Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Forró ősz Olaszországban Szerdán éjfélkor ért véget az olasz dolgozók hatalmas méretű általános sztrájkja, amely 24 órára teljesen megbénította az ország gaz­dasági életét. A sztrájkban gyakorlatilag az ország egész dolgozó lakossága, vagyis mintegy 20 millió ember vett részt. A 24 órára Olaszország egész területén leálltak a gyárak és az üzemek, elnéptelened­tek a földek, bezártak a ban­kok, az üzletek, a hivata­lok, az iskolák, a kávéházak, a mozik és a szállodák. Szü­netelt a vasúti és a belföldi légiforgalom, a városi köz­lekedés, beleértve a taxit is. A szerdai 24 órás sztrájk előkészítésében és megtartá­sában együttesen vett részt az ország három legbefolyá­sosabb és legnagyobb töme­geket egyesítő szakszerveze­ti központja: az Olasz Álta­lános Munkásszövetség, az Olasz Keresztény Dolgozók Szövetsége és a szociálde­mokrata irányítás alatt álló Olasz Munkaszövetség. Az Unitá csütörtöki szá­mának megállapítása szerint az általános sztrájk „a dol­gozók valóságos népszavazá­sa volt”. Az a tény, hogy a sztrájkharcba a munkásosz­tály oldalán bekapcsolódtak a lakosság középrétegei is, megmutatja, Olaszországban nem lehet többé a hatalmat a széles néptömegeik érde­keivel, és óhajaival ellentét­ben gyakorolni. Hatástalanok maradtak a jobboldal próbálkozásai a sztrájk bojkottálására, az új­fasiszták és más jobboldali csoportok hiába ragasztot­ták tele Róma és más nagy­városok falait a sztrájk kez­deményezőit átkozó plakát­jaikkal. A sztrájk napján Rómá­ban, Milánóban, Palermó­­ban, Nápolyban, Torinóban és más nagyvárosokban le­zajlott tömegtüntetések és nagygyűlések amelyeken 100 000-ek vettek részt, fe­gyelmezetten, a szakszerve­zetek irányítása és ellenőr­zése alatt zajlottak le. Csak Milánóban támadtak súlyos incidensek, ahol a rendőrség a gyűlés befejezése után megrohamozta a tüntetőket. A milánói összecsapásnak számos sebesültje volt, egy rendőr pedig belehalt sérülé­seibe. 19 tüntetőt őrizetbe vettek. A szakszervezeti szövetsé­gek sürgős vizsgálatot kö­veteltek a milánói rendőrség brutális beavatkozásának megállapítására. Követelik a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Követe­léseik alátámasztására fel­szólították a város üzemei­nek és hivatalainak dolgo­zóit, hogy csütörtökön is sztrájkoljanak. A város di­ákjai elfoglalták a milánói egyetemet és elbarikádozták magukat. Gumibotos rendőrök ütlegelik a tüntetőket Milánó bel­városában az általános sztrájkkal kapcsolatos összetűzések során. Egy rendőr meghalt, a sebesültek száma 61.­­Telefotó: — AF—MTI—KSJ XUAN THUY BESZÉDE A PÁRIZSI KONFERENCIÁN ÚJABB VÉRES ÖSSZECSAPÁS LIBANONBAN FEOKTYISZTOV-INTERJÚ AZ APOLLO-PROGRAMRÓL AMERIKAI KÖDÖSÍTÉSI manővert leplezett le a pá­rizsi Vietnam-konferencia 43. ülésén Xuan Thuy, a VDK delegációjának vezetője, aki a tanácskozás megkezdése előtt kijelentette az újságíróknak: minden alapot nélkülöz­nek azok az amerikai forrásokból származó híresztelések, amelyek szerint Ho Si Minji halála óta magánjellegű meg­beszélések voltak a WDK és az Egyesült Államok képvise­lői között. Xuan Thuy­ hangoztatta, hogy a két küldöttség között csak a­ konferencián került sor érintkezésre — a munkaülések keretén belül. A VIETNAMI DEMOKRATIKUS Köztársaság küldött­ségének vezetője arról is szólt, miért topog egy helyben ez a nagyjelentőségű konferencia. A Nixon-adminisztráció ,,az erő helyzetéből folytatott tárgyalások” politikáját foly­tatja. Kizárólag a washingtoni kormánytól függ, hamaro­san véget ér-e a vietnami háború, továbbra is fiatal ame­rikaiak halnak-e meg Vietnamban,­ vagy visszatérhetnek hazájukba. A párizsi értekezleten a haladás feltétele, hogy a Nixon-kormány lemondjon a gyarmatosítás és az ag­resszió politikájáról — hangsúlyozta Xuan Thuy miniszter. NEM A TÁVOL­. A KÖZEL-KELETTEL kapcsolatban sem érkeztek jó hírek a­ legutóbbi órákban. Libanonban, ahol immár több hete úgy tűnt, a kairói tárgyalások meg­hozták gyümölcsüket, újra véres összetűzések robbantak ki a hadsereg és a Palesztinai menekültek között — ezúttal Nabatijeh település közelében. Az incidens kezdeményezői — mármint a hivatalos bejrúti verzió szerint — a Palesz­tinai menekültek voltak. A libanoni hadsereg erősítést ve­zényelt a helyszínre, amely