Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

8.20 Slágermúzeum 9.00 Krúdy: Hét­­ bagoly, XlI. rész 9.25 Két szonáta 10.30 Édes anyanyelvünk 10.35 Csajkovszkij: Diótörő Szvit 11.00 Riport 11.10 Áriák 11.48 Kritikusok Fóruma 12-20 Ki nyer ma2 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.45 Üzletről — üzletre 14.00 Gyermekrárzió 14.25 Nyitaikék 15.10 Magyarán szólva : 15.25 Kamarazene 15.40 Kóruspódium 16.05 Budapesti ballada. Dokumentumjáték, I. rész 16.50 Fúvószene 17.20 B. Schreier operafelvételei­­ből 18.05 Két rádiómilitatür 18.34 Honegger: V. szimfónia 19.00 Esti Krónika. Tudósítás a Parlamentből 20.00 Népdalest 20.49 Láttuk, hallottuk 21.09 Sanzonok 21.19 BMH — Budapest zenei életéből. I. rész 22.20 Slágerkoktél 22.50 Meditáció 23.00 Mozart-művek 0.10 Joe bácsi. Részletek PETŐFI Barokk muzsika Ezeregy délelőtt­öt kontinens tartalékai Német népdalok Liszt-zongoraművek jelképek erdején át. Áriák Iskolarádió .Kettőtől — hatig.— Zenés délután Húszas stúdió Nóták Zenekari hangverseny közvetítése a Zene­­akadémiáról Kb.: Az orosz nép történetéből Kb.: Operettdalok Holnap közvetítjük Kodály a világhír útján. (Befejező rész) Népdalcsokor «.05 9.03 11.50 12.00 12.20 12.50 13.03 13.30 14.00 18.20 19.10 19.35 21.20 21.35 22.00 22.20 23.15 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor­­ Chato földje Színes amerikai westernfilm. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Xecumseh Színes, szinkronizált NDK kaland­film. Fél 6 és fél 8 órakor Tűzoltó utca 25. Színes magyar film. GYÖNGYÖSI PUSKIN János vitéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután 3 órakor János vitéz Este fél 6 és fél 8 órakor Szelíd motorosok HATVANT VÖRÖS CSILLAG Szent Teréz és az ördögök HATVANI KOSSUTH Mezítláb a parkban HEVES Betörés FÜZESABONY Ártatlan gyilkosok FÉTERVÁSÁRA West Side Story. I—II. Egerben, este 7 órakor: TAKTUFFE (Shakespeare-bérlet) Egerben: 19 órától szombat reggel 7 i­áttr. a M­ajcsy-Zsi­­linszky utcai rendelőben (Tele­fon: 11-10! Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön, 19 órától szombat­­ reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. <“ r­lm alatti rendelőben,­­fele- 1 m-m. * 8.40 17.08 17.15 18.05 18.35 18.40 19.15 19.30 20 00 20.55 21.55 22.30 9.30 18.35 19.00 20 00 MAGYAR ITV Hírek ® Úttörők honismereti expedíciója Radar Öt perc meteorológia Az Országházból jelentjük . .. Esti mese Tv-híradó Különös vadászat. Tévéfilm. I. rész Négy kerékkel, okosan. BMH. Mesteriskola Tv-híradó. 2. POZSONYI őszi novella. Szlovák film A bratislavai zenés ünnepségekről . es 21.25 Híradó A párizsi nagynéni. Tv-játék T A megyei tanács tárgyalta A közúti forgalombiztonság helyzete Megyénkben a közúti for­gal­ombiztonság kérdése elő­ször került tanácsi testület elé. Talán ez­ is indokolta, hogy amikor a megyei tanács legutóbbi ülésének napirend­jére került, a beszámoló nagy teret szentelt az összefüggé­sek magyarázatának és a megyei helyzet leírásakor részletes összehasonlítást adott az országossal. A köz­­érthetőségen túl jó volt ez azért is, mert szemléleteseb­bé tette a tanácstagok előtt a beszámoló azt a rohamos fejlődést, ami közútjainkon akár a gépjárműpark növe­kedésében, akár a forgalom gyorsabb tempójában — s ezzel arányban fokozódó ve­szélyeivel is — jelentkezik. Állami és társadalmi feladat a balesetek csökkentése Megyénk közúti forgalmá­nak alakulását szemlélteti, hogy 1960 óta a gépjárműál­lomány közel háromszorosá­ra növekedett, ezen belül a forgalom nagyobb hányadát adó személy- és tehergépko­csik száma megötszöröződött. A megye idegenforgalmi és tranzit forgalma az 1960. évi­hez képest több mint tízsze­resére emelkedett. Megyénk minden negyedik lakosának van jogosítványa és ezek szá­ma évente gyarapodik. Gép­járműállományunk megkö­zelíti a negyvenezret, s eb­ből húszezer a motorkerék­pár. * A közúti forgalomban részt vesz több mint 2500 lo­vas kocsi és mintegy 200 von­tató. A kerékpárosok száma csak megközelítőleg becsül­hető mintegy százezerre. Az újabb típusú gépjármű­vekkel a forgalom felgyor­sult az utakon. 