Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
m ae vnouBrrauiUi mramjenm (giytüistut AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 123. szám ARA: 80 FILLÉR 1970. május 28, csütörtök A kormány elnöke a BNV-n Fock Jenő, a kormány elnöke, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság néhány vezető munkatársának társaságában szerdán a BNV- re látogatott, s megtekintette a műszaki fejlesztést leginkább reprezentáló néhány pavilont. A körséta után tapasztalatairól többek között a következőket mondotta az MTI munkatársának: ’’ A vásáron látottak azt igazolják, hogy számos területen előreléptünk. Utalnék a számítógép-technika fejlesztésére, amellyel kapcsolatban évek óta két dolgot sürgetünk. Egyrészt a hazai fejlesztés gyorsítását, másrészt azt, hogy itt is és más területeken is bátrabban éljünk a licencvásárlás lehetőségeivel. Bízunk a magyar mérnökök tudásában, ugyanakkor azonban az időtényezőt is figyelembe kell venni, s hasznosítanunk kell mások szellemi termékeit is. Örömmel tapasztalom, máris sokan rájöttek, hogy a licencvásárlás, a hazai és külföldi kooperációs szerződések kötése az az út, amelyen keresztül a tényleges nemzetközi munkamegosztás és a gyorsabb fejlődés lehetővé válik. Jó eredményeket hozott a Szovjetunióval és más szocialista országokkal kibontakozott ipari együttműködés, de lehetőség van minden irányban a kooperáció kiterjesztésére, beleértve például a nyugati országok, közöttük az Egyesült (Folytatás a 2. oldalon) Ma Legfrissebb sporthíreink (2. oldalon) ★ Emberközpontú közművelődést (4. oldalon) ★ A Lyceum és a restaurálás (5. oldalon) ★ Halál a strandon (8. oldalon) Hogyan alakul az árpolitika ? A belkereskedelmi miniszter első helyettese Egerben iít. Sághy Vilmos a belkereskedelmi miniszter első helyettese szerdán délelőtt Egerbe érkezett. A miniszterhelyettes az MSZMP Heves megyei Bizottságán a megye párt- és állami vezetőivel folytatott megbeszélést, majd dr. Tamás Lászlónak, az MSZMP megyei bizottsága titkárának, és Fekete Győr Endrének, a Heves megyei tanács vb-elnökének kíséretében a megyei tanácsra látogatott. Itt a kereskedelmi vállalatok vezetőivel találkozott és a kereskedelempolitika időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót, majd meghallgatta a vállalatvezetők észrevételeit. A tájékoztató után a miniszterhelyettes nyilatkozott lapunk munkatársának. A Miniszterhelyettes elvtárs tájékoztatójában megemlítette, hogy a kereskedelemnek egyre inkább a termelés tényleges szervezőjévé kell válnia. Mennyiben van erre reális lehetőség? — A kereskedelem áll legközelebb a fogyasztóhoz, tehát leghívebben tükrözi a tényleges igényeket Ezeket az igényeket kell kielégíteniük a termelőknek, köznyelven az igényeknek kell megszabniuk — a kereskedelmi hálózaton keresztül —, hogy mit termeljenek a vállalatok. — Ha egy termelő vállalat monopolhelyzetben van kénytelen a kereskedelem igazodni a vállalathoz, nem pedig fordítva. — Kétségtelen, hogy előfordul ilyen eset. Törekvéseink arra irányulnak, hogy egészséges versenyt alakítsunk ki a kínálatnál. Ezt célozza importpolitikai elképzelésünk is. Az importáruk arányát jelentősen növeltük és ezután is ezt a tendenciát követjük. Mintegy 30—40 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek importját. Ezzel szeretnénk elérni, hogy az importáru tényleges versenyt jelentsen a hazai piacon a vállalatok számára, így egyre jobb termék előállítására ösztönözze őket, így természetesen a monopolhelyzetben levő vállalatoknak is fel kell készülniük a versenyre. — Hogyan alakulnak az importárak? — Az elmúlt év végén nem kívánatosan magasra szökött némely behozott ternék ára. Ebben az ügyben központi intézkedés történt, így a ruházati termékeknél, az importáruknál jelenleg 10—15 százalékos árcsökkenés tapasztalható. — Igen sok a filléres, gyakran közgazdaságilag is indokolatlan árváltozás. Várható-e valami változás? — Nem jó szemmel nézzük, ha a termelő vállalatok nyereségüket az „árak mozgatásából” szerzik. A vállalatok vezetőit úgy tesszük anyagilag érdekeltté, hogy ne álljon érdekükben az árak gyakori változtatása. Ez az irányelv sokkal hatékonyabb mint bármely adminisztratív intézkedés. — Szeretnénk tájékozódni, hogy