Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
Gondozójuk a tsz... A LEGUTÓBBI összesítések adatai szerint az ország termelőszövetkezeti gazdaságai 346 ezer 500 nyugdíjas és járadékos tsz-tagot tartanak nyilván — ez az össz-taglétszámnak több mint 30 százaléka. Az évről évre összegyűjtött adatokból azt is tudjuk, hogy ebben a szektorban évenként 10—12 ezren öregszenek ki a munkából. Nem azt jelenti ez természetesen, hogy ezek az emberek most már egyáltalán nem dolgoznak. Az öregek valósággal kapaszkodnak a munkáért. Ha testi erejük engedi, elvégzik azt is, amit a fiatalabbak végképp nem vállalnak. A fent említett 346 ezerből is többé-kevésbé rendszeres munkadíj-elszámolásban részesültek 114 ezren az elmúlt év folyamán. Ilyenformán 232 ezer azoknak a száma, akik a közös tevékenységben gyakorlatilag nem vesznek részt, vagyis téeszenként átlagban 75—80 idős ember csaknem egyedüli jövedelme a nyugdíj vagy a járadék. S inkább ez utóbbi, hiszen a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt az öregek többsége még nem tudta megszerezni. SOKAN A felelősséget úgy próbálják elaltatni magukban, hogy az öregek a járadék vagy a nyugdíj mellett földjáradékot is kapnak, s emellett a háztájiból származó jövedelmük is számottevő. Sajnos azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a földjáradék összegét nagyrészt felemészti a háztáji megművelésének költsége. Ha pedig ehhez hozzászámítjuk, hogy a háztájiban többnyire csak kukoricát termelnek kiderül, hogy az öregek összes jövedelme általában nem éri el a munkaképes dolgozó téesztagok jövedelmének egyötödét. Azok az öregek, akik ilyen arányú megélhetési gondokkal küzdenek, jogosan vetik fel, hogy több támogatást érdemelnének a szövetkezettől, már csak azért is, mert a járadék felemelése állami úton nem lehetséges. A járadék összege pedig a termelőszövetkezet rendszeres támogatása nélkül nem elég a megélhetésre. Ezt az egyébként teljesen logikus konzekvenciát a közös gazdaságok többsége ma még nem vonta le. Vannak ugyan jó példák: helyenként megvalósult, hogy a téesz minden hónapban kiegészíti a járadék összegét egy-kétszáz forinttal. Néhány téesz ennél is tovább ment: tartási szerződéseket kötöttek hozzátartozó nélküli idős tagjaikkal és ennek alapján nemcsak járadékukat, vagy nyugdíjukat egészítik ki rendszeresen jelentős készpénzzel, valamint természetbeniekkel, hanem szükség esetén gondoskodnak ápolásukról, környezetük tisztán tartásáról, s a napi meleg ételükről. De máshol — és ma még kevés az ilyen téesz — összehasonlíthatatlanul többet költenek reprezentációra, mint az öregek támogatására. A RENDSZERES anyagi támogatás a segítségnyújtás legfontosabb, de korántsem egyetlen formája. Az idős téesz-tagoknak sokat segíthetünk olyan látszólag apró figyelmességekkel is, amelyek forintban alig kifejezhetők, mégis sokat jelentenek — erkölcsi értelemben. Ilyen például az, ha a vezetőségi tagok — az elnököt is beleértve — néha-néha meglátogatják őket, megkérdezik, nincs-e valami ügyükbajuk, amit könnyen elintéz, akinek a tanácshoz beszélni nem jelent különösebb fáradságot. Idetartozik, hogy gondoskodjanak friss húsról, tejről az olyan egyedülálló öregek számára is, akiknek nincs erejük ahhoz, hogy a boltba elmenjenek érte. A szociális ügyek felelősei sokat tudnának beszélni arról, milyen jólesik az öregeknek egy-egy időben biztosított fogat, amely az orvoshoz beviszi őket. Milyen sokat jelent egy kocsiderék szalma a szalmazsák megtöméséhez, vagy néhány apró ház körüli munka elvégzése — favágás, házfaltapasztás, a háztető megjavítása — amire egyedül már nem képesek, elfogyott az erejük. KÜLÖN KÖTELESSÉG, amit