1960-ban az utak átlagos forgalmi sebes­sége mindössze 40—45 kilo­méter volt óránként. Nap­jainkban ez az átlagérték 75—80 kilométer, s a nagy forgalmú 3. számú főúton 90 kilométeres átlagsebessége­ket mérnek. Ezek a számok egyúttal magukban rejtik és hangsú­lyozzák a közlekedés veszé­lyes üzem jellegét. A gépjár­műállomány növekedésével párhuzamosan — egyes évek­ben még annál nagyobb ütemben is — növekedett a közlekedési balesetek száma. Az évtizedes visszatekintés szomorú fejezete: a személyi sér­üléses balesetek száma 2,5, a közúti forgalom halálos ál­dozatainak száma közel há­romszorosára növekedett. A közúti forgalomnak és a bal­esetek számának növekedése, a balesetek áldozatainak igen magas száma a közlekedés át­fogó fejlesztésén belül ki­emelten fontos állami és tár­sadalmi feladattá teszi a közúti közlekedés biztonsá­gának javítását. A közlekedő ember felelőssége A tanácsülés elé terjesz­tett beszámoló és a hozzászó­lások is kiemelték: a közúti közlekedés biztonságának alakulása az ember, a gép­jármű és a pálya körül cso­portosítható, a közlekedésbiz­tonság első — és legfonto­sabb — tényezője a közleke­dő ember. A baleseti statisz­tikák tanulsága szerint 96— 98 százalékban az ember hi­báztatható a tragédiákért. A legnagyobb arányú fej­lődést a gépjárműállomány­nál értük el. Az európai őr­ségek adatait is figyelembe véve a járműállomány éven­kénti növekedési üteme ha­zánkban a legmagasabb. A közúti közlekedés úthálóza­tában 1967—68 óta kezdő­dött erőteljesebb fejlődés, megkezdődött az autópálya és autóút hálózatának kiépí­tése, a közeljövőben befeje­ződik az országos főutak korszerűsítésének program­ja és mindez természetesen kedvező változásokat hozott megyénk úthálózatának mi­nőségében is. A járműforga­lom növekedésével, az úthá­lózat fejlődésével nem tar­tott lépést a közlekedő em­ber felelősségérzete, közleke­dési morálja. A baleseteknek mintegy háromnegyed részét a gép­­járművezetők, egynegyedét a gyalogosok okozzák. Az előb­biek az országutakon első­sorban a gyorshajtás és sza­bálytalan előzés, városban az elsőbbségi jog meg nem adása miatt okoznak bajt. A nagy számú gyalogos balese­teknél feltűnő a 14 év alat­tiak és 60 éven felüliek ará­nya. A baleseti okoknál ér­dekes eredményt ad az it­tasság­­vizsgálat. Az ittas ve­zetés elsődleges baleseti ok­ként viszonylag ritkán je­lentkezik, de az ittas állapot­ban bekövetkező balesetek száma változatlanul igen magas. az összeshez képest 16 százalék! Növelni és szigorítani az ellenőrzést A tanácsülésen szóba ke­rült­ a közlekedési ismeretek óvodai és iskolai oktatása, a felnövekvő új nemzedék magasabb szintű közlekedési felelősségérzetének kialakí­tása, a gépjárműképzés, a felnőttek közlekedési nevelé­se. Hangsúlyozták ugyanak­kor, hogy a közlekedési fe­gyelem megszilárdítására a folyamatos és rendszeres ok­tatáson, képzésen, a propa­ganda fokozásán kívül igen fontos lépés az ellenőrzés szigorítása, rendszeresebbé tétele és a szabálytalank­odók következetes büntetése és felvilágosítása. Ennek érde­kében intézkedett a Minisz­tertanács a közlekedésrendé­szeti szervek megerősítésére, a rendszeres és széles körű ellenőrzések bevezetésére, valamint az elkövető szemé­lyére való tekintet nélküli következetes és szigorú bír­ságolás és bírói gyakorlat ki­alakítására. A tanácsülési határozat azt is kimondja, hogy szükséges a forgalom irányításához jobban értő rendőrök­ kiképzése és mie­lőbbi munkába állítása a városi forgalmi problémák megoldására. A közúti közle­kedésbiztonság kérdésével minden szervnek és vállalat­nak a munkavédelem kereté­ben is rendszeresen foglal­koznia kell.