várható-e döntő változás árpolitikánkban a negyedik ötéves terv idején? — Az új árpolitikai irányelveket most vizsgáljuk, most dolgozzuk ki azokat. Tovább haladunk azon az úton, hogy a fogyasztói árak hűebben fejezzék ki a ráfordított munka értékét. A tájékoztatón szóba került egy bizonyos cikklista, amely rövidesen napvilágot látna és az olcsó árucikkeket tartalmazná, amelyre köznapi kereslet jelentkezik. Létezik-e ilyen cikklista? — Igen, létezik, a napokban meg is jelenik. Nagyon nehéz azonban központilag eldönteni, hogy melyik az az áruféleség, amelyet tartania kell a kereskedelemnek, hiszen csak egy példát említve — valószínűleg más a füzesabonyi áruházban az úgynevezett olcsó cikk, amelyre igényt tart a vevő, és más Csepelen. Hogy milyen olcsó cikkekre van szükség egyegy helyen azt az illetékes helyi vezető döntse el, hiszen ő ismeri a valóságos keresletet — Sok vita folyt az élelmiszerboltok vasárnapi nyitva tartásáról... Várható-e változás? — Irányelvként adtuk meg a helyi tanácsoknak azt a lehetőséget, hogy enedélyezzék az élelmiszerboltok ünnepnapi nyitva tartását. — Megfelelően rugalmasnak tartja ön kereskedelmünket? — Rengeteget fejlődött. Példaként csak azt említem, hogy a kereskedelmi vállalat alkudhat a termelővel, nem köteles elfogadni az ajánlott árat. Ezt a tevékenységet segítette beszélgetésünk elején említett importpolitikánk is. Ez az alkulehetőség elősegíti a nagyobb forgalmat, végső soron a lakosság jobb ellátását. — Megfelelőnek ítéli miniszterhelyettes elvtárs piackutatási tevékenységünket? — Úgy gondolom, hogy még sokat kell fejlődnie. «— Rengeteg szó esett az ármozgásról. Ha megvizsgáljuk a tavalyi évben az emelkedést és csökkenést, valóban rossz képet kapunk? — El kell oszlatni egy félreértést, mégpedig azt, hogy túlsúlyban és a tervezettnél sokkal magasabbak voltak az áremelkedések. 1969-re az előzetes számítás szerint 2 százalékos áremelkedést terveztünk. Ez az emelkedés 1,4 százalékot tett ki. — Milyen úton halad tovább kereskedelmünk? — A vásárlók érdekében helyesnek tartjuk, ha egy adott területen több szektor veszi fel a versenyt egymással, hogy jobban járjon a fogyasztó. Ezt a szellemet kívánjuk erősíteni a lakosság minél jobb ellátása érdekében. Sz. A. Napirenden: Eger város ifjúságának helyzete Jelentés a nőmozgalomról Intézkedési terv a választásokra Ülést tartott az egri városi pártbizottság A szokásosnál eltérőbb volt a szerdán reggel kezdődő egri városi pártbizottság „ülésrendje”. A pártbizottság tagjain kívül ugyanis a városi KISZ-bizottság fiataljai, s több meghívott vendég is részt vett az első napirendi pont tárgyalásán, amelyet Trezsenyik Sándor, az egri városi pártbizottság titkárának beszámolója alapján vitattak meg. A jelenlevők képet kaptak a város ifjúságának helyzetéről, a KISZ munkájáról és feladatairól, megismerhették azokat az intézkedési terveket, amelyet a fiatalság helyzetének javítására hoztak. Több órás szenvedélyes vita alakult ki a téma körül, hasonlóképpen a második napirendi pontnál is, amelynek előadója Búzás Lajos, a pártbizottság osztályvezetője volt, s amely a nők helyzetével, a nőmozgalom eddigi eredményeivel, problémáival foglalkozott. A pártbizottság tagjai egyöntetűen elfogadták, hogy jegyzőkönyvben örökítsék meg a nőtanácsnál dolgozók és a nőmozgalomban résztvevők eddigi érdemeit és a pártbizottság köszönetét eredményes munkájukért. Veres István osztályvezető végezetül azt az intézkedési tervet ismertette, amelyet a városi párt-végrehajtó bizottság dolgozott ki a pártszervezetek, pártszervek, valamint a városi pártbizottság újjáválasztásának előkészítésére és lebonyolítására. JÉrvízjelentés amit Poroszlónál már apad a Tisza Nyugalom a kiskörei gáton Őrjárat a Tisza körül... — Ezzel a címmel is kezdhettük volna mai árvízjelentésünket, hiszen Kisköre és Poroszló között valóban körbejártuk szerdán a Tisza Heves megyei szakaszát. Hőbb Kiskörén jártunk, de Poroszlónál — a nagy kiterjedésű ártéren felgyülemlett, hatalmas víztömeg miatt — még mindig komolyabb a helyzet, mint az alsó szakaszon, s ezért kerül sorrendben előre a poroszlói helyzetkép. — Már apad...! — jelentették nagy megkönnyebbüléssel a szerda déli „leolvasás” után a vízügyi szakemberek