Hevesi Szemle, 1983 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Moldvay Győző: "Egy könyvkiadó feljegyzései"

ciaországba vitte neki Cserépfalvi a hírt, hogy egy emigráns lap tanulmánya úgy értékeli őt, mint aki talán egyedül érez bele a munkásélet, a munkásság akkori jelenének mélységeibe. Talán? Attilát ez döfi szíven, és nem is ad többet az esz­mefuttatásra, bármennyire taksálja az ő költői erényeit.* Sokan, sokhelyütt persze nem értették Cserép­falvi Imre affinitását, amely a baloldalnak köte­lezte el. Szalonkommunista. Talán ez is szerepelt az őt illető jelzők között, különösképpen fran­ciás műveltsége, magas fo­kú kultúrája ismereté­ben. Pedig — ahogyan most is elmondotta — az alig ezer lakosú Borsod megyei Cserépfaluból, ahol a pórnéppel pórként elvegyülve fölcsepere­dett, másfelé nem is vezethetett az útja. Mélyen gyökerezett abba a földbe, az ott élők gondolko­dásába, hitébe és vágyaiba, s az ilyenféle gyöke­rüket az igaz ember önmagában soha nem tudja elvágni. Természetes hát, hogy egy hónap alatt kinyomatja az alig húsz esztendős Szabó Zoltán szociográfiáját, amely a matyó Tárda népközössé­gének, a falu arculatának olyan kérlelhetetlen röntgenképe, amely a gondok, a társadalmi igaz­ságok keményen fogalmazott krónikájával egysze­ribe meglódítja a falukutatás ügyét, majd a leg­jelentősebb népi írók — Veres Péter, Szabó Pál, Darvas József —­ egész csapatát állítja Cserépfal­vi mellé. Vagyis a munkás baloldal kiteljesedik a földmunkásság szellemi elitjével, hogy ugyan nem mindig felhőtlen ambivalencia teremtődjék a két tábor között, de a híd azért sohase égjen föl. Miként fogalmazza meg programját akkori­ban a Váci utcai könyvkiadó? Fel kell tárni a társadalom sebeit, különben semmi sem orvosol­ható. .. * Hogy következetesen hálásak lettünk volna e nincstelenből majdan népet szolgáló, felmagasult férfi iránt? Aki a fasizmus idején is ember ma­radt? Akit Bajcsy-Zsilinszkyékkel együtt hajszol­tak? És aki a felszabadulástól a lelkek felszaba­­dultságát is remélte? Fogalmazzunk e kérdések­re rövid, szkeptikus mondatban: Hagytuk, hogy éljen. De nem a pályán. Csak a partvonalon kí­vül. Az igazi tettek lehetőségétől megfosztva. Gaz­dag élettapasztalatát, nagy kiadói tudását, rutin­ját mellőzve. A század két lábon járó „irodalom­­története” így vált időlegesen fellapozhatatlanná. De végre csak megjelent ez a könyv, bő negyven esztendő eseménytára, hogy a „sine cura” tisztségek után végre a tevékeny embert állítsa ismét elénk. És, hogy elcsendesültek a harcok, kinyílt a látásunk, a mű folytatását is várjuk-re­­méljük. Hiszen a negyvenes évek óta eltelt újabb negyven esztendő, aminek a feltárásával még adó­sunk az egykori libapásztor, a Sorbonne diákja, a baloldali könyvkiadás egyik jelese, ígérte is! Hozzátéve: csínján kell bánnia a dolgokkal, mert élnek még kortársak, akik talán túlon­túl érzéke­nyen reagálnak az 1940—50-es esztendők kultúr­politikájában vállalt és viselt dolgaik esetleges kri­tikájára. Moldvay Győző : Budapesti olvasóink kérésére közöljük azoknak a fő­városi hírlapboltoknak a címét, ahol a Hevesi Szem­lét megvásárolhatják: V., Váci út 10 (telefon: 185-604), V., Szabadsajtó út 6. (184-840), SUGÁR Üzletköz­pont Örs vezér tér (843-160 69), Magyar Jakobinusok tere Déli pu., Szt. István krt. 25 (314-334), I., Bem. út 9. (352-346), V., Felszabadulás tér 4. (Párizsi udvar) 181-401, József nádor tér 1 (185-850), CORVIN Áru­ház (335-551), Benin krt. 17 (423-929), Hegedűs Gyula u. 43 (491-505), Baross út 59. (131-286), Skála Áruház (852-222/28), Petőfi Sándor u. 17 (189-013), Rákosfalva park 3/c. (XV.­ 847-274), Hírlapbolt (KHI) V., Bajcsy Zs. u. 76 (116-269).

Next