géppuskatüzet nyitott. A tűz­harcban három palesztin és meghalt, hat megsebesült — libanoni részről a sebesültek száma ugyancsak hat. Aligha lehet vitás, hogy az összecsapást újabb erőfe­szítéseknek kell követniük, a hasonló esetek­ megismétlő­désének elkerülésére. Az ilyen véres villongások csak az arab világ ellenségeinek táborában kelthetnek elégedett­séget. A KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA című moszkvai ifjúsági lapban érdekes interjú jelent meg: Feoktyisztov szovjet űrhajós, a műszaki tudományok doktora beszélge­tett a lap riporterével. Elmondta: a közelmúltban Berego­­vojjal együtt az Egyesült Államokban járt. Ellátogatott a houstoni űrközpontba, megtekinthette a jövőben kilövésre kerülő Apollo 14. űrhajót. — Utazásunk során — hangoztatta Feoktyisztov — számos alkalommal tapasztaltunk szívélyességet az ameri­kaiak részéről, akik őszintén üdvözölnek az országaink kö­zötti­ kapcsolatok megszilárdítására tett minden lépést. Ma, amikor gratulálok új amerikai ismerőseimnek és kollegá­imnak az Apollo 12. sikeres Holdra-szállása alkalmából, szeretnék még egyszer köszönetet mondani nekik azért, hogy lehetővé tették az amerikai űrprogram megisme­rését. A Feoktyisztov-interjú nyilván bejárja majd a világ­sajtót, annak újabb bizonyságaként, hogy szovjet részről készek az együttműködésre a legmodernebb kutatási te­rületen, a kozmoszban is. Vietnami veszteségflista A Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancs­noksága csütörtökön adato­kat tett közzé az amerikai és saigoni kormánycsapatok veszteségeiről. Az elmúlt hétre 113 ameri­kai halálát ismerik el, ami egyben azt is jelenti, hogy tizenhattal több amerikai ka­tona esett el a múlt héten, mint egy héttel korábban és két hónap óta ez a legma­gasabb szám. A saigoni kor­mánycsapatok veszteségeit a közlemény 497 halottban ha­tározta meg, ami szintén a legmagasabb heti veszteség kilenc hét óta. A sebesültek száma az el­múlt héten az amerikaiaknál 643, a saigoni csapatoknál pedig 1091 volt. fii lit Helsinkib­e­n. Budapesttől Prágáig időben is, földrajzilag is fontos annak az útnak vizs­gálata, amelynek végén a finn fővárosban össze kell ülnie földrészünk valamen­­­nyi országa képviselőinek, hogy megvitassák az európai biztonság oly időszerű kér­déseit. 1969. március 1/-én hozták nyilvánosságra a Varsói Szerződés tagállamai az Európa országaihoz szóló budapesti felhívást. Ez a tömör, földrészünk jövőjéért, érzett, felelősségtől áthatott okmány leszögezi, hogy a történelem akaratából egy­más mellett kell élnünk; az azonban, hogy ez az egymás mellett élés békés, jószom­szédi legyen, a kormányok és a népek akaratától függ. A Varsói Szerződés tagálla­mai ezért javasolták, hogy mielőbb üljenek egy asztal­hoz Európa különböző társa­dalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és nagyságú országai, s az egyenjogúság jó szándék és a tények, tisz­teletben tartása szellemében vitassák meg az európai biztonság megszilárdításának kérdéseit. A márciusi budapesti fel­hívást általában pozitív visszhang fogadta. A soka­sodó­ helyeslő visszhang kö­zepette foglalt állást hivata­los, nemzetközi érvényű kez­deményezéssel a budapesti felhívásra május ötödikén a finn kormány­ bejelentette, hogy közre kíván működni az értekezlet előkészítésé­ben és megtartásában. Finn­ország ezzel a lépéssel be­kapcsolódott az előkészítés munkájába: vendéglátó fő­városként az összeurópai biztonsági értekezlet jöven­dő színhelyéül is ettől az időponttól emlegette a világ Helsinkit. A finn diplomácia a maga lehetőségeivel szélesítette to­vább a szocialista országok március 17-e után megkez­dett diplomáciai akcióit. S ma már a budapesti felhí­vásban foglalt megállapítás — „egyetlen európai kor­mány sem emel szót az össz­európai értekezlet gondolata ellen” — a tények alapján így realizálható: harminc­három európai ország közül huszonkettő lényegében igen­lő feleletet adott a felhívás­ra, támogatja az értekezlet gondolatát. (Novemberig a finn kormány 28 országnak küldte el az értekezletja­vaslatot, tehát az arány igen jó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az eddig meg nem kér­dezett országok többsége is igennel felel majd.) Nem lenne persze teljes a kép, ha nem említenénk meg: vannak, akik a