Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-16 / 269. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 16., kedd MADÁRKÓRHÁZ KŐSZEGEN, Kőszegen létesült az ország egyetlen ragadozómadár-kórháza. Kálmán István és Bechtold István ápolják a sérült ragadozókat: vércséket, baglyokat, egerésző ölyveket, héjákat stb. A gyógyult madarakat az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által kijelölt helyen szabadon engedik. A képen erősítő injekciót kap az egerésző ölyv (MTI fotó: Czika László felv. — KSj A négyes fogat története Az utóbbi húsz év legnagyobb mozisikere a Ben Hur című amerikai film, amit annak idején, nem sokkal bemutatása után tizenegy Oscar-díjjal tüntettek ki. Hozzánk ugyan több mint húsz év késéssel érkezett, de az izgalmasan álmos, áltörténelmi cselekmény, s főként a látványosság így sem maradt hatástalan. S aki csak látta a filmet — még az esetleges fanyalgók is —, a legjobb jelenetnek a kocsiverseny néhány rövid percét tartják. A jelenet népszerűségéhezpersze nagyban hozzájárult az a história is, hogy a felvételek közben jó néhány ló nyakát törte, sőt néhányan azt is tudni vélik, hogy a kaszkadőrök között is volt áldozat. Ez azonban valójában a Ben Húr némafilmes változatának a legendája, vagy éppenséggel igaz története. A négyes vagy kettes fogatú kétkerekű kocsik, amelyeket állva hajtanak, ismertek voltak a hettitáknál, egyiptomiaknál, majd a perzsáknál is miint harci eszközök. Az ókori görögöknél viszont elsősorban sportcélra használták ezeket a fogatokat. A kocsiversenyek a 25. ókori olimpián, időszámítás előtt 680-ban szerepeltek először versenyszámként. Olyannyira népszerűek lettek, hogy az ie. 4. századra már háttérbe szorították az atlétikát is. A sport kezdett cirkusszá fajulni, hiszen a kocsifogatok és néha a versenyzők is az előkelő gazdagok tulajdonában voltak, s agyőztesnek járó babérkoszorú a politikai propaganda eszköze volt. Amikor a rómaiak meghódították a görög földeket, a hellének sportkultuszából elsősorban a kocsiversenyeket vették át, s náluk is cirkuszi látványosság volt inkább, mint sport. Igen előkelő támogatói, sőt versenyzői is akadtak a cirkuszi sportversenyeknek. A leghírhedtebb közöttük Néró császár, aki különösen kedvelte a kocsiversenyeket, s nagyon jó fogathajtónak és lovasnak képzelte magát. A 211. olimpiát az ő parancsára tolták el két évvel, hogy a cirkusszá fajuló versenyekre alaposan felkészülhessen. Volt egy különös politikai vetülete is a római kocsiversenyeknek: a gyorsan megalakuló szurkolótáborok valóságos politikai pártokká váltak. Egy-egy versenyen egyszerre négy kocsi vágott neki a távnak: kettő kék és kettő zöld színben. Egy-egy szín nagyon sokszor politikai irányzatot vagy hatalmi csoportosulást jelképezett. Hogy milyen politikai jelentősége volt a kocsiversenyeknek, az Bizáncban mutatkozott meg leginkább, amikor a kereszténység államvallás volt. A vallási irányzatok is gyakran a kocsiversenyek színében jelentkeztek, s a kékek és a zöldek pártjával komolyan számolnia kellett a mindenkori uralkodónak is. Justinianus császár alábecsülte szerepüket, ezért a két párt összefogott ellene, és megostromolták palotáját. Ez volt az 532-ben lezajló Nika-felkelés, amely a kocsiversenyzők győzelmi buzdításáról kapta a nevét, s csak hatnapos véres harc után tudta leverni a hadsereg Belizár tábornok vezetésével. S a szurkolókat nemcsak kékre-zöldre verték, de valóságos tömegmészárlást rendeztek közöttük. D. 1. Művészet, tömegszórakoztatás? Beszélgetés a cirkuszról Művészek-e az artisták, vagy csupán tömegszórakoztató iparosok? Tanulmányok, vitairatok hosszú sora foglalkozott már ezzel a kérdéssel, szélsőséges