Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Célunk:a lakosság igényeinek kielégítése A Heves megyei fogyasztási szövetkezetek VII. küldöttgyűlésai­^ Zsúfolásig megtelt Egerben, a Szakszervezeti Székház ta­nácsterme szerdán délelőtt, amikor Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke megnyi­totta a­ Fogyasztási Szövet­kezetek Heves megyei Szö­vetsége VII. küldöttgyűlésé­nek plenáris ülését. A je­lentős tanácskozáson megje­lent Oláh György, az MSZMP SB tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Kazareczky Kálmán mező­­gazdasági és élelmezésügyi­­ miniszterhelyettes, dr. Ko­vács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Szalay Ist­ván, a Heves megyei tanács vb-elnökhelyettese. A MÉSZÖV választmányá­nak beszámolója rövid, ma­­ már történelemnek tekinthe­tő áttekintést nyújtott a szö­vetkezeti mozgalom 25 esz­tendejéről. Megyénkben az első földművesszövetkezet Pusztahídvégen alakult meg 1945-ben, 126 taggal. Ma a fogyasztási, takarék-, és la­kásszövetkezetbe tömörült tagok létszáma meghaladja a száznegyvenezret. A MÉ­SZÖV elnöke hangsúlyozta, hogy a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek hálóza­tának fejlesztését céltudato­san a lakosság igényeinek figyelembe vételével fejlesz­tették. Az elmúlt három év alatt százmillió forintot for­dítottak új egységek létre­hozására, a színvonal emelé­sére. Ebben­ az időszakban épült a hevesi, a gyöngyösi áruház, Egerben kettő, és Gyöngyösön egy ABC-áru­­ház, valamint a verpeléti, az egri kisvendéglő és a fel­­sőtárkányi szálloda. Emellett, nagy gondot fordítottak az alapvető ellátást szolgáló há­lózat fejlesztésére. Megyénkben a takarékszö­vetkezeti hálózat 94 községre terjed ki és a betétállomány megközelíti a 290 millió fo­rintot. A lakásszövetkezeti tevékenység a közelmúltban kezdte meg lendületesebb fejlődését, s mivel a lakás­kérdés az érdeklődés kö­zéppontjában áll, erőteljes fejlődés szükséges ezen a té­ren is. A választmányi beszámo­ló a szövetkezetek fő fela­dataként a szövetkezeti ta­gok és a lakosság igényei­nek maximális kielégítését jelölte meg. Ezután, az alapszabály­­tervezetről szólva a MÉSZÖV elnöke megemlítette, hogy azt a Megyei Főügyészség törvényességi szempontból megvizsgálta és ellene nem emelt kifogást. Végezetül a MÉK helyzetét vette vizsgá­lat alá a beszámoló. A MÉSZÖV választmá­nyának beszámolóját érté­kes és élénk vita követte, a­­melyben felszólalt dr. Ko­vács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Elmondotta, hogy a fejlesztési alap fel­osztását sokkal ésszerűbb a megyékre bízni, mint azt központilag elosztani. Sür­­gette a szövetkezetek integ­rációs tevékenységét. Emlí­tést tett arról, hogy a szö­vetkezetek üzletpolitikája je­lenleg még­­ mindig nem a legmegfelelőbb. A lakosság jobb áruellátását meg kell oldani, a tényleges fogyasz­tási igényeknek megfelelően. Az áruhiány és az ellátás­­­ban mutatkozó zavar egyes helyeken néha a túlzottan óvatos megrendeléseknek kö­szönhető,­ amely nem a va­lóságos igényeket veszi fi­gyelembe, hanem az üzleti biztonságot szolgálja. Rá­mutatott, hogy némely szö­vetkezeti boltban nyugtala­nítóan magas a leltártöbb­let. Kérte, hogy a helyi fel­ügyelő bizottságok jobban él­jenek jogaikkal. Oláh György az MSZMP Heves megyei bizottágának első titkára párhuzamot vont a küldöttközgyűlés és ha­zánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulója kö­zött, hangsúlyozva, hogy a szövetkezeti számvetésnek, amely 25 év történelmét is érinti, szigorúnak és pontos­nak kell lenni. „Az elmúlt 25 év alatt — mondotta — sok mindent alkottunk, ha nem is úgy oldottunk meg mindent, ahogy szerettünk volna”. Talán mindennél nagyobb sikernek könyvel­hetjük el az emberek gon­dolkodásában végbement vál­tozást, többek között az emberek és a szövetkezetek viszonyát. A mai ember szá­mára elfogadott és kedvelt forma a szövetkezet, és a szövetkezet aktív megvaló­sítója a párt politik­ájának. Ezért az élet minden terü­letén támaszkodik a párt a szövetkezetekre. Nagy érde­me a szövetkezeti mozga­lomnak, hogy a falu köze­lebb került a városhoz, és nincs meg az a szakadék amely elválasztotta a két életformát egymástól. A jobb árutermelés megvalósításával politikailag is helyes irány­ban befolyásolták a szövet­kezetek a lakosságot. Je­lentősnek ítélte a szövet­kezetek kulturális tevékeny­ségét is. Örömmel szólt ar­ról, hogy megyénkben a szövetkezetek az új törekvé­sek iránt mindig nagyfokú érdeklődést tanúsítottak. Dr. Ruttkay Vilmos a to­ronyház lakásszövetkezet el­nöke a lakásszövetkezeti törvényeket, jogszabályokat kifogásolta, amelyek annyira szerteágazóak, s különböző jogforrásokból származnak, hogy még a szakember is alig ismeri ki magát ben­nük. A hozzászólások után a küldöttgyűlés a választó­ánr~ beszámolóját elfogadta és jóváhagyta a megyei szö­vetség alapszabályát. A küldöttgyűlés ma déle­lőtt folytatja­­ munkáját. (sz. a.) Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke beszámolóját tartja. A küldöttgyűlés résztvevőinek egy­­ csoportja.­­Fotó: K> VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA é­s A MEGYEI­­ TANÁCS NAPILAPJA XXL évfolyam, 72. szám ARA 80 FILLÉR 1970. március 26., csütörtök MI A „LÉNYEG”? (3. oldalon) Sä „FEHÉR FOLTOK’* HEVES MEGYE TÉRKÉPÉN (1. oldalon) A „MOZGÓ” ÜNNEPÜNK (5. oldalon) ü TUDÓSÍTÓINK JELENTIK (5. oldalon! Elutazott a magyar békemozgalom küldöttsége Stockholmba A stockholmi Vietnam-konferenciára dr. Réczei László professzor, az Országos Béke­tanács alelnöke vezetésével a magyar békemozgalom 8 tagú delegációja utazott. Ké­pünkön: Le Hun Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideig­­lenes ügyvivője búcsúzik dr. Réczei Lászlótól a Ferihegyi repülőtéren. (MTI lob — Pálfai Gábor felv.) Külügyminiszterünk tegnap For­dam­ba látogatott BERLIN: Péter János külügyminisz­ter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köz­társaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-he­lyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagyköve­te és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságá­ban megtekintette a potsda­mi Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás alá­írásának színhelyét. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a Ce­cilienhof­i emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi je­lentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői, a szocialista orszá­gok a „Német Demokratikus Köztársasággal együtt”. Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács el­nöke ebédet adott Péter Já­nos tiszteletére. Délután Berlinben városné­zés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. (MTI) Napirenden: az ifjúsággal foglalkozó párthatározat Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Szerdán összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is — két téma került napirendre: megvitat­ták az ifjúsággal foglalkozó párthatározatból adódó fel­adatokat, majd megemlékez­tek hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados évfordu­lójáról. Méhes Lajos, a KISZ köz­ponti bizottságának első tit­kára elöljáróban emlékezte­tett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága február 18—19. ülésén behatóan ele­mezte az ifjúság világnézeti, politikai, erkölcsi fejlődését, a fiatalok megváltozott élet­­körülményeit, értékelte a KISZ tevékenységét s meg­határozta a jövő feladatait. Ebből következően az ifjúsá­gi szövetség egyik legfonto­sabb teendője, hogy kritikus vizsgálat tárgyává tegye esz­mei-politikai nevelőmunká­jának hatékonyságát, s arra törekedjék, hogy tevékenysé­gével mind jobban szolgálja tagjainak kommunista neve­lését. I i A központi bizottság első titkára részletesen elemezte a KISZ-en belüli demokra­tizmus helyzetét, vizsgálva,­ hogy valóban megvannak-e azok a vitafórumok, ahol az ifjúság tömegei szót kérhet­nek s véleményükkel formál­hatják a különböző döntése­ket. Foglalkozott a KISZ­ ne­­velőtevékenységével, s rámu­tatott: a KISZ ifjúsági szer­vezet, s ennek tükröződnie kell munkastílusában, hang­vételében, módszereiben. A KISZ kb első titkára ki­tért a párthatározatnak arra a részére is, amely feladatául jelöli meg az egységes ifjú­sági szövetségen belüli dif­­fereciáltabb tevékenység megteremtését. Jobban fi­gyelembe kell venni az ifjú­ság különféle korosztályai­nak, rétegeinek sajátos hely­zetét, eltérő tapasztalatait és igényeit. Méhes Lajos végezetül ki­fejtette: a párt Központi Bi­zottságának határozata hos­­­szabb távra szól, útmutatá­sainak megvalósítása nem je­­lenthet kampánymunkát.

Next