­ Amikor legmagasabb szin­tű tanácsi testületünk ezt a napirendet tárgyalta, értünk, a közlekedő emberekért tett jó szolgálatot, mint ahogyan kimondatlanul is, de érző­dött: a tragédiákat elkerü­lendő mindenkinek tennie kell, mások és saját érdekük­ben. Pilisy Elemér V­izépítés A Duna magyarországi felső sza­kaszán 10 millió tonna árut szállí­tanak évente. A kedvező hajózási út biztosítása nehéz fel­adat elé állítja az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgató­ságot. Jelenleg is a hajózó út kialakításán dolgoznak. A 32 kilométer hosszú folyószakasz partjainak kövezése és egyéb munkálatai a tervek szerint 1978-ba­n fejeződik be. (Mtl-foto : K3) Októberben »’8 novemberben M­ezőgazd­ as­á«i­s­­,a Mit m­o­st <* i vetítenek me«a‘iik m­loziiaiuan Lapunk egy korábbi szá­mában szóvá tettük, hogy megyénk településein nem használják fel elég hatéko­nyan ismeretterjesztésre a mezőgazdasági szakfilmeket. •Nos, a napokban arról érte­sültünk, hogy a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya megálla­podást kötött a Heves me­gyei Moziüzemi Vállalattal, miszerint októberben és no­vemberben megyénk mozi­jaiban a főműsor előtt, na­ponta más-más mezőgazda­­sági ismeretterjesztő szak­filmet vetítenek. Főként olyan­ jellegű filmeket mu­tatnak be, amelyek össze­függnek megyénk mezőgaz­daságával Így többek között a kertészetet, a palántaneve­lést, a szőlőtermesztést, az állattenyésztést és a mező­­gazdasági gépesítést szem­léltető szakfilmeket mutat­nak be. Ezzel is szeretnék elérni, hogy a mozilátoga­tók minél szélesebb tábora ismerkedjék meg a mezőgaz­dasági termelés­­ időszerű kérdéseivel. GYÖRGYE FISER*: MÁRIÁK A pikadorok ügyesen vé­gezték a dolgukat. A banderillerek, akik a bikát dárdával felpiszkálták, sikeresen folytatták. Most rám került a sor. Némileg mesterkélt mozdu­lattal előrántottam tőrömet és szembefordultam a biká­val. Az állat bal oldali alap­állást vett fel. Gyűlölöm azokat a bikákat, amelyek ismerik az elméletet. „Ba­rátom — gondoltam —, ha te tudod, hogy én mit ter­veltem ki, akkor egyikünk máris elmondhatja az utolsó imáját.” Némán szemléltük egy­mást, miközben ő nyilván­való fölényben volt: én rö­vidlátó vagyok, ő nem. Miután rendes ember va­gyok, szép szerével meg sze­­­­rettem volna neki magya­rázni, mit jelent számomra ez az összecsapás. — Testvér — szóltam csen­desen —, próbálj megérteni. Nem azért teszem ezt, mint­hogyha a véredre áhítoznék. Akár hiszed, akár nem, én még marhasültet sem ve­szek a számba. Csupán ar­ról van szó, hogy megfo­gadtam Máriának, minden Mária közül a legszebbnek, hogy ma itt, ebben az aré­nában a tiszteletére ragyogó győzelmet aratok egy bika felett. Sajnálatos véletlen, hogy éppen te vagy az a bika. Személy szerint sem­­ jugoszláviai humorista, mi bajom veled, soha meg nem bántottál, én se rontot­tam volna, el az életben a kapcsolatainkat. De látod, ilyen a sors . Vagyis: vagy te, vagy én. A hatalmas fekete anda­­lúziai bika érdeklődéssel né­zett rám. Úgy tűnt, megér­tette a helyzetet. A közönség bömböli: „Olé!”, vért követelt. Én ennek ellenére mégis végig akartam neki magya­rázni viselkedésem okát. — Tudod, barátom, az én Donna Máriám, szeme a leg­­gyönyörűségese­b­b, nemcsak a földön, hanem az egész világmindenségben. És ezért nincs azon semmi csodál­koznivaló, hogy én, az ügye­­fogyott harmadosztályú tor­reádor odaígértem neki a