Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-24 / 146. szám
Népművelőként a KISZ Emlékszem, egy nagyot sóhajtott, amikor a megyei küldöttek autóbusza utoljára haladt el a kongresszus épülete előtt. Ez azonban a boldogság sóhaja volt. — Az elmúlt félév bizony eléggé válságos szakasz volt az életemben. Úgy éreztem már, semmi sem sikerülhet. S akkor jött a kongresszus, amelyen küldött lehettem, sőt hozzá is szólhattam a plénumon. Ráadásul a Központi Bizottságba is beválasztottak. Sikerült tehát kilábalnom a hullámvölgyből. Kovács Erzsébet ezt az iménti vallomását akkor is „fenntartotta”, amikor a nyár elején megkerestük Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban, ahol közművelődési előadóként dolgozik. A kongresszusi élmények természetesen még mélyen éltek benne. — Nagyon jó érzés volt — mesélte —, hogy sokan odafigyeltek küldötti munkánkra, drukkoltak értünk. Itthon a munkatársak, de még a szomszédok is kíváncsiak voltak rá, hogyan telt az a néhány nap. Rangja volt annak, hogy képviselhettük megyénk ifjúságát. Az első ,,hivatalos” élménybeszámolót a felsőtárkányi KISZ- táborban tartottam Gyöngyös és a járás titkárainak. Az értékelő, elemző munka persze, csak ezután következik. A kongresszusi delegátussághoz hasonló kitüntetés csaknem másfél évtizede érte, mint a bácsi általános iskolást. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján egy országos úttörőküldöttség tagjaként tölthetett pár napot a Szovjetunióban. Iskolájában a Hámán Kató őrs vezetőjeként ismerkedett „komolyabban” a mozgalmi élettel. Az őrsi név tovább is elkísért — folytatta az emlékezést a diákévekre —, az akkori hatvani gimnázium és közgazdasági szakközépiskola tanulója voltam, s Hámán Kató nevét viselte a kollégiumunk. Ez a négy esztendő nagyon sokat jelentett valaHMJinyiünknek, való KB-ban ban jó közösségi életet tudtunk kialakítani. Sorsának további alakulását meghatározta tehát a kollégiumi diáktanácsban, illetve a KISZ-ben végzett munka. — Ehhez csatlakozott — mondta —, hogy Hatvanban van egy csodálatos könyvtár, amelynek számos rendezvényén részt vettünk. Kitűnő alkalom volt, hogy bepillanthassak a közművelődési életbe. Ezért is választottam a magyar—népművelés szakot, két éve kaptam meg a diplomámat Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Nem volt ismeretlen előtte a művelődési központbeli munka. Az egyetem utolsó félévében ugyanis az ország akkor talán legnagyobb házában, a debreceni Kölcseyben gyakornokoskodhatott. —* Az egyetem — tette hozzá — olyan szemléletet adott, amelyre egy népművelőnek mindenképpen szüksége van. A Kölcseyben töltött idő pedig a gyakorlati ismeretek megszerzésében volt nagy segítségemre, így sikerült rövid idő alatt beilleszkednem, noha másfél éve még senkit nem ismertem. Nagyon szívesen fogadtak, valamennyi kollégámtól sok segítséget kaptam. Bizalmat és azt a lehetőséget, hogy kezdettől fogva önállóan dolgozhattam. Ifjúsági programok szervezése, a klubok munkájának irányítása Erzsébet feladata, de szakelőadóként a gyöngyösi járás művelődési házaival is foglalkozik. — Ez okozza a legtöbb nehézséget. A vezetők személye gyakran változik, nekem sincs még alapos helyismeretem. Főképp az a gondunk, hogy az igényeknek csak a törekedét tudjuk kielégíteni műsorainkkal, játékainkkal. Azt hiszem, a legjobb megoldást a vállalatok, iskolák, közművelődési intézmények közötti értelmes munkamegosztás bevezetésével érhetjük el. De nélkülözhetetlen a jó kapcsolat a KISZ vezető testületeivel is. Ehhez pedig további erőt és lehetőséget ad a megtiszteltetés: a KISZ Központi Bizottságának tagjaként képviselheti megyénk fiatalságát öt éven át. A jövőről, a tervekről így beszélt: — Elsősorban azt várom, hogy a kb-tagság saját munkámat is segítse. Minden bizonnyal alaposan megváltoztatja majd az alapszervezetek tagjaihoz fűződő kapcsolataimat. Többet forgolódhatok közöttük, jobban megismerhetem őket. Úgy gondolom, ez feltétlenül hozzátartozik egy kb-tag mindennapjaihoz. Főleg tettrekészség van bennem, s az az