előírni nem lehet ugyan, de parancsnak számít az íratlan törvények sorában, hogy a szövetkezet arra illetékes vezetői ne sajnálják a fáradságot figyelemmel kísérni: miként törődnek szüleikkel a maguk szárnyára bocsátott gyerekek. Figyelmeztessék azokat, akik erre okot adnak, mivel tartoznak szüleiknek támogatás, gyermeki figyelmesség tekintetében. Sajnos, hogy elég sok gyereket külön kell erre is emlékeztetni, de ne mulasszuk el: a közösség felelősségérzete sokakat térített már jó útra. Mondjuk ki tehát kereken: a körülmények lehetővé, sőt szükségessé teszik, hogy az öregeknek gondozójuk legyen a téesz. Ezt ígértük, nem is olyan régen. Márpedig az ígéretekről nem illik megfeledkezni. K. I. A futószalagon készült első 24 emeletes lakóház a moszkvai Béke sugárúton áll, 480 lakás van benne. (Fotó: V. Reznyikov.) A szocialista építőipar idei mérlege: 32230 lakás Naponta mintegy 1200 tonna cement érkezik Romániából, hogy enyhítse a kötőanyaghiányt az építkezéseken és az elemgyári munkahelyeken. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a romániai cementipar soron kívül összesen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Eddig több mint 30 000 tonna román cement érkezett az országba. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium legújabb felmérése szerint az év utolsó két hónapjában 9200 új lakás építését fejezik be az ÉVM-vállalatok. Így várható, hogy a tavalyinál 12 százalékkal több, vagyis 23 500 lakás átadásával zárják az 1969. évi programot. Az előzetes felméréseken tájékozódtak más tárcák, a tanácsok és a szövetkezetek építési munkájának várható eredményeiről, is. Ezek szerint a szocialista építőipar az idén összesen 32 230 új otthont ad át. (MTI) I Nagy kooperációban új tejüzem épül Egerben 50 ezer liter tejet dolgoz fel naponta — 70 millióba kerül — 1971 végén már üzemel Alig száradt meg a tinta az új egri kenyérgyár tervén, máris újabb nagy üzem építéséről adhatunk hírt. Heves megye székhelye tejellátási igényének kielégítésére Egerben új, korszerű tejüzem épül. Feladata Eger és a környék lakosságát jó minőségű, kulturáltan kiszerelt tejjel és tejtermékkel ellátni. Az új tejüzem napi 50 ezer liter tej feldolgozására lesz alkalmas, és ez a mennyiség már elegendőnek látszik, hogy megjavítsa Eger tejellátását. Hol épül fel? Egerben a déli ipartelepen élelmiszeripari blokk készül. Ide tervezték ugyanis az új kenyérgyárat és a tejüzemet is. Ezen kívül még a vízmű vállalat is szándékozik ezen a helyen építkezni. Az egri tejüzem bemutatására a terveket készítő Élelmezésipari Tervező Vállalat két szakembere, Varga József, a 2., számú iroda veze«őja» és Ratkovics Péter, s tejtechnológiai osztály vezetője vállalkozott. A beruházás bonyolítója — mint az ELTERV szakemberei elmondták — a Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat. A kivitelezést a Nehézipari Építő Vállalat végzi. Az egri tejüzem építését 1971 végére már be is fejezik és megkezdik a próbaüzemet. Az építés költsége 70 millió forint. Körforgalom az új gyárban Az új üzem építészeti érdekessége, hogy az üzemi csarnokokat és a szociális épületet egy blokkban helyezik el. Ehhez összekötő csőhiddal csatlakozik a kocsimosó és kazánház. A létesítmény körüljárható, s az áthajtó rendszerű tankkocsimosó helyiség a körforgalom útjába esik. Ez a rendszer a termékek elszállítása miatt előnyös. A csarnok pillérei és födémszerkezetei "üzemi előregyártásban készülnek el, így az épületet aránylag gyorsan felépítik. Korszerű technológia Az egri tejüzem technológiáját a tervezők úgy alakították ki, hogy az a legkorszerűbb követelményeknek is megfeleljen. A gáztüzelésű üzem szennyeződési