanatra megállni a második világháború óta eltelt negyedszázad említésénél. Ez alatt a negyedszázad alatt ugyanis nemcsak kialakult, meg is szilárdult Európa mai rendje; véglegessé és megváltoztathatatlanná lettek a német miliarizmus és nácizmus szétzúzásának pillanatában kialakult társadalmi viszonyok, bennük a határok is. Ma minden józan ember tudja Európában, hogy a biztonság alapvető feltétele az európai határok — köztük az Odera-Neisse határ és az NDK és az NSZK közötti határ — sérthetetlensége. Ha Európában, annak nyugati felén valaki ma értelmesen végiggondolja az elmúlt 25 év politikai történetét, csak közveszélyes, a békét fenyegető gyújtógátoknak nevezheti azokat, akik a kialakult realitások elismerése helyett a földrész térképének átrajzolásáról szőnek gonosz álmokat. A Varsói Szerződéshez tartozó országok külügyminiszterei, amikor prágai értekezletükön most kétpontos, világos napirendet javasoltak a Helsinkibe összehívandó összeurópai értekezlet számára, a realitások, a status quo elismerésére és tiszteletben tartására gondolva ajánlották első napirendi pontként az európai biztonság megteremtését, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondást az európai országok kapcsolatában. A budapesti felhívástól a prágai javaslatokig eltelt időben jelentősen közelebb kerültünk az értekezlet megvalósulásához, túl az időbeni közeledésben, a földrész politikai köreiben kialakult pozitív állásfoglalások területén is. Gárdos Miklós (Folytatjuk.) — Térképünk Európa 33 országából azt a 22 országot emeli ki, amelynek kormánya eddig hivatalosan is közölte részvételét a Helsinkiben megrendezendő konferencián. Ezek a kormányok Európa lakosságának 68 százalékát képviselik. (A Szovjetunióban csak az európai területek lakosságát vettük figyelembe.) HEVESI ÁFÉSZ a tenki önkiszolgáló boltjához azonnali belépéssel szakképzett kereskedő házaspárt keres Lakás van ! Érdeklődni lehet: Heves, Köztársaság tér 16., személyzeti vezetőnél. Finomszerelvénygyár automata szerszámgép-beállító lakatos szakmunkásképző tanfolyamot indít Jelentkezési feltétel: a vállalatunkhoz történő felvétel, 23. életév betöltése, 8 általános iskolai végzettség, 4 év gépiparban eltöltött gyakorlati idő. Jelentkezési határidő: 1969. november 27. Az 1970—71-es tanévben műszaki egyetem, főiskola, közgazdasági egyetem, számviteli- és pénzügyi főiskola levelező tagozatán továbbtanulni szándékozókkal tanulmányi szerződést kívánunk kötni. A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola levelező tagozatának megszervezéséhez megfelelő számú jelentkezés esetén előkészítő tanfolyamot is szervezünk. A tanfolyam, illetve a felsőfokú intézetben történő jelentkezéssel kapcsolatos részletes tájékoztatót kérésre megküldjük. Jelentkezni lehet az e célra rendszeresített jelentkezési lapon 1969. november 30-ig a személyzeti és oktatási főosztályon Máté József oktatási csoportvezetőnél. KHfwiLL d> Keravill Keravill CZ> k ■ *■' ■■ F, RAVll L PC3 K E R AVI LlL KERAVILL KERAVILL Könnyebb a munka — Több a szabadidő A KM 7-es, importált háztartási robotgéppel A húsdarálástól a mixelésig 30 műveletet végez. Az alapgép összes tartozékával együtt 2490,— Ft. Vidékre is szállítunk, Budapest, V., Kossuth Lajos u. 2.