érzés, hogy a megkapott bizalomért cserébe, jó helytállással kell bizonyítanom. Erzsi eddigi munkájának, gondolkodásmódjának ismeretében nyugodtan nézhetünk az elkövetkezendő öt esztendő elé, nem fogunk csalódni benne. Szalay Zoltán äm első munkanap FAGGATOM SZOMSZÉDOM FIÁT, hogy sikerült az első munkanap? Hát — hangzik a leplezetlenül csalódott válasz —, jobbra számítottam. Torkában dobogott a szíve, mikor a gyárkapun belépett, elintézte a formaságokat, aztán odavitték a művezetőhöz, aki tessék-lássék leparolázott vele, s azzal már mondta is, hogy mi lesz a dolga. De még előbb jött egy ember, kezébe adott valami nyomtatványt, hogy olvassa át iziben, aztán írja alá ... Alighanem ez volt a baleseti oktatás, amit még, ha megértett volna ennyi idő alatt, akkor sem tudná fejben tartani, hogy micsoda mire vonatkozott. Ismerem a fiút hátulgombolás kora óta, nem éppen lángész, de nem is ijed meg a saját árnyékától. Jószándékú, hűséges srác, szociális lény, olyan mint a legtöbb ember. Fejébe vette, hogy érettségi után dolgozik pár évet, ne lógjon már a szülei nyakán, s majd menet közben talál magának valamilyen mesterséget. Nincs ebben semmi hóbortosság. Mindig tisztelettel nézett fel a kétkezi munkásokra, s így a maga munkába állását semmivel sem tartotta kevésbé ünnepélyes alkalomnak, mint amikor gimnazista korában először jöhetett haza este nyolc óra után. Most meg ... hiába is szépítené a dolgot, csalódott. Nem azért, mert valami egészen rendkívülit várt. Tudta jól, hogy meg kell fogni a munka végét, mégis valahogy arra számított, hogy kezdettől jobban odafigyelnek rá. Abban reménykedett, hogy azoknak is jelent valamit az ő színre lépése, akik közé betársult. De hát az üzem nem lelki klinika, hallani mindenfelé, ott mindenki el van foglalva a maga dolgával... Na persze a máséval is, csak hát ennek nincsenek olyan látványos megnyilvánulásai, mint a suliban. S ha vannak is, nyilván nem derülnek ki egyik napról a másikra. Különösen egy hatalmas gépcsarnokban, ahol nem látni át a túlsó oldalra, a zaj meg akkora, hogy az ember még a saját szavát se érti. HOGY KINEK VAN IGAZSÁGA? Szomszédom idő előtt megkeseredett fiának, mert nem omlott minden leendő munkatársa egyből a nyakába, akik kisebb bajukat is nagyobbnak tartják annál, semhogy egy zöldfülűt babusgassanak, vagy a már régen ott dolgozóknak, azt, én el nem döntöm. Legfeljebb arra hajlok, hogy az üzemeinknek kell tenni az első néhány lépést. Nem szívesség az, hogy valakit maguk közé fogadnak. Minden közösségnek szüksége van az egészséges fiatalításra, utánpótlásra. A munkástapasztalatok csak úgy élnek hatékonyan tovább, ha újabb és újabb nemzedékek kerülnek tűzvonalba magukkal, hozzák természetesen a lehetőséget, hogy idővel továbbfejlesztik alkotó módon, tisztességgel szerzett örökségeiket. Az üzem csakugyan nem lelki klinika a a kifejezésnek hagyományos értelmezésében, ám azt mégsem fogadhatjuk el, hogy annak idején a mai derékhadbélieket sem rakta tisztába senki, mikor munkába először felvették. Az akkor volt: két világháború között, felszabadulás után, idegeikben a szabadság szokatlan izgalmával, vagy éppenséggel a közelmúltban — tegnapelőtt, tegnap. A rideg, közömbös fogadtatás lenne az első próbatétel? Hadd hulljon a férgese iziben? Vagy megszoksz, vagy megszöksz! — villan eszembe gyerekkorom visszatérő szentenciája. Kegyetlen válogatás annyi szent. Alighanem egyik meghatározó oka a fiatalok elbizonytalanodásának. Akik közül legtöbben nem egyszerűen szerencsét próbálnak másutt, ha vándorbotot vesznek a kezükbe. Felismert közösségét senki nem hagyja el jószántából. A közösséget, amely befogadja, feladatot bíz rá, fontosnak, nélkülözhetetlennek tartja jelenlétét. Ki ne ismerne jó néhány olyan fiatalt, akik a szamárlétrán ugyan még sehol se tartanak, de a világért sem adnák le máshol a munkakönyvüket. Egyszerűen azért, mert bizalmat éreztek az első pillanatban. S ez a bizalom még nem azonos azzal, amit a későbbiekben már úgy fogalmazunk, hogy „megtaláltuk a számításunkat”. Ez a fogadjisten