nézetek csaptak össze. Pedig a válasz roppant egyszerű: is-is. Több szempontból is. Egyrészt: a legkiválóbb artisták valóban művészek, de a középszerűek, az egyes műsorok „töltelékei” csupán „iparosok”. Másrészt: a világ legnagyobb artistaművészei is a nemes értelemben vett szórakoztatás elkötelezettjei. Erről beszélgettünk egy minden szempontból illetékessel: Vitáris Istvánnal, a Fővárosi Nagycirkusz újonnan kinevezett igazgatójával, aki maga is artista volt, s húsz évet töltött hazai és külföldi cirkuszok porondjain. A cirkusz az egyik legősibb művészet! — mondja. — A feljegyzések szerint már az egyiptomi fáraók udvarában is „dolgoztak” bohócok, sőt jó néhánynak a nevét is megőrizték a feliratok, papiruszok. Athénban időszámításunk kezdetén nemcsak tragédiákat és komédiákat adtak elő,hanem cirkuszi látványosságokat is. 2000 évvel ezelőtt itt született meg a mai vízi cirkuszok őse: az arénák egy részét már eleve úgy építették, hogy vízzel tölthessék fel, úszóprodukciók, humoros vízilabdajátékok, sőt miniatűr hajócsaták számára. A görög amfiteátrumban, a mai cirkuszépületek ősében, középein volt a porond, amelyet háromnegyed körben épített lépcsőzet és nézőtér vett körül. Az epidauroszi, a Dionüszosz nevét viselő athéni, a Marcellusról elnevezett római színház, sőt a mindmáig fennálló római Colosseum is — mai szemmel — cirkuszépület volt. A cirkuszi produkciók és a színházi előadások csak később különültek el egymástól, s váltak önálló műfajjá. A leghíresebb artistákat épp olyan elismerés vette körül, mint a legnagyobb aktorokat. — És napjainkban? — Sajnálatos, hogy mind kevesebb az igazi művész a világ cirkuszaiban! Hogy miért? Nehéz erre egyértelmű választ adni. De tény: a mai fiatalok többsége nem szívesen vállalja ennek a pályának a nehézségeit, a rendszeres edzéseket, új mutatványok kiötlését, a lemondásokkal teli életmódot, az olykor bizony önkínzó, sőt életveszélyes produkciókat, az állandó továbbképzést, melyek nélkül nincs artistaművészet! Talán kevesen tudják: egy produkció létrejöttéhez hosszú időre, nem ritkán kéthárom évi próbasorozatra van szükség! Van olyan mutatvány, amelyen a cirkuszművész 4—5 évig is dolgozik, míg bemutatásra éretté válik a produkció. Azok közül, akik nyolc évig tanultak az artistaiskolában, nem kevesen csakhamar pályát változtatnak. Búcsút mondanak választott hivatásuknak, mert’ képtelenek vállalni az ezzel járó megpróbáltatásokat. — Köztudott, hogy egy artista a negyedik X után már öregnek számít. — Valóban! A porond az ifjúságé! Az izmok 40—45 éven túl már nem olyan rugalmasak, nem engedelmeskednek az akaratnak, s egy eltévesztett mozdulat bizony végzetes lehet! Hazánkban jó a helyzet: a nők 40 éves, a férfiak 50 éves korukban szakmai nyugdíjba vonulhatnak. Az ellenkezője sem ritka: Donnert János, aki jelenleg is a Fővárosi Nagycirkusz műsorának egyik szenzációja, már elmúlt 60 esztendős, de még nem is gondol arra, hogy nyugdíjba vonuljon. Sőt! Hajnalban már ott van az istállóban, hogy ellenőrizze: lovai megkapták-e a reggelit, ápolójuk foglalkozott-e velük előírásszerűen. Délelőtt próbál, pedig álmában is tud már mindent, s lovai is kitűnően idomítottak, este pedig az elsők között érkezik öltözőjébe. — Az artisták művészete talán még illanóbb, mint a színészeké... — Igen, ez fájó pontunk... A színészek alakítását, ha nem is tökéletesen, de megőrzi a filmszalag, a magnetofon, a hanglemez. Az artistákét csak kivételes esetben. (Bár igen értékes nemcsak a mának, de az utókor számára is az a sorozat, amelyet a magyar tévé is igen nagy sikerrel mutatott be A Világ nagy cirkuszai címmel). Meg aztán... Színészmúzeumunk van, de artistamúzeum nincs! — A