Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Ján M­arko szerdai programja Folytatódtak a magyar­csehszlovák tárgyalások Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, aki­ Péter Já­nos külügyminiszter meghí­vására hivatalos baráti láto­gatást tesz hazánkban , szerdán megkoszorúzta a Hő­sök terén a magyar hősök emlékművét. A csehszlovák külügymi­niszter és felesége, valamint a magyar—csehszlovák tár­gyalásokon résztvevő cseh­szlovák küldöttség tagjai — Péter János külügyminiszter társaságában — szerdán dél­előtt Budapest nevezetessé­­■ veivel ismerkedtek. Ezt követően felekeresték a mezőgazdasági kiállítást, ahol dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi­­ miniszterhelyettes és Szőkó István, a kiállítás­­ igazgatója üdvözölte a ven­dégeket. A házigazdák tár­saságában megtekintették a kiállítás főpavilonját, s ellá­togattak a csehszlovák pavi­­­­lonba is. Itt Andrej Golan­­ köszöntötte a látogatókat. Az ezt követő körséta befejezté­vel a bemutató tribünjéről megtekintették a felvonulta­tott nagy teljesítményű, kor­szerű, mezőgazdasági gépe­ket és a lovasbemutatót. Jan Marko nagy elismerés­sel nyilatkozott a kiállításon látottakról az MTI munka­társának. Szerdán délután a Külügy­minisztériumban folytatódtak a magyar—csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyalások. Járt Marko csehszlovák külügyminiszter szerdán Péter János magyar külügyminiszter kíséretében sétát tett a belvárosban. (MTI fotó : Vigovszki Ferenc felv.) VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETF' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP]A XXL évfolyam, 218. szám ARA 80 FILLÉR 1970. szeptember 17., csütörtök Legfőbb: a hatékonyság (3. oldalon) „Fapp Laci” bandája (4. oldalon) A kecskebéka (4—5. oldalon) Tudósítóink jelentik (5. oldalon) Tisza II. a vízi sportok paradicsoma (6. oldalon) Diákvártúra Sírokba (U oldalon) Ankara főpolgármestere Egerben A fővárosi Tanács meghívására a Magyarországon tartózkodó ankarai küldöttség, melyet Ekrem Barkis ankarai főpolgármester vezetett, akit magyarországi latol­gatására elkísért felesége is, szerdán délelőtt Egerbe lá­togatott. A delegációt dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács V. B. elnöke fogadta és tájékoztatta a megye­­székhely életéről, fejlődéséről, terveiről. A delegáció —, amelyet egri útjára Giltner Andor a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának vezetője kísért — meglátogatta Eger nevezetességeit, majd az esti órák­ban utazott vissza Budapestre. Szakmai megbeszélések, szövetkezeti sajtótájékoztató a mezőgazdasági kiállításon Szerdán reggel a Vörös Csillag Traktorgyár és az er­dőgazdaságok szakemberei­­­­nek találkozójával kezdő­­­­dött a mezőgazdasági kiállí­tás hivatalos programja. A­­ „Vörös Csillag­” új feladatá­énak megfelelően traktor-bá­­­ ’­­isra építve különféle me­zőgazdasági, útépítő és erdő­­gazdasági munkagépeket alakít ki. A kiállításon is bemutattak belőlük néhá­­­­nyat, egyebek között az ízelt , rakodó-markoló kísérleti példányát, amely másfél­­­ köbméteres kanalával, 8 000 kilogrammos tépőerejével az útépítéseknél, a fakiterme­lésnél, az erdőtelepítésnél te­het jó szolgálatot. A meg­rendelésektől függően kezdik jövőre a sorozatgyártást. A tanácskozáson akadt néhány észrevétel, kérés. Az erdé­szek, a 35—38 lóerős ízek­ ,‘rakodó erősebb, 50 lóerős változatát megfelelőbbnek tartják. Kérték, hogy az UT 50-es traktorokat is gyárt­sák ízelt, csuklós kivitel­ben. A fafeldolgozó üzemek a Frak—Bl-es 110 lóerős forgórakodót kerekek nél­kül, stabilan felállítható ki­vitelben is­ szívesen fogad­nák. A tanácskozással