lehetősége sokkal kisebb, mint a széntüzelésűeké. A gyártási folyamatok teljes zártsága a magas fokú higiéniai követelményeket is kielégíti. A tej az egész üzemben zárt rendszerben halad. Az üzemb jén úgynevezett átmenő forgalom lesz, az egyik oldalon a nyersanyagot fogadják, a másik oldalon a készárut adják ki. Az egri tejüzemben az eddigieknél korszerűbb lesz az átvételi vonal, mert önműködő tejmérő órákat szerelnek fel, valamint előreprogramozott mintavételt valósítanak meg. A tejtároló tankok működését automata szabályozza. A vezérlőpulton mindig lehet majd látni, mennyi tej van a tankokban és ha például az egyik megtelik, erre fény- és hangjelzés figyelmezteti a kezelőket. A pásztorok automatikusan szabályozzák saját gépüket, hogy a tej mindig elérje a pasztőrözési hőfokot. A technológia egyébként variábilis, azaz lets módosítással még sajtgyártásra is átállíthatók a gépek. Újdonság még a hűtőrendszer, amelynek lényege, hogy csúcsidőben is, tartalékolni tudják a hűtőenergiát Palackos tej, ízesített túrók Az új tejüzemben többféle tejet és tejterméket állítanak elő, úgymint kannatejet, polipackban csomagolt zacskós tejet, kefirt, joghurtot, hegesztett tetejű műanyagdobozba csomagolt tejfölt, műanyagtasakba töltött, különféle ízű túrót, tejszánt, ér, amit a kereskedelem megigényel. Az új üzemhez korszerű fürdőket, öltözőket, irodákat építenek. A higiénikus munkahelyen 103 munkás és 65 alkalmazott és irányító ember fog dolgozni. Az üzemnek külön mosdója is lesz, hogy a munkaruhákat, köpenyeket saját maguk tudják kellően fertőtleníteni. Sifits Dénes Felelősséggel és anyagi áldozattal gondoskodnak a bányászokról Világjelenség és hazánk sem térhet ki előle, hogy fűtésre és villamos energia előállítására egyre több kőolajat és földgázt használnak, s ezzel egyidejűleg csökken a szénfogyasztás. Már megszüntették a szűcsi, a petőfibányai, a rózsaszentmártoni, a gyöngyösi és a szarvaskői bányáikat. Az ecsédi külfejtésen 1973-ban befejezik a termelést, itt 1575 ember szabadul fel. Ezzel kapcsolatosan két kérdés merül fel: valóban szükséges-e a bányák ilyen gyors ütemű megszüntetése, és gondoskodnak-e a bányászokról? Az említett mélyművelésű bányák alacsony fűtőértékű szenet drágán termelnek. Államunk több millió forint dotációt adott a bányáiknak. Ha van kőolaj és földgáz, akkor aligha vásárolják a gyenge fűtőértékű lignitet. Egyre kevesebbet lehet eladni, még akkor is, ha a fogyasztói árat lényegesen csökkentik, így viszont még több lenne a ráfizetés. A gyenge minőségű lignitet termelő bányáknak tehát nincs jövőjük, megszüntetésük indokolt és szükséges. De hónapok óta nincs elegendő szén, az emberek hosszú sorokban állnak érte, sokan szívesen vásárolnák a lignitet is, csak volna. Visontán rohammunkában tetemes költséggel szénbunkert építettek és szállítószalagokat szereltek, hogy a TÜZÉP vagonokban vehesse át és a lakosság rendelkezésére bocsáthassa a nélkülözhetetlen téli tüzelőt. A Mátravidéki Hőerőmű eddig ecsédi lignitet tüzelt. Olaj- és gázfűtésre szeretnének áttérni, de ezt később kaphatják, mint ahogy az ecsédi külfejtés megszűnik. Mindebből arra a következtetésre jutunk, hogy a kereslet-kínálat, a terv és a valóság nem egyezik; a bányákat gyorsabb ütemben szüntetik meg, mint ahogyan indokolt és a zavartalan ellátás miatt lehetséges. Milyen következtetést vonnak le és mit tesznek a Mátraalji Szénbányák vezetői? Kérdésünkre Baják István igazgatóhelyettes elmondta, hogy több variációs tervet dolgoznak ki. Az nem vitás, hogy a gyenge fűtőértékű és drága szén termelését csökkenteni kell. Lehetséges, hogy a lignitre 1973 után is szükség lesz, ezért fel kell