porondművészek közül többen kaptak az elmúlt években Jászai-díjat és egyéb hivatalos kitüntetést. Én megemlíteném még azt a vonzalmat, melyet legnevesebb színészeink tanúsítanak a cirkusz és az artistatársadalom iránt. — Én se tartom véletlennek, hogy a legnagyobb hazai mulattatok — így a Latabárok, Feleki Kamill, Alfonzó, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, sőt a régebbiek közül Csortos Gyula, Kiss Manyi, Dajka Margit, Németh Marika, Jávor Pál és sokan mások — épp úgy otthon voltak a cirkusz porondján, mint a színpadon. Ruttkai Éva, Psota Irén ma is boldogan ölt bohócjelmezt magára! Az sem véletlen, hogy legkiválóbb színházi rendezőink, Major Tamással az élen, gyakran cirkuszi poronddá alakítják a színpadot, veretes drámákat rendeznek cirkuszi környezetben. Mindezek ugyancsak azt bizonyítják: a mi hivatásunk is művészet, s ugyanakkor százezrek számára jelent igényes gondfeledtető szórakozást. Garai Tamás November 16-án, 9 órakor az IPARCIKK KISKER. Egerben, a Zalár J. utcában (Járműbolt helyén) MEGNYITJA ! /Tuam/LoVASBOLTJÁT! # Kézi szerszámok # ipari szerszámok # kisgépek # mezőgazdasági szerszámok # szerszámnyelek • csavaráruk, szegek # épület- és fürdőszoba-szerelvények # fajansz fürdőszoba-berendezések # fürdőkádak # csempék # gáztűzhelyek # egyéb gázkészülékek # épület- és bútorvasalások # lakatok # zárak # széles választékával várjuk az egyéni és közületi vásárlóinkat a megye LEGNAGYOBB VASBOLTJÁBAN. PARKOLÁSI LEHETŐSÉG! HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! KÉNYELMESEN A KOMFORTBAN! A 5. — Kint remek idő van, és te mégis a parkettával vacakolsz! — mondja Tarbik úr a feleségének. — Ahelyett, hogy a parkettát beféled, kimehetnél a levegőre és lemoshatnád az autót! Az — Maga valóban férjhez megy az albérlőjéhez? — Igen. Már annyi pénzzel tartozik nekem, hogy abból ketten is kényelmesen megélhetünk.★ — Hová mész? — Ide a sarokra, a bankba. — Folyószámlád van? — Nem. Revolverem. ★ — Melyiket akarod? — kérdezi az egyik vadász, miközben megcéloz három repülő vadkacsát. — Amelyik leesik — mondja a másik. , Az — Miben különböznek a tengeri halak a mieinktől? — Abban, tanító néni, hogy nagyon messze vannak tőlünk... Ac — Nem kellene már végre fület mosnod, kisfiam? — Minek? Még egészen jól hallok! Aforizmák A politika egy nyugati demokráciában viszonylag egyszerű lenne, ha nem kellene minduntalan választásokat megnyerni. (Dean Acheson) ★ Az emberek milliói ülnek az autó kormányánál, de egyetlenegy sem ismerné el, hogy rossz autóvezető. (Niki Lauda) ★ A légi kalózok utasok, de csak útközben bérlik ki a repülőgépet. (Danny Kaye) ■fc A sztár mindenütt otthon van — csak saját magánál nincs. (Sammy Davis jr.) ★ A modern háziasszony olyan hölgy, aki azért olvaszt fel egy mélyhűtött ételt, mert restelli a fáradságot, hogy néhány konzervet nyisson fel. (Hal Brennan) ★ Nem értem, miért kell a nőknek oly sok pénz. Keveset esznek, keveset isznak, nem kártyáznak, mértékletesen dohányoznak, és barátnőjük sincs, akit ki kell tartaniuk. (Jacques Tati) Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, Budapest V„ Petőfi Sándor út 14. 39 szerződéses rendszerben történő üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzletet:a MECSET ÉTTEREM, EGER. Fenti üzletre vonatkozó tájékoztató adatok 1982. november 16-tól az egri Park Szálló főkönyvelőségén (Eger, Szálloda u. 1.), szombat „ ■ kivételével mindennap 9—16 h-ig vehetők át. A pályázat benyújtásának határideje: 1982. december 7-én 14 h-ig. A versenytárgyalást 1982. december 16-án, 15 h-tól tartják a Budapest Szállodában (Budapest 11. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 47.). ii IBi wm 11 ■ ■