legkü­lönbözőbb ürügyekkel sze­retnék a végtelenségig kitol­ni az értekezlet egyébként indokolt és szükséges előké­szítő szakaszát. Ilyen állás­­foglalása volt a legutóbbi időben például Brasio NATO-főtitkárnak és Healey angol külügyminiszternek is. A nyugati sajtó nagy része — a hidegháborús lapok és rádió-, tv-állomások — szin­tén fanyalogva s az állítólag áthidalhatatlan nehézségeket emlegetve „óv a sietségtől”. (Hallatszottak ilyen hangok a legutóbbi brüsszeli NATO- tanácskozáson is.) Pedig már a budapesti felhívás emlékeztetett rá, hogy a má­sodik világháború immár negyedszázaddal ezelőtt tör­tént befejezése óta még nem ültek le egy asztalhoz az összes európai országok. Így hát nagyon is időszerű, egyáltalán nem elsietett a konferencia mielőbbi kezde­te. Éppen ezért javasolta most, a szocialista országok külügyminisztereinek prágai tanácskozása: legyen az idő­pont 1970 első felének vala­melyik napja. Érdemes egy pillanatra megállni a második világhá­ború óta eltelt negyedszázad említésénél. Ez alatt a ne­gyedszázad alatt ugyanis nemcsak kialakult, meg is szilárdult Európa mai rend­je; véglegessé és megváltoz­tathatatlanná lettek a né­met miliarizmus és náciz­mus szétzúzásának pillana­tában kialakult társadalmi viszonyok, bennük a hatá­rok is. Ma minden józan ember tudja Európában, hogy a biztonság alapvető feltétele az európai határok — köztük az Odera-Neisse határ és az NDK és az NSZK közötti határ — sérthetetlen­sége. Ha Európában, annak nyugati felén valaki ma ér­telmesen végig­gondolja az elmúlt 25 év politikai törté­netét, csak közveszélyes, a békét fenyegető gy­új­tógátok­nak nevezheti azokat, akik a kialakult realitások elisme­rése helyett a földrész tér­képének átrajzolásáról sző­nek gonosz álmokat. A Varsói Szerződéshez tar­tozó országok külügyminisz­terei, amikor prágai értekez­letükön most kétpontos, vi­lágos napirendet javasoltak a Helsinkibe összehívandó összeurópai értekezlet szá­mára, a realitások, a status quo elismerésére­ és tiszte­letben tartására gondolva ajánlották első­­ napirendi pontként az európai bizton­ság megteremtését, az erő­szak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetés­ről történő lemondást az európai országok kapcsolatá­ban. A budapesti felhívástól a prágai javaslatokig eltelt időben jelentősen közelebb kerültünk az értekezlet meg­valósulásához, túl az időbe­ni közeledésben, a földrész politikai köreiben kialakult pozitív állásfoglalások terü­letén is. Gárdos Miklós (Folytatjuk.) — Tér­képünk Európa 33 országából azt a 22 országot eme­li ki, amelynek kormánya eddig hivatalosan is közölte rész­vételét a Helsinkiben megrendezendő konferencián. Ezek a kormányok Európa lakosságának 68 százalékát képviselik. (A Szovjetunióban csak az európai területek lakosságát vettük figyelembe.) HEVESI ÁFÉSZ a tenki önkiszolgáló boltjához azonnali belépéssel szak­képzett kereskedő házaspárt keres Lakás van ! Érdeklődni lehet: Heves, Köztársaság tér 16., sze­mélyzeti vezetőnél. Finomszerelvénygyár automata szerszámgép-beállító lakatos szakmunkásképző tanfolyamot indít Jelentkezési feltétel: a vállalatunkhoz történő felvétel, 23. életév betöltése, 8 általános iskolai végzettség, 4 év gépiparban eltöltött gyakorlati idő. Jelentkezési határidő: 1969. november 27. Az 1970—71-es tanévben műszaki egyetem, főiskola, közgazdasági egyetem, számviteli- és pénzügyi főiskola levelező tagozatán tovább­tanulni szándékozókkal tanulmányi szerződést kívánunk kötni. A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola levelező tagozatának megszerve­zéséhez megfelelő számú jelentkezés esetén elő­készítő tanfolyamot is szervezünk. A tanfolyam, illetve a felsőfokú intézetben tör­ténő jelentkezéssel kapcsolatos részletes tájé­koztatót kérésre megküldjük. Jelentkezni lehet az e célra rendszeresített je­lentkezési lapon 1969. november 30-ig a sze­mélyzeti és oktatási főosztályon Máté József oktatási csoportvezetőnél. KHfwiLL d> Keravill Keravill CZ> k ■ *■' ■■ F, RAVll L PC3 K E R AVI LlL KERAVILL KERAVILL Könnyebb a munka — Több a szabad­idő A KM 7-es, importált háztartási robotgéppel A húsdarálástól a mixelésig 30 műveletet végez. Az alapgép összes tartozékával együtt 2490,— Ft. Vidékre is szállítunk, Budapest, V., Kossuth Lajos u. 2.

Next