Hévíz, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1993 / 1. szám - Kiss Lajos: Lectori salutem!

KISS LAJOS Lectori salutem! Új kulturális folyóiratot vesz kézbe minden kedves olvasónk, akinek felkeltette érdeklődését egy dunántúli kis város által útnak indított lap. Mi a szándéka egy fiatal város képviselő-testületének - 1992. május 1-jén kapott városi címet Hévíz - azzal, hogy kulturális folyóiratot alapított? Hévíz a fürdő mellett a kultúra városává is szeretne válni. Ezért már sok minden történt. Az egyik - immár megvalósult - elképzelés a HÉVÍZ című folyóirat alapítása. Hévíz képviselő-testülete a folyóirat alapító okiratában az évi négyszeri meg­jelenést határozta meg, ily gyakorisággal küldjük az Olvasóknak. Miről olvashatnak e kis folyóiratban? Megismertetjük Önöket a Hévízhez kötődő írókkal, költőkkel, szobrászokkal, festőkkel, zenészekkel. Szó lesz az itteni reményeink egyre gazdagabb­­ irodalmi, zenei életről. Visszatekintünk a múltba, mert ismertetnünk kell hazánk históriája mellett szűkebb környezetünk történelmét is ahhoz, hogy jövőnket alakít­hassuk. Hévíz történetéről sorozatot indítunk, ismerje meg minden itt élő polgár - fiatal és már nem a fiatal s azok birtokában gyarapítsa városunkat anyagi és szel­lemi értékekben is. Reményeink szerint minden számban olvasható lesz porté egy-egy kiváló, váro­sunkért sokat tett hévíziről. Lehetőséget adunk fiatal, Hévízhez, Zalához vagy a szomszédos megyékhez kötődő, elsősorban Dunántúlon élő írók, költők, művészek bemutatkozására. A Csokonai Asztaltársaság irodalmi témáinak vitafóruma is lehet e folyóirat. Amellett, hogy az Asztaltársaság évi tanulmányi napjainak anyagát, az előadásokat és a felolvasott műveket a Hévízi Almanach sorozatban külön is meg­jelentetjük. A HÉVÍZ című kulturális folyóirattal Zala megye egyetlen kulturális periodikáját adjuk az Önök kezébe. Ezért a megye irodalmi, művészeti eseményeire is kitekintünk. A képviselő-testület az alapításkor megbízta a főszerkesztőt, a szerkesztőbizott­ságot és a szerkesztőbizottság elnökét. Ez utóbbi a mindenkori polgármester. Kulturális folyóiratunk a képviselő-testület alapító határozatával HÉVÍZ címet kapta. Azt szeretnénk így kifejezni, hogy városunk irodalmi, művészeti értékeit és kapcsolatait tárjuk olvasóink elé. De Zala megyére - városaira, elsősorban Keszt­helyre -, a szomszédos megyékre, Nyugat-Dunántúlra is kitekintünk időnként. A hévízi fürdőélet vonzotta hozzánk az írókat, költőket, művészeket és a tudo­mányos élet kiválóságait. Richard Bright dunántúli utazásairól beszámolva még nem tudott jelentős fürdőkultúráról beszámolni, de később íróink és művészeink elisme­réssel szóltak Hévízről. Megfordult Hévízen Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dá­niel, Kisfaludy Sándor. Gyulai Pál Eötvös Károllyal 1854-ben látogatott Hévízre. Ekkor beszámoltak a híres gyógyító erejű fürdőről. Később Kemény Zsigmond, Eöt­vös József, Kittenberger Kálmán is volt Hévíz vendége. Az 1950-as években Ka­rinthy Frigyes, Nagy Endre, Jászai Mari, Sándor Erzsi, Székelyhídi Ferenc és Szalai Karola töltött itt rövidebb-hosszabb időt. Móricz Zsigmond többször is gyógyulást keresett a gyógytónál. Itt írta a Rokonok című regényét. Szabó Lőrinc hosszabb tar­tózkodásának maradandó emléke az a kockás füzet, amelybe hévízi verseit írta. Illyés

Next