készülni Ecséd és Nagyréde közötti újabb bánya nyitására. Vagy mégis sikerül 1673-ra a lőrinci erőműbe az olajat bevezetni? A tárgyalások még folynak és ki tudja, hogy milyen eredményekkel végződnek. De Ecséden több mint 1500 emberről van szó, róluk gondoskodni kell, ezt nem lehet halogatni, sorsukat nem szabad a piac kénye-kedvére bízni. Az eddig megszüntetett bányák dolgozóinak többségét, mintegy 2500 embert a Mátraalji Szénbányák üzemeinél helyezték el. Közel egymillió forint segélyt és 2,4 millió személyi pótlékot fizettek ki, tehát gondoskodtak a bányászokról és jelentős anyagi áldozattal csökkentették gondjaikat. Létrehozták, a bányagépjavító üzemet, megszervezték a gépszerelő üzemet, ahol a külföldről érkező, nagy gépeket szerelik össze és a csővezetéképítő üzem is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, gáz- és olajvezetékeket fektetnek, csatornázási munkákat vállalnak az ország különböző részein. • Ezt az üzemet a Mátraalji Szénbányák vezetői mintegy , 36 milliós befektetéssel tovább akarják fejleszteni. Sok segítséget adtak a rózsaszentmártoni bánya épületeiben létesített műanyagipari üzemnek, ahol főleg a bányászok hozzátartozói dolgoznak. Sok embernek hamarosan letelik a két év és tovább nem fizethetik a mélyművelésű bánya és az új beosztás közti különbözet 80 százalékát. Másrészt az ecsédi bánya megszűnésekor újabb 1500 család kerül nehéz helyzetbe. Ezért a megyei tanács vb-elnöke a rózsaszentmártoni műanyagüzem és a csővezetéképítő üzem fejlesztéséhez állami támogatást kért. Ha a nők lakóhelyükön, vagy annak közelében munkához jutnak, akkor kiegészítik a bányászcsaládok csökkent jövedelmét. A Mátraalji Szénbányáknál tervszerűen, megszervezték a munkások átképzését. Akik tanulnak, akik maguk is áldozatot vállalnak azért, hogy a „holnapi” igényeknek megfeleljenek azok a visontai nagy gépekbe kerülnek, kotrómesterek, vagy villanyszerelők lesznek. Valószínű, hogy 1973-ban megszűnik az ecsédi külfejtés, lehetséges, hogy egy-két évig még szükség lesz a lignitre. De a bányászokat nem küldik el, nem maradnak munka és kereset nélkül. A vezetők felelőssége azt diktálja, hogy a reális lehetőségekkel számoljanak, emberséggel és a rendelkezésre álló anyagi áldozattal gondoskodjanak a bányászokról. Fazekas L. Miniszteri intézkedés a szakmunkástanulók feltételének tervezéséről Az ii.T szakmunkástanuló törvény végrehajtásának első fontos intézkedéseként megjelent a munkaügyi miniszter rendelkezése a szakmunkástanulók felvételi létszámának megtervezéséről. Eddig évente intézkedett a minisztérium a tervezés lebonyolításáról, az új rendelkezés azonban hosszú időre és egységesen szabályozza, a tervezési munkákat így rendkívül széles körű felmérés és az igények sokoldalú egyeztetése alapján, a fiatalok számának, szakmai és nemenkénti összetételének, az oktatási lehetőségeknek és a népgazdaság szakrai fizikus szükségletének megfelelően kell kidolgozni a felvételi terveket. Mindazoknak a vállalatoknak, intézményeknek, magánmintáltatóknak, kisipari, mezőgazdasági és általános fogyasztásiértékesítési szövetkezeteknek, amelyek 13?0~M-ben szakmunkástanuulókat hívásasfe felvenve december 12-ig be kell jelenteniük igényüket a szakmailag és területileg illetékes szakmunkástanuló intézethez. Az új szakmunkástanuló törvénynek meglenően ez a rendelkezés figyelembe veszi azt is, hogy a ta m.'csí».Halitoknak, a különféle szövetkezeteknek és a magénmunkáltatóknak már nem kell tanulószerződést kötniük a szép »lókkal, mert ezentúl az intézeti beiratkozással válik jogi!»érvényes tanulóviszonnyá a munkaadó és a felvett fiatalok kapcsolata. (MTI) 1SÖ9. december 3.» öxrd*