úgyszólván mindennél fontosabb, s nem is annyira a formális elemei számítanak, mint a tisztán felfogható érzelmi megnyilatkozások : egy kézfogás, hátbaveregetés, valaminek az elmélyült megmagyarázása. Egyszóval valami olyasmi, amit csak az igazán jó szülőktől kaphat az életnek nekivágó ember. EZEKBEN A HETEKBEN több tízezer iskolát kinőtt fiatalember vállal munkát, javarészt azzal a hittel, hogy a legjobbat választotta. Határtalan kíváncsisággal, különbözni vágyással bocsátják meg a szokatlanul korán berregő vekkernek, hogy kötelességükre ébreszti őket. Hadd őrizzék meg munkáséletükben is ezt a tünékeny egyszerűségüket, törékeny hitüket. Kertész Péter Bűnösnek érzi magát Lennon gyilkosa New Yorkban megkezdődött Mark David Chapman, John Lennom gyilkosának pere. A bíróság, mivel Chapman saját akaratából — ügyvédje megbotránkozására — bejelentette, hogy korábbi nyilatkozatával ellentétben bűnösnek érzi magát, augusztus 26-ra kitűzte az ítélethirdetést. Chapman védője ennek ellenére kitartott eredeti elképzelése mellett és kijelentette, hogy védence ebben a hónapban kétszer is „párbeszédet folytatott istennel” és december 8-án ugyancsak „mennyei sugallatra” végzett John Lennonnal. Az, hogy most bűnösnek vallja magát, még inkább beszámíthatatlanságára vall. Chapmanra, ha elítélik, 25 évtől életfogytig terjedő börtönbüntetés vár HÁZASSÁGON KÍVÜLI KAPCSOLATOK 1. Nagyvonalú feltételezések Amikor ezer fennálló házasságra évente már 9,2 válás jut, amikor egy évtized alatt mintegy megkétszereződik az elvált családi állapotú állampolgárok száma, amikor a halálozás és a válás miatt megszakadt házasságok száma már meghaladja az évenként megkötött házasságok számát, aligha mondhatjuk, hogy a monogám házasság az egyetlen népszerű párkapcsolati forma. Igaz, attól óvakodni kell, hogy a házasságbomlások és a házasságban élők külső szerelmi-szexuális kapcsolatai között szoros párhuzamot, összefüggést feltételezzük, annyi azonban mégis bizonyos, hogy romló házasságukat egyre többen akarják, próbálják külső kapcsolatokkal feledtetni vagy elviselhetővé tenni. Egészen bizonyos, hogy nem minden válást előz meg egy, még a házasságban létrejött külső kapcsolat. S abban is biztosak lehetünk, hogy számtalanul sok külső kapcsolatot soha sem követ házasságbomlás. Az első kérdésre tehát, hogy a házasságban élők külső kapcsolata mennyire terjedt el, a dolog intim és titkolt tartalma miatt igen nehéz válaszolni. Nem lehet igaza annak, aki sommásan ítélkezik és legyint, mondván: mindenki csinálja már. Ám ugyanilyen téves lehet az a vélemény is, amely nagyon is szórvány jelenségnek tartja a külső kapcsolatokat. Alighanem azok járnak legközelebb az igazsághoz, akik bizonyos társadalmi rétegek és csoportok megváltozott életmódjához, erkölcsi és értékrendszeréhez kapcsolják ezt a jelenséget. Jó okunk van feltételezni, hogy a külső kapcsolatok, arányait tekintve leggyakrabban az értelmiségiek, az alkalmazottak, az értelmiség életvitelét közelről figyelő és adaptáló kvalifikált munkások, más oldalról viszont a mindenfajta normára negatívan reagáló lumpen elemek körében fordul elő leginkább. Ezen belül is nagy eltérések mutatkoznak például a lakóhely szerint, ahol is a kis településeken feltehetően ritkább, a nagyvárosokban gyakoribb. Külföldi, és magyar szakírók egyre többet cikkeznek arról, hogy ez — tudniillik a külső kapcsolat — nem jelenti, nem jelentheti a házasság, illetve a család szükségszerű felrobbanását, felbomlását. Ellenkezőleg. Sokan vallják már, hogy a család, mint a társadalom legkisebb egysége, mint számos társadalmi feladat végrehajtására hivatott kiscsoport, csakis a monogám házasság elvének feladásával, a külső kapcsolat(ok), a felbukkant harmadik (negyedik) integrálásával menthető meg. Ennek megfelelően fölrajzolják az új szexuális kapcsolatokra nyitott, a külső kapcsolatokat elfogadó házasság modelljét. Mintegy előkészítendő ezt a modellt, átértékelik a házastársi hűség eddigi tartalmát (amely korábban szinte kizárólag a nemi hűséggel volt egyenlő), és amelyet most már inkább emberi-bajtársi-elvtársii értelemben tartanak igaznak. Kétségkívül vannak jelek, amelyek igazolják ezen évszázados — de nem öröktől fogva érvényes, amint ezt sokan hiszik! — érték, tudniillik a nemi hűség devalválódását. Más szóval szaporodnak azok a házasságok, amelyekben különböző meggondolások miatt, kölcsönös belenyugvás, netán egyezség alapján valóban létrejött a szakértők által emlegetett, a jövőből előrecsábított, alkalmasint ajánlott integráció. Elterjedtségéről, belső viszonyairól, titkairól, szubkultúrájáról azonban még nincs valós képünk. A kérdést vizsgálva nemcsak azért tapogatunk sötétben, mert az aktusok egyébként is sötétben, de legalábbis félhomályban játszódnak le. Hanem, mert egyes magyar kutatók szerint (is) a meglevő házasságok tekintélyes részét nem sikeresnek, csupán stabilnak lehet nevezni. A csupán stabil házasságok pedig hasonlatosak ahhoz a csoporthoz, amelyhez valamely csoporttag nem szabad akaratából tartozik, hanem azért, mert nem mer távozni belőle. A csak stabil házasságokat tehát nem más, csak a változtatásra képtelenség, anyagi meggondolás vagy pszichés ok, a gyermekkel vagy gyermekekkel szemben érzett bűntudat élteti. Miskolczi Miklós (Következik: 2. Oknyomozás monogámiában) MŰSOROK Kossuth rádió 8.25 Világablak. 8.54 Olvasólámpa. 9.04 Tánczene. 9.48 Kis magyar néprajz. 9.53 Tarka mese, kis mese. 10.05 Thyl Ulenspiegel kalandjai. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Szvjatoszlav Richter zongorázik. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Büntetés balesetért. 12.55 Operaslágerek. 13.25 Dzsesszmelódiák.. 13.59 Aluljárók. 15.10 Romantikus zene. 18.10 Kritikusok fóruma. 16.20 A Budapesti Leánykar énekel. 16.30 Ezao Pinze operaáriákat énekel. 17.07 Csempészek — vagy „ingyen szállítók”? 17.52 Nótacsokor. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 „Szép vagy, Alföld ..20.25 Évszázadok mesterművei. 21.20 Népzenei hangos újság. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Lóránd István kórusműveiből. 22.40 „Keressük, ami összeköt bennünket...” 23.00 A Bécsi Oktett felvételeiből. Petőfi rádió 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 A 04, 05, 07 jelenti.. 10.00 Zenedélelőtt.. 11.39 A Szabó család. 12.03 Énekszóval, muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.25 Útikalauz. 13.30 Labirintus. 14.00 A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.35 Tudományos könyvespolc. 16.40 Fiataloknak! 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Operettek. 18.55 Zenei tükör. 19.25 Régi magyar dalok és táncok. 19.45 A beat kedvelődnek. 20.33 Kíváncsiak klubja. 21.23 Tizenkét szék. 21.56 Nosztalgiahullám. 22.44 Népi zene. 23.15 Pajkos diákok. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Orgonahangversenyek Miskolcon, Egerben. 17.30 Index. A stúdió gazdaságpolitikai magazinja. — Sport. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. 8.20 Tévétorna. 8.25 Csak gyerekeknek! 8.45 Delta. Tudományos híradó. 9.10 Nyugalmunk érdekében. 9.40 Aranyásók Alaszkában (Francia—NSZK—román kalandfilmsorozat). 10.40 Még egyszer... (Angol zenés film). 11.10 Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 16.15 Az inspektor küldetése. (Szovjet bűnügyi film). 17.50 „Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. 18.25 Szemesnek áll a világ. Az Olympos család. 18.40 Staféta. Tíz perc ifjúság. 19.05 Csali Lali (Rajzfilm). 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Alvóbaba (Bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 A biciklista halála (Az egoisták). 21.20 Jövőnk titkai. Czeizel Endre műsora. 22.20 Tv-híradó 3. 22.30 Tv-tükör. 2. MŰSOR 15.58 Műsorismertetés. A XI. veszprémi tévétalálkozó műsorából. 16.00 A Danton-ügy (Tévéjáték). 17.15 Luxuseljárás (Dráma). 18.40 Zenés tv-színház. A koldusdiák (Tévéoperett). 20.10 Oroszlánszáj (Tévéjáték). 21.10 Tv-híradó 2. 21.30 Csehszlovákia—Magyarország női-férfi atlétikai verseny. 22.30 Testünk, öregkori tünetek. tvi tMémsw ® 1*51. június szárd»,