egyidő­­rn a közönség is talált sza­­koztató elfoglaltságot; a n­­­elődési pavilonnál zenés t­­öntő fogadta a Baranya tegye! nap vendégeit. A fé­­rfi Bóbita Bábegyüttes több­­pattr is adott műsort, s a ba­ranyai nemzetiségi tánc­­együttesek szórakoztatták egész nap a vásár látogatóit. Szakmai bemutatót tartott a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kép­viselői részére az országos szakipari vállalat, amely a fémmunkás, a keripar, a hű­tőgépgyár, valamint a mező­­ber közreműködésével, ve­lük közös vállalkozásban segíti a mezőgazdasági épít­kezéseket. A kiállításon is díjazott könnyű szerkezetű, acélvázas, paneles építési móddal teljes hűtőházak, tá­rolók, istállók, univerzális mezőgazdasági épületek sze­relhetők üzembe néhány hó­nap alatt. Az univerzális mezőgazda­­sági épületekhez szükséges elemek gyártását 1975-ig megháromszorozzák, a mo­dern, gazdaságos épületek megnyerték a mezőgazdasági szakemberek tetszését Délután a jánoshalmi „Bácska” Ktsz tartotta a nap egyetlen sajtótájékoz­tatóját. Herédi Kálmán el­nök elmondotta, hogy szá­mukra ragyogóan sikerült a kiállítás. Építőipari kapaci­tásukat — mezőgazdasági lé­tesítmények, sertéstelepek, szarvasmarha-istállók építé­sére vállalkoznak — két év­re előre „eladták”. A szö­vetkezet műanyagrészlegé­től pedig a TRIÁL Nagyke­reskedelmi Vállalat évi 300 műanyag sportcsónakot ren­delt. Jövőre megkezdik az alumíniumvázas sátrak és a műanyag vikendházak gyártását is. IDEGENFORGALOM Több turista, 20 millió­­ dollár, 14 millió rubel bevéte­l Tovább növekedett hazánk idegenforgalma, az év első nyolc hónapjában 4 650 000 külföldi járt Magyarorszá­­gon­­, tájékoztatott az év eddigi szakaszának idegen­­forgalmi gyorsmérlegéről dr. Borda József, a Belkeres­kedelmi Minisztérium osz­tályvezetője. Augusztusban különösen megélénkült a forgalom; a szocialista országokból 40, a nem szocialista or­szágokból 22 százalékkal többen érkeztek, mint az előző év hasonló idő­szakában. Az idei évre jellemző, hogy az itt-tartózkodók száma lé­nyegesen emelkedett, az át­utazóké valamelyest csök­kent. Az idén a szállodák befogadóképessége 5,6 szá­zalékkal nőtt, a szállodák 8 százalékkal több vendéget fogadtak, akik 11 százalék­kal több , „vendégnapot” _­­töl­töttek itt. A nyugat-európai és ten­gerentúli országokból nyolc hónap alatt több mint 540 000 turista érkezett, szá­muk az év végéig a ko­rábbi évek 5—600 000-es lét­számával szemben várhatóan megközelíti a háromnegyed milliót. Még nincs pontos mérleg arról, mennyi pénz költöttek hazánkban a külföldiek. A becslések szerint augusztus végéig az ide­genforgalomból származó bevétel 18—20 millió dollárt és mintegy 14 millió rubelt tett ki. Ennek az összegnek nagy részét a külföldön járt ma­gyar turisták használták fel, akiknek, a­ száma az idén to­­vább­ növekedett.­ • . . Nagy feladatot jelentett a nyári időszakban koncentrál­tan jelentkező forgalom ellá­tása. Különösen néhány ha­tárátkelőhely, elsősorban He­gyeshalom, Röszke és Bihar­­keresztes átmenőforgalma je­lentett nagy munkát a kü­lönböző­­ hatósági szerveknek és vállalatoknál­­. Növekedett az igény or­­szágon belüli utazások, kirándulások és más szó­rakoztató programok iránt. Bár ezek száma gyarapodott és a szolgáltatások, kulturá­lis programok színvonala ja­vult, az igényeket mégsem tudták teljes mértékben ki­elégíteni. A városnéző prog­ramokhoz nem állt rendel­kezésre elegendő autóbusz. Az áruellátás javulása el­lenére is előfordultak hiá­nyosságok az italfélék, az­ ajándékcikkek forgalmában. A híres Szálajka-völgy új látványossággal fogadja a turistákat. Rendbe hozták az erdei sétányokat és a