füledet, a győzelem szimbó­lumát. Ő itt van a nézőté­ren, csodálatos tekintete minden mozdulatomat köve­ti. Ezért nagyon kérlek, a tiszteletére szíveskedj ele­gánsan meghalni már a leg­első szúrásomtól. Tedd meg ezt nagylelkűen, s én hálás leszek neked, amíg élek. A bika nyilván megértett, mert bólintott egyet, aztán pedig leszegte a fejét. A közönség újból felhor­kant, játszani kezdett a ze­nekar, lobogtak az apró fe­hér kendők. — Köszönöm, barátom —­ mondtam, és kissé lábujj-hegyre emelkedve meglobog­tattam a vérvörös kendőt, majd a marja irányába sze­gezett tőrömmel rárohantam a fekete bikára. A döfés rettenetes volt. Fogalmam sincs, milyen fo­gást, milyen cselt alkalma­zott a bika, de az tény, hogy egy szempillantásnyi idő múltán már a homokban feküdtem felhasított oldal­lal, a bika pedig elegánsan hajlongott a közönség felé és csókokat dobált jobbra-bal­­ra. Milyen gáládul becsapott! Mestere volt a szakmájá­nak. Közönséges gyilkosság volt, amit velem művelt. Oldalát büszkén ringatva odalépett hozzám, és óvato­san nyalogatva tört bordái­mat, csendesen megszólalt: — Bocsáss meg, barátom. Én megértettelek, de neked is meg kell értened engem: Ott, az aréna mögött az istálló­ban vár engem Mária, a leggyönyörűségesebb Mária a­­csordánkban. Olyan fekete a­ szeme, mint az andalúziai éjszakák Nagyon szimpati­kus vagy nekem, ezer öröm­mel feláldoztam volna az­életemet a kettőnk barátsá­gáért, de nem tehettem mert már megígértem az én Máriámnak a győzelmet. .. Olyan győzelmet, melynek hire legendaként fog nemze­dékről nemzedékre szállni. Te, aki tudod, milyenek Má­ria szemei, nyilván megér­tesz engem. Az aréna tombolt. Éreztem, hogy a fekete an­dalúziai bika gyengéden, na­gyim elővigyázatosan kezdi leszakítani a fülemet .. El kell vinnie Máriának a győzelmi trófeát. Fordította: Zahemszky László „Jubileumi jutalom” jeligére. A vállalat nem járt el sza­bálytalanul, amikor a jubileumi jutalmat nyugdíjazásakor nem fizették ki, tekintettel arra, hogy a 23 éves jubileumi jutalom ki­fizetésétől számított 10 év eltel­tével kaphatja csak meg az újabb jubileumi jutalmat. Meg­jegyezni kívánjuk azonban,­­hogy ha a nyugdíj mellett újabb munkaviszonyt létesít, — természetesen a nyugdíjjogsza­bályban foglaltak szerint, nem teljes munkaidőre — az esedé­kessé válás idejében kérheti a jubileumi jutalom kifizetését új munkahelyén, azonban ott csak a csökkentett munkaidő alap­ján megállapított bér erejéig kö­telesek a jutalmat folyósítani. B. Mihályné, Gyöngyös: Olyan telekvitában, ahol már bírósági eljárás is folyamatban van, nem tudunk segítséget nyújtani. Most már csak azt javasolhatjuk, várják ki a bí­rósági eljárás végét. Az ítélet után amennyiben valóban érde­mes fellebbezni, keresse fel is­mét szerkesztőségünket. M. János, Eger: A nyugtából ítélve a biztosi,ó nem követett el hibát ■ m­n a nyugdíjazás időpontját - nem válik automatikusan alacso­nyabbá a befizetendő összeg. Mindenesetre panaszát át­k­üldtük kivizsgálásra az Állami Biztosí­tóhoz. Kérjük szíves türelmét, „Kismama” jeligére. A vállalat nem járt el ön­nel szemben szabálytalanul, mer a rendelkezések értelmében an­nak a nőnek, aki a terhessé ideje alatt a szülés napjái táppénzes azaz keresőképtelen volt, a szülést megelőző négy hetet is szülési szabadságnál kell tekinteni. Ennek megfele­lően erre a négy hétre már szülési segély összege (100 szá­zalékos fizetés) jár. A szülés követő 16 hét a szülési szabad­ság második része. Ennek le­teltével lesz jogosult —, ha feltételekkel rendelkezik a gyer­mekgondozási segély igénybevé­telére. Az önéhez hasonló eset­ben tehát nem lehet a szülés követő 20 hetet szülési szabad­ságnak tekinteni. 1973. október 5., péntek

Next