Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
HÍRLAP, 1991. január 8., szerda Az egri polgármester gyógy-idegenforgalmat akar (Folytatás az 1. oldalról) — Egy évvel ezelőtt népszerűnek tetsző döntés volt, hogy új különadókkal nem terhelte meg az önkormányzat a lakosokat. Hogyan értékeli ezt most? — A volt tanácsi adók most szűntek meg január 1-jétől. S ehelyett már tavaly is be lehetett volna vezetni bizonyos adófajtákat, amelyek korábban nem voltak. Akkor úgy gondoltuk, hogy az energiaár-emelés, a víz- és csatornadíjak emelése és a többi éppen eléggé sújtja a lakosságot. Úgy döntöttünk, még pluszadókkal nem terheljük meg a polgárokat. A most bevezetett önkormányzati adók: a magánszemélyek kommunális adója, az iparűzési és az idegenforgalmi adók. Most az egész bevételt úgy terveztük, hogy a „kiesett” tanácsi adókat pótolja. Tehát ez összegszerűen nem több, mint a korábbiak. A lakosság zömének teherbíró képessége nem engedné meg ezt. — Kemény telünk van, s az egriek életét is megnehezítette a váratlanul jött nagy havazás. Mostanában gondolom tudja, hogy gyakran emlegetik Önt és a hivatalát — az eltakarítatlan hóakadályok miatt... — Igen, nem éppen dicsérő jelzőkkel... — Összefüggésben van-e ez az előzőekkel? Tudniillik, hogy kevés az erre fordítható pénze a városnak? — Ez nem elsősorban pénzkérdés. Gyakorlatilag a városrészek tisztán tartását vállalkozásokba adtuk ki (van, amit a városgondozás végez, van, amit magánvállalkozó). Inkább azt volt gond, hogy ilyen nagy tömegű hó esett le váratlanul, karácsonykor, amikor nem lehetett mit tenni, még pluszembereket fölvenni. Ez a nagy hó készületlenül érte a vállalkozókat, pedig folyamatosan dolgoztak ők. Amit én inkább nehezményezek, hogy a lakosság nem vett részt ebben. Amikor én gyerek voltam — jól emlékszem —, ha a járda takarítatlanul maradt valahol, akkor beszólt a rendőr: ha nem takarítjuk el, akkor meg fog büntetni. A havazás előtt a Hírlapban is közzétettük, hogy kinek a kötelessége a járda tisztán tartása. Ez a lakosságé, beleértve a bérlőket is. (Hiszen nincs most már annyi házfelügyelő.) Kétségtelen, hogy a kritika jogos. A közterületen lévő hóeltakarítás nem olyan ütemben zajlott, mint ahogy szerettük volna. S ez részben magyarázható azzal, hogy pont az ünnepek táján történt. — A napi gondok után nézzünk a jövőbe: milyen tervekkel néz az új esztendő elé? Már több fórumon nyilatkozott a város idegenforgalmát érintő elképzeléseiről... — Gyakorlatilag Eger Budapest és a Balaton után a harmadik legfrekventáltabb hely. 1,6 millió turista jön évente Egerbe. Nagy részük átutazó, a kisebb maradék pedig egy-másfél napot tölt itt. Ahhoz, hogy a város profitálni tudjon az idegenforgalomból, egyrészt az eltöltött vendégnapok számát kell növelni, másrészt pedig a szezonalitást kell kiterjeszteni. Szavakban már létrehoztuk az idegenforgalmi információs irodánkat a legutolsó közgyűlésünkön. Az a tervünk, hogy itt működjön „házon belül”, vagy nagyon közel. Ez koordinálná Eger idegenforgalmát, s az idelátogatókat mindenfajta olyan információval ellátná, ami szükséges, és segíti a turistákat, szálláshelyeket, programokat ajánlana. A konferenciaturizmus iránt nagy az érdeklődés. Én magam is felvállaltam egy ilyenben a közvetítést. Űrfényképezési világkongresszus lesz ez év szeptemberében Egerben. Sok ilyen felajánlás van. Amiben óriási lehetőséget látok, az a gyógyturizmus. Olyan betegségcsoportok terápiáját tervezzük, amelyekhez nem kell feltétlenül kórházi háttér, így az ide érkező betegek és hozzátartozóik a mi szállodáinkban laknának, éttermeinkben étkeznének. Három betegségcsoportot céloztam meg: az egyik a központi idegrendszeri károsodott gyerekek, a kevésbé vagy súlyosan mozgáskorlátozottak. A másik csoport a szívinfarktuson átesettek, akiknek az utókezelését itt végeznék, a harmadik pedig a reumatikus betegek csoportja. A szívinfarktusos betegek és az idegrendszeri károsodott gyermekek terápiájában az úszásnak van jelentősége. S