Szálajka patakon ún. fenékberendezéssel több új vízesés tarkítja­­ a hangulatos tájat. (MTI fotó : Kácsor László) A KISZ kb intéző bizottságának tagjai Kiskörén A II. Tiszai Vizilépcső építkezésének helyszínén tartott szemlét a KISZ KB intéző bizottsága szerdán délelőtt. A tiszai árvíz levo­nulása után az intéző bizott­ság tagjai megvitatták az építkezés jelenlegi helyzetét és feltárták a megoldásra váró problémákat. A megbe­szélésen jelen volt Főcze Lajos, a KISZ KB titkára, Csillik András, a budapes­ti KISZ-bizottság első tit­kára, Csáky Csaba az orszá­gos operatív bizottság titká­ra. A fontos tanácskozáson párt- és vállalatvezetők, me­gyei KISZ-bizottságok első titkárai vettek részt. Me­gyénket többek között Nede­­liczky Pál, az MSZMP he­vesi járási bizottságának tit­kára és Sebestyén János, a KISZ megyebizottságának első titkára képviselte. Csáky Csaba tájékoztatta az intéző bizottság tagjait a II. Tiszai Vízilépcső és ön­tözőrendszerei felett vállalt KISZ-védnökség kétéves ta­pasztalatáról. A létesítmény jelentőségéről elmondta, hogy a ma még ár- és bel­vizet okozó tavaszi és ko­ranyári nagy vizek össze­gyűjtésével a legaszályosabb hónapokban is nagyobb lesz majd a Tisza vízhozama, a jelenleg öntözött terület megtöbbszöröződik. A mező­­gazdasági hasznosításon kí­vül így lehetővé válik Le­­ninvárosban új ipartelepítés, javul Debrecen és Szolnok ivóvízellátása. A közel húsz évig tartó beruházási prog­ram 1966-ban kezdődött meg, s az idén annyi kivite­lezési feladatot kell megva­lósítani, mint a megelőző négy évben összesen. Az idei év tehát döntő az építkezés további kimenetele szem­pontjából, mert időben kell átadni a további vállalko­zóknak a munkaterületeket. A beszámoló leszögezi, hogy a kiemelt építkezésen­­,a pénzügyi eszközök bizto­sításának rendje nincs össz­hangban a program műsza­ki és közgazdasági követel­ményeivel”. A beszámolót vita követ­te, amelyben Forstner Ist­ván, az építkezés fővállal­kozójának igazgatója részle­­­tesen tájékoztatta dr. Foga­­ras Lajost, a Népi Ellenőr­zési Bizottság szakértőjét a betonnal kapcsolatban fel­merült szakmai problémá­ról. Hangsúlyozta a KISZ- védnökség rendkívüli nagy szerepét a folyamatos építő­anyag-ellátás megszervezésé­ben. Az idén nyolcezer vagon anyagot kell rossz vasúti viszonyok között időben a helyszínre szállítani, s e kulcskérdésnél ismét számí­tanak a KISZ segítségére. A KISZ-védnökségnek is kö­szönhető, hogy az országo­san jelentkező cementhiány ellenére Kiskörén nem volt fennakadás az ellátásban. A földmunkákban lema­radás tapasztalható az árvíz miatt — állapították meg a helyszíni szemle során. Az építkezés azonban jó ütem­ben halad. Az intéző bizott­ság tagjai megvizsgálták a dolgozók szociális körülmé­nyeit is, majd a délutáni órákban látogatást tettek a kisújszállási termelőszövet­kezetben, amely a Tisza II.­­ m­odell Saarforsága. ' Földcsuszamlás Dunaföldváron Földcsuszamlás történt ked­den délután a dunaföldvári Duna-hídnál. 700 méter hos­­­szúságban és 120 méter mély­ségben, félkörívben lesüllyedt­ a föld és nagy tömegével a magas partot belenyomta a Dunába. A föld, a parttól 50 —60 méternyire, mintegy­­ 300 méter hosszú „mini lánc­hegység”-ként emelkedik ki a folyóból. A kéreggyűrődéssel szőlő, gyümölcsös, 2 lakóház és egy nyaralóépület is 20—30 mé­terrel lejjebb csúszott, de csak az egyik ház fele dőlt össze. Emberéletben nem esett kár, csupán néhány eny­hébb sérülés történt. A hajózást a földcsuszam­lás jelenleg nem gátolja. Lehetségesnek tartják, hogy föld alatti üreg okozta a ké­regcsúszást. A végső választ azonban a földtani vizsgá­la­p adja majd meg.

Next