Poroszlón. — Úgy néz ki —, ha újra meg nem tréfál bennünket a folyó —, hogy 774 centiméteren tetőzött szerdán délig, utána már egy centiméterrel kevesebbet, 773 centimétert mutattak a mércék... (Az apadás sajnos lassú, mert késő esti telefonhívásunkkor is 773 centiméter volt a vízállás Poroszló—Tiszafüred térségében). Jelenleg a legnagyobb gondot az okozza, hogy — a március óta tartós, viszonylag magas vízállás miatt — átáztak, s ennek következtében erősen fellazultak a töltések és egyre több helyen keletkeznek kisebbnagyobb szivárgások. Ehhez járul még az a sajnálatos körülmény is, hogy — részben a Tisza alsó szakaszainak, valamint a Dunának a túltelítettsége, másrészt a folyó felső szakaszán elindult újabb, kisebb árhullám miatt — rendkívül lassú apadásra lehet számítani. A gát melletti házsor mélyebben fekvő, vályogból épült házaiból, amelyekben a víz felszivárgott — mint lapunkban tegnap is megírtuk — kiköltöztek a lakók. A községi tanácsnál szerzett értesüléseink szerint újabb kiköltöztetések nincsenek kilátásban. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság személyi és gépi osztagai a Heves megyei védelmi vonalakon nemcsak a Tiszánál, hanem a Laskó patak Újlőrincfalva —Sarud közötti bal oldali töltésein is teljes erővel folytatják a gátak megerősítését. Újlőrincfalvánál kedd este óta több mint 3800 homokzsákot és közel 100 tonna követ helyeztek el a Laskó szivárgó töltésein. Kiskörén, a Tisza II. fölötti gáton a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőinek, szakembereinek egy csoportjával találkoztunk. Kérdéseinkre Szigeti Ede főmérnök, az igazgatóság kiskörei árvízvédelmi vezetője válaszolt: — A vízlépcső munkagödrei mindössze 40 méterre vannak a Tisza-gáttól, s ami ennél — a védelem szempontjából — még lényegesebb: 18—20 méterrel mélyebben fekszenek, mint a víz szintje a gáton . Ez azért jelent problémát, mert a munkagödör felőli oldalon nincs megfelelő ellennyomás. Ezt pedig csak úgy lehet fokozni, ha a normál körülményeknél még gyorsabban folyik a betonozás a munkagödörben, s ezáltal egyre jobban kiegyenlítődik a nyomáskülönbség, örömmel mondhatom, hogy az építkezésen dolgozók ezt megértve még nagyobb teljesítményeket produkálnak az áradás óta, mint azelőtt... — Szivárgások észlelhetők-e az építkezés vonala mellett? — Ha nem lenne az a 11 — egyenként 21 méter mély — kút, amelyeket annak idején, még az egyéb munkálatok megkezdése előtt fúrtak, a munkagödör gát felőli vonalán, bizonyára szivárogna itt is a víz, így azonban e kutakból mind visszanyomatjuk a nagy teljesítményű szivattyúkkal a Tiszába. .. — Nyugodtan mondhatom — fejezte be a főmérnök — teljes a biztonság a vízlépcső melletti gátakon. Szinay Miklós, a vízügyi építő vállalat csoportvezetője, aki az árvíz óta szaktanácsadóként dolgozik a Tisza kiskörei és távolabbi szakaszain arról számolt be, hogy Sarud közelében — a könnyűbúvárok által elhelyezett víz alatti fólia borítással — eredményesen szüntettek meg egy nagyobb méretű átszivárgást.★ Az Országos Vízügyi Hivatal jelenti: Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos szerdán megtekintette Szeged város és a Szeged környéki Tiszaszakasz védelmi munkálatait, majd a védekezés borsod— hevesi szakaszára repült, és a helyszínen tett intézkedéseket a védekezés hatékonyságának növelésére. ★ Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság védelmi erőinek jelentős része a taktaközi és dél-borsodi gátakon dolgozott. A fokozódó átázások, szivárgások megakadályozására az utóbbi egy nap alatt három kilométer hosszú szorítógátat, 13 kilométernyi „rőzseművet" építettek. Csökkent a Maros apadásának üteme, mert a folyó felső szakaszán elindult egy újabb árhullám. Ennek ellenére — hiszen a helyzet már kevésbé súlyos, mint korábban — szerdán valamennyi makói üzemben megkezdődött a részleges termelés, vagy annak előkészítése* _______ _ F. & Poroszlón szerdán munkához látott a helyi termelőszövetkezet két szivattyúja is Szabó András szerelő és Szabó László szivatyúkezelő irányításával: a töltésekről az út menti árokba átszivárgott vizet nyomatják vissza a gát mögé. Kiskörénél már meg kellett hosszabbítani a vízállásmérőoszlopot, mert ellepte a víz ... (Fotó: Kiss Béla) 1