Hévíz, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Kiss Lajos: Lectori salutem!
KISS LAJOS Lectori salutem! Új kulturális folyóiratot vesz kézbe minden kedves olvasónk, akinek felkeltette érdeklődését egy dunántúli kis város által útnak indított lap. Mi a szándéka egy fiatal város képviselő-testületének - 1992. május 1-jén kapott városi címet Hévíz - azzal, hogy kulturális folyóiratot alapított? Hévíz a fürdő mellett a kultúra városává is szeretne válni. Ezért már sok minden történt. Az egyik - immár megvalósult - elképzelés a HÉVÍZ című folyóirat alapítása. Hévíz képviselő-testülete a folyóirat alapító okiratában az évi négyszeri megjelenést határozta meg, ily gyakorisággal küldjük az Olvasóknak. Miről olvashatnak e kis folyóiratban? Megismertetjük Önöket a Hévízhez kötődő írókkal, költőkkel, szobrászokkal, festőkkel, zenészekkel. Szó lesz az itteni reményeink egyre gazdagabb irodalmi, zenei életről. Visszatekintünk a múltba, mert ismertetnünk kell hazánk históriája mellett szűkebb környezetünk történelmét is ahhoz, hogy jövőnket alakíthassuk. Hévíz történetéről sorozatot indítunk, ismerje meg minden itt élő polgár - fiatal és már nem a fiatal s azok birtokában gyarapítsa városunkat anyagi és szellemi értékekben is. Reményeink szerint minden számban olvasható lesz porté egy-egy kiváló, városunkért sokat tett hévíziről. Lehetőséget adunk fiatal, Hévízhez, Zalához vagy a szomszédos megyékhez kötődő, elsősorban Dunántúlon élő írók, költők, művészek bemutatkozására. A Csokonai Asztaltársaság irodalmi témáinak vitafóruma is lehet e folyóirat. Amellett, hogy az Asztaltársaság évi tanulmányi napjainak anyagát, az előadásokat és a felolvasott műveket a Hévízi Almanach sorozatban külön is megjelentetjük. A HÉVÍZ című kulturális folyóirattal Zala megye egyetlen kulturális periodikáját adjuk az Önök kezébe. Ezért a megye irodalmi, művészeti eseményeire is kitekintünk. A képviselő-testület az alapításkor megbízta a főszerkesztőt, a szerkesztőbizottságot és a szerkesztőbizottság elnökét. Ez utóbbi a mindenkori polgármester. Kulturális folyóiratunk a képviselő-testület alapító határozatával HÉVÍZ címet kapta. Azt szeretnénk így kifejezni, hogy városunk irodalmi, művészeti értékeit és kapcsolatait tárjuk olvasóink elé. De Zala megyére - városaira, elsősorban Keszthelyre -, a szomszédos megyékre, Nyugat-Dunántúlra is kitekintünk időnként. A hévízi fürdőélet vonzotta hozzánk az írókat, költőket, művészeket és a tudományos élet kiválóságait. Richard Bright dunántúli utazásairól beszámolva még nem tudott jelentős fürdőkultúráról beszámolni, de később íróink és művészeink elismeréssel szóltak Hévízről. Megfordult Hévízen Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor. Gyulai Pál Eötvös Károllyal 1854-ben látogatott Hévízre. Ekkor beszámoltak a híres gyógyító erejű fürdőről. Később Kemény Zsigmond, Eötvös József, Kittenberger Kálmán is volt Hévíz vendége. Az 1950-as években Karinthy Frigyes, Nagy Endre, Jászai Mari, Sándor Erzsi, Székelyhídi Ferenc és Szalai Karola töltött itt rövidebb-hosszabb időt. Móricz Zsigmond többször is gyógyulást keresett a gyógytónál. Itt írta a Rokonok című regényét. Szabó Lőrinc hosszabb tartózkodásának maradandó emléke az a kockás füzet, amelybe hévízi verseit írta. Illyés