ez utóbbinál gyakorlatilag a Pető Intézetben kialakított konduktív terápia itteni alkalmazása hozhatna eredményt, s vonzaná a nemzetközi érdeklődést. A Pető Intézetben kifejlesztett terápia világhírű, s maga az intézet messze nem tudja fogadni az érdeklődők tömegét. — Ehhez jó szakemberek kellenek. S az előbbi elképzeléshez pedig hozzátartozik a fedett uszoda! — Már ki is dolgoztak a szakemberek számunkra egy modellt. Minimális ráfordítással ezt meg lehetne valósítani, s meghirdetni mondjuk a testvérvárosokban. Úgy gondolom, hogy fedett uszoda mindenképpen kellene. Most van is rá egy ígéretünk: ha kaszinó létesül Egerben, akkor uszoda is lehet. Úgy van kiírva a pályázat a Pénzügyminisztérium által, hogy a koncesszió megadásánál előnyben részesítik azt, aki sportlétesítményt épít, vagy műemléket állít helyre. Eger jelentkezett erre. A közeljövőben dől el, hogy mi lesz. A pályázat gondosan van kiírva, mert a vállalkozó anyagi kondícióit a PM Szerencsejáték Felügyelete ellenőrzi, ráadásul a vállalkozó költségére. Tehát minimális a kockázatunk. — Anélkül, hogy az évekig tartó uszodavita részleteit felelevenítenénk, hogyan illeszkedik ez a városfejlesztés egészébe? — Az a tervünk, hogy olyan uszodát kellene építenünk, amely komplex szolgáltatásokra alkalmas. Tehát helyet adna a rekreációnak, az iskolai úszásoktatásnak, a versenysportnak és a gyógyításnak. Azért gondolkozunk ebben a komplexitásban, mert ez az üzemeltetési költségeket csökkentheti. Nyugaton sincs annyi pénz, hogy csak a versenysport céljára tartsanak fenn egy uszodát. Meg lehet azt úgy csinálni, hogy több feladatra is alkalmas legyen. — Polgármester Úr! Egyéves tapasztalattal a háta mögött s ilyen nagy tervek előtt: menedzsernek, vagy inkább a város szolgálójának tartja-e magát? — Tulajdonképpen szeretném, ha menedzser lennék, egyelőre csak a város szolgálója vagyok... — Köszönöm a beszélgetést. Jámbor Ildikó Úgy érzi, gyermekorvosként több lehetősége volt beszélgetni az emberekkel (Fotó: Perl Márton) Varga Detre: A Mackó A mackó télen barlangban, Nyáron pedig szabadban. Elment áfához mézet lopni, És közben elkezdett tanakodni. Miközben tanakodott, Éhesen hazaballagott. EGER ÉS KÖRZETE Központi támogatást kérnek Mi lesz a város kollégiumaival ? Eger iskolaváros. Sokszor és szívesen beszélünk erről a rangjáról, bár ez nemcsak előnyökkel jár, de súlyos kötelezettségekkel is. Gondoskodni kell az intézményekről, s emellett biztosítani kell az oktatás „hátországát” is, megfelelő kollégiumok által. Az idők során erősen elhasználódtak ezek az épületek, így nem kis fejtörést okoznak a polgármesteri hivatalnak. — Fontos feladatunk most — mondja Habis László alpolgármester — a városban működő középiskolai kollégiumok helyzetének feltárása. Felmérjük, hogy egy-egy kollégium milyen intézmények hallgatóit fogadja, és milyen esetleges későbbi átcsoportosítási lehetőség kínálkozik. Lehetőség nyílik arra, hogy igényt nyújtsunk be céltámogatásra. Az Országgyűlés költségvetési vitája után alakult ki az az esély, hogy felújításra, rekonstrukcióra, bővítésre kérhessünk pénzt. Ennek annál nagyobb a jelentősége, mert mindhárom belvárosi kollégiumunk egyházi ingatlanban működik. Ezért a felmérésnek a későbbi visszaadás miatt is megvan a jelentősége. — Eger város fenntartásában hány kollégium működik jelenleg? — A József Attila, az Ady, a Petőfi, a mezőgazdaságié, a GMSZ-é és a kereskedelmié, azaz hat kollégium. — Ezek megfelelőek, vagy túl szűkösek? — Éppen nincsenek pótágyakkal bezsúfolva. Az alapvető gond az, hogy a régebbi kollégiumok túltelítettek. Különösen a József Attila — amire az angolkisasszonyok igényt tartanak —, mert körülbelül két, két és félszer annyian laknak benne, mint ahányan a mai igényszint szerint elférnének. Sajnos, a viszonylag újabb kollégiumok is igen rossz állapotban vannak. Például a GMSZ kollégiumának nem megfelelő a tetőszigetelése, cserélni kellene az ablakokat — rengeteg munkára volna ott szükség. A műszaki állapot felmérésén túl vagyunk, most következik a szakmai mérlegelés. Ez azért is olyan sürgős, mert a jövő évi költségvetés szempontjából igen lényeges ez a kérdés. — Számításaik szerint mennyi pénzre volna szükség ahhoz, hogy a legfontosabb teendőket elvégeztessék? — Ha mi mindent meg akarnánk oldani, az több tízmillióba kerülne. A minimálisan szükséges munkák is több milliót jelentenek. Ezt a jelenlegi költségvetési számaink lehetővé teszik. Most azt szeretnénk eldönteni, hogy mi az, amire céltámogatási igényt jelenthetünk be. — Ha sikerül megkapni a „központi forintokat”, ez mit jelentene a város számára? — Ebben az esetben a felújítási költség ötven százalékát céltámogatásból lehetne fedezni. Február 28-ig komplett pályázatot kell készíteni, ez most a legelső és legsürgősebb feladatunk. (g-1) Mit akar a Varázsceruza? Képek záporában Varázsceruza címmel indított előadás-sorozatot 1991 októberétől a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont. Az előadások rajzoktatásunkról és vizuális nevelésünk állapotáról, fejlődési irányairól szólnak. De miért is indították el? Az évezred utolsó éveiben mindjobban érzékelhető, hogy egy még ismeretlen világ kapujába érkeztünk. Az írott és nyomtatott szó korszaka is zárulni látszik. Felpörgött életünk nem hagy időt az olvasás lassan kivesző megszentelt perceire. Közben azonban hevesebben záporoznak ránk a képek. Megjelennek otthonainkban. Képernyő zárja álomba napjainkat. Gyermekeink is Disney-világot álmodhatnak maguknak. Mi pedig majdnem védtelenek vagyunk az így érkező bóvli ellen. Élnek azonban olyanok is, akik feltették, hogy hivatásuknak engedelmeskedve példát próbálnak adni arról, hogy létezik másfajta kép is. Lényegről szóló. Igazi. Ilyen emberek jönnek el havonta egy-egy csütörtökön a gyermek-szabadidőközpont előadás-sorozatára, hogy beszámoljanak az ország különböző településein folytatott küzdelmükről. A közelítések eltérőek, de a szervezők hisznek abban, hogy a csúcsra nem csak egy ösvényen lehet feljutni. A sorozat nyitó előadásán Molnár Vezse néprajzkutatógrafikus a gyermekrajzok és az emberiség képi ősnyelvének népművészetben is megnyilvánuló együtthangzására figyelmeztetett. Novemberben Lengyel László művészettörténész Kepes György életművéről adott értékelést. Január 9-én 17 órától Buka László fiatal debreceni rajztanár számol be figyelemre méltó erőfeszítéseiről. Majd január 23-án 17 órától a miskolci Kecskemétiné Törő Irén ismerteti Leonardo-program néven működő környezetesztétikai módszerét. Februárban Platthy István érkezik, aki a Pécsi Gyermekotthonban gondozott, lelki sérült gyerekek életébe hoz fényt rajzóráival. Márciusban Novák Tamás, a miskolci Zrínyi-gimnázium fiatal rajztanára lesz vendég, majd áprilisban Földi Péter, a közismert festőművész zárja a sorozatot. Kedves és bűbájos gyermekújság került a napokban az egri óvodások és kisiskolások kezébe. A készítők a terjesztés közvetlen módját választották: postán küldték el egy címlista alapján az „érdekelteknek” a kiadvány első számát. Nem hivalkodó, inkább olvasásra, közös játékra hívogató kis újság ez, melyet — az első pillantás után észrevehető — szakértő, a korosztályt alaposan és közelről ismerő gárda készített. Színes riportok, színezhető sok-sok rajz, vers, mese, rejtvény. Még naptárral és képregénnyel is kedveskednek a leendő olvasóknak. Minden további kommentár helyett íme, néhány részlet a Facsigában közzétett írásokból: — Nagyon ügyesen rímekbe szeded a verseidet, olvastam a többit is, de azok jóval hosszabbak. Talán egy következő Facsigában megjelentetjük. Jó? A tanító nénid hogy értékeli, hogy úgy mondjam, a hobbijaidat? — Az egyik tanító néni nem mindegyiknek örül, de már kaptam 3 osztályfőnöki dicséretet. Sajnos, a magatartásom nem a legjobb, az az igazság, hogy elég eleven vagyok. — Szerintem inkább egy nagyszerű gyerek vagy, aki a szabadidejét hasznosan tölti el. Mondd el kérlek, hogy még mi érdekel? — A búvárkodás. Apáékkal Olaszországban voltam, és megszerettem a tengert. Olyan, mintha egy idegen világba csöppentem volna. Sok új dolgot mutatott meg nekem, az élőlények gyönyörű színekben pompáztak. Szeretem a dús tengeri élővilágot, nem pedig a kopár, sivár homokot. (Részlet a Nem vagyok én facsiga című cikkből) Guppi Tél van. Hó borítja a város aszfaltját, s a néhány fát és bokrot, amelyek a hatalmas házak árnyékában húzódnak meg. A kisfiú hazafelé siet. Hátán iskolatáska, kezében egy befőttesüveg, abban pedig egy didergő barna szőrgombóc üldögél maréknyi forgácson. Mit szól majd Anyu? — kérdezi magában a kisfiú. Soha nem mondta, hogy nem lehet állatom. De azt sem, hogy lehet. Mindegy, a Hörit hazaviszem. Lesz, ami lesz, de Höri fontos nekem... Legyél többet szabad levegőn... Gyerekek! Zsebkendőt mindig tartsatok magatoknál, köhögéskor, tüsszentéskor tegyétek a szátok elé, így megelőzhető a tömeges fertőzés. Probléma még a fulladásos köhögési és görcsös légzési roham, más néven asztma. Előidézője lehet az atka. Az atka a pókok osztályába tartozik. Az atkákra érzékenyeknek a szezonja van. Ez a kis kórokozó velünk él a lakásban. A rólunk lehulló hámsejteket, szőrszálakat, körömdarabkákat egyszerűen megeszegeti, ebből él. Elszaporodik, és váladéka por alakban lerakódik, időnként a levegőbe kerül. Ez kiválthat asztmás rohamokat. Ebben az időszakban, amikor fűtés, párásítás van, jobban szaporodik. Ezért gyakran takarítsunk, szellőztessünk. Minden fulladásos rohamnál tanácsos orvost hívni. Esetenként kórházi ápolás is szükséges. (Részlet az orvosi tanácsokból) Egy egri gyermekújság született: A Facsiga 5 A Kolping-egylet gyűlése Ma este 6 órától ülést tart a Megyei Művelődési Központban az egri Kolping-egylet. A tagok, valamint a meghívott helyi iparosok és kereskedők ezúttal egy alapítvány létesítésének lehetőségeiről tanácskoznak. Ennek célja, hogy támogathassák a fiatalok, valamint az egri polgárok képzését és továbbképzését. Hét vár... A Művelődési és Közoktatási Minisztérium előterjesztést készített a kormány részére az ország jelentős műemlékeinek védelmére. A „Hét vár, három kastély...” elnevezésű programban Eger vára is szerepel: ebben az esztendőben várhatóan 15-20 millió forinttal járulnak hozzá további feltárásához és megóvásához. Tehermentesítő utat terveznek Köztudott, a megyeszékhely útjai túlzsúfoltak, ezért vetődött fel az elképzelés, hogy szükség lenne egy városon belüli tehermentesítő út megépítésére. Ennek kialakítása — az előzetes tájékozódás szerint — a terület biztosításától és az útalap pénzügyi kereteitől függ, várhatóan 1995 körül lehet szó róla. Az Eger megközelítését biztosító 25. számú főút 2x2 sávra történő bővítése és az M3-as autópályához való csatlakoztatása is szerepel a tervekben, megvalósítására mindenképpen a sztráda üzembe helyezésével egy időben számíthatunk. Ifjú környezetvédők A Heves Megyei Környezetvédők Szövetsége legutóbbi ülésén örömmel állapította meg, hogy az Egri Környezetvédők Köre után megalakult a megyeszékhelyen a Környezetvédő Ifjúsági Kör is, amelynek harminc tagja — első ténykedéseként — haladéktalanul hozzálátott az egri és a városkörnyéki természeti értékek feltérképezéséhez. Középdöntő Egerben — döntő Kaposvárott Ma mérkőznek a megye versmondói az egri Megyei Művelődési Központban a Csokonai Vitéz Mihály országos szavalóverseny területi selejtezőjén. A negyven résztvevő fiatal és felnőtt két fordulóban méri össze előadóművészi tudását. Dr. Kelemen Zsigmondné szaktanácsadó, pedagógus, Balogh András színművész és Jámbor Ildikó újságíró alkotja a zsűrit. A verseny — amelyen csaknem valamennyi egri középiskola képviselteti magát — délelőtt 10 órakor kezdődik, s nyilvános, ezért várják az érdeklődő közönséget. A megyei forduló dönti el, ki lesz az a két versenyző, aki régiónkat képviseli a kaposvári farsang idején megrendezendő országos versenyen. ! Két szakképzett eladót keresek élelmiszerüzletembe sürgősen. Érdeklődni: a SHELL-kút SNACK